Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-08-03 / 31. szám
4 •« 2014- augusztus 3. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Végtelen nyilvánosság és felelősség Nemzetközi Ökumenikus Szabadegyetem huszonötödször *• Folytatás az 1. oldalról „Régen” voltak a médiateremtők, és volt a befogadó közönség, a kettő élesen különvált. Az újmédiát a közösség teremti, ezért is nevezik más néven „közösségi médiának”. Az erről szóló tudásunk rendkívül bizonytalan - szögezte le elöljáróban Fábri György a szabadegyetemen tartott előadásában. A téma kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese - egyébként az Északi Egyházkerület felügyelője - azzal szembesítette hallgatóságát, hogy a Facebookot 2004-ben fejlesztették ki a Harvardon, és 2008 táján terjedt el szerte a világon. Vagyis az, ami nélkül a kapcsolattartásunk, a tájékozódásunk manapság elképzelhetetlen, egy évtizede még egyáltalán nem létezett. Lehetséges, hogy három év múlva pedig már nem lesz, mert valami jobbat találnak ki helyette! Az, hogy az újmédia átrendezi a viszonyainkat, konkrétan most történik, a folyamat jelen időben zajlik, és nem tudjuk, hogy mi fog belőle következni. Osztod? Követed? A legnagyobb magyar nyelvű hírportál, az Index.hu a közzétett tartalom kétharmadát a biogokból veszi, vagyis mi, felhasználók produkáljuk a tartalmat - többnyire kontroll nélkül. A tartalom-előállítás része a lájkolás, a kommentelés, hisz többnyire az ad jelentőséget egy adott tartalomnak, hogy milyen sok embernek tetszik. Ennek azonban semmi köze az értékhez. Vagyis az anonim véleménynyilvánítás - mely eleinte a szabadság és a demokrácia legnagyobb vívmányának tűnhetett - köszönő viszonyban sincs azzal a felelősséggel, amely épp a végtelen nyilvánosságból következik. A letűnt felelősséget, a negligált tekintélyt, a nélkülözött hitelességet is érintve Fábri György emlékeztetett rá, hogy mindez az úgynevezett Y generációnál fiatalabbakból fantasztikus készségeket, képességeket hoz elő, az idősebbeknek ellenben sokkal nehezebb a dolguk. A kutató szerint kulcskérdés, hogy az iskola vagy épp az egyház a maga intézményi mivoltában, a jövő nemzedékért felelősséget viselő személy pedig szülői, tanári, netán lelkészi szerepében visszaszerezze tekintélyét, hitelességét. Szerinte ehhez „csak” professzionálisnak kell lenni. Kell kontroll? A szemináriumi csoportok egyikében a résztvevők aztán az angol parlament stílusában - és szabályai szerint - folytatták le azt a vitát, hogy szükség van-e az internet korlátozására, „cenzúrázására”. Az ezt kezdeményező „kormány-előterjesztést” olyan ügyesen védték a sorsolással kiválasztottak, hogy a pártatlan bírák őket hozták ki győztesnek, annak ellenére egyébként, hogy a közösen összehordott tudástár ellenőrzésének és korlátozásának elutasításában mindenki az ellenzékkel értett egyet. Ezt a gondolatmenetet járta be Gavrucza-Nagy László nagyváradi zenetanár, az idei NŐSZ témájának kitalálója is:- Persze hogy a Facebook adta a címet, végtére is a 21. század legnagyobb hatású jelenségéről van szó, erről bizony töprengeni kell! A hét végére egyébként eljutunk oda, hogy Isten mindent megosztott velünk, kezdve azzal, hogy a teremtett világon uralkodhatunk, Jézus eljövetele pedig a szeretet megosztását jeleni... Kiindulásnak azonban kiváló az internet, a sok infokommunikációs kütyü, melyek csupán eszközök, használhatók jóra és rosszul egyaránt. Az egyik esti vitafórum erről igyekezett érvényes állításokat megfogalmazni. Mint elhangzott, vannak iskolák, ahol még a mobiltelefon használatát is keményen tiltják, másutt a tanárok digitális táblát használnak, és valódi partnernek bizonyulnak a kutatásban, a világ felfedezésében... Gavrucza-Nagy László és Laborczi Géza evangélikus lelkész, a program lelki és szellemi vezetője egyébként abba is beavatta a szabadegyetem hallgatóságát, milyen vallási és egyházi tartalmak érhetők el a neten, melyek a legfontosabb egyházi honlapok, s milyen okostelefon-applikációkkal érdemes megismerkedni. Megosztó személyiségek Sarkadi-Nagy Szilvia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlógimnázium iskolapszichológusa mindenekelőtt leszögezte, olyen pszichológiai fogalom, hogy „megosztó személyiség” nincs. Majd saját példáján érzékeltette azt, amit az ige is állít [„Hát ti kinek mondotok engem?” - Mt 16,15): a másik emberről megfogalmazott vélemény leginkább a kinyilatkoztatóról szól... Marilyn Manson, Madonna, Jézus - mint kellőképpen megosztó személyiségek - elemzése után kirajzolódtak a közös vonások. Eszerint a megosztó személyiségekre emlékszünk, rajongunk értük, vagy elutasítjuk őket, de semmiképp sem közömbösek, tehát érzelmi viszonyulást váltanak ki. A megosztó személyiségek mindig feszegetik a határokat, megkérdőjelezik az érvényes normákat, és változásra ösztönöznek. Hogy miként viszonyulunk hozzájuk, reagálunk rájuk, az függ az előzetes tapasztalatainktól, attól, hogyan állunk önismeret és önértékelés dolgában; számít a kor, a nem, de a szocioökonómiai státus is - vagyis hogy a megítélt emberhez képest mennyire vagyunk szegények vagy gazdagok. Hogy egy megosztó személyiséggel kapcsolatban hogyan érzünk, az nagyban függ a változással kapcsolatos beállítódásunktól és általában a hangulatunktól is. Aki épp bal lábbal kelt, azt kétségkívül sokkal nehezebb meghódítani. Sarkadi-Nagy Szilvia rendkívül izgalmas és érdekes előadásából egyébként azt is megtudtuk, hogy ha nem akarunk megosztó személyiségek lenni, akkor elfogadónak, toleránsnak, empatikusnak, pozitívnak és mindenkor befogadó kommunikációt megvalósítónak kell mutatkoznunk, olyannak, aki „egy közülünk”... Mivel m ez elég fáradságosnak tűnik azok > számára, akik amúgy mégis inkább “ megosztó személyiségek, egyszerűbb, ha rákapnak a rágóra. Egypetéjű ikrekkel végzett pszichológiai kísérlet szerint ugyanis a rágógumit rágó emberről könnyebben hisszük el a felsorolt pozitívumokat, mint a rezzenéstelen arccal bámulóról. Javak és ismeretek újraelosztása A Bibliában, a tékozló fiú történetében bukkanunk rá a kulcsszóra: amikor az apa kiadja az örökséget, egyúttal elosztja a vagyont. Míg az anyagiak fogyatkoznak az osztástól, a tudásnak más a természete - hangsúlyozta Kuti Klára kultúrantropológus a mindennapi ismeretek megosztásáról tartott előadásában. A közösség által „termelt” illetve összegyűjtött tudás ma már olyan mennyiségben áll rendelkezésre, hogy a szűrés vált kulcsmozzanattá. A táplálkozáskultúrához kapcsolódó ismeretek feldolgozása, természetének bemutatása során a szabadegyetem hallgatói új szót tanultak: a mindenkiség válhat idővel a szűrés eszközévé. A gasztrobloggerek működését is bőségesen illusztráló előadás napján az „Oszd meg, amid van!" mottó jegyében közös sütés-főzéssel készült a vacsora, melyet a szabadban költöttek el a szabadegyetem résztvevői. Közöttük nagy számban ott voltak a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagjai is, hisz az Evangélikus Roma Szakkollégium volt a rendezvény egyik házigazdája. A fiatalok számára feledhetetlen élmény volt a magyarországi kőrútjának zárásaként Níregyházán koncertező Nairobi Girls nagytemplomi szolgálata. Egy hét minden fontos történésére nehéz lenne kitérni, de az feltéden említésre érdemes, ami újdonság a rendezvénysorozat negyedszázados történetében: a téma teológiai megközelítéséhez, a spirituális tartalomhoz érve szombaton három keresztelés és egy konfirmáció tette még emlékezetesebbé Laborczi Géza szolgálatát, a megosztott szeretetről szóló előadást. ■ Veszprémi Erzsébet Kicsi falu, nagy tábor Van egy alig több mint hatszáz lelkes, Árpád-kori település Nógrád megyében. Az ideérkező tovább nem utazhat, hisz a falunak egyetlen bejárata van - amely egyben a kijárata is. Vagyis zsákfalu. Az idelátogatónak azonban nem épp a visszafordulás az első gondolata. A kicsiny település - többek között a már évtizedek óta aktívan működő evangélikus gyülekezetnek köszönhetően - mozgalmas hétköznapokat él. Bár a templomnak nincsen tornya, így nem emelkedhet ki a házak tengeréből, mégis mindenki jól tudja, hova forduljon, ha nyüzsgésre vágyik - Lucfalván. A nyári időszakban ez kiváltképp igaz. A templomudvar még inkább központi hellyé válik, a gyerektábor idején pedig szinte hangyabollyá alakul. A helybéli és környékbeli fiatalok idén tizenegyedik alkalommal mehettek a nyári táborba július 14. és 19. között. A résztvevők nagy számának köszönhetően - tavalyhoz hasonlóan - ismét három csoportban folyt a hét témájának tanulmányozása. A helyi résztvevők mellett - ők voltak a legtöbben - tucatnyian jöttek a szomszédos Sámsonházáról is, de érkeztek táborozok Budapestről, Győrből, Nyíregyházáról, Nyírtelekről és Orosházáról is. Az ifis korosztály délelőttönként a függőségekről és a szabadulásról hallgatott előadásokat, majd kisebb csoportokban boncolgatták tovább az elhangzottakat. A „Hogyan és mire szabadít meg Isten?” vagy a „Hogyan szabadulhatok meg függőségeimtől és a világi kívánságoktól?” kérdésekre a válaszok a Szentírás tanítása alapján fogalmazódtak meg. Eközben a fiatalabbak és a legkisebbek Eszter királynő történetével ismerkedtek. A tanulságokat ők is csoportokban vonták le. A szabadulás mikéntje a történet végére bontakozott ki, de előtte szóba került a hűség, a segélykiáltás, a közbenjárás is. A száz gyermek és ifjú délben közös ebédre gyűlt össze a templomudvaron, majd egy rövid bábjáték után ki-ki újra korosztálya szerint találhatta meg délutáni elfoglaltságát. Az ifjak rövidfilmek alapján beszélgettek a szabadulásról, míg a kisebbek kézműveskedtek. A vacsora előtti játékra újra összegyűltek a táborlakók, három- és húszévesek egyaránt. Este a templom hűsében keresztyén sportolók élettörténetei elevenedtek meg, majd egy-egy táborvezető tett bizonyságot arról, hogyan lett Krisztus az ő személyes megváltója, és hogy ez mit jelent számára a hétköznapokban. A tábor után sem állt meg az élet a gyülekezetben, hiszen július végén egész napos bibliaiskola kezdődött, ugyancsak az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért Alapítvány támogatásával. Immáron nem a gyermekek, hanem a biblia- és egyházismeretben elmélyülni kívánó felnőttek népesítették be a lucfalvai evangélikus templom kertjét és imaházát. ■ Horváth-Hegyi Áron
