Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-03-29 / 13. szám
KULTÚRKÖRÖK 6 it 2015. március 29. Evangélikus Élet j||Íiíj<Í»|!!]B|i^ — ■Hl HIRDETÉSEK Nyári kántorképző tanfolyamok A fóti Evangélikus Kántorképző Intézet szeretettel várja a kántori szolgálatra készülőket az idei nyári bentlakásos tanfolyamokra. A tanfolyamok időpontjai és vezetői: • Június 25. - július 11. - Bence Gábor. ■ • Július 16. - augusztus 1. - Németh Sándor. • Augusztus 4-20. - Kertész Botond. Jelentkezni levélben (2151 Fót, Berda József u. 3.) vagy e-mailben (kantorkepzo@lutheran.hu vagy kantorkepzo@citromail.hu) lehet. Kérjük, hogy a jelentkezéshez mellékeljenek lelkészi ajánlást és rövid zenei életrajzot. A tanfolyamokkal kapcsolatos tudnivalókról a résztvevőket külön értesítjük. További információ és letölthető jelentkezési lap a kántorképző intézet honlapján (http://kantorkepzo.lutheran.hu) található. Jelentkezési határidő: május 26. Felvétel az EHE doktori képzésére Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) felvételt hirdet a 2015/2016-os tanévre nappali tagozaton doktori (PhD-) képzésre egyetemi hittudományi, illetve vallástudományi végzettséggel rendelkezők részére. A képzés időtartama három év. A jelentkezési lap az EHE rektori hivatalában (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.; tel.: 469-1051) szerezhető be, vagy letölthető az EHE honlapjáról (http://teol.lutheran.hu) Tanulmányi információk/ETN/Irattár/Felvételizőknek menüpont alatt Doktori Iskola - jelentkezési lap címen. További információk a doktori iskola honlapján: http://teol.lutheran.hu/index.php/hu/di/di-hirei. A szabályzatok megtekinthetők a következő címen: http://teol.lutheran.hu/index.php/hu/di/di-szabalyzatok/di-mukodesi-szabalyzat. Jelentkezési határidő: 2015. április 30. A felvételi konzultáció időpontja: 2015. május 29. Evangélikus reformációi emlékutak - zarándokutak A Magyarországi Evangélikus Egyház 391323 637 Ft uniós támogatást nyert a Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése című pályázati kiíráson az Új Széchenyi terv programban. A 412 millió forintos összköltségvetést meghaladó beruházásból nemcsak egy új, országos jelentőségű zarándokút valósul meg, hanem új munkahelyeket is teremtenek. A Magyarországi Evangélikus Egyház igazán jelentős, országos szintű zarándokút-hálózatot szándékozik megvalósítani az Észak-Alföld régióban. A projekt hiánypótló beruházás, amely a Közép-Dunántúlon megvalósuló, evangélikus kötődésű zarándokúthoz szervesen kapcsolódik. Jelen pályázat keretében az Észak-Alföld régióban két zarándokút megvalósítására kerül sor. A zarándokutakkal önálló, komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció valósul meg. Az érintett, részben hátrányos helyzetű helyszíneken a település egyháztörténeti, történelmi, kulturális és néprajzi örökségének kutatására és bemutatására is lehetőség nyílik. Ezzel olyan, a vallási indíttatáson túlmutató turisztikai termék jön létre, amelyet eddig hazánkban egyetlen turista- vagy zarándokút sem biztosított. A pályázat keretében evangélikus templomok - Debrecenben, Kölesén, Mezőtúron, Nagycserkeszen, Nyíregyházán - és a nyíregyházi zarándokszálláshely újul meg, valamint 150 kilométer zarándokútvonal kijelölt nyomvonalának felfestését végzik el. A zarándokutak megvalósításának és üzemeltetésének elemei a következők: útvonalfestés • bemutatóvitrinek beszerzése • kerékpártárolók és -támaszok telepítése ♦ önálló weboldal létrehozása ♦ felhasználói mobil alkalmazás létrehozása ♦ kedvezménykártya kiadása ♦ internetkioszk telepítése ♦ történészi, muzeológiai adatgyűjtés • útikönyv létrehozása ♦ dokumentumfilm forgatása • fotódokumentáció készítése • minősítési rendszer kialakítása. A projekt üzemeltetését a Magyarországi Evangélikus Egyház keretében önálló szervezeti egységként működő központi iroda fogja koordinálni. Az operatív üzemeltetést 1 fő regionális koordinátor, 2 fő értékesítési, marketing- és adminisztratív munkatárs, 1 fő zarándokszálláshely gondnok-vezető, 1 fő takarító-kisegítő személyzet, 1 fő túravezető és 1 fő szezonális kisegítő munkatárs fogja végezni - a projekt keretében teremtett új munkahelyek betöltőiként. A projekt összes elszámolható költsége 412 656 279 Ft, az igényelt támogatás 391 323 637 Ft. A fejlesztésekről bővebb információt a www.evangelikus.hu oldalon olvashatnak. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Életünk filmjei ► Az Evangélikus Elet hasábjain (az ez évi 2. szám 10. oldalán) már olvashattunk a Sráckor és a Leviatán című filmekről, amelyeket a 2014- es év legsikeresebb alkotásaiként könyvelhetünk el. A közönség fokozott érdeklődése, illetve a szakmai elismerések tömkelegé (Golden Globe, díjak Berlinben, Cannes-ban, jelölések stb.) mellett persze felvetődhet a kérdés, hogy vajon mi juttatta az idei Oscar-díj jelöltjei közé az egyébként merőben más szemléletű készítőket. A Sráckor különleges forgatástechnikája, amellyel Richard Linklater a filmtörténetben első ízben kísérli meg a reálisan múló idő leképezését, mindenképpen figyelemre méltó újítás. A tizenkét évig nyomon követett (és az életben is ugyanennyi évet öregedett) szereplők - akik közül többen ezzel a mozgóképpel párhuzamosan nőttek fel - különleges időutazásnak lehettek részesei, amikor visszanézték az összevágott felvételeket, a nézők pedig ennek apropóján saját életük filmjét is visszapörgethették egyegy jelenet erejéig. Érdekes, hogy a kilencvenes évek elején született főszereplő az úgynevezett Y-generáció - vagyis egy képernyő előtt felnövő nemzedék - tagjaként „él” egy virtuális, valamint egy valós térben (lásd a forgatókönyv számítógépes, facebookos utalásait) - nem mellesleg éppen ennek a filmnek is köszönhetően. Andrej Zvjagincev Leviatánja ehhez képest klasszikus filmezési módszert alkalmaz. Jób bibliai történetét mégis a mai modern korba helyezi, ahol a személyes kálvária mögötti társadalmi kizsákmányolás lesz a meghatározó szervező elem. Mégsem érezhetjük idejétmúltnak sem a megközelítésmódot, sem pedig azt az evangéliumi (meta)történetet, melyet a szereplők mintegy profán passiójátékként kénytelenek végigjátszani. Hiszen a figyelem mindvégig fennmarad a korántsem könnyen emészthető jeleneteket nézve, amelyek valamiképpen mindig túlmutatnak magukon, ugyanakkor magukba is fulladnak - újra és újra rámutatva a vigasztalan emberi szenvedés értelmetlenségére, pontosabban az értelmetlen, szüntelen szenvedéseket kísérő isteni csendre. A legjobb film és a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscarra jelölt, de számos más díjjal jutalmazott mozgóképek közti különbségek (amerikai/európai filmnyelv, közönségfilm/művészfilm kategóriák stb.) talán szembetűnőbbek, mint a hasonlóságok. Mégis érdemes egymás mellé helyezni azokat az idősíkokat, amelyek a kétféle rendezői elvet és színészvezetést meghatározzák, és elgondolkodni azon, hogy vajon miért lehet ilyen erős hatással a nézőkre egy ennyire „időhöz kötött” illetve egy ennyire „időtlen" moziélmény. A múlandóság szinte kérdések nélküli filmre vitele vagy egy múlhatatlan kérdés kérlelhetetlen filmbeli feltétele közvetíthet-e ugyanolyan fontos üzenetet? A Sráckor nem gondtalanul, mégis viszonylag zökkenőmentesen, mondhatni, átlagosan kamasszá érő vagy a Leviatán túl korán felnőni kényszerülő, magába zárkózó, végletekig kisemmizett kisfiúja áll-e közelebb hozzánk? Nyilván nem a februári díjazás ismert kimenetele dönti el ezeket a kérdéseket. Inkább az, hogy milyen a múlandósághoz való viszonyunk. Vagy hogy van-e fogalmunk az isteni időtlenségről. Meg arról, hogy virtuális vagy valós térben élünk-e. És legfőképpen arról, hogy mi hogyan forgatnánk le életünk filmjét. ■ Papp Máté Párizsi barátság Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában: Rippl-Rónai és Maillol Két művész, Párizsban kötött barátság a modern művészet születésekor. Egy magyar és egy francia. Egy festő és egy festő, grafikus, szobrász. Egyikük dunántúli kisvárosból, Kaposvárról, a másik egy katalán faluból, Banyuls-sur-Merből. A Magyar Nemzeti Galéria Rippl-Rónai és Maillol - Egy művészbarátság története című kiállítása ezt a két kivételes embert mutatja be, külön-külön és egymás köze-Ugyancsak 1902-ben volt Maillol első gyűjteményes kiállítása, ahol szobrászként is sikerrel mutatkozott be, és egyre elismertebb, kora egyik legfontosabb francia művésze lett. Rippl-Rónai és Maillol ezután személyesen már csak egyszer találkozott, amikor a magyar festő 1914-ben Franciaországban járt. Mély barátságuk azonban Rippl-Rónai 1927-ben bekövetkezett haláláig megmaradt. pékét. Szép példa a feleségét, Lazarine-t és annak elárvult unokahúgát, Anellát ábrázoló kerti festménye; műterme ellesett pillanata munka közben... Nagyszerű ötlet, hogy összehasonlíthatjuk, ugyanazt a tájat hogyan örökítette meg az egyik, és hogyan a másik. Milyen jól bánnak a ceruzával! Külön elemzést érdemelne Rippl- Rónai Akt című tusrajza. Mintha felében. (A különleges tárlat április 6- ig tekinthető meg.) „Az első pillanatban, hogy megismertem, a barátja lettem, és ő az enyém, első pillantásra oly rokonszenvesek voltunk egymásnak, hogy ettől kezdve gyakran találkoztunk, és nem hidegültünk el soha” - írta vallomásában Aristide Maillol. 1890 körül találkoztak először,3 őszinte kapcsolatuk ösztönző és termékeny volt művészi fejlődésük szempontjából. Rippl-Rónai József 1902-ben végleg Kaposváron telepedett le. A kis házban, a gyönyörű nagy kertben naponta születtek a remekművek. Sokat dolgozott, az apró pasztellkrétákkal finom portrékat, csendéleteket, szobarészleteket készített. Tüzes, színes olajképein virágzó meggyfákat, rózsalugasokat, művész barátokat örökített meg... . A nemzeti galéria földszinti termeit kitöltő hatalmas gyűjtemény a kezdetektől végigkíséri a két művész munkásságát. Ahogyan keresték saját hangjukat, ahogyan ismertek lettek... Több műfajjal is kísérleteztek, az iparművészet felé fordultak. Szebbnél szebb szőnyegek kerültek ki a kezük alól. A Rippl-Rónai tervei alapján készült Vörös ruhás nő a falikárpitok gyönyörű darabja. Néhány remek plakáttervet is láthatunk a tárlaton. A legfontosabb barátságukban, hogy észrevétlenül hatottak egymásra. Rippl-Rónai franciaországi tartózkodása mélyreható változásokat hozott festészetében. A korábbi szürke-fekete színeket felváltották az élénkebb, ámbár nem ragyogó felületek. Tompa zöldek, kékek, ikonbarnák, fehérek uralják ezeket a kékete felhőben állna a meztelen női test, fejét, dús hollóhaját kezére hajtja a vonalörvényben. Ugyanilyen beszédes gróf Andrássy Tivadarné finom, egyszerű arcképe vagy az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című alkotás kettőse. Utolsó önarcképén, agyvérzése után, a krétanyomok esendő botladozása közepette is átsüt a nagy személyiség ereje. Amikor többórás nézelődés után kijön az ember a zsúfolt termeken át, érzi, hogy gazdag ajándékkal tér haza. Büszkén állapítja meg, hogy kedves festője, Rippl-Rónai sok klasszissal jobb francia barátjánál. Finom krétaarcai életre kelnek a varázsló kéz nyomán. Míg a többiek festenek, és elhalványulnak, addig a magyar mester munkái általragyognak időn és évszázadokon. ■ Fenyvesi Félix Lajos RIPPL-RÓNAI JÓZSEF: ARISTIDE MAILLOL PORTRÉJA
