Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-02-08 / 6. szám
4 ◄! 2015- február 8. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Európai protestáns zsinat Budapesten A kárpátaljai egyház támogatása Folytatás az í. oldalról A megnyitó után Michael Bünker osztrák evangélikus püspök, a GEKE főtitkára tartotta meg előadását arról, mit is jelent a protestantizmus ma Európában/ Hangsúlyozta, hogy az északi államok és Németország kivételével olyan egyházak a szervezet tagjai, amelyek saját hazájukban kisebbségi egyházként élnek. Az előadó öt sarkalatos pontot emelt ki, amelyeknek egy nyitott, pluralista társadalomban az egyházakat jellemezniük kell. Először is Jézus az alap, akin tájékozódva hitvalló egyházaknak kell lenniük; valamint segítő és szolgáló egyházaknak. Kritikát kell gyakorolniuk, ha az emberi méltóságot megsértik; bűnbánatra kell hívniuk az „ecclesia semper reformanda” („az egyház mindig megújítandó”) jegyében; és végül missziós egyházként kell működniük, amelyek mindenkit üdvösségre hívnak. Dieter Heidtmann-nak, a németországi württembergi tartományi egyház lelkészének segítségével a küldöttek játékos formában ismerkedhettek meg egymással. Protestáns identitásunk címmel közös utazáson vehettek részt, amelyen észak és dél, kelet és nyugat is egymásra találhatott, helyet cserélhetett. Később csoportokban a reformáció nagy alakjainak tevékenységét járták körbe a résztvevők. Az első nap végén Daniele Garrone professzor, az olasz valdens egyház lelkésze főelőadásában a reformáció társadalmi, kulturális és politikai hatása mellett arról szólt, hogy a protestáns szellemiség hogyan határozta meg a „laikus” egyháztagok életét és szolgálatát. Szombaton a bibliatanulmány után a vendéglátó magyarországi protestáns egyházak vezetői üdvözölték a résztvevőket, aztán csoportokban folyt a munka különböző témák megtárgyalásával. ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna ► Evangélikus.hu ► Barbara Rudolph egyházi főtanácsosnak, a Rajna-vidéki evangélikus egyház ökumenikus osztályvezetőjének az EvÉlet írásban tett fel kérdéseket, és ő már aznap választ is adott lapunknak.- Hogyan értékeli a budapesti zsinatot?- Az európai protestánsok szempontjából nagyon jelentősnek számít, hiszen ötven evangélikus egyház magas rangú képviselői voltak jelen. Az európai protestáns egyházak jelentőségéről folyó tanácskozás avval a kérdéssel foglalkozott, hogy az Európai Protestáns Egyházak Közössége mennyire tudja befolyásolni Európa jövőjét. A szervezet budapesti gyűlése nyilvánvalóvá tette, milyen sok lehetőségük van az egyházaknak az európai protestánsok életében. A tanácskozást a magyarországi református és evangélikus egyház, illetve a Rajna-vidéki egyesült protestáns egyház szervezte, ami ugyancsak szép példája a sokszínű európai protestantizmus együttműködésének.- Az egyik legfontosabb probléma magyar szemszögből az ukrán helyzet, amellyel kiemelten foglalkoztak.- A zsinat résztvevői számára nagyon fontos volt, hogy közvetlenül hallhattak beszámolókat az ukrajnai protestáns testvérektől. Értesülhettünk arról, hogy a Kárpátaljai Református Egyházkerület milyen erőfeszítéseket tesz a rászorulók és a menekültek támogatására. A tanácskozók számára nyilvánvaló volt a gyógyító szolidaritás: ha az egyik tag szükséget szenved, vele szenvednek a többiek is. A kárpátaljai egyház ebben a szolgálatában mindannyiunkat képvisel, ezért ezt az európai közösségnek mindenképpen támogatnia kell. Ennek megfelelően jelentős adomány gyűlt össze erre a célra. ■ Czenthe Miklós A protestáns egyházak hivatása Isten szőlősében ► Az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE) tagegyházainak második zsinati találkozója február í-jén ért véget a budavári evangélikus templomban tartott többnyelvű záró istentisztelettel. Az úrvacsorás alkalmon a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) Zsinatának lelkészi elnöke, dr. Hafenscher Károly magyar és német nyelven hirdetett igét. Az istentiszteletet követően a GEKE ügyvezető elnöke, Cselovszkyné dr. Tarr Klára összegezte lapunknak a konferenciát. A zsúfolásig megtelt templomban a Budai Egyházmegye esperese és a Budavári Evangélikus Egyházközség igazgató lelkésze, Bence Imre köszöntötte a Európai Protestáns Egyházak Közössége zsinati konferenciájának résztvevőit, Cselovszkyné dr. Tarr Klárát és a záró úrvacsorás istentisztelet igehirdetőjét, dr. Hafenscher Károlyt. Az Útmutató által kijelölt február havi igét (Róm 1,16) követve az esperes az evangélium átélésére, felvállalására és Isten dicsőítésére buzdított a hétköznapokban, majd német nyelven is megismételte köszöntését. Az istentisztelet követését kivetített angol nyelvű feliratok segítették a GEKE vendégei számára. A protestáns egyházközösség megalakulását idézte fel rövid üdvözlésében Cselovszkyné dr. Tarr Klára. A leuenbergi konkordiát 1973-ban írták alá, az elsők között a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Református Egyház is mint alapító tag; később a metodista egyház is csatlakozott. A konkordia lényege a tagegyházak közötti szószéki és úrvacsorái közösség, amely ma már kilencvenhat protestáns tagegyházat ölel át. A magyar, angol és német nyelven felolvasott, hetvened vasárnapra kiírt ószövetségi (Jer 9,22-23) és epistolai szentige (íKor 9,24-27) után a dr. Hafenscher Károly által tartott prédikáció fő üzenete az volt, hogy a GEKE tagegyházainak közössége kapcsán az egyházak küldetése, hivatása kiemelten fontos az egykor keresztény alapokon nyugvó, de a jelenben értékválsággal küzdő Európában. „Küldetésünk van elmondani minden csillogó-villogó reklámmal szemben, hogy mik az igazi értékek, mire van szüksége a világnak!” - hangsúlyozta az igehirdető. A prédikáció után az MEE nyugalmazott püspöke, D. Szebiklmre emlékezett meg az elhunyt D. dr. Nagy Gyula nyugalmazott teológiai professzorról, evangélikus püspökről, akit előző nap búcsúztattak a Deák téri evangélikus templomban. Az úrvacsoraosztást követően az ároni áldásban francia és perzsa nyelven is részesülhettek az egybegyűltek. Az istentisztelet után lapunknak rövid beszélgetés keretében Cselovszkyné dr. Tarr Klára összegezte a GEKE második zsinati találkozóját. A központi téma a reformáció mai hatása volt a protestáns egyházak hitére és identitására. Az első nap főelőadását Daniele Garrone ószövetségi teológusprofesszor, az olasz valdens egyház lelkésze tartotta a világi és egyházi hivatalokról, a „laikus” egyháztagok fogalmáról. A konferencia második napján több munkacsoportban az egyházak szerepét és felelősségvállalását taglalták a hétköznapi embereket érintő kérdésekben - nevelési, oktatási, képzési, politikai, gazdasági stb. tekintetben -, akár európai uniós, akár a saját egyházvezetés szintjén. A társadalom iránti felelősséget, a hit továbbadását zárónyilatkozatban is rögzítették (lásd keretes írásunkat). Ebben elítélik a keresztények ellen irányuló erőszakot a Közel- Keleten, és szolidaritásukat fejezik ki az Ukrajnában a háborús helyzet miatt menekülésre kényszerülő keresztényekkel, ezen belül az ott élő magyarokkal, valamint a Kárpátaljai Református Egyházkerület tagjaival. A nyitó és a záró istentisztelet offertóriumát is erre a két célra ajánlják fel a kárpátaljai református egyháznak és a Közel-keleti Protestáns Egyházak Szövetségének ■ Walkó Ádám Az egyházaknak közös munkájukban új utakat kell találniuk, hogy az egyháztól távoli embereket is elérjék, ehhez a kommunikáció új útjaira van szükség - szögezi le a zsinat zárónyilatkozata. Rámutat, hogy a zene és a művészet fontos eszköz az emberek megszólítására, s hogy a fiatalok meghatározó erőforrást jelentenek a jelenben és a jövőben is. „Arra kérjük a zsinatokat, hogy gondoskodjanak a fiatalok bevonásáról az egyházi élet valamennyi területén. A nevelés és a képzés fontos tényező a hit továbbadására a családokban, az egyházi közösségekben és a képzési intézményekben. Értelmezésünk szerint a nevelés és a képzés az embereknek az Isten és az embertársak előtti felelősségteljes életre való felkészítését jelenti. Isten igéje eléri az embereket, és változásokat fog hozni” - hangsúlyozza a dokumentum. Az evangélium megköveteli az emberi méltóság, a béke, az igazságosság és a teremtés megőrzése melletti kiállásunkat - állapította meg a zsinat. „Nevén kell neveznünk a világ sebeit. Arra hívjuk a zsinatokat, hogy a tisztességtelen helyzeteket és viszonyokat nevezzék meg, és befolyásolják a politikai döntéshozókat. Elkötelezzük magunkat elhívásunkban való megerősödésünkre, és hogy együtt munkálkodjunk egy mindannyiunk számára jobb társadalomért” - mutat rá a dokumentum. Végül szorgalmazzák, hogy imádkozzanak az Ukrajnában és a Távol-, valamint a Közel-Keleten lévő egyházakért és az ott élő keresztényekért, valamint hogy támogassák őket.
