Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)
2015-03-08 / 10. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2015. március 8. » 3 Fancsali kettős ünnep: lelkésziktatás és parókiaszentelés Egy kétszáztizenhat éves evangélikus sziget életjelei - vendéglátás kenyérrel és sóval napi zsoltárigéje (40,9) alapján tartotta. Kiemelte: a zsoltáros által említett, Istennek való szolgálatot százszázalékos odaszánással kell végeznünk, hiszen az Úr sem „részletekben” szeret minket. Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlés keretében - többek között - dr. Fábri György egyházkerületi felügyelő és Demeter Zoltán országgyűlési képviselő mondta el jókívánságait. A köszöntések végén a Domokos Tibor hatodéves szolgálati helyéről, a csömöri gyülekezetből érkezett huszonhárom fős küldöttség tagjai adták át ajándékaikat. Az ünnepség második felében - egyházunk rendjének megfelelően - az egyházkerület püspöke szentelte fel a gyülekezet új parókiáját. A korábbi, kúriaszerű épület elodázhatatlan felújítása helyett olcsóbb volt a telken - a korábbi istálló és garázs helyére - újonnan felépíteni egy kisebb, de korszerűbb lelkészlakást. Az öt és fél millió forintos beruházás az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Borsod-Hevesi Egyházmegye anyagi támogatása mellett jelentős önrészből, valamint a Boros Csaba felügyelő vezette gyülekezet, a Domokos házaspár és az arnóti cserkészek kétkezi munkájával valósult meg. Az ünnepi kulcsátadás után az új hajlékba belépő lelkészeket - szép liturgikus hagyományt felelevenítve -Domokos Tibor 1986-ban született Sepsiszentgyörgyön. Teológiai tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben kezdte, de az utolsó három évet a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen végezte el. Az egyetem befejezése után Fabiny Tamás püspök a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyébe helyezte. Nyíregyházán iskolalelkészi, majd fél évvel később kórház- és börtönlelkészi szolgálatot bíztak rá. Az ott eltöltött esztendő végén szentelte lelkésszé a püspök, majd a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközségbe küldte. Domokos Tibor 2014-ben tett lelkészvizsgát. Felesége, Adél mozgásterapeuta és egészségügyi menedzser. Két gyermekük van: a négyéves Kristóf és a kétéves Abigél. ► Kicsinynek bizonyult február 28-án az abaúji település - Fancsal - dombon emelkedő temploma: kettős ünnepre gyülekeztek ugyanis a hívek közelről és távolról. Elsőként a gyülekezet két éve ott szolgáló lelkészét, Domokos Tibort iktatta be hivatalába Buday Barnabás esperes, majd a hívek áldozatkész összefogásával és egyéb anyagi forrásból származó támogatással felépült új lelkészlakást szentelte fel dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke. A falu nevével egy 1262-ben kelt oklevélben találkozhatunk először, és sosem tartozott a nagy lélekszámú települések közé; ma is mindössze háromszázan lakják. Az iratok tanúsága szerint azonban 1719. november 30-a óta szinte megszakítás nélkül van evangélikus lelkésze Fancsalnak - Domokos Tibor e sorban a tizenhetedik lelkipásztor. A múlt szombati ünnepi istentisztelet liturgiájában a püspök és az esperes mellett Balázs Tibor sajókazai lelkész vett részt, az arnóti gyülekezet hittanosai pedig Buday-Malik Adrienn zenei vezetésével egy dallal kedveskedtek. Dr. Fabiny Tamás igehirdetésében felhívta a Fancsal- Hernádvécsei Evangélikus Egyházközség megválasztott lelkészének a figyelmét: mindig jól éljen az igében (Gál 5,1) említett krisztusi szabadsággal, és soha ne éljen vele vissza. A frissen beiktatott lelkész székfoglaló prédikációját az Útmutató aza beiktatott lelkész felesége, Domokos Adél kínálta kenyérrel és sóval. Az alkalom végén a helyi kultúrházban további köszöntések hangzottak el - így Isóczki Lajos polgármesteré is -, majd a nap gazdagon terített, fehér asztalok mellett zárult. ■ Boda Zsuzsa „Szép vagy!” Böjt harmadik vasárnapja - latin nevén Oculi - a szemek vasárnapja. A névadó zsoltár az Istenre való figyelésről szól: „Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából’.’ (Zsolt 25,15) De vajon milyen csapdára gondoljunk? Hiszen annyi minden tart fogva minket! - Böjt harmadik hetében, stílszerűen, nézzünk szembe látásunk gyengeségeivel, torzulásaival, bűneivel. Mit látunk tisztán, és mit homályosan? Mire, kire figyelünk, hogyan tekintünk egymásra? Válaszkeresésünkben segíthet a német evangélikus egyház idei böjti lózungja, amelyet képünkön olvashatunk: „Du bist schön! Sieben Wochen ohne Runtermachen”, azaz: „Szép vagy! Hét hét »Runtermachen« nélkül” A „Runtermachen” kifejezés igencsak próbára teszi a fordítót, gazdag tartalmát szinte reménytelen egyetlen magyar szóval visszaadni. Csak körülírni lehet: a másik lenézése, lesajnálása, leszólása, alábecsülése, megalázása. Flalász Előd szótára szerint még a másik „lecsinálása” is benne van a szó meglehetősen profán értelmezésében... Izgalmas kérdés, hogy miről akarunk, miről tudunk lemondani ebben a pár hétben. Többnyire ételekre, italokra, testi élvezetekre szoktunk gondolni, pedig az igazi böjt ennél összetettebb lehetőséget kínál. Természetesen elképzelhető, hogy bizonyos földi javaktól, örömöktől való tartózkodás akár még a lelki egészségünket is javíthatja, hiszen segít a lényegesre, az egy szükségesre koncentrálni. Ugyanakkor nekünk a böjtölés kérdésében is Jézuson érdemes tájékozódnunk. Mesterünk pedig világosan megfogalmazta, hogy nem attól leszünk tisztátalanok, nem az van igazán a kárunkra, ami lecsúszik a torkunkon, ami bemegy a szánkon, hanem az, ami kijön, olykor akarva-akaratíanul, de kicsúszik a szánkból (Mt 15,11). Egyesek szinte sportot űznek mások vélt vagy valós gyenge pontjainak felfedezéséből, kipellengérezéséből, kigúnyolásából. Szlengben kifejezve: a másik „cikizésében, fikázásában, alázásában” lelik beteges szórakozásukat. Egyfajta beszűkült csőlátással csak a negatívumokat, hiányosságokat veszik észre, és egy pillanatig sem haboznak mindezt azonnal szinte kéjes örömmel közhírré tenni. Nem arról van szó, hogy hamisítsuk meg a valóságot, hogy rózsaszínű szemüvegen keresztül lássuk és láttassuk a világot. Nem sikerpropagandára hív az idei böjti szlogen, hiszen előbb-utóbb úgyis kiderül az igazság. Lehet, hogy a király, sőt talán az alattvalói is mezítelenek, de legalábbis hiányosan öltözöttek... Látásjavító böjti lelkigyakorlatunk célja, hogy megtanuljuk Isten szemével látni a világot s benne az embert. Ebben segíthet számos bibliai példa. Gondoljunk az özönvíz történetére! Az Úr nemcsak a világ menthetetlen romlását látja, de észreveszi Nőét is - aki igaz ember, aki vele jár, aki nála kegyelmet talál -, és rajta keresztül nyílik meg a túlélés, a jövő kapuja. Egy másik klasszikus, látást gyógyító történet Jónás könyve. Isten nemcsak Ninive utálatos gonoszságát látja, de a megtérés, a megmenekülés esélyét is. Szemben engedetlen és dacos prófétájával, aki ezzel a lehetőséggel igazán nem is számol. Megkapóan szép csattanó a könyv utolsó két mondata: „...ne szánjam meg Ninivét, a nagy várost, amelyben több mint tizenkétszer tízezer ember van, akik nem tudnak különbséget tenni a jobb és a bal kezük között? És ott a sok állat is!” Ezzel az empatikus, atyai szeretettel küldi el Fiát, akinek „szelíd szeme jól látja vétkeinket” de meglátja az új élet lehetőségét a vámszedő Léviben és Zákeusban éppúgy, mint a samáriai asszonyban vagy a házasságtörő nőben. Még a mellette haldokló gonosztevőben is lát perspektívát: „... ma velem leszel a paradicsomban’.’ (Lk 23,43) Próbáljuk ezekben a hetekben mi is ilyen jézusi szemmel újra felfedezni egymást! Meglátni egy más embert, aki nem biztos, hogy pontosan a mi elképzelésünk, a mi ízlésünk szerint való, de akiben megtalálhatjuk a szépet, az értékest, hiszen ő is a Teremtő képmása, páratlan alkotása. A német plakáton látható hölgy, minden bizonnyal tudatos pedagógiai célzattal, nem klasszikus szépség, nem trendi reklámarc. De reménység szerint őt is szereti valaki, és akit szeretünk, azt szépnek látjuk, és szépnek is mondjuk: Du bist schön! Szép vagy! Napjainkban gyakran nem a hibák szóvá tételéhez kell igazán bátorság, hanem a pozitívumok kimondásához. Szinte gyanús, ha valaki valamiben jót és szépet lát, és nem tesz hozzá rögtön egy kritikus, csipkelődő, „Runtermachen” megjegyzést. Az idén Oculi vasárnapja március 8-ra, nőnapra esik. Tudom, sokaknak talán ehhez is akad kritikus kommentárjuk: az „átkos idők” maradványaként tekintenek az úgynevezett nemzetközi nőnapra. De túlpolitizált hazánkban talán ezen a ponton sem ártana „szemüvegcsere”. Mi, férfiak lássuk a szebbik nemet az ige fényében, úgy, mint aki a Teremtő ajándé-ÉGTÁJOLÓ <t ka, akiben hozzánk illő segítőtársat kaphatunk egy egész életre! Aki szeret, és akit szerethetünk - és így szépnek is látunk. Miért ne mondhatnánk ki jó szívvel, hogy „szép vagy”? Miért ne fejezhetnénk ki hálás örömünket egy-egy szál virággal? Nem csak évente egyszer, és nem csak böjti „kampányakcióként” így lehet, így lesz színesebb, illatosabb és szebb a világ általuk és általunk is. A böjt második fele még előttünk van. Még nem késtünk el, hogy a spirituális méregtelenítés jegyében mi is bekapcsolódjunk a német evangélikusok által meghirdetett lelkigyakorlatba. Ennek gyümölcseként talán még azt is megélhetjük, hogy április 5-e után sem fog hiányozni a „Runtermachen” mert feltámadott Urunk kiszabadít minket kísértéseink, a nyelv bűneinek csapdájából. Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület