Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-03-08 / 10. szám

4 41 2015- március 8. KERESZTUTAK Evangélikus Élet ► A Magyarországi Református Egyház (MRE) új összeté­telű zsinata Szabó Istvánt, a Dunamelléki Református Egy­házkerület püspökét választotta a testület lelkészi elnö­kévé február 25-én, szerdán Budapesten. A zsinat világi elnökének újra Huszár Pált, a Dunántúli Református Egy­házkerület főgondnokát szavazták meg. A zsinat lelkészi alelnöke Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyház­­kerület püspöke, a világi alelnök pedig Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok lett. f 2.QV5. ajjn mm -■ ■ -Eliülgnég együtt a husvet örömet családi közösségbe '* "“"'** Ä i Balatonszárszón! J i—------------------— ^ Ä-. : oktatásra jártam, nem pedig az ifjúvá avatásra készültem. Hitem által ebben az idő­szakban megtanultam: helyes, ha másképp gondolkodunk és másképp döntünk, mint ahogyan mások. Ez még ma is segít nekem olyan időszakok­ban, amikor minden minden­ki számára közömbösnek tű­nik; mert meggyőződésem szerint semmi sem közömbös. A keresztény lét és a tapaszta­lataim, amelyeket hívőként gyűjthettem, megóvtak ettől a hozzáállástól. Ezért hálás va­gyok. Megéri, hogy speciális A Jézusban való hit - aki így tudott bánni az emberekkel, így tudott viszonyulni hozzá­juk - a saját életemet érintő döntésekben és az életről va­ló felfogásomban is mindig újra és újra segített. Mit jelent ma nekem a hitem? Hitemből fakadóan sok min­dent kritikusan megkérdőjele­zek, néha még magát a saját hitemet is. Jézus is mindig kritikusan szemlélte a helyze­teket. Sosem volt elégedett az állapotokkal, sem a világi­Angela Merkel: „Miért vagyok keresztény?” ► A világ egyik legbefolyásosabb asszonyának számit. A né­met szövetségi kancellár, Angela Merkel a keresztény hit­ben látja ereje és inspirációi forrását. A német sajtóban életútjáról és személyes istenhitéről vallott. Az Istenbe vetett hit és az egyházhoz való közelség gyer­mekkorom óta meghatározó számomra, és foglalkoztat. Ez nem utolsósorban azért is ala­kult így, mert apukám abban az időben aktív lelkészként szolgált, és Hamburgból Ucker­mark körzetébe (Brandenburg tartomány) költöztünk. Apám meg volt győződve róla, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságban (NDK) szükség van jól képzett lelkészekre, így aztán egy egyházi szeminá­riumot is vezetett ott. Tehát olyan családban nőt­tem fel, ahol a kereszténység nemcsak az életünk helyszínét, hanem az életről való elképze­lést is meghatározta. Lelkészgyerekként az NDK-ban Lakhelyünket Templinnek hívták. A Stephanus Alapít­vány területén található udvar­házat bodelschwinghi szel­lemben építették. Mi ott lak­tunk. Az NDK-ban az egyházak­nak alig adtak oktatási fel­adatokat. Mindenkit, akiről úgy tűnt, hogy jeleskedhet ta­nulmányi téren, azonnal ki­vontak az egyházak látóköré­ből. De azok oktatását, akik szellemi fogyatékkal éltek, és nem voltak alkalmasak a to­vábbképzésre, ráhagyták az egyházakra. Ebből világossá válik, hogy azoknak a nem fogyatékos személyeknek való ragaszkodásommal és hitvallásommal a belső irány­tűmet követem, amelyet azon­ban az állam és az emberek többsége egyáltalán nem tar­tott iránymutatónak, sőt ko­molyan el is utasított. Nem volt mindig egyszerű ragasz­kodni a kereszténységhez. A többi fiatallal ellentétben bibliaórára és konfirmációi célokat tűzzünk ki magunk elé, és meg is valósítsuk őket. A bibliai történetek ma­gukkal ragadó példázatok. Jé­zus mindenekelőtt azzal tűnik ki, hogy annyira másként vi­selkedik, mint a többiek, és tel­jesen másképp gondolkodik. Ezért aztán képes egészen más megoldásokat adni az emberiség nagy kérdéseire. akkal, sem a vallásiakkal. Tisz­ta, egyértelmű és egyszerű szavakat mondott az embe­reknek. Szavakat, amelyek a lényegre korlátozódtak, azt tartották szem előtt. A lényegest a lényegtelentől megkülönböztetni - ez volt az ő erőssége. Az embert magát vette szemügyre. Világossá tette, hogy mindenkit megil­azonban, akik életük szem­pontjából fontosnak vélték a hitet és az egyházat, nehézsé­geik adódtak abban, hogy tár­sadalmilag elfogadják őket. Ha valaki az NDK-ban úgy döntött, hogy megvallja hitét, és aktív egyháztag lesz, ez bi­zony hátrányt jelenthetett - mindenekelőtt az iskolai kép­zésben, valamint a szabad ta­nulmány- és szakmaválasz­tásban. A hit belső iránytű Fiatalkorom óta tudtam, hogy az Istenhez és az ő egyházához' let az emberi méltóság, azokat is, akiket a kegyesek tisztáta­lannak vélnek. Jézus Krisz­tusnak ezt a gondolkodását kell a saját életemben is szem előtt tartanom. így válik a hit azzá az erővé, amely képessé tesz arra, hogy ne kerüljem a konfliktusokat. Komolyan veszem a konflik­tustűrő képességemet, mivel a politikában nincsenek egy­szerű, gyors megoldások a komplex kérdésfelvetésekre. Kicsit csodálkozom, amikor sokszor épp a keresztények azok, akik a legnehezebb kér­désekben túlságosan gyorsan akarnak eredményre jutni, ne­hogy mélyre süllyedjenek, és tisztátalanná váljanak. Ke­resztényként azonban néha a mienkkel ellentétes vélemé­nyeket is ki kell bírnunk. Ez számomra hozzátartozik a ke­reszténységhez. Ezért a keresztény hit és kultúrája az az iránytű, amely­ben bízom, hogy megmutat­ja számomra a követendő utat. Kereszténységem bá­torságot és erőt ad nekem, nemcsak a magánéletben, ha­nem a politikában is, hogy ki­mondhassam nyíltan azt, amit gondolok. Néha azt kívánom, hogy az emberek a saját pártomban is jobban és nyíltabban ápolják keresztény meggyőződésüket. A Tízparancsolat éppoly elen­gedhetetlen fundamentum tár­sadalmi együttélésünkhöz, mint a szeretet kettős parancsa. Kereszténynek lenni szá­momra nemcsak mentőövet jelent a nehéz órákban - ami­kor az ember csak abban tud reménykedni, hogy nem tipor­ják el -, hanem mindenekelőtt olyan tevékeny erőt, amely impulzusokat ad, változást hoz. Mert a keresztény hit a saját életemben és a másoké­ban is igazi formálóvá lehet - hála Istennek. ■ Miriam Hinrichs (Forrás: Jesus.ch, Sonntagsblatt­­bayern.de; a Horváth-Bolla Zsuzsanna által magyarra for­dított szövegnek az Evangéli­kus, hu oldalon lapzártánkkor elérhető változata alapján) HIRDETÉS Új lelkészi elnök a református zsinat élén Huszár Pál, az MRE újravá­lasztott világi elnöke elmond­ta, hogy a jövőben is az egyház nem lelkészi végzettséggel rendelkező tagjait szeretné megszólítani, összegyűjteni és hadba hívni a lelkipásztorok munkájának megsegítésére. Még mindig a megszólítás a feladat - hangsúlyozta -, hi­szen több százezer vagy akár egy-két millió is lehet a „latens reformátusok” száma, akik az egyháztól várják, hogy az meg­szólítsa őket. ■ MTI PROGRAM: Passióolvasás Interaktív keresztút-kiállí*’4'’ Láthatatlan színház A Lélekvár együttes koncertje Húsvéthajnali istentisztelet Nagy sonkakóstoló Tojásfestés Locsolás Kiirtőskalácssütés A hétvége lelki vezetői Pángyánszky Ágnes es Krämer György lelkészek lesznek. Részvételi díj: Felnőtteknek (14 éves kor felett): 16 500 Ft/fő - Gyermekeknek (3-14): 8500 Ft/fő 3 éves kor alatt ingyenes a részvétel. Az árak teljes ellátás és szállás költségét tartalmazzák, nem tartalmazzák az idegenforgalmi adó összegét*?'’ (18 ev felett 380 Ft/fő/nap). Jelentkezni a http://balatonszarszo.lutlieran.hu oldalon, érdeklődni a 06 20 824 3143-as telefonszámoir lehet. Várjuk családok jelentkezését. A zsinati ülést követő sajtótá­jékoztatón Bölcskei Gusztáv, a zsinat leköszönő lelkészi el­nöke hangsúlyozta: a zsinat megválasztott elnöksége a Magyarországi Református Egyház egészét képviseli. Ők nem a dunamelléki püspök, a dunántúli főgondnok, a ti­szántúli püspök és a tiszánin­neni főgondnok, hanem az egyház elnöksége és alelnök­­sége - fogalmazott, reményét fejezve ki, hogy mindig így te­kintenek majd rájuk. Szabó István, a református egyház zsinatának újonnan megválasztott lelkészi elnö­ke (képünkön) arról beszélt, hogy a rendszerváltozás óta el­telt huszonöt év alatt az MRE „legalább hetvenöt évet fu­tott”, hiszen annyi mindent újra kellett fogalmaznia, annyi törvényt, szabályt, rendeletet kellett megalkotnia, annyi újonnan megalakított intéz­ményről kellett gondoskodnia. Hozzátette, nem tudja, hogy lelassulhat-e ez a „nagy futás” azt viszont tudja, hogy a kö­vetkező hat évben is sok teen­dője lesz a zsinatnak és így a zsinat elnökségének is. Szabó István 1956-ban született Sárbogárdon, hétgyerme­kes lelkészcsaládban. Nős, felesége innovációs szakta­nácsadó. Három gyermekük és egy unokájuk van. 1997-től a Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkésze, előt­te Sáregresen, Józsefvárosban és a Külső Üllői úton szolgált. 1983-ban Chicagóban szerezte meg a magiszteri fokozatot, 1994-ben doktori vizsgát tett, 1998-tól a pápai teológián ta­nít, 2002-ben habilitált. 2003-tól a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökeként szolgál, ebben a tisztségében az idén harmadik ciklusát kezdte meg.

Next

/
Thumbnails
Contents