Evangélikus Élet, 2015. január-június (80. évfolyam, 1-26. szám)

2015-02-15 / 7. szám

io ■m 2015. február 15. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Nagy lehetőség a hálózati együttműködésre Interjú Majorosné Lasányi Ágnessel, az EPSZTI igazgatójával ► Tavaly augusztus végén nyitották meg ünnepélyes keretek között az EPSZTI-t, vagyis az Evangélikus Pedagógiai-szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézetet. A létesítmény a Magyarországi Evangélikus Egyház negyvenharmadik köznevelési intézménye, mely a negyvenkét óvoda, iskola, illetve kollégium szakmai munkáját segíti. Az EPSZTI igazgatójával, Majorosné Lasányi Ágnessel egyebek mellett a reformá­ció és az oktatás éve kapcsán most indított rendezvénysorozatról be­szélgettünk.- Kérem, mondjon pár szót eddigi pá­lyájáról!-1991 óta dolgozom a közoktatás­ban gyógypedagógusként. A tanulás­ban és az értelmileg akadályozott gyerekek nevelését-oktatását ellátó lé­tesítménynek voltam az igazgatója Cegléden tizenegy évig, ahol a korai fejlesztéstől a szakképzésig kísértük végig a diákokat. Ezek a tapasztala­tok rendkívül hasznosak az intézmé­nyeinknek való segítségnyújtásban, a szervezeti struktúra kialakításá­ban, egy nagyobb és összetettebb in­tézmény működtetésében, a vezeté­si rendszerben. A Pécsi Tudomány­­egyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán végeztem emberi erőforrások szakon, ugyanis az intézményigazgatás külön szakma; ezt az EPSZTI-ben a hálózati együtt­működések terén is jól tudom majd hasznosítani. Nagy örömmel és ér­deklődve jártam végig az egyház or­szágos irodájának osztályait, szív­ügyem az intézmények megfelelő működése és a gyerekek minél jobb és színvonalasabb ellátása.- Az EPSZTI tavaly szeptember­ben kezdte meg munkáját. Milyen feladatokat és terveket lát a közel­jövőben?- A megnyitás után egyre-másra kerültek elő a megoldásra váró felada­tok, s hamar láthatóvá vált, hogy nagy szükség volt az intézet megala­pítására. Elsődleges célunk, hogy a ki­emelt szakmai kérdésekben segítsük az intézmények munkáját. A pedagó­gus-továbbképzés, a szakmai előadá­sok, tréningek előkészítése már zajlik; mindezek nemsokára hozzáférhető­vé válnak intézményeink számára. Az, hogy 2015 a reformáció és az oktatás éve, nagy kihívást jelent. Szeretnénk olyan rendezvényeket, pályázatokat lebonyolítani az iskolák­kal, óvodákkal karöltve, melyek révén a gyerekek és a pedagógusok még mélyebben megismerhetik az ötszáz évvel ezelőtti eseményeket, illetve azt, hogy milyen hatással volt az oktatásra a reformáció. Most együtt munkálkodunk az intézményekkel, tantárgygondozó­inkra támaszkodva tematikus prog­ramokat és versenyeket szervezünk. A rendezvénysorozat nyitánya az evangélikus történelemtanárok má­sodik konferenciája volt (lásd tudó­sításunkat az 1. és a 4. oldalon). Az év programjában szerepelnek még szakmai konferenciák, szakmai na­pok, továbbképzések is. Szeretnék megemlíteni egy fontos felhívást, remélve, hogy minél több testvérünkhöz eljut: várjuk azoknak az evangélikus elkötelezettségű taná­roknak, tanítóknak, óvodapedagógu­soknak és a közművelődésben, szo­ciális területen dolgozó szakemberek­nek a jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az evangélikus peda­gógusok szakmai közösségéhez.- Lehet-e evangélikus nevelésről, oktatásról beszélni?Miben nyilvánul­na mega tantervekben, tankönyvek­ben az evangélikus hit, szellemiség?- Mindenképpen érvényesülni tud az evangélikus szellem a nevelésben. Vannak dédelgetett terveink, de nem árulhatok el semmit, mert még csak az előkészítésnél tartunk. A tervezés­sel egészen 2017-ig, a reformáció el­indulásának ötszázadik évfordulójá­ig előretekintünk; amikor elkészül a teljes koncepció, és jóváhagyják, rész­letesen beszámolunk róla. Régi nagy nevelési-oktatási intéz­ményeinkben az evangélikus szelle­mű nevelés nagyon jól érvényesül, és a hitéletre is hatással van. Az iskola­lelkészek jelenléte tovább erősíti ezt. Hosszú folyamat előtt állunk, de az EPSZTI ebben is sokat tud segíteni.- Hogyan látja a pedagógusok és tanulók helyzetét az evangélikus ok­tatási intézményekben?- Intézményeink jelenleg jó pozí­cióban vannak; elmondhatjuk, hogy helyzetük stabil, egyházunk biztosí­tani tud mindent, ami a színvonalas nevelő-oktató munkához kell. Pályá­zatokon keresünk lehetőségeket a to­vábbi fejlesztésekre, és szerencsére vannak támogatók is. Az EPSZTI hatáskörébe negyven­két önálló intézmény és hetvenhárom alegység tartozik, több mint tizenöt­ezer tanulóval és ezernégyszázhu­­szonöt pedagógussal. Természete­sen vannak problémák, megoldásra váró szakmai kérdések, szervezet­­fejlesztési feladatok. Óriási lehetőség számunkra, hogy egymás jó gyakor­latait megismerve, hálózati működést kialakítva tanuljunk egymástól. Min­den intézménynek van olyan erőssé­ge, amelyet érdemes a többieknek megmutatni. Törekvések voltak erre a múltban is, ezeket az EPSZTI szak­mai alapon kívánja felkarolni, széle­síteni és támogatni. ■ Walkó Ádám rajzkészsége volt. Álláskeresés köz­ben az Országgyűlési Könyvtárban kapott állást gyors- és gépírótudásá­nak köszönhetően. Ezzel sorsa nagy fordulatot vett. Élete a könyvtári cédulák között telt el, még otthon is velük foglalko­zott. Közben elvégezte az egyetem könyvtár szakát. Nagy örömmel dol­gozott a Fővárosi Szabó Ervin Könyv­tárban, majd a Petőfi Irodalmi Mú­zeumban. A hírlapokkal foglalko­zott. „A hírlap az élet” - mondta gyakran. Sorra jelentek meg az újságokról szóló kötetei, hamar ismertté vált mint bibliográfus. Magyar irodalmi folyóiratok című munkáját - amely 1972 és 2000 között negyven füzet­ben jelent meg - kézikönyvként használják. Összeállította a magyar színházi cikkek (1778-1949) könyvé­­szetét, illetve az ötkötetes A magyar sajtótörténet válogatott bibliográfiá­ját (1705-1944) is. A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzeteinek fő­munkatársa volt. 2004-ben jelent meg Sikersajtó a századfordulón cí­mű könyve, amelyet tanítómestere, Dezsényi Béla, az Országos Széché­nyi Könyvtár egykori vezetője emlé­kének ajánlott. Nyugdíjazásáig a Széchényi­­könyvtár hírlaposztályát vezette. Visszavonulása formális volt, hiszen a munkát ugyanolyan lelkesedéssel folytatta még tavaly tavasszal is. ■ Berényi Zsuzsanna Ágnes Lakatos Éva súlyos betegen, nyolcvanhárom éves korában hunyt el ta­valy november í-jén. Kismarosi temetésén a váci evangélikus lelkész, Det­­re János búcsúztatta, és az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója mél­tatta életútját. Férje, Botka Ferenc mellé temették. A cikk szerzője, Berényi Zsuzsanna Ágnes csak olvasóként ismerte és tisztelte Lakatos Évát. „Ha bátortalanul kértem segítségét, úgy foglalko­zott velem, mintha fontosabbnak tartotta volna kérdésemet a saját mun­kájánál. Ha egy számomra ismeretlen folyóiratot említettem, azonnal ki­kereste a jelzetét, felírta a kérőlapra, és szinte azonnal megkaptam a kért anyagot. Ha beszámoltam örömömről, arról, hogy miként hasznosítot­tam a segítségét, együtt örült velem” - írta visszaemlékezésében. Lakatos Éváról a volt munkatársak és olvasók külön megemlékeztek a Széchényi-könyvtárban. Az intézmény dísztermében tárlót készítettek em­lékére, és levetítettek egy róla szóló, néhány évvel ezelőtt készített filmet. Az evangélikus Lakatos család Ko­lozsvárról költözött az Alföldre, a Kis­kőrös melletti Bócsára. Lakatos Gyu­la, Éva édesapja itt, az evangélikus is­kolahálózat egyik legkisebb iskolájá­ban tanított. Lánya ebben a tanyasi, egy tantermes iskolaépületben nőtt fel. Talpraesett volt, minden helyzet­ben feltalálta magát. A háború miatt később sok helyen járt iskolába, mert állandóan költözniük kellett, míg végül visszatérhettek Bócsára. Az evangélikus iskola államosítá­sa után Pestre költöztek. Az értelmi­ségi apa miatt Évát nem vették fel művészeti iskolába, noha kivételes A betegek világnapjára, február 11-ére készülve dr. Mátfi Gyula római katolikus érsek február 9-én, hétfőn délután szentmisét tartott a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban. Az alkalmon rövid prédikációt mondott Szemerei János, a HIRDETÉSEK Evangélikus templomok a Magyar Televízióban Február 15-én, vasárnap az Mi-en 11.40-kor Evangélikus templomok cím­mel az óbudai és a szentendrei templomot mutatjuk be. Szerkesztő Nagy László, rendező Horváth Tamás. A Déli Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala értesíti a hatéves képzésben részesült, 2013 augusztusa előtt ordinált beosztott lelkészeket, hogy május 28-án, csütörtökön parókusi alkalmassági vizsgálatra kerül sor. Jelentkezni írásban lehet a püspöki hivatalban március í-jéig. Az írásbeli feladatokat és a szóbeli tételeket postai úton juttatjuk el a jelentkezőknek. Életutak tanúságtétele Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) és a Budapest-Zug­­lói Evangélikus Egyházközség rendezésében Életutak tanúságtétele cím­mel sorozat indul. Az első alkalom február 12-én 17 órakor kezdődik az egyházközség gyülekezeti termében (Budapest XIV. kerület, Lőcsei út 32.). Áhítatot tart Tamásy Tamás lelkész, előadó D. Szebik Imre ny. püspök. Meghívó az Öregmalom Színtársulat bemutatójára Szeretettel hívunk minden érdeklődőt Hunyady Sándor Lovagias ügy cí­mű színdarabjának bemutatójára a budapesti Kápolna Színpadra (X. kér., Kápolna köz 2.) február 21-én, szombaton 18 órára. A 2001-ben Duna­­almáson létrejött Öregmalom Színtársulat néhány színházat szerető, iro­dalmat kedvelő értelmiségi összefogásával, egy evangélikus testvérünk produceri támogatásával működik. A belépés díjtalan, adományaikat a Kápolna Színpad Alapítvány javára ajánlják fel. A Semmelweis Egyetem (SE) Mentálhigiéné Intézete az Evangélikus Hittudományi Egye­temmel és a Szent Atanáz Gö­rögkatolikus Hittudományi Főis­kolával együttműködésben 2015 szeptemberétől akkreditált men­tálhigiénés lelkigondozó szak­irányú továbbképzést hirdet. A felvétel kritériuma: BA, MA fő­iskolai vagy egyetemi hitéleti végzettség, egyházi ajánlás és személyes alkalmasság. A képzés időtartama: 4 félév, 560 óra (ha­vonta 2 nap + 2 intenzív hét). A jelentkezés az SE Mentálhigi­éné Intézetében igényelhető je­lentkezési lapon történik, mely letölthető a mental.Semmel­weis.hu honlapról. A képzésről bővebb tájékoztatást ad dr. Tőrök Gábor (20/6632-389, torok.ga­­bor@public.semmelweis-univ.hu) és Semsey Gábor (20/6632-390, semsey.gabor@public.semmel­­weis-univ.hu). FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA! Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke, valamint Ste­inbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püs­pöke; az istentisztelet után úrvacsorát is osztottak a protes­táns hívek számára. ■ Adámi Mária felvétele „A hírlap az élet” A jeles bibliográfus, Lakatos Éva életútja

Next

/
Thumbnails
Contents