Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-02-08 / 6. szám
Evangélikus Élet IN MEMÓRIÁM 2015. február 8. *• 5 ■■■■■■■■■ Végső búcsú D. dr. Nagy Gyula püspöktől Az egyházi vezető, elismert tudós emlékezete A Deák téri templom urnatemetőjében helyezték örök nyugalomra január 31-én Nagy Gyula püspököt, aki kilencvenhat éves korában hunyt el. A gyászistentiszteleten több mint kétszázan vettek részt - családtagjai, tisztelői, egykori munkatársai. Szebik Imre nyugalmazott püspök méltatta a néhai püspök életművét; a liturgiában Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület lelkészi vezetője szolgált. Nagy Gyula Berlinben doktorált, harminckét évig volt egyetemi tanár, nyolc évig töltött be püspöki tisztséget, öt teológiai könyvet írt, és mintegy hétszáz cikket publikált. Életének 97. esztendejében, 2014. december 29-én, a tudós tanítói küldetésben eltöltött hosszú évek után Urunk hazahívta idős szolgáját. A budapesti Uzsoki utcai kórházban dobbant utolsót megfáradt szíve. Isten iránti hálával emlékezünk reá. Nagy Gyula testvérünk, bár az egykori Gömör megyei Pelsőcön született, ahol édesapja tisztviselőként dolgozott, valójában a Vas megyei Vönöckről származott. 1918. szeptember 22-én született. Elemi iskoláit Kapuváron és Győrött végezte. Érettségi vizsgát a győri bencés gimnáziumban tett. Egykori szerzetes tanáraira és az ősi alma materre mindig szívesen emlékezett. Kitűnő bizonyítványával a pécsi tudományegyetem soproni evangélikus teológiai fakultásán folytatta tanulmányait. Szorgalmasan készült a lelkészi hivatásra, de a tudományos pálya lehetősége is szeme előtt lebegett. 1940-ben Győrött szentelte lelkésszé D. Kapi Béla püspök, majd ösztöndíjat kapott a berlini Frigyes Vilmos Egyetemre azzal a céllal, hogy elmélyüljön a filozófia és a teológia tudományában. 1943-ban filozófiai doktorrá avatták, disszertációjának témája Platón etikája volt. Ezután a halle-wittenbergi Luther Márton Egyetem Teológiai Karán lett előadó és egyidejűleg a Délkeleteurópai Egyházismereti Kutatóintézet vezetője. Hazatérve Németországból előbb segédlelkészként szolgált Sopronban és Győrött, majd vallástanár-helyettesként Sopronban. 1946-ban védte meg disszertációját a rendszeres teológia tárgyköréből a soproni fakultáson. 1950-ig vallástanárként működött Pécsett. Közben 1947- ben házasságot kötött Schmidtbauer Margit okleveles zenetanárral. Házasságukból három gyermek született. Az idő múltával hat unoka és két dédunoka vette körül az ünnepi órákon. Mindig örömmel és szeretettel emlegette kiterjedt családját. 1950-ben a győri Evangélikus Diakonissza-anyaház és Szeretetotthon igazgatójának nevezte ki Túróczy Zoltán püspök, de még ugyanebben az évben megválasztották az újonnan alakuló Evangélikus Teológiai Akadémia rendszeres teológiai professzorának, ezért rövidesen Sopronból Budapestre költözött. A szisztematikus teológia és a filozófia tudományában elmélyült tudós fiatalon, harminckét esztendősen kapta meg professzori megbízatását, és harminckét évig töltötte be fontos küldetését a lelkészképzésben. így vált egyházunk tanító szolgálatának elismert személyiségévé és a lutheri teológia hűséges őrállójává. Négyszer viselte a hittudományi akadémia dékáni tisztét, és tanársága idején a Deák téri gyüle-. kezet hűséges presbitereként is szolgált. Nagy Gyula 1957-ben Ordass Lajos püspök hívására részt vett a Lutheránus Világszövetség (LVSZ) minneapolisi nagygyűlésén. Ezért tízévi mellőzés jutott osztályrészéül. Igényes professzori szolgálatán átsütött személyes hite és a méh szorgalmával megszerzett tudása. Naprakész tájékozottságával európai színvonalon tanította a teológia tudományát. Szigorát a lelkésznemzedékek későbbi szolgálatuk során értették meg. Nagy Gyula volt a szerzője az első magyar nyelvű szociáletikának, amelyből más felekezetek is - ökumenikus nyitottsággal - tájékozódtak. Teológiai munkásságának elismeréséül a Debreceni Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorává fogadta. Személyének - s rajta keresztül hazai egyházunknak - a megbecsüléséről tanúskodott az a hívás, amelyet Nagy Gyula 1971-ben kapott az LVSZ elnökségétől: a lelkészképzés nemzetközi referense lett Genfben, a világszervezet székhelyén. Ezt a munkakört < négy évig töltötte be, majd az ugyan- 5 csak genfi székhelyű Európai Egyhá|E zak Konferenciája teológiai tanulmá° nyi igazgatójává választották. £ Nemzetközi megbízatásai idején, közel tíz éven át öt kontinens számtalan országában tartott előadásokat. Az LVSZ nemzetközi referenseként a világ szinte valamennyi evangélikus egyházában megfordult, tanulmányi igazgatóként pedig mint az ökumené elkötelezett tanúságtevője tartott előadásokat. Személyén keresztül hazánk kereszténysége, országunk élete s hazai egyházaink szolgálata is ismertté vált. Munkáját -nagy diplomáciai érzékről tanúskodva - külföldön és az adott társadalmi viszonyok között itthon is elismerés övezte. 1980-ban tért haza Svájcból, és folytatta az oktatást a teológiai akadémián. 1982 szeptemberében az Északi Egyházkerület gyülekezetei megválasztották a kerület püspökének. Fontos feladat hárult reá az LVSZ 1984. évi budapesti nagygyűlésének szervezésében, az előkészítés munkájában a teológiai és személyi kérdések területén. Püspökként hűségesen látogatta a gyülekezeteket, pásztorolta a lelkészeket, képviselte egyházunkat az állami hatóságokkal folytatott tárgyalásokon - ez nem volt akkor hálás kötelezettség. Szolgálati ideje alatt készült el az Evangélikus Hittudományi Egyetem mai épülete. Káldy Zoltán püspök, LVSZ-elnök betegsége alatt és elhunytát követően Nagy Gyula töltötte be hazai egyházunkban a püspök-elnöki tisztet, más közéleti megbízatásokkal együtt. 1989 novemberében, 72. évében, közel nyolcévi püspöki szolgálat után vonult nyugalomba. Ezt követően újra felébredt benne a tudományos-teológiai munka utáni vágy. Megírta kétkötetes dogmatikai művét, amelyben egyházunk tanítását foglalta össze. Ezeken is átsüt krisztocentrikus teológiai látása, lutheri teológiánk iránti elkötelezettsége és ökumenikus nyitottsága. A budavári gyülekezetnek hűséges és aktív tagja maradt - hitvesével együtt - betegségük elközeledtéig. Egész életét tanítói tevékenysége, professzori szolgálata iránti elkötelezettsége és egyházszeretete hatotta át. Lelkiismeretes és megbízható, egyházépítő karakter volt. Korának sajátos társadalmi körülményeivel és politikai adottságaival neki is meg kellett birkóznia. Öt könyvet és mintegy hétszáz tanulmányt írt, amelyek gazdagították olvasóik ismereteit, lelki és hitbeli erősödésüket szolgálták. Fájdalmas volt számára hitvesének közel két évvel ezelőtti halála. Egészségi állapota megromlott, állandó felügyeletet kívánt, melyet családja odaadással és hűséggel biztosított. Életéért, minden elvégzett hazai és külföldi szolgálatáért, családjában tanúsított áldozatos szeretetéért legyen áldott az egyház Ura, aki őt nekünk adta! Övé legyen „a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké. Ámen’.’ (Ef 3,20) ■ D. Szebik Imre A Nagy Gyuláról készített film megtekinthető az Evangélikus.hu címen vagy a http://youtu.be/zw-9Yn4YbJc linken. Olimpikon is lehetett volna, de a színházat választotta Elhunyt Bitskey Tibor ► Rövid betegség után, február 2-án, nyolcvanöt éves korában meghalt Bitskey Tibor, az ötvenes-hatvanas évek egyik legnépszerűbb színésze. Fasori diák volt, s akár olimpikon is lehetett volna. Színészi pályafutását kétszer ismerték el Jászai Mari-díjjal, a Kossuth-díjat 2000-ben kapta meg. A nemzet színészei közé Cserhalmi Györggyel együtt 2014- ben választották be. Két házasságából három gyermeke született. „Gyönyörű évtizedeim voltak, és amikor hullámvölgybe kerültem, akkor az önálló estem erkölcsileg is megmentette az életemet. Nyugdíj után az Udvaros Béla vezette Evangélium Színháztól kaptam a mentőövet, rendszeresen játszottam főszerepeket” - mesélte időskoráról. A Rákóczi hadnagya című filmben kapott először főszerepet, ez hozta meg számára az országos ismertséget. A hatvanas évek nagy történelmi filmjeiben szintén nagy szerepekhez jutott, játszott A kőszívű ember fiaiban, az Egy magyar nábobban, a Kárpáthy Zoltánban, az Egri csillagokban, a Zrínyiben, a Rab ember fiaiban, A fekete városban, a Honfoglalásban és a Sobriban is. Nagy népszerűséget hozott számára a szinkronizálás: Sean Connery és Brian Cox szinkronhangja volt, illetve ő volt a Vük című mesefilm narrátora. Bitskey Tibor a filmek révén lett elismert színész, mégis jobban szerette a színházat. „A színpadon három óra alatt végig lehet élni egy egész életet, egy sorsot, a film pedig földarabolja az embert, apró mozaikkockákból kell összeállítani az alakítást” - nyilatkozta a Kossuth-díjas művész. játszott Az ember tragédiájában, a Koldusoperában, A fizikusokban, a Cyranóban. „Rengeteget sportoltam, fociztam, úsztam, kézilabdáztam. A Vasasban atletizáltam, s mivel minden számban jeleskedtem, tízpróbásként ki akartak vinni az 1952-es olimpiára. A lehetőség elszalasztásáért csak az kárpótol, hogy atlétikai karrieremet a színművészeti főiskola akasztotta meg” - mesélte Bitskey Tibor a Művész-világ.hu-nak 2009-ben. Olimpikon is lehetett volna, mégis inkább a színházat választotta. Udvaros Béla rendező volt egyik nagy pártfogója és mentora; az Evangélikus Életnek elmondta, hogy Bitskey Tibor egyik kiemelkedő alakítása volt Sík Sándor István király című drámájának főszerepe. Az 1996-ban, a millecentenárium évében bemutatott darabnak óriási sikere volt, az Evangélium Színház hatvanhatszor tűzte műsorára - fűzte hozzá a rendező. A színész több nagy szerepet is eljátszott Udvaros Béla színházában, például övé volt Márai Sándor A kassai polgárok című színdarabjának főszerepe. EvÉlet-infó
