Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-05-31 / 22. szám
Evangélikus Élet élő víz 20151 május 31. *• ii Bi n ■■■ A teremtés ünnepe Konferencia az országos irodában ► A Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend szervezésében a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájában rendezték meg május 21-23. között - a június 5-én esedékes környezetvédelmi világnap alkalmából - A teremtés 25. ünnepe konferenciát. „A földi lét fenntarthatósága nemcsak felelősségünk, hanem a teremtett világért végzett emberi munka elengedhetetlen része is” - fogalmazott az összejövetel megnyitóján dr. Széchey Béla József, a rend apátja, a konferencia elnöke. A célokkal kapcsolatban hangsúlyozta: „Központi feladatunk, hogy a környezetvédelem ügyét a teremtésvédelem szemszögéből közelítsük meg és vegyük komolyan. Valljuk, hogy a teremtésvédelem a Krisztus-követés természetes része, így a környezetért való cselekedet a Krisztussal való együttműködést jelenti.” A jubileumi konferencia mottója „Ego sum veritas” azaz „Én vagyok az igazság” volt. Az igazságosság, a környezetért való küzdelem, a természet mint a teremtett világ ránk bízott része került középpontba az összejövetelen. Ennek szellemében köszöntötte a konferenciát a Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, valamint egyházunk országos irodájának gyülekezeti és missziói osztálya is. A nyitónapon Biczó Dénesnek, az összejövetel spirituálisának vezetésével a jelenlévők beszámoltak személyes elköteleződésükről, a rendhez való tartozásuk belső hátteréről. Dr. Zsigmondy Árpád nyugalmazott evangélikus lelkész, levéltáros kiemelte: „A Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend lehetőséget ad arra, hogy a teremtett világ sorsáról ökumenikusán, egymás gondolataira támaszkodva, a másik tudását is élvezve gondolkodjunk, és érte így cselekedjünk.” Altziebler Károly, a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség presbitere a renddel való találkozását elevenítette fel. Kitért arra, hogy számos közös ügy határozta meg a rendhez való tartozását. „A rend támaszt ad, és elhelyez minket. Mindenki a saját felekezetében végzi a munkáját, de - a rendhez való tartozás által - ökumenikus szellemben segítjük egymást. Az ifjúsági nevelés, a családi élet megbecsülése ugyancsak meghatározó rendi alapelv” - fogalmazott a presbiter. Biczó Dénes hangsúlyozta, hogy feladatának érzi a keresztények közötti egység szolgálatát, melyet a rend segítségével is meg tud élni. Berndt Mihály rendi tag a teremtésvédelemmel és a rend lelkiségével kapcsolatban kiemelte: „A természet Isten szépségét és közvetlenségét fejezi ki, melyet megbecsülni és ápolni vagyunk hívatottak.” A zajvédelemmel is foglalkozó szakember beszédében hangsúlyozta, hogy „az ember alkotóképességet kapott, mely a természettel való viszonyában akkor áldásos, ha a környezetet nem kizsákmányolni szeretné - azaz szemlélete nem kizárólag a profitra épül -, hanem elsősorban a szeretet vezérli. Ezért vallom, hogy a környezetvédelem ügye Isten munkájában való aktív cselekedet.” A rend által meghirdetett jubileumi konferencia fővédnökei - dr. Fabiny Tamás püspök, dr. Láng Zsolt II. kerületi polgármester, D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök és dr. Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát - jelzik, hogy a környezetért való felelősségvállalás közös ügy. Kifejezte ezt a konferencia programja is, amelyben a teremtett világ védelme nemcsak a tudomány és a teológia oldaláról, hanem a tanítás lehetőségei felől, azon belül is a hit- és etikaoktatásban való előkerülése szempontjából is fontos szerepet kapott. ■ - Galambos - Evangélikus.hu hogy ezen én dolgomnak nem én látom hasznát, hanem a keresztyének, hát ne vessék meg mégse ezt az én szolgálatomat. Hiszen hajdan egy bolondnak sokkal jobban sikerült a dolga, mint az okosok egész tanácsának. Mózesnek Jetrótól kellett tanulnia (2MÓZ 18,17 kk.). Ezzel titeket mindnyájatokat Isten kegyelmébe ajánllak, ő lágyítsa meg szíveteket, és gyújtsa lángra, hogy felvegye ügyét a szegény, boldogtalan, elhagyatott ifjúságnak komolysággal, és siessen isteni segedelemmel javukra, és segítse Németország üdvösséges és keresztyéni kormányzására testben és lélekben teljes és fölös bőséggel, az Istennek, az Atyának dicséretére és dicsőségére Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által. Ámen.” H Luther Márton: Keresztyén iskolák állítása s fenntartása ügyében (Masznyik Endre fordítása) HETI ÚTRAVALÓ „Szent, szent, szent a Seregek Ura, dicsősége betölti az egész földet!” (Ézs 6,3) Szentháromság hetében az Útmutató reggeli és heti igéi a teremtő, megváltó, megszentelő Úr Isten imádására hívnak. Trinitatis: a háromságos egy Isten dicsőségét látta s szeráfok kiáltását hallotta az Ószövetség evangélistája heti igénk szerint, s hirdeti: „Örökkévaló Isten az Úr, aki teremtette a föld határait: kifürkészhetetlen az ő bölcsessége!” (Ézs 40,28; LK) S mi hiszünk a Szentháromság egy igaz Istenben; magasztaljuk őt, és valljuk: „Hárman vannak, kik a mennyben bizonyságot tesznek: Atya, Ige és Szentlélek, s e három egyetlenegy lényeg.” (GyLK 674) így bátorít Luther: „Micsoda vigasztalás ez: lám, a teljes Szentháromság mindegyik személye azon van, hogy a szegény, nyomorult embert bűnből, halálból, ördög hatalmából megigazulásra és örök életre, Isten országába segítse.” Jézus nem csak Nikodémusnak mondja: „...ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát. (...) ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. (...) Újonnan (felülről) kell születnetek’.’Ez az Úristen munkája bennünk, a mégtérés s a Krisztusban való élő hit által, „hogy aki hisz, annak örök élete legyen őbenne’.’ (Jn 3,3-7.15) Pál a Szentháromság Isten bölcsességét dicsőíti s őt magasztalja, mert „őtőle, őáltala és őreá nézve van minden: övé a dicsőség mindörökké” (Bőm 11,36); a próféta az élettelen bálványok ellenében hirdeti: „De az Úr igaz Isten, élő Isten, örökkévaló Király!’’ (Jer 10,10) Ő a világmindenség teremtője és fenntartója, s rajta kívül nincs más szabadító! „Ti vagytok a tanúim - így szól az Úr -, és az én szolgám, akit kiválasztottam (lásd Mt 1,21), hogy megismerjetek, higgyetek bennem. (...) Én mondtam meg hogy megszabadítalak’.’ (Ézs 43,10.12) S a pogányok apostola így adta át az örömhírt Athénban, az Areopágosz közepén, a számukra addig ismeretlen, világteremtő Istenről: ő „az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette (...) de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. (..) Amikor a halottak feltámadásáról hallottak, egyesek gúnyolódtak...” (ApCsel 17,26.30.32) Tudhatjuk az igéből, hogy nem mindenkié a hit (lásd 2Thessz 3,2); és Krisztus csak az elhívottak számára az Isten bölcsessége (lásd íKor 1,23.24). Pál keresztyén gyülekezeteknek ír a Szentháromság titkáról: „Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is: egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenekfelett és mindenek által és mindenekben’.’ (Ef 4,4-6) S a kegyelem is az Úr ajándéka! A kivégzést vezető pogány százados, Jézus utolsó szavainak (lásd Zsolt 31,6) s halálának tanúja „dicsőítette Istent, és így szólt: Ez az ember valóban igaz volt’.’ (Lk 23,47) A Fiú halála előtt kijelentette: ő egylényegű az Atyával: „Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van (...) és amit csak kértek majd az én nevemben, megteszem, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban..!’{jn 14,11.13) „A Szentháromságnak... / Dicséret, dicsőség... / Örök hálaadás!” (EÉ 40,3) ■ Garai András SEMPER REFORMANDA „Annak okáért kérlek titeket, kedves Uraim, hadd lássa nálatok gyümölcsét ez az én hűségem és buzgóságom. És ha akadnának is egyesek, akik engem kicsinyelnének a részben, hogy tanácsommal éljenek, vagy engem mint a zsarnokok kiátkozó ttját megvetnének, vegyék mégis tekintetbe, hogy én nem keresem a magam, hanem egyes-egyedül egész Németország boldogságát és üdvösségét. És habár bolond volnék is, de akadna valami jó dolgomban, ne tekintse azt egy bölcs se szégyennek, hogyha követ engem. Habár török vagy pogány volnék is, de kitűnnék mégis, Egyházunk kiemelkedő pedagógusa volt a kétszáz éve, 1815. május 26-án Ikladon született Breznyik János, a Selmecbányái evangélikus líceum tanára. Gimnáziumi tanulmányait Aszódon, Selmecbányán és Pozsonyban folytatta, majd Jénában és Halléban tanult az egyetemen. Breznyik neve szorosan összeforrott a Selmecbányái líceummal, mert diákja, majd tanára és igazgatója volt az intézménynek. Működött a Magyar Literatúrai Társaság tagjaként is, és a diákszínjátszásból is kivette a részét, például a Tisztségre vágyók című vígjátékban szerepelt. Tanárként 1842. február 12-én került a városba. Amikor megérkezett, az ünnepélyes beiktatáson latinul köszöntötték. Hangsúlyozta a görög és latin klasszikusok tanulmányozásának fontosságát, de a többi tantárgyat magyarul kellett tanítani. A líceum „magyar irodalmi tanszékének” felál-Breznyik János emlékezete lítását csak az 1840-es évek elejére sikerült elérni. Magyarország történetét is csak a grammatikai osztályban tanították magyarul. Éppen ezért nagy szerepe volt a már 1826-ban megszervezett Magyar Társaságnak, amelynek első tagjai között Breznyik is szerepelt. Ennek keretében a felsőbb osztályosok hetente két órában tartottak magyar nyelvi gyakorlatokat. Breznyik elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanára volt, de mellette a történeti tárgyak oktatásában, művelésében is komoly eredményeket ért el. A szlovák életrajzok természettudósként is számon tartják. Gazdag és értékes ásványgyűjteményt birtokolt, amelyet később iskolájának adományozott. 1849-ig kétszer volt az iskola igazgatója, és már az 1840-es évek végén SELmaisul ÁGOST. HITV. EVANS. EGYHÁZ ÉS LYCEUM TÖRTÉNETE. I s IS TA BREZNYIK JÁNOS, in )*nim f(mí & V' X.iSODJK és HASXlBlK Ff J5KT. A A Xm *zA#«ÍM, mmioaek. jf SÉt.*ÍC8áSTÍ# I tevékenyen részt vett a pedagógiai mozgalmakban. 1848-49-ben nemzetőr. A nagyobb veszedelemtől az mentette meg, hogy a komáromi kapitulációkor ő is amnesztiát biztosító levelet kapott, mégis el kellett bujdosnia Selmecbányáról. Egy évig nevelőként dolgozott, azután Békéscsabán magángimnáziumot alapított, és szép birtokot szerzett. 1858-ban Békéscsabáról visszament kedves iskolájába igazgató-tanárnak, és újjászervezte a nehézségekkel küszködő intézményt. Megtartotta benne a hagyományos oktatást 1859-60-ban, a protestáns pátens idején is. Ő volt Mikszáth Kálmán magyartanára. 1889-ben történt nyugalomba vonulásáig ő töltötte be - hároméves ciklusonként rendszeresen újraválasztva - az intézet igazgatói tisztét. Néhány jelentősebb műve: Tervezet a magyarhoni ág. h. evang. tanodák czélszerű elrendezésére (Pest, 1852); A selmeczi bányakerületi evang. lyceum tanári karának véleményadása a m. kir. kormánynak a gymnasiumokat és lyceumokat szervező tanterve ügyében (Pest, 1869); A Selmecbányái ágost. hitv. evang egyház és lyceum története (Selmecbánya, 1883,1889). Pesten jelent meg 1853-ban A czigány nyelv elemei című dolgozata. A nőtlen, gyermektelen Breznyik tekintélyes vagyonának nagy részét a líceumra hagyta. 1897. május 8-án hunyt el Selmecbányán. Több ezren kísérték ki a temetőbe, tanítványai 1900 őszén síremléket állítottak tisztelt és szeretett tanáruknak. Működése, tevékenysége az egyik értékes összekötő kapocs a magyar és a szlovák egyház között. ■ Dr. Barcza Béla
