Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-03-29 / 13. szám

KULTÚRKÖRÖK 6 it 2015. március 29. Evangélikus Élet j||Íiíj<Í»|!!]B|i^ — ■Hl HIRDETÉSEK Nyári kántorképző tanfolyamok A fóti Evangélikus Kántorképző Intézet szeretettel várja a kántori szol­gálatra készülőket az idei nyári bentlakásos tanfolyamokra. A tanfolya­mok időpontjai és vezetői: • Június 25. - július 11. - Bence Gábor. ■ • Július 16. - augusztus 1. - Németh Sándor. • Augusztus 4-20. - Kertész Botond. Jelentkezni levélben (2151 Fót, Berda József u. 3.) vagy e-mailben (kan­­torkepzo@lutheran.hu vagy kantorkepzo@citromail.hu) lehet. Kérjük, hogy a jelentkezéshez mellékeljenek lelkészi ajánlást és rövid zenei élet­rajzot. A tanfolyamokkal kapcsolatos tudnivalókról a résztvevőket kü­lön értesítjük. További információ és letölthető jelentkezési lap a kán­torképző intézet honlapján (http://kantorkepzo.lutheran.hu) található. Jelentkezési határidő: május 26. Felvétel az EHE doktori képzésére Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) felvételt hirdet a 2015/2016-os tanévre nappali tagozaton doktori (PhD-) képzésre egye­temi hittudományi, illetve vallástudományi végzettséggel rendelkezők részére. A képzés időtartama három év. A jelentkezési lap az EHE rektori hivatalában (1141 Budapest, Rózsavöl­gyi köz 3.; tel.: 469-1051) szerezhető be, vagy letölthető az EHE honlapjá­ról (http://teol.lutheran.hu) Tanulmányi információk/ETN/Irattár/Felvé­­telizőknek menüpont alatt Doktori Iskola - jelentkezési lap címen. További információk a doktori iskola honlapján: http://teol.luthe­­ran.hu/index.php/hu/di/di-hirei. A szabályzatok megtekinthetők a kö­vetkező címen: http://teol.lutheran.hu/index.php/hu/di/di-szabalyza­­tok/di-mukodesi-szabalyzat. Jelentkezési határidő: 2015. április 30. A felvételi konzultáció időpontja: 2015. május 29. Evangélikus reformációi emlékutak - zarándokutak A Magyarországi Evangélikus Egyház 391323 637 Ft uniós támoga­tást nyert a Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése cí­mű pályázati kiíráson az Új Széchenyi terv programban. A 412 mil­lió forintos összköltségvetést meghaladó beruházásból nemcsak egy új, országos jelentőségű zarándokút valósul meg, hanem új mun­kahelyeket is teremtenek. A Magyarországi Evangélikus Egyház igazán jelentős, országos szintű zarándokút-hálózatot szándékozik megvalósítani az Észak-Alföld ré­gióban. A projekt hiánypótló beruházás, amely a Közép-Dunántúlon megvalósuló, evangélikus kötődésű zarándokúthoz szervesen kap­csolódik. Jelen pályázat keretében az Észak-Alföld régióban két zarán­dokút megvalósítására kerül sor. A zarándokutakkal önálló, komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció valósul meg. Az érintett, részben hátrányos helyzetű helyszí­neken a település egyháztörténeti, történelmi, kulturális és néprajzi örök­ségének kutatására és bemutatására is lehetőség nyílik. Ezzel olyan, a vallási indíttatáson túlmutató turisztikai termék jön létre, amelyet ed­dig hazánkban egyetlen turista- vagy zarándokút sem biztosított. A pályázat keretében evangélikus templomok - Debrecenben, Köl­esén, Mezőtúron, Nagycserkeszen, Nyíregyházán - és a nyíregyházi za­rándokszálláshely újul meg, valamint 150 kilométer zarándokútvonal kijelölt nyomvonalának felfestését végzik el. A zarándokutak megvalósításának és üzemeltetésének elemei a kö­vetkezők: útvonalfestés • bemutatóvitrinek beszerzése • kerékpártáro­lók és -támaszok telepítése ♦ önálló weboldal létrehozása ♦ felhaszná­lói mobil alkalmazás létrehozása ♦ kedvezménykártya kiadása ♦ inter­netkioszk telepítése ♦ történészi, muzeológiai adatgyűjtés • útikönyv lét­rehozása ♦ dokumentumfilm forgatása • fotódokumentáció készítése • minősítési rendszer kialakítása. A projekt üzemeltetését a Magyarországi Evangélikus Egyház kere­tében önálló szervezeti egységként működő központi iroda fogja koor­dinálni. Az operatív üzemeltetést 1 fő regionális koordinátor, 2 fő ér­tékesítési, marketing- és adminisztratív munkatárs, 1 fő zarándokszál­láshely gondnok-vezető, 1 fő takarító-kisegítő személyzet, 1 fő túrave­zető és 1 fő szezonális kisegítő munkatárs fogja végezni - a projekt ke­retében teremtett új munkahelyek betöltőiként. A projekt összes elszámolható költsége 412 656 279 Ft, az igényelt tá­mogatás 391 323 637 Ft. A fejlesztésekről bővebb információt a www.evangelikus.hu oldalon olvashatnak. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Életünk filmjei ► Az Evangélikus Elet hasábjain (az ez évi 2. szám 10. oldalán) már ol­vashattunk a Sráckor és a Leviatán című filmekről, amelyeket a 2014- es év legsikeresebb alkotásaiként könyvelhetünk el. A közönség fo­kozott érdeklődése, illetve a szakmai elismerések tömkelegé (Golden Globe, díjak Berlinben, Cannes-ban, jelölések stb.) mellett persze fel­vetődhet a kérdés, hogy vajon mi juttatta az idei Oscar-díj jelöltjei kö­zé az egyébként merőben más szemléletű készítőket. A Sráckor különleges forgatástechni­­kája, amellyel Richard Linklater a filmtörténetben első ízben kísérli meg a reálisan múló idő leképezését, mindenképpen figyelemre méltó újí­tás. A tizenkét évig nyomon követett (és az életben is ugyanennyi évet öre­gedett) szereplők - akik közül többen ezzel a mozgóképpel párhuzamosan nőttek fel - különleges időutazásnak lehettek részesei, amikor visszanéz­ték az összevágott felvételeket, a né­zők pedig ennek apropóján saját éle­tük filmjét is visszapörgethették egy­­egy jelenet erejéig. Érdekes, hogy a kilencvenes évek elején született főszereplő az úgyne­vezett Y-generáció - vagyis egy kép­ernyő előtt felnövő nemzedék - tag­jaként „él” egy virtuális, valamint egy valós térben (lásd a forgatókönyv számítógépes, facebookos utalásait) - nem mellesleg éppen ennek a filmnek is köszönhetően. Andrej Zvjagincev Leviatánja ehhez képest klasszikus filmezési módszert alkalmaz. Jób bibliai történetét még­is a mai modern korba helyezi, ahol a személyes kálvária mögötti társadal­mi kizsákmányolás lesz a meghatáro­zó szervező elem. Mégsem érezhetjük idejétmúltnak sem a megközelítésmó­dot, sem pedig azt az evangéliumi (meta)történetet, melyet a szereplők mintegy profán passiójátékként kény­telenek végigjátszani. Hiszen a figye­lem mindvégig fennmarad a koránt­sem könnyen emészthető jeleneteket nézve, amelyek valamiképpen mindig túlmutatnak magukon, ugyanakkor magukba is fulladnak - újra és újra rá­mutatva a vigasztalan emberi szenve­dés értelmetlenségére, pontosabban az értelmetlen, szüntelen szenvedése­ket kísérő isteni csendre. A legjobb film és a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscarra je­lölt, de számos más díjjal jutalmazott mozgóképek közti különbségek (ame­­rikai/európai filmnyelv, közönség­­film/művészfilm kategóriák stb.) ta­lán szembetűnőbbek, mint a hason­lóságok. Mégis érdemes egymás mel­lé helyezni azokat az idősíkokat, ame­lyek a kétféle rendezői elvet és színész­vezetést meghatározzák, és elgon­dolkodni azon, hogy vajon miért le­het ilyen erős hatással a nézőkre egy ennyire „időhöz kötött” illetve egy ennyire „időtlen" moziélmény. A múlandóság szinte kérdések nélküli filmre vitele vagy egy múlha­tatlan kérdés kérlelhetetlen filmbeli feltétele közvetíthet-e ugyanolyan fontos üzenetet? A Sráckor nem gondtalanul, még­is viszonylag zökkenőmentesen, mondhatni, átlagosan kamasszá érő vagy a Leviatán túl korán felnőni kényszerülő, magába zárkózó, végle­tekig kisemmizett kisfiúja áll-e köze­lebb hozzánk? Nyilván nem a februári díjazás ismert kimenetele dönti el ezeket a kérdéseket. Inkább az, hogy milyen a múlandósághoz való viszonyunk. Vagy hogy van-e fogalmunk az iste­ni időtlenségről. Meg arról, hogy virtuális vagy valós térben élünk-e. És legfőképpen arról, hogy mi hogyan forgatnánk le életünk filmjét. ■ Papp Máté Párizsi barátság Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában: Rippl-Rónai és Maillol Két művész, Párizsban kötött barát­ság a modern művészet születésekor. Egy magyar és egy francia. Egy festő és egy festő, grafikus, szobrász. Egyi­kük dunántúli kisvárosból, Kaposvár­ról, a másik egy katalán faluból, Ba­­nyuls-sur-Merből. A Magyar Nemzeti Galéria Rippl-Rónai és Maillol - Egy művészbarátság története című kiál­lítása ezt a két kivételes embert mu­tatja be, külön-külön és egymás köze-Ugyancsak 1902-ben volt Maillol első gyűjteményes kiállítása, ahol szobrászként is sikerrel mutatkozott be, és egyre elismertebb, kora egyik legfontosabb francia művésze lett. Rippl-Rónai és Maillol ezután sze­mélyesen már csak egyszer találko­zott, amikor a magyar festő 1914-ben Franciaországban járt. Mély barátsá­guk azonban Rippl-Rónai 1927-ben bekövetkezett haláláig megmaradt. pékét. Szép példa a feleségét, Laza­­rine-t és annak elárvult unokahúgát, Anellát ábrázoló kerti festménye; műterme ellesett pillanata munka közben... Nagyszerű ötlet, hogy összeha­sonlíthatjuk, ugyanazt a tájat hogyan örökítette meg az egyik, és hogyan a másik. Milyen jól bánnak a ceruzával! Külön elemzést érdemelne Rippl- Rónai Akt című tusrajza. Mintha fe­lében. (A különleges tárlat április 6- ig tekinthető meg.) „Az első pillanatban, hogy megis­mertem, a barátja lettem, és ő az enyém, első pillantásra oly rokonszen­vesek voltunk egymásnak, hogy ettől kezdve gyakran találkoztunk, és nem hidegültünk el soha” - írta vallomá­sában Aristide Maillol. 1890 körül ta­lálkoztak először,3 őszinte kapcsola­tuk ösztönző és termékeny volt mű­vészi fejlődésük szempontjából. Rippl-Rónai József 1902-ben vég­leg Kaposváron telepedett le. A kis házban, a gyönyörű nagy kertben na­ponta születtek a remekművek. So­kat dolgozott, az apró pasztellkréták­kal finom portrékat, csendéleteket, szobarészleteket készített. Tüzes, színes olajképein virágzó meggyfákat, rózsalugasokat, művész barátokat örökített meg... . A nemzeti galéria földszinti terme­it kitöltő hatalmas gyűjtemény a kezdetektől végigkíséri a két mű­vész munkásságát. Ahogyan keresték saját hangjukat, ahogyan ismertek lettek... Több műfajjal is kísérletez­tek, az iparművészet felé fordultak. Szebbnél szebb szőnyegek kerültek ki a kezük alól. A Rippl-Rónai tervei alapján készült Vörös ruhás nő a fa­likárpitok gyönyörű darabja. Né­hány remek plakáttervet is látha­tunk a tárlaton. A legfontosabb barátságukban, hogy észrevétlenül hatottak egy­másra. Rippl-Rónai franciaországi tartózkodása mélyreható változáso­kat hozott festészetében. A korábbi szürke-fekete színeket felváltották az élénkebb, ámbár nem ragyogó felületek. Tompa zöldek, kékek, ikon­barnák, fehérek uralják ezeket a ké­kete felhőben állna a meztelen női test, fejét, dús hollóhaját kezére hajt­ja a vonalörvényben. Ugyanilyen be­szédes gróf Andrássy Tivadarné fi­nom, egyszerű arcképe vagy az Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett cí­mű alkotás kettőse. Utolsó önarcké­pén, agyvérzése után, a krétanyomok esendő botladozása közepette is át­süt a nagy személyiség ereje. Amikor többórás nézelődés után kijön az ember a zsúfolt termeken át, érzi, hogy gazdag ajándékkal tér ha­za. Büszkén állapítja meg, hogy ked­ves festője, Rippl-Rónai sok klasszis­sal jobb francia barátjánál. Finom krétaarcai életre kelnek a varázsló kéz nyomán. Míg a többiek festenek, és elhalványulnak, addig a magyar mes­ter munkái általragyognak időn és év­századokon. ■ Fenyvesi Félix Lajos RIPPL-RÓNAI JÓZSEF: ARISTIDE MAILLOL PORTRÉJA

Next

/
Thumbnails
Contents