Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-08-03 / 31. szám

4 •« 2014- augusztus 3. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Végtelen nyilvánosság és felelősség Nemzetközi Ökumenikus Szabadegyetem huszonötödször *• Folytatás az 1. oldalról „Régen” voltak a médiateremtők, és volt a befogadó közönség, a kettő éle­sen különvált. Az újmédiát a közös­ség teremti, ezért is nevezik más néven „közösségi médiának”. Az er­ről szóló tudásunk rendkívül bi­zonytalan - szögezte le elöljáróban Fábri György a szabadegyetemen tartott előadásában. A téma kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorhelyettese - egyébként az Északi Egyházkerület felügyelője - azzal szembesítette hall­gatóságát, hogy a Facebookot 2004-ben fejlesztették ki a Harvardon, és 2008 tá­ján terjedt el szerte a világon. Vagyis az, ami nélkül a kapcsolattartásunk, a tá­jékozódásunk manapság elképzelhetet­len, egy évtizede még egyáltalán nem létezett. Lehetséges, hogy három év múlva pedig már nem lesz, mert vala­mi jobbat találnak ki helyette! Az, hogy az újmédia átrendezi a vi­szonyainkat, konkrétan most törté­nik, a folyamat jelen időben zajlik, és nem tudjuk, hogy mi fog belőle kö­vetkezni. Osztod? Követed? A legnagyobb magyar nyelvű hír­portál, az Index.hu a közzétett tarta­lom kétharmadát a biogokból veszi, vagyis mi, felhasználók produkáljuk a tartalmat - többnyire kontroll nélkül. A tartalom-előállítás része a lájkolás, a kommentelés, hisz többnyire az ad jelentőséget egy adott tartalomnak, hogy milyen sok embernek tetszik. Ennek azonban semmi köze az érték­hez. Vagyis az anonim véleménynyil­vánítás - mely eleinte a szabadság és a demokrácia legnagyobb vívmányá­nak tűnhetett - köszönő viszonyban sincs azzal a felelősséggel, amely épp a végtelen nyilvánosságból következik. A letűnt felelősséget, a negligált te­kintélyt, a nélkülözött hitelességet is érintve Fábri György emlékeztetett rá, hogy mindez az úgynevezett Y ge­nerációnál fiatalabbakból fantaszti­kus készségeket, képességeket hoz elő, az idősebbeknek ellenben sokkal nehezebb a dolguk. A kutató szerint kulcskérdés, hogy az iskola vagy épp az egyház a maga intézményi mivol­tában, a jövő nemzedékért felelőssé­get viselő személy pedig szülői, taná­ri, netán lelkészi szerepében vissza­szerezze tekintélyét, hitelességét. Szerinte ehhez „csak” professzioná­lisnak kell lenni. Kell kontroll? A szemináriumi csoportok egyikében a résztvevők aztán az angol parla­ment stílusában - és szabályai szerint - folytatták le azt a vitát, hogy szük­ség van-e az internet korlátozására, „cenzúrázására”. Az ezt kezdemé­nyező „kormány-előterjesztést” olyan ügyesen védték a sorsolással kiválasz­tottak, hogy a pártatlan bírák őket hozták ki győztesnek, annak ellené­re egyébként, hogy a közösen össze­hordott tudástár ellenőrzésének és korlátozásának elutasításában min­denki az ellenzékkel értett egyet. Ezt a gondolatmenetet járta be Gavrucza-Nagy László nagyváradi zenetanár, az idei NŐSZ témájának kitalálója is:- Persze hogy a Facebook adta a cí­met, végtére is a 21. század legna­gyobb hatású jelenségéről van szó, er­ről bizony töprengeni kell! A hét végére egyébként eljutunk oda, hogy Isten mindent megosztott velünk, kezdve azzal, hogy a teremtett vilá­gon uralkodhatunk, Jézus eljövetele pedig a szeretet megosztását jeleni... Kiindulásnak azonban kiváló az in­ternet, a sok infokommunikációs kütyü, melyek csupán eszközök, használhatók jóra és rosszul egy­aránt. Az egyik esti vitafórum erről igyekezett érvényes állításokat meg­fogalmazni. Mint elhangzott, vannak iskolák, ahol még a mobiltelefon használatát is keményen tiltják, másutt a tanárok digitális táblát használnak, és valódi partnernek bizonyulnak a kutatás­ban, a világ felfedezésében... Gavrucza-Nagy László és Laborczi Géza evangélikus lelkész, a program lelki és szellemi vezetője egyébként abba is beavatta a szabadegyetem hallgatóságát, milyen vallási és egy­házi tartalmak érhetők el a neten, melyek a legfontosabb egyházi hon­lapok, s milyen okostelefon-appliká­­ciókkal érdemes megismerkedni. Megosztó személyiségek Sarkadi-Nagy Szilvia, az Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlógimnázium iskolapszi­chológusa mindenekelőtt leszögez­te, olyen pszichológiai fogalom, hogy „megosztó személyiség” nincs. Majd saját példáján érzékeltette azt, amit az ige is állít [„Hát ti kinek mondotok engem?” - Mt 16,15): a másik ember­ről megfogalmazott vélemény legin­kább a kinyilatkoztatóról szól... Marilyn Manson, Madonna, Jézus - mint kellőképpen megosztó szemé­lyiségek - elemzése után kirajzolód­tak a közös vonások. Eszerint a meg­osztó személyiségekre emlékszünk, rajongunk értük, vagy elutasítjuk őket, de semmiképp sem közömbö­sek, tehát érzelmi viszonyulást válta­nak ki. A megosztó személyiségek mindig feszegetik a határokat, meg­kérdőjelezik az érvényes normákat, és változásra ösztönöznek. Hogy miként viszonyulunk hozzá­juk, reagálunk rájuk, az függ az elő­zetes tapasztalatainktól, attól, hogyan állunk önismeret és önértékelés dol­gában; számít a kor, a nem, de a szo­­cioökonómiai státus is - vagyis hogy a megítélt emberhez képest mennyi­re vagyunk szegények vagy gazdagok. Hogy egy megosztó személyiséggel kapcsolatban hogyan érzünk, az nagyban függ a változással kapcsola­tos beállítódásunktól és általában a hangulatunktól is. Aki épp bal lábbal kelt, azt kétségkívül sokkal nehezebb meghódítani. Sarkadi-Nagy Szilvia rendkívül iz­galmas és érdekes előadásából egyéb­ként azt is megtudtuk, hogy ha nem akarunk megosztó személyiségek lenni, akkor elfogadónak, toleránsnak, empatikusnak, pozitívnak és minden­kor befogadó kommunikációt meg­valósítónak kell mutatkoznunk, olyannak, aki „egy közülünk”... Mivel m ez elég fáradságosnak tűnik azok > számára, akik amúgy mégis inkább “ megosztó személyiségek, egysze­rűbb, ha rákapnak a rágóra. Egypeté­jű ikrekkel végzett pszichológiai kísér­let szerint ugyanis a rágógumit rágó emberről könnyebben hisszük el a fel­sorolt pozitívumokat, mint a rezze­néstelen arccal bámulóról. Javak és ismeretek újraelosztása A Bibliában, a tékozló fiú történeté­ben bukkanunk rá a kulcsszóra: ami­kor az apa kiadja az örökséget, egy­úttal elosztja a vagyont. Míg az anya­giak fogyatkoznak az osztástól, a tu­dásnak más a természete - hangsú­lyozta Kuti Klára kultúrantropológus a mindennapi ismeretek megosztá­sáról tartott előadásában. A közösség által „termelt” illetve összegyűjtött tu­dás ma már olyan mennyiségben áll rendelkezésre, hogy a szűrés vált kulcsmozzanattá. A táplálkozáskul­túrához kapcsolódó ismeretek feldol­gozása, természetének bemutatása során a szabadegyetem hallgatói új szót tanultak: a mindenkiség válhat idővel a szűrés eszközévé. A gasztrobloggerek működését is bőségesen illusztráló előadás napján az „Oszd meg, amid van!" mottó je­gyében közös sütés-főzéssel készült a vacsora, melyet a szabadban költöt­tek el a szabadegyetem résztvevői. Közöttük nagy számban ott voltak a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat tagjai is, hisz az Evangélikus Roma Szakkollégium volt a rendez­vény egyik házigazdája. A fiatalok számára feledhetetlen élmény volt a magyarországi kőrút­jának zárásaként Níregyházán kon­certező Nairobi Girls nagytemplomi szolgálata. Egy hét minden fontos történésére nehéz lenne kitérni, de az feltéden em­lítésre érdemes, ami újdonság a ren­dezvénysorozat negyedszázados tör­ténetében: a téma teológiai megköze­lítéséhez, a spirituális tartalomhoz érve szombaton három keresztelés és egy konfirmáció tette még emléke­zetesebbé Laborczi Géza szolgálatát, a megosztott szeretetről szóló előadást. ■ Veszprémi Erzsébet Kicsi falu, nagy tábor Van egy alig több mint hatszáz lelkes, Árpád-kori település Nógrád megyé­ben. Az ideérkező tovább nem utaz­hat, hisz a falunak egyetlen bejárata van - amely egyben a kijárata is. Vagyis zsákfalu. Az idelátogatónak azonban nem épp a visszafordulás az első gondo­lata. A kicsiny település - többek kö­zött a már évtizedek óta aktívan működő evangélikus gyülekezetnek köszönhetően - mozgalmas hétköz­napokat él. Bár a templomnak nin­csen tornya, így nem emelkedhet ki a házak tengeréből, mégis minden­ki jól tudja, hova forduljon, ha nyüzs­gésre vágyik - Lucfalván. A nyári időszakban ez kiváltképp igaz. A templomudvar még inkább központi hellyé válik, a gyerektábor ide­jén pedig szinte hangyabollyá alakul. A helybéli és környékbeli fiatalok idén ti­zenegyedik alkalommal mehettek a nyári táborba július 14. és 19. között. A résztvevők nagy számának kö­szönhetően - tavalyhoz hasonlóan - ismét három csoportban folyt a hét témájának tanulmányozása. A helyi résztvevők mellett - ők voltak a leg­többen - tucatnyian jöttek a szom­szédos Sámsonházáról is, de érkez­tek táborozok Budapestről, Győrből, Nyíregyházáról, Nyírtelekről és Oros­házáról is. Az ifis korosztály délelőttönként a függőségekről és a szabadulásról hallgatott előadásokat, majd kisebb csoportokban boncolgatták tovább az elhangzottakat. A „Hogyan és mire szabadít meg Isten?” vagy a „Hogyan szabadulhatok meg függőségeimtől és a világi kívánságoktól?” kérdé­sekre a válaszok a Szentírás tanítása alapján fogalmazódtak meg. Eközben a fiatalabbak és a legkiseb­bek Eszter királynő történetével is­merkedtek. A tanulságokat ők is cso­portokban vonták le. A szabadulás mikéntje a történet végére bontako­zott ki, de előtte szóba került a hűség, a segélykiáltás, a közbenjárás is. A száz gyermek és ifjú délben kö­zös ebédre gyűlt össze a templomud­varon, majd egy rövid bábjáték után ki-ki újra korosztálya szerint találhat­ta meg délutáni elfoglaltságát. Az if­jak rövidfilmek alapján beszélget­tek a szabadulásról, míg a kisebbek kézműveskedtek. A vacsora előtti játékra újra összegyűltek a táborla­kók, három- és húszévesek egyaránt. Este a templom hűsében keresz­tyén sportolók élettörténetei eleve­nedtek meg, majd egy-egy táborve­zető tett bizonyságot arról, hogyan lett Krisztus az ő személyes megvál­tója, és hogy ez mit jelent számára a hétköznapokban. A tábor után sem állt meg az élet a gyülekezetben, hiszen július végén egész napos bibliaiskola kezdődött, ugyancsak az Evangélikusok Kö­zössége az Evangéliumért Alapít­vány támogatásával. Immáron nem a gyermekek, hanem a biblia- és egy­házismeretben elmélyülni kívánó felnőttek népesítették be a lucfalvai evangélikus templom kertjét és ima­házát. ■ Horváth-Hegyi Áron

Next

/
Thumbnails
Contents