Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-05-17 / 20. szám
evangélikus hetilap ♦ www.evangelikuselet.hu 80. évfolyam, 20. szám ■ 2015. május 17. ■ Húsvét ünnepe után 6. vasárnap (Exaudi) Ára: 275 Ft „Csaba Gyula utolsó szolgálata 1945. április 30-án egy gyömrői temetés volt, talán fel is olvasta a versét, nem is sejtve, hogy saját szavaival a maga »fájdalmas végzetét« is megelőlegezte...” Példamutató kiengesztelődés !► 5. oldal „Vannak, akik a lelkészben a múlt érthetetlen jelmezes tanúját látják, vagy a múzeumőrt, mások menedzsernek, szertartásmesternek, »sztahanovista« hittanmunkásnak vélik. Egy kollégánk heti hatvannyolc hittanórát tart...” Ki vágyókén? !► 8. oldal „A harkaiak közül volt, aki beengedte őket egykori házukba, volt, aki nem. A fix pont, ahová mindenki hazatérhetett, a templom volt. Gosztola László harkai lelkész mindig készségesen fogadta a hazalátogatókat. A parókián is, és a templomban is. ” Muzsikaszó zárt ablakok mögött W 8-9. oldal „Felhőn át is égbe lássak” 2. oldal Séta egy „épületmisszionáriussal” 6. oldal Evangélikus kóruslét W 7. oldal Prőhle Károly és Bonnyai Sándor emlékezete 1*- 9. és 14. oldal Utántöltő-stratégia 11. oldal Mozgalmas évtized Tíz éve, 2005 pünkösdjén honosodott meg Budapesten a finn fiatalok köréből adaptált istentiszteleti forma, a Tamás-mise. A Tűzkeresztség címmel múlt vasárnapra hirdetett jubileumi alkalom helyszíne ismét a Deák téri evangélikus templom volt. !► Bővebben a 11 oldalon Pedig a nulla is számít! Tények, adatok a személyi jövedelemadó „egyházi” i%-áról ► Javában zajlik az egyházak „kampánya” a személyi jövedelemadóból (szja) az adózó magánszemélyek által felajánlható egy százalékokért. Az adóbevallás postára adásának határideje ugyanis május 20., vagyis már csupán néhány nap maradt az adózók meggyőzésére. KÖSZÖNJÜK adója egyházi 1%-át, amivel iskoláknak segíthettünk! Magyarországi Ä Evangélikus Egyház Technikai szám: 0035 3 Ä i/i 3 X % b£ C rt5 > 01 Az evangélikus egyház 2006-tól költ egyszázalékos kampányára. A korábbi évek útkeresése után éveken át tudatosan építettünk fel egyházunkról olyan képet, amely az evangélikusok nyitottságát és elkötelezettségét mutatja a témát illetően. Egyrészről bemutattuk-bemutatjuk azokat a társadalmi szolgálatainkat, amelyekben fontos egyházunk szerepe. Másrészről három éve olyan tájékoztató kampányt kezdtünk el, amely az egyszázalékos felajánlások tekintetében fontos üzenetet igyekszik eljuttatni az emberekhez: a civil szervezeteknek felajánlott egy százalék mellett éljünk a felajánlás lehetőségével az egyházak számára is, mert az egyházi 1%-ok is jó célt szolgálnak! Idén egyházunk kampánya a köszönetről szól. Szeretnénk megköszönni mindazoknak a támogatását, akik adójuk egyházi i%-át a Magyarországi Evangélikus Egyházra bízták és bízzák. E forrás nélkül ugyanis az egyház nem lenne képes iskoláit, anyaotthonait, a családok átmeneti otthonait, fogyatékosok és idősek otthonait, gyülekezeteit és a rászorulókat támogatni. Hogy a hála kifejezése ne csak szavakban történjék meg, idén számos ételosztásra és hálakoncertre is sor került szerte az országban. Reméljük, hogy ez a kampány idén ismét arra biztatja majd az adózókat, hogy egyházunkat támogassák. Folytatás a 10. oldalon „Miedling” - avagy Luther fordításainak ereje ■ Petrőczi Éva Templomunkban, a budapesti Német Ajkú Református Egyházközség évtizedekig jelmeztárrá-varrodává lefokozott, szép Hold utcai épületében mindmáig gyakoriak az evangélikus-református találkozások. Nem is lehet ez másként, hiszen a templom 1878 nyarán történt felszentelése óta az Istennek e belvárosi hajlékába járók nem csupán a Károlyi-Biblia otthonos szavaira figyelnek, hanem Luther egyszerre életteli és veretes szövegére is. Komoly összekötő kapocs továbbá a fővárosi német nyelvű evangélikus és református gyülekezet között az a tény, hogy mindkettő létrejöttében szerepe volt a „legmagyarabb Habsburg”, József nádor második, illetve harmadik feleségének, a német református Hermina és az ugyancsak német származású, de evangélikus Mária Dorottya hercegnőnek. Feltételezem, hogy akár ez is sokunk fejében megfordulhat, amikor hétről hétre magyarul és németül egyaránt elmondjuk a Heidelbergi káté első kérdés-feleletét. Gyakran előfordul továbbá, hogy éppen a lutheri szövegmegoldások világítják meg a Szentírás egy-egy lekcióként alkalmazott igehelyét, hogy történetesen a más nyelvbe „vándorlás” ad távlatot, új dimenziót egy-egy anyanyelvűnkön helyenként kevésbé drámaian hangzó szónak. így történt ez a közelmúltban, egy napfényes áprilisi vasárnapon is, amikor az alapige Jn 10,11-16 volt, a jó pásztor sokat idézett, romantikus (főleg német) zsánerképeken gyakran megjelenített példázatával. Különösen a 12. vers magyar és német változatára figyeltünk fel sokan: „A béres pedig és a ki nem pásztor, a kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jőni, és elhagyja a juhokat, és elfut: és a farkas elragadozza azokat, és elszéleszti a juhokat’.’ (Károlyi-fordítás) Ugyanez - ezúttal modern német helyesírással idézve - így hangzik Luther Márton szövegében: „Der Mietling aber, der nicht Hirte ist, dem die Schafe nicht gehören, sieht den Wolf kommen und verlässt die Schafe und flieht - und der Wolf stürzt sich auf die Schafe und zerstreut sie." Ebben a német idézetben egy szó üti igazán szíven és elmén az ige hallgatóit: „Der Mietling’! azaz: „a béres”. Ékes és gazdag anyanyelvűnkhöz egyáltalán nem leszünk hűtlenek és méltatlanok, ha kimondjuk: a Luther által használt Mietling kifejezés bizony sokkal erőteljesebb és üzenetközvetítésre alkalmasabb, jóval fáklyafényerejűbb, mint a mi béres szavunk. A német nyelvben ugyanis mindig, nem szakrális szövegek esetében is sajátos csengésük, helyi értékük van a „ling” végződésű főneveknek. Nem lenézően ugyan, de finom nyelvi árnyalatként érzékeltetik: egy „ling” soha nem lehet teljes értékű birtokosa választott hivatásának, méltóságának, legjobb esetben is csak tanulgatja azt; jusson csak eszünkbe a különböző Lehrlingek áradata (Kanzleilehrling, Kellnerlehrling Kapitanlehrling... - magyarul: ügyvédbojtár, pincértanonc, próbaidős kapitány...) Nos, a Mietling (reformáció korabeli helyesírással: „miedling”) is ilyen próbaidős, nem teljes elszántságú s így a rábízottakat sorsukra hagyó, puszta bérért és nem hivatástudatból dolgozó nyájőrző volt csak, szemben a „der gute Hirté”-vel, a jó pásztorral. Köztudomású, hogy Lutherben nemcsak a reformáció első nagy egyéniségét tisztelhetjük, hanem a világ egyik legkiválóbb műfordítóját is, akit a legnagyobb rosszindulattal sem lehet a Biblia német nyelvre átültetőjeként „Lehrlingnek” tanoncnak becézni. A fordítói hivatás iránti elkötelezettségét mutatja Nyílt levél a fordításról című, örökbecsű munkája, amely két kiadásban - egy alkalommal a Magyarországi Luther Szövetség Magyar Luther Füzetek című sorozatában (1993). később pedig a Hermeneutikai Kutatóközpont kiadványaként (2009) - jelent meg magyarul. Ahogyan számos kommentár megállapítja: a lutheri szöveg ereje - az átültető irodalmi tehetsége, németségének kifejező ereje mellett - éppen abban rejlik, hogy Luther nem valamiféle arisztokratikusan tudóskodó, saját szellemi fölényét bizonygató, üres metanyelvet használt, hanem a hétköznapok nyelvét. Ahogyan a népszerű bibliamagyarázó, Adolf Küpfer írja 700 kérdés és felelet című könyvében: „A béres (Mietling!) idegen személy, aki fizetségért vállalja magára a pásztor munkáját... Nem a szolgálat, hanem a bér foglalkoztatja... Ilyen »béresek« ma is vannak, és mindenkor voltak. Ők lelki vezetőknek és a lélek pásztorainak nevezik ugyan magukat, de hiányzik belőlük az Isten (És az ő népe! - P. É.) iránti felelősség...” Lám, milyen sokat jelent egy mindössze négybetűs kis végződés, a Luther által olyan pontos stílusérzékkel, ha úgy tetszik, műgonddal kiválasztott „ling”. Hiszen írhatott volna ugyanitt Knechtet is, vagy számos további, rokon értelmű, ugyancsak a bérest jelölő szót - de nem tette! A Luther-Biblia örök érvényű nyelvi bravúrjait ízlelgetve, azok teológiai mélységein épülve érdemes arra gondolnunk, mennyi ajándékot kaphatunk azzal, ha rendszeresen (vagy legalább olykor) anyanyelvűnkön kívül más nemzetek nyelvén is eljut hozzánk a Biblia üzenete!
