Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-05-17 / 20. szám
Evangélikus Élet HSHHHHHHHHM m—iiiiiiiiiMifi KULTÚRKÖRÖK 2015. május 17. *■ 7 Énekkarok találkozója Szombathelyen ► Ismét megrendezték a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület hagyományos kórustalálkozóját május 9-én, szombaton délután. A szombathelyi evangélikus templomban tartott koncerten hat énekkar gyönyörködtette a közönséget. A szervezők nevében Sztruhár András egyházzenei bizottsági tag, a helyi gyülekezet részéről pedig Steindl- Papp Judit másodlelkész köszöntötte a résztvevőket. A koncerten a székesfehérvári, a mosonmagyaróvári, a kőszegi, a komáromi és a győri egyházközség kórusai, valamint a répcelaki Gyöngy kamarakórus mutatta be műsorát. Programjukat többen is orgona- és zongorakísérettel, illetve fúvósok, vonósok, gitár és ütőhangszerek bevonásával színesítették. Az alkalmon Szemerei János püspök hirdette Isten igéjét. Áhítatában Mt 26,75 alapján a zene szolgálatáról beszélt: „A hangok emlékeztetnek. Hatnak a lelkünkre, és formálnak, nemcsak a szavak, de a dallam által is. A hang, a dallam, a zene és a kórus mind eszközök Isten kezében” -fogalmazott a dunántúli kerület lelkész! vezetője. A találkozó zárásaként a jelen lévő énekkarok három zeneművet közösen adtak elő. Ezután Szemerei János átadta a részvételért járó emléklapokat a karnagyoknak. Az eseményt követően szakmai zsűriként Bence Gábor, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium ének-zene tanára és Németh Gyöngyi helyi énektanár értékelte az együttesek műsorának színvonalát. Tanácsaikat zártkörű megbeszélésen adták tovább a kórusok vezetőinek. Emellett a szombathelyi gyülekezet jóvoltából szeretetvendégség is várta a résztvevőket a gyülekezeti házban. ■ AM „Hozzád emelem...” Egyházzenei konferencia ► A Magyar Egyházzenei Társaság tizenkettedik, „Hozzád emelem...” - A liturgikus zene irányai címmel megrendezett kongresszusán vehettek részt az érdeklődők május 8-10. között Győrben. A fő helyszín az egykori zsinagóga volt, amely ma a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet díszterme. A háromnapos eseményt Barsi Balázs ferences szerzetes nyitotta meg péntek délután a liturgia irányairól szóló, gondolatébresztő előadásával. A további programok közül mindenki megtalálhatta a neki tetszőt: az Öt templom fesztiválhoz kapcsolódva - amelynek keretében megrendezték az egyházzenei tanácskozást - minden felekezet lehetőséget adott arra, hogy az érdeklődők megismerhessék. Szombaton öt előadás hangzott el. Délelőtt dr. Déri Balázsnak, a Magyar Egyházzene folyóirat felelős szerkesztőjének köszöntő szavai után az ökumené jegyében dr. Hafenscher Károly evangélikus lelkész, miniszteri biztos, dr. Pap Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának docense, valamint Kelemen Áron bencés szerzetes beszélt saját felekezete szempontjából a liturgikus zene irányairól. Mindhárom előadó máshonnan közelítette meg a kérdést. A jelenlévők hallhattak a liturgikus mozgások irányáról, szó esett a templomépítészetről, a liturgia dialógusjellegéről, ember és Isten kapcsolatáról, az újítások és a hagyományok összefüggéséről egyaránt. Abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy a három felekezet közös múltja meghatározó, és a reformáció sem változtatott az irányon: Krisztust kell követnünk - hangzott el. Ezt az irányt meg kell tartanunk, akármilyen korban, akármilyen változások közepette élünk is. A délutáni két előadás Jáki Sándor Teodózról, a 2013-ban elhunyt bencés szerzetesről emlékezett meg, aki nagyban hozzájárult a győri bencés gimnázium színvonalas egyházzenei oktatásához, illetve a környék zenei életét is élénkítette. Az előadók, dr. Medgyesy-Schmikli Norbert és dr. Kővári Réka az életrajzi információk után Teodóz atya gyűjtéséből fennmaradt zenei felvételeket osztottak meg a hallgatókkal. Az előadások sokak számára személyes jelleggel is bírtak, hiszen többen még tanítványai voltak. Az emlékező előadások után több program közül lehetett válogatni. Az orgonás tagozat a győr-szabadhegyi Szent Anna-templomot látogatta meg, amelynek orgonáját Peking Péter építette 1779-ben, eredetileg a győri karmelita templom számára. Az orgona 1907-ben került át mai helyére, és 2010-ben restaurálta Takács Péter. A bemutatóval párhuzamosan görögkatolikus vecsernye kezdődött; ezt orgonahangverseny követte a római katolikus templom felújításra váró hangszerén. A koncert egészé improvizációból állt: Fassang László orgonaművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa az öt felekezet - a zsidó, a református, a római katolikus, a görögkatolikus és az evangélikus - egy-egy emblematikus énekét dolgozta fel a legkülönbözőbb módokon. Vasárnap félórás különbséggel kezdődtek a felekezeti - evangélikus, görögkatolikus, református, római katolikus - főistentiszteletek. Az evangélikus istentiszteleten Ittzés János nyugalmazott püspök hirdetett igét, és Hafenscher Károly, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzene Tanszékének hallgatói szolgáltak. Rogate, az imádság vasárnapja megmutatta a lehetőségek gazdag tárházát: az imádság egyik formája az éneklés, amely Szent Ágoston gondolata szerint kétszeres imádsággal ér fel. ■ Kocsis Krisztina Evangélikus kóruslét Cantate-vasárnap környékén még a nem éneklők is szembesülnek zenei együtteseink létével. De milyen kép rajzolódik ki a hallgatók előtt, és milyen eredményt hoz a számvetés, ha aktív zenészként saját kórusmunkánkra tekintünk? A Budai Egyházmegye énekkarainak (hatvanöt éve rendszeresen megtartott) találkozóján idén az egyházi év ünnepeihez illeszkedő - tehát reménység szerint „otthon” is használható - kórusműveket énekelt az egyesített énekkar. A kórus megszólalásait mozaikprédikáció foglalta egységbe. Örvendetes, ritka élmény volt a nagyarányú férfikar jelenléte (jövőre érdemes lenne önálló feladatot kapniuk?), ugyanakkor csökkent a területünkön működő énekkarok száma. A műsorlapon feltűnt, hogy a szerzők összeállítása Bachtól a néhai kelenföldi kántor és Kodály-tanítvány Sulyok Imréig akár egy harminc évvel ezelőtti találkozóról is származhatott volna. Az „Úr Jézus Krisztus feltámadt, halleluja” keresztény életünk egyik legfontosabb mondata - de vajon kizárólag C-dúrban és Lotti akkordjain tudjuk ezt hirdetni, vagy van figyelmünk, bátorságunk kevésbé ismerős szerzők darabjaiban is keresni a zenei kihívást? Fenntartható kórusok? Mindez messzebbre vezet egy ünnepi alkalom szervezési kérdéseinél. Gyakori tapasztalat, hogy miközben a rendelkezésre álló eszközök (gyülekezeti énekkarok számára elérhető kották, egyházi és szakmai továbbképzések) köre egyre bővül, kórusainkat sokszor mintha nem az erősödés jellemezné. A társadalmi körülmények változása, az iskolai zeneoktatás visszaszorulása, a demográfiai folyamatok hatása gyülekezeti együtteseinkben is érezhető. Ugyanakkor tapasztaljuk, hogy aki - akár komolyabb zenei előképzettség nélkül - egy zenélő közösség részévé válik, az nemcsak az istentiszteleti szolgálatot, de egyéni életét is gazdagítja. Felmerül tehát a kérdés, hogy mindennapos kórusmunkákkal segítjük-e a sokunk életének értéket adó kóruslét fennmaradását, az új tagok bekapcsolódását. Honnan (nem) jön az utánpótlás? Nyitott próbát a munkaévben néhány alkalommal hirdethetünk széles körben. Ilyenkor (is) lényeges a kórustagok befogadó attitűdje: megszokásainkat félretéve tekintsünk egyenrangú társként az érkezőkre. Gyülekezetünkben évek óta hagyomány a nagy ünnepek másodnapján tartott „örömzene”, amikor énekkel vagy hangszerjátékkal minden érdeklődő bekapcsolódhat a közös zenélésbe. A nagy létszámú alkalmi együttesekben való részvétel felemelő, de személyes megszólítás nélkül aligha segíti kórusaink hosszú távú fennmaradását. Kiscsoportos alkalmon vagy a templompadban társaink énekét hallva is hívogathatunk az énekkarba. A kórus fogalma sokak számára evidensnek tűnik, de valóban tudják, milyen vállalást jelent a tagság, vagy mi történik egy próbán? Zenés áhítaton, hírleveleinkben nemcsak az elhangzó darabokról adhatunk hírt, de a kórus hétköznapjainak bemutatásával is emberközelibbé tehetjük az énekkar közösségét. A gyülekezeti gyermekmunkára építő kórus sokéves befektetést kíván. Ha óvodás-, általános iskolás korban igényt teremtünk a közös éneklésre, van remény, hogy az (akár új településre költöző) gimnazista vagy egyetemista számára már természetes, hogy énekkart keres magának. Külön érték, ha a kántor, az ének- vagy hittanár hidat tud képezni az iskola és a gyülekezet között. A kórusmunka a hagyomány és az élő gyülekezeti valóság kettősségében zajlik. Fontos továbbadni azt a tudást, hogy „minek hol a helye” az egyházi évben - de az ünnep jellegéhez illő módon és a közösséget megmozgatva játszhatunk a térrel, az átgondolt zenei sokféleséggel. Sok szép példáját tapasztaljuk, hogy ahol egy arra alkalmas kántor, pedagógus, netán lelkész megtanítja a gyülekezetét énekelni, annak a hatása generációkon át érezhető. A gyülekezeti énektanítás a hangszeres istentiszteleti szolgálat ápolásával legalább egyenértékű feladat. A kóruslét pedig az istentiszteleti funkción túl szolgáló közösségre, toleranciára, igényességre, az egymáshoz kapcsolódás kultúrájára nevel. Merre tovább? A fiatalabbak május 26-ig még jelentkezhetnek a fóti kántorképző tanfolyamaira (http://kantorkepzo. lutheran.hu/), ahol a hangszeres és elméleti oktatás, a lelki tartalom mellett hangsúlyosan szerepel az egészséges éneklés kultúrája. A kórusmunkát irányítók csatlakozhatnak a karvezetőkkel kibővült kántorlistához (fraternet-kantorsubscribe@lutheran.hu): repertoárkérdésekkel, technikai problémákkal, a kórusszervezés vagy az egyházi év sajátosságaival birkózva bátran kérhetjük itt is a tapasztaltabb kollégák tanácsát. A fővárosban élőknek szívből ajánlom a kórusok éjszakáját (http://20is. korusokejszakaja.hu), mely június 6-án harmadszor veszi birtokba a Palotanegyedet, hirdetve, hogy a kóruslét a 21. században sem „ciki” hanem egyenesen „menő” elfoglaltság. Mindannyiunkat pedig arra biztatom, hogy noha a Szenüélek a lelkekhez hasonlóan a megfáradt kórusmunkát is bizonyára meg tudja újítani, magunk is munkálkodjunk saját utánpótlásunk felnevelésén. ■ Pap Kinga Marjatta Mintha csak néhány éve történt volna, hogy az emberek Budapest legforgalmasabb utcáin vonultak végig Jézusért. Vagy a soron következő népstadionkerti és kisstadionbeli hálaadó és dicsőítő napok, ahol több tízezres tömeg felekezeti hovatartozástól függetlenül, Istent áldva tudott együtt ünnepelni és örülni. Majd minden évben az újabb és újabb Soul & Gospel fesztiválok és a kisebbnagyobb dicsőítő alkalmak. Zenekarok, prédikátorok a világ minden tájáról - és persze számos magyar településről. Résztvevők húsz-huszonöt országból, a legkisebb falvaktól a legnagyobb városokig, kisgyerekek-Jubileumi Ez az a nap! május 30-án Az ország legnagyobb keresztény megmozdulása a Budapest arénában tői egészen az idősekig. Misszióexpók, gyermekprogramok, hálaadó estek, különböző stílusú koncertek, huszonnégy órás dicsőítések, missziós körutak hazánkban és külhonban, valamint konferenciák és szemináriumok. A felsorolást sokáig lehetne még folytatni, de talán jobb is, ha csak egyszerűen összefoglalom: Ez az a nap! Végiggondolni is nehéz azt a rengeteg élményt és történést, amelyet az elmúlt másfél évtizedben szereztünk a keresztény szervezet rendezvényein. A lista azonban folytatódik, ugyanis a tizenötödik jubileumát ünneplő Ez az a nap! ismét rendkívüli prog, rammal vár minden érdeklődőt és lelkileg megújulni vágyót a soron következő, 2015. májusi eseményére. A már hagyományosan a tavasz végén megszervezett nemzetközi és ökumenikus rendezvénynek ismét a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont május 30-án. Az Ez az a nap! stábja a korábbiakhoz hasonlóan idén is jól ismert külföldi előadókat és a keresztény körökben szinte mindenki által ismert hazai zenei szolgálókat hívott meg. Az est fő fellépője a népzenei elemekkel vegyített folk-indie stílusban alkotó Rend Collective Írországból. Az egyik legjobban várt dicsőítő koncertet az amerikai Bethel Music dicsőítő csapat adja. Fellép a Joy Gospel Music, valamint Pintér Béla, Csiszér László és még sokan mások. Ajánljuk minden érdeklődőnek. Mozduljunk meg együtt az egész Kárpát-medencével, vigyük országunkat, nemzetünket Isten elé! Itt az újabb lehetőség, hogy sok ezren ismét összegyűljünk egy napra, egy szívvel, egy lélektől átitatva - sok helyről, sok nemzetből, sok felekezetből és minden korosztályból. Töltsük meg együtt a Budapest arénát! ■ Cs. Sz. Az eseményről bővebb információ a szervezők honlapján található: www. ezazanap. hu.
