Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-05-17 / 20. szám

io -m 2015. május 17.

FÓKUSZ

Evangélikus Élet

Pedig a nulla is számít!

Tények, adatok a személyi jövedelemadó „egyházi” i%-áról

!► Folytatás az 1. oldalról

Eddigi kampányaink hozadéka

2004-től tartjuk nyilván a felajánlott összegnek és a felajánlók számának a változásait. Az első kampány 2007-ben született Életközeiben vagyunk szlogennel. Mivel egyházunk addig nem folytatott ilyen kampányt, várható volt a növekedés - így is lett, majdnem hatezerrel többen ajánlották fel egy százalékukat. Abban az évben a négy történelmi egyház együtt is kampányolt, de ez a közös kampány az évek alatt leépült, az egyházak inkább a saját profiljuk népszerűsítésén kezdtek dolgozni.

Eddig kampányaink adatainak vizsgálatakor észrevehetjük, hogy a megszólítás szempontjából egyáltalán nem volt mindegy, hogy milyen üzenettel álltunk elő, és azt milyen felületeken tártuk az emberek elé. Megállapítható, hogy az óriásplakátok, tévéreklámok, internetes hirdetések tudatos használata minden esetben növekedést eredményezett, hiszen ezekkel olyanokat is meg tudunk szólítani, akik bár evangélikusok vagy egyházunkkal szimpatizálók, de gyülekezeti alkalmainkat ritkán vagy egyáltalán nem látogatják.

Az iskoláinkat (iskoláskisfiú-kampány) és anyaotthonainkat („Anya nélkül” kampány) előtérbe helyező tematikus kampányok igen népszerűek voltak, viszont a Fogadj örökbe egy nagypapát/nagymamát! szlogen nem volt megmozgató erejű, így abban az évben a felajánlásokban visszaesés volt tapasztalható. Sikeres volt ellenben a „teljesmosoly-kampány”, amelyhez ételosztások is kapcsolódtak (gyülekezeteket megmozgató akciók). Ezzel szemben a tavaly kipróbált „Félszárnyú angyal” kampány - bármennyire is egyházilag beágyazottnak volt gondolható - nem érte el a kívánt növekedést.

Célközönségünk tehát igen érzékenyen reagál bármilyen apró változtatásra, ugyanakkor minden évben új üzenetet vár az egyháztól. így a tábla előtt álló, vörös hajú iskolás kisfiút, majd a kislányt ábrázoló plakát a harmadik alkalommal már nem volt népszerű, sőt visszaesést eredményezett.

Ősszel készítettünk egy kérdőívet, amelyre számos válasz érkezett. Ezekből megállapítható: akik valamelyik egyháznak felajánlják adójuk egy százalékát, azok civil szervezet számára is rendelkeznek. Fordítva azonban nem így van: a civilek számára rendelkezőknek csak a fele ajánlja fel egyháznak az egy százalékot, jobbára annak az egyháznak ajánlják fel, amelyikhez tartoznak.

Az emberek általában az utolsó egy-két kampányra emlékeznek. A legfontosabbnak azt tartották a kérdőívre válaszolók, hogy megbízható legyen a szervezet, amely az egy százalékra gyűjt; fontos a szervezet társadalmi szolgálata, a családok megsegítése, a nyomon követhető elszámolás, és vannak olyan célok is, amelyekből maga a felajánló is profitálhat.

Az i%-os felajánlások száma a 2014. és 2013. rendelkező évben korcsoportonként

Bár egyházunk éveken át próbált bekérni a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) olyan statisztikát, amely az egyházunknak felajánlókat régiókra-településekre lebontva közli, valamint tájékoztat a nyilatkozók koráról és az elbírált érvénytelen nyilatkozatok hibáiról is, ezeket az adatokat nem kaptuk meg az adóhatóságtól. Csak a felajánlott összeggel és a felajánlók számával tudtunk dolgozni.

Miután idén egyházunk országos irodájának gazdasági, illetve jogi osztálya megfogalmazott egy beadványt, hivatkozva az 1996. évi CXXVI. törvény 6/A § (5) bekezdésében foglaltakra, a NAV Adóügyi Főosztálya megküldte kimutatását. E szerint a következőképpen oszlottak meg életkoronként az egyházunk számára 1%ot felajánlók. (Az első adat a 2014-ben rendelkezők, zárójelben az érvényesen rendelkezők száma, a második adat ugyanez 2013-ra.)

16 év alattiak 35 (32), 55 (46)

16-20 évesek 692 (678), 496 (491)

21-25 évesek 3297 (3192). 3066 (3011)

26-35 évesek 13 384 (13 098), 14 378 (14 090) 36-45 évesek 16 543 (16 204), 17 368 (16 947) 46-55 évesek 13 838 (13 585). 14 510 (14 159) 56-60 évesek 7485 (7374), 8140 (7979)

61-65 évesek 2600 (2536), 2992 (2916)

66-70 évesek 1220 (1196), 1463 (1425)

70 év felettiek 959 (926), 1111 (1085)

A 18 év alattiak minden bizonnyal (nyári) munkát vállaló diákok, szakmunkás-, szakiskolát végzett munkavállalók lehetnek. 65 év felett

csak az rendelkezhet az egy százalékról, akinek adóköteles jövedelme keletkezett. A legtöbb felajánlás a 45-55 éves korosztálytól jött, de magas a felajánlók száma a 36-45 és az 56-60 évesek között is.

2014-ben és 2013-ban a rendelkezők száma területi megoszlásban

Közép-magyarországi Regionális

Adó-főigazgatóság

Pest Megyei Adóigazgatóság:

8698 (érvényes: 8487), 9182 (9003) Észak-budapesti Adóigazgatóság:

3145 (3059), 3299 (3232)

Kelet-budapesti Adóigazgatóság:

3847 (3753), 4087 (3986)

Dél-budapesti Adóigazgatóság:

3712 (3637), 4012 (3932)

Észak-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóság

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóság: 1111 (1091), 1194 (1163)

Heves Megyei Adóigazgatóság:

512 (497), 480 (468)

Nógrád Megyei Adóigazgatóság:

1646 (1627), 1753 (1718)

Észak-alföldi Regionális Adó-főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatóság:

388 (381), 443 (442)

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adóigazgatóság: 2745 (2689), 2900 (2794) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adóigazgatóság: 392 (388), 456 (436)

Dél-alföldi Regionális Adó-főigazgatóság Bács-Kiskun Megyei Adóigazgatóság:

2848 (2769), 3127 (3054)

Békés Megyei Adóigazgatóság:

5185 (5092), 5542 (5470)

Csongrád Megyei Adóigazgatóság:

970 (953), 1068 (1037)

Ny ugat-dunántúli Regionális Adó-főigazgatóság

Győr-Moson-Sopron Megyei Adóigazgatóság: 6250 (6162), 6506 (6405)

Vas Megyei Adóigazgatóság:

4130 (4083), 4351 (4281)

Zala Megyei Adóigazgatóság:

1146 (1127), 1221 (1189)

Közép-dunántúli Regionális Főigazgatóság Fejér Megyei Adóigazgatóság:

2444 (2373), 2645 (2545)

Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatóság: 1390 (1348), 1487 (1428)

Veszprém Megyei Adóigazgatóság:

2915 (2866), 3072 (2978)

Dél-dunántúli Regionális Adó-főigazgatóság Baranya Megyei Adóigazgatóság:

1225 (1189), 1272 (1246)

Somogy Megyei Adóigazgatóság:

1331 (1297), 1374 (1319)

Tolna Megyei Adóigazgatóság:

2081 (2037), 2121 (2095)

A 2014 szeptemberében közzétett hivatalos NAV-listához képest ebben a kimutatásban más adatok szerepelnek. Itt ugyanis összesen 60 053-an rendelkeztek, ebből 58 821 volt érvényes. A 2013-as rendelkezés számai is mások: eszerint ugyanis 63 579 rendelkező (62 149 érvényes nyilatkozat) volt. Bár akkor a rendelkezők száma több volt, az elkövetett hibák ugyanakkora mértékűek voltak arányaikban. A hibás nyilatkozatok között sok valamilyen formai hiányosságot rejtett, mások pedig azért nem lettek elfogadva, mert a rendelkező nem fizette be időben a személyi jövedelemadóját.

Csökkenő 1 + i%-ok

A NAV 2014. szeptember 15-én hozta nyilvánosságra az egyházakról szóló hivatalos listát. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elmondható, hogy 4,581 millió adófizető magánszemélyből 3,962 millió fő (86,5%) rendelkezhetett volna 23,2 milliárd forintról, ám valójában csupán 2,107 millió fő rendelkezett, és közülük 1,993 millió fő tett nulla forintnál nagyobb felajánlást. A beérkezett nyilatkozatok közül 209 ezer volt érvénytelen.

Az adózók összesen 12,12 milliárd forintot ajánlottak fel (ez 52,2%-a a lehetséges összegnek), amelyből 3,8 milliárd jutott az egyházaknak. A civilek 7,1 milliárd, a költségvetési előirányzat pedig 1,22 milliárd forintot kapott.

Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a személyi jövedelemadóból érvényesen felajánlott 1 + i%-ok összege negyedik éve csökken. Míg 2010-ben még 17 milliárd forintra, 2011-ben 16 milliárdra, 2012-ben 12,5 milliárdra számíthattak a kedvezményezettek, a tavaly felajánlott összeg már csak 12,12 milliárd forint volt.

Továbbra is áll az a sajnálatos tény, hogy az 1+1% felajánlása nem természetes mindenkinek. 3,962 millió főből csak 2,107 millióan rendelkeztek, és kevesebb mint felük (1,001 millió fő) rendelkezett valamely egyház javára - ez továbbra is alacsony szám.

A 2014. évet tekintve elmondható, hogy az előző évhez képest - a civil listával is egybevetve - csak minimálisan nőtt a rendelkezők száma, a felajánlott összeg pedig minimálisan csökkent.

2014-ben a civilek támogatása kismértékben, de nőtt Magyarországon. A mintegy 24 ezer jogosult szervezet számára 1882135 érvényes felajánlás érkezett közel 7,3 milliárd forint értékben.

Csökkenés a történelmi egyházaknál

Tavaly az egyházi felajánlások összege drasztikusan csökkent, a történelmi egyházaknál az előző évhez képest átlagosan 13%-kal.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási adatait, valamint a felajánlói aktivitást egybevetve megállapítható, hogy a három történelmi egyház közül a felajánlók aránya nálunk, evangélikusoknál a legmagasabb. 214 ezer adózó közül 56 836, azaz mintegy 26% ajánlotta fel személyi jövedelemadójának egy százalékát, ráadásul az egyfőre jutó felajánlott összeg is nálunk a legmagasabb: 4100 forint.

Megállapítható, hogy az i%-ról való rendelkezést tekintve az evangélikus egyháztagok és szimpatizánsok a legaktívabbak. Ennek mozgatója az erős identitástudat, a belső motiváció emelkedése és a jó külső kommunikáció lehet.

A 2013-2014-es felajánlók számáról és a felajánlott összeg nagyságáról összességében elmondható, hogy bár egyes egyházaknál a felajánlók száma nőtt, mindez mégsem volt elég ahhoz, hogy a felajánlott összeg is emelkedjen. Harmincegy egyházból csupán a metodista, a bolgár ortodox és a kopt egyháznál emelkedett az összeg is a felajánlások számával együtt. Ez azzal magyarázható, hogy eleve olyan kevés a felajánlói létszámuk, hogy már egészen kis létszámemelkedés is magas százalékos növekedést eredményez.

Érdekes tény, hogy a történelmi egyházak számára felajánlott összeget tekintve a reformátusoknál a legkisebb a csökkenés, a felajánlók számában viszont az evangélikusok veszítették a legkevesebbet.

Gazdasági okok a csökkenés mögött

A csökkenés okairól tavaly ősszel kérdezte az Evangélikus.hu egyházunk országos irodája gazdasági osztályának vezetőjét, Csorba Gábort (http://evangelikus.hu/egyszazalek-csorba-gabor-interju).- A személyi jövedelemadóztatás rendszerében 2013. január í-jétől megszűnt az évi 2,424 millió forintot meghaladó, összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő adóalap-kiegészítés, az úgynevezett félszuperbruttósítás. így a jövedelemnagyságtól függetlenül valamennyi összevont adóalapba tartozó jövedelem effektiv adóterhelése 16 százalékra csökkent. Nem kellett a 27 százalék járulék után is megfizetni az adót. Ez a jogszabályi változás közel egyötödével csökkentette az adó alapját, mely önmagában is eredményezhet ilyen mértékű csökkenést - mondta a szakember.

Emellett más gazdasági szakértőket is megkérdezve elmondhatjuk, hogy a családi adókedvezmény emelkedése szintén csökkentette az adóalapot.

Az egyszázalékos csökkenés másik oka, hogy az adót fizetők száma a 2010-es 3,53 millióhoz képest 2011-re 100 ezer fővel, a befizetett szja pedig 1,486 milliárd forintról 1,204 milliárdra csökkent. De a felajánlások csökkenését nemcsak a kevesebb adófizető okozza, hanem az is, hogy az emberekben csökken a szolidaritás érzete.

2011-ben az adózók átlagosan 357 ezer forinttal járultak hozzá az adóbevételekhez, 2012-ben csak 337 ezerrel. A munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezők 33 százaléka (1,263 millió fő) kapott 2012-ben minimálbért vagy annál kevesebbet, ami 45 ezer fős emelkedés. 2013 decemberében pedig 203 ezer fővel történelmi csúcsra - az előző évinek több mint a duplájára - nőtt a közmunkások száma. A bruttó 77 ezer forintnyi, bérként elszámolt segély rontja a statisztikát.

Látjuk tehát, hogy az szja i%-át felajánlók számának 2006 óta tartó dinamikus emelkedése megtörni látszik, és ennek hátterében a fent említett gazdasági okok, illetve az emberek csökkenő szolidaritásérzete húzódik meg. Ennek ellenére az egyszázalékos bevételek jövőjére tekintettel továbbra is szükség van a folyamatos figyelemfelhívásra.

Buzdítás a civilek és az egyházak támogatására - a nullával is segíthetünk

A minap Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára sajtótájékoztatón buzdított a civilek mellett a felekezetek támogatására, mondván, ezzel a kedvezményezettek közösségi szolgálatát segíthetjük. Emlékeztetett: 2014-ben több mint egymillió adózó felajánlása összesen 3,8 milliárd forinttal támogatta az egyházakat. A civil szervezetek számára majdnem kétmillió ember ajánlotta fel adója egy százalékát, és ezzel több mint hétmilliárd forinttal támogatott összesen 24 ezer ilyen szervezetet.

A felajánlókat megszólító üzenetek azért is fontosak, mert tavaly már mintegy egymillió adózó egyáltalán nem rendelkezett adója egy százalékáról, illetve akadnak, akik nem adóznak, ezért azt hiszik, nem is tehetnek ilyen felajánlást. Pedig azok is rendelkezhetnek az egyházak részére, akik ugyan készítenek szja-bevallást, de a kedvezmények miatt a fizetendő adójuk összege nulla! Döntésük azért fontos, mert a felajánlott egy százalékok egyházak számára nyújtott állami kiegészítésének összege függ a felajánlók számától is. (A számítás bonyolult metódus alapján történik, erre cikkünkben nincsen lehetőség kitérni.)

Csökkenő adakozási tendencia - csökkenő szja

A jövő sem sejtet túl sok jót. A NAV-honlapon elérhető hivatalos decemberi adatsor szerint (ez más adatsor, nem az, amelyet mi fent közlünk!) az „első helyezett” Magyar Katolikus Egyháznak 2014-ben 586 874-én ajánlották fel az szja egy százalékát, míg 2013-ban ezt 661365-én tették meg. Hasonló a helyzet a Magyarországi Református Egyház esetében is: 234 504 helyett tavaly 210 937 volt a felajánlók száma, a Magyarországi Evangélikus Egyház számára pedig a 2013-as 62110 fő után a 2014-es bevallásokon 56 836 fő rendelkezett.

Ennek kapcsán érdemes megjegyezni: a jövő évi állami költségvetés tervezete szerint további egy százalékkal csökkenne az szja, ami nyilvánvalóan hátrányosan érinti majd az egyházakat - legalábbis a felajánlásokból származó források tekintetében.

Soltész Miklós a sajtótájékoztatón elmondta: akkora támogatás, mint most, nem volt az elmúlt évtizedekben az egyházak esetében. Hozzátette azonban: „Túl jól sikerült a családi adókedvezmény, ami az érintetteknek nyilván pozitív fejlemény, viszont így többen voltak, akik nem tudták felajánlani adójuk egy százalékát az egyházaknak, pusztán azért, mert nem volt mit. Vagyis emiatt érzékelhetően csökkentek a felajánlások, miközben ä korábban ebből a forrásból finanszírozott feladatok megmaradtak.” Az állam az ebből fakadó hiányt évről évre külön pótolja - mutatott rá az államtitkár -, ám az továbbra is nyitott kérdés, hogy hosszú távon milyen megoldást lehetne találni.

Értesüléseink szerint egyházi kezdeményezésre az szja-ról való egyszeri rendelkezés is szóba került már. Ugyanígy a népszámláláson magukat egyháztagnak vallók számának bizonyos szorzóval történő „forintosításáról” is tárgyalás zajlott, illetve egy államtól független, önellátó egyházi finanszírozási rendszer kiépítése is felvetődött, ennek formája azonban egyelőre még tisztázatlan.

Addig is, amíg a rendszer nem változik, tekintsük szívügyünknek a rendelkezést, és ajánljuk fel adónk egy százalékát a Magyarországi Evangélikus Egyház számára! Technikai szám: 0035.

■ Horváth-Bolla Zsuzsanna