Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-05-17 / 20. szám

evangélikus hetilap ♦ www.evangelikuselet.hu 80. évfolyam, 20. szám ■ 2015. május 17. ■ Húsvét ünnepe után 6. vasárnap (Exaudi) Ára: 275 Ft „Csaba Gyula utolsó szolgálata 1945. április 30-án egy gyömrői temetés volt, talán fel is olvasta a versét, nem is sejtve, hogy saját szavaival a maga »fájdalmas végzetét« is megelőlegezte...” Példamutató kiengesztelődés !► 5. oldal „Vannak, akik a lelkészben a múlt érthetetlen jel­mezes tanúját látják, vagy a múzeumőrt, mások menedzsernek, szertartásmesternek, »sztahano­vista« hittanmunkásnak vélik. Egy kollégánk heti hatvannyolc hittanórát tart...” Ki vágyókén? !► 8. oldal „A harkaiak közül volt, aki beengedte őket egykori házukba, volt, aki nem. A fix pont, ahová minden­ki hazatérhetett, a templom volt. Gosztola László harkai lelkész mindig készségesen fogadta a haza­­látogatókat. A parókián is, és a templomban is. ” Muzsikaszó zárt ablakok mögött W 8-9. oldal „Felhőn át is égbe lássak” 2. oldal Séta egy „épületmisszionáriussal” 6. oldal Evangélikus kóruslét W 7. oldal Prőhle Károly és Bonnyai Sándor emlékezete 1*- 9. és 14. oldal Utántöltő-stratégia 11. oldal Mozgalmas évtized Tíz éve, 2005 pünkösdjén honosodott meg Budapesten a finn fiatalok köréből adaptált istentiszteleti forma, a Tamás-mise. A Tűzkeresztség címmel múlt vasárnapra hirdetett jubileumi alkalom helyszíne ismét a Deák téri evangélikus templom volt. !► Bővebben a 11 oldalon Pedig a nulla is számít! Tények, adatok a személyi jövedelemadó „egyházi” i%-áról ► Javában zajlik az egyházak „kampánya” a személyi jövedelemadóból (szja) az adózó magánszemélyek által fel­ajánlható egy százalékokért. Az adóbevallás postára adásának határideje ugyanis május 20., vagyis már csu­pán néhány nap maradt az adózók meggyőzésére. KÖSZÖNJÜK adója egyházi 1%-át, amivel iskoláknak segíthettünk! Magyarországi Ä Evangélikus Egyház Technikai szám: 0035 3 Ä i/i 3 X % b£ C rt5 > 01 Az evangélikus egyház 2006-tól költ egyszázalékos kampányára. A ko­rábbi évek útkeresése után éveken át tudatosan építettünk fel egyházunk­ról olyan képet, amely az evangéliku­sok nyitottságát és elkötelezettségét mutatja a témát illetően. Egyrészről bemutattuk-bemutatjuk azokat a tár­sadalmi szolgálatainkat, amelyekben fontos egyházunk szerepe. Másrész­ről három éve olyan tájékoztató kam­pányt kezdtünk el, amely az egyszá­zalékos felajánlások tekintetében fon­tos üzenetet igyekszik eljuttatni az emberekhez: a civil szervezeteknek felajánlott egy százalék mellett éljünk a felajánlás lehetőségével az egyházak számára is, mert az egyházi 1%-ok is jó célt szolgálnak! Idén egyházunk kampánya a köszö­netről szól. Szeretnénk megköszönni mindazoknak a támogatását, akik adó­juk egyházi i%-át a Magyarországi Evangélikus Egyházra bízták és bízzák. E forrás nélkül ugyanis az egyház nem lenne képes iskoláit, anyaotthonait, a családok átmeneti otthonait, fogyaté­kosok és idősek otthonait, gyülekeze­teit és a rászorulókat támogatni. Hogy a hála kifejezése ne csak sza­vakban történjék meg, idén számos ételosztásra és hálakoncertre is sor került szerte az országban. Reméljük, hogy ez a kampány idén ismét arra biztatja majd az adózókat, hogy egy­házunkat támogassák. Folytatás a 10. oldalon „Miedling” - avagy Luther fordításainak ereje ■ Petrőczi Éva Templomunkban, a budapesti Német Ajkú Református Egyházközség év­tizedekig jelmeztárrá-varrodává le­fokozott, szép Hold utcai épületében mindmáig gyakoriak az evangéli­kus-református találkozások. Nem is lehet ez másként, hiszen a temp­lom 1878 nyarán történt felszentelé­se óta az Istennek e belvárosi hajlé­kába járók nem csupán a Károlyi-Bib­lia otthonos szavaira figyelnek, ha­nem Luther egyszerre életteli és ve­retes szövegére is. Komoly összekötő kapocs továb­bá a fővárosi német nyelvű evangé­likus és református gyülekezet között az a tény, hogy mindkettő létrejötté­ben szerepe volt a „legmagyarabb Habsburg”, József nádor második, il­letve harmadik feleségének, a német református Hermina és az ugyancsak német származású, de evangélikus Mária Dorottya hercegnőnek. Felté­telezem, hogy akár ez is sokunk fe­jében megfordulhat, amikor hétről hétre magyarul és németül egyaránt elmondjuk a Heidelbergi káté első kérdés-feleletét. Gyakran előfordul továbbá, hogy éppen a lutheri szövegmegoldások vi­lágítják meg a Szentírás egy-egy lek­cióként alkalmazott igehelyét, hogy történetesen a más nyelvbe „vándor­lás” ad távlatot, új dimenziót egy-egy anyanyelvűnkön helyenként kevésbé drámaian hangzó szónak. így történt ez a közelmúltban, egy napfényes áp­rilisi vasárnapon is, amikor az alap­ige Jn 10,11-16 volt, a jó pásztor so­kat idézett, romantikus (főleg német) zsánerképeken gyakran megjelenített példázatával. Különösen a 12. vers magyar és né­met változatára figyeltünk fel so­kan: „A béres pedig és a ki nem pász­tor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a ju­hokat, és elfut: és a farkas elragadoz­za azokat, és elszéleszti a juhokat’.’ (Károlyi-fordítás) Ugyanez - ezúttal modern német helyesírással idézve - így hangzik Luther Márton szövegében: „Der Mietling aber, der nicht Hirte ist, dem die Schafe nicht gehören, sieht den Wolf kommen und verlässt die Scha­fe und flieht - und der Wolf stürzt sich auf die Schafe und zerstreut sie." Ebben a német idézetben egy szó üti igazán szíven és elmén az ige hallgatóit: „Der Mietling’! azaz: „a bé­res”. Ékes és gazdag anyanyelvűnk­höz egyáltalán nem leszünk hűtle­nek és méltatlanok, ha kimondjuk: a Luther által használt Mietling ki­fejezés bizony sokkal erőteljesebb és üzenetközvetítésre alkalmasabb, jó­val fáklyafényerejűbb, mint a mi béres szavunk. A német nyelvben ugyanis min­dig, nem szakrális szövegek esetében is sajátos csengésük, helyi értékük van a „ling” végződésű főneveknek. Nem lenézően ugyan, de finom nyel­vi árnyalatként érzékeltetik: egy „ling” soha nem lehet teljes értékű birtokosa választott hivatásának, méltóságának, legjobb esetben is csak tanulgatja azt; jusson csak eszünkbe a különböző Lehrlingek áradata (Kanzleilehrling, Kellner­lehrling Kapitanlehrling... - ma­gyarul: ügyvédbojtár, pincértanonc, próbaidős kapitány...) Nos, a Miet­ling (reformáció korabeli helyes­írással: „miedling”) is ilyen próba­idős, nem teljes elszántságú s így a rábízottakat sorsukra hagyó, puszta bérért és nem hivatástudatból dol­gozó nyájőrző volt csak, szemben a „der gute Hirté”-vel, a jó pásztorral. Köztudomású, hogy Lutherben nemcsak a reformáció első nagy egyéniségét tisztelhetjük, hanem a világ egyik legkiválóbb műfordítóját is, akit a legnagyobb rosszindulattal sem lehet a Biblia német nyelvre át­­ültetőjeként „Lehrlingnek” tanonc­­nak becézni. A fordítói hivatás iránti elkötelezettségét mutatja Nyílt levél a fordításról című, örökbecsű mun­kája, amely két kiadásban - egy al­kalommal a Magyarországi Luther Szövetség Magyar Luther Füzetek cí­mű sorozatában (1993). később pe­dig a Hermeneutikai Kutatóköz­pont kiadványaként (2009) - jelent meg magyarul. Ahogyan számos kommentár megállapítja: a lutheri szöveg ereje - az átültető irodalmi tehetsége, németségének kifejező ereje mellett - éppen abban rejlik, hogy Luther nem valamiféle arisz­tokratikusan tudóskodó, saját szel­lemi fölényét bizonygató, üres me­­tanyelvet használt, hanem a hét­köznapok nyelvét. Ahogyan a népszerű bibliama­gyarázó, Adolf Küpfer írja 700 kérdés és felelet című könyvében: „A béres (Mietling!) idegen személy, aki fizet­ségért vállalja magára a pásztor mun­káját... Nem a szolgálat, hanem a bér foglalkoztatja... Ilyen »béresek« ma is vannak, és mindenkor voltak. Ők lelki vezetőknek és a lélek pásztora­inak nevezik ugyan magukat, de hi­ányzik belőlük az Isten (És az ő né­pe! - P. É.) iránti felelősség...” Lám, milyen sokat jelent egy mindössze négybetűs kis végződés, a Luther által olyan pontos stílusér­zékkel, ha úgy tetszik, műgonddal kiválasztott „ling”. Hiszen írhatott volna ugyanitt Knechtet is, vagy számos további, rokon értelmű, ugyancsak a bérest jelölő szót - de nem tette! A Luther-Biblia örök érvényű nyel­vi bravúrjait ízlelgetve, azok teológi­ai mélységein épülve érdemes arra gondolnunk, mennyi ajándékot kap­hatunk azzal, ha rendszeresen (vagy legalább olykor) anyanyelvűnkön kí­vül más nemzetek nyelvén is eljut hozzánk a Biblia üzenete!

Next

/
Thumbnails
Contents