Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)

2014-07-06 / 27. szám

Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2014- július 6. !► 5 EKE-tábor a hegyen ► Napsütéses júniusi délelőtt. A kis templom árnyékában álló filagóri­­ában emberek ülnek és beszélgetnek. A közelben található homoko­zó mellett koronát viselő gyerekek szaladgálnak. Ez az „ébredési kon­ferencia” Egy csapat ember felment a hegyre, hogy találkozzon Isten­nel, és közösségben legyen egymással. Gyerekek, felnőttek és idősek jöttek, hogy együtt legyenek az ige körül. Erről szólt az Evangéliku­sok Közössége az Evangéliumért (EKE) rendezvénye, amelyet június 22-25. között, vasárnap estétől szerda délig tartottak a sátoraljaújhe­lyi Várhegy Üdülőben. A hegyoldalon elterülő, majdnem öt­hektáros terület elzártságával jó al­kalmat kínált az elcsendesedésre. Tartalmas programok várták a mint­egy százhatvan résztvevőt, akiknek többsége a környékről, a szomszédos Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye gyü­lekezeteiből érkezett. Az EKE mint az evangélikus egy­házon belüli megújulási mozgalom a konferencia elnevezésével is azt je­lezte: a hívás nemcsak a keresőknek szól, hanem azoknak is, akik el­szunnyadtak a hitükben. „Hitmélyí­énekeket tanultak, játszottak és kéz­­műveskedtek. A legkisebbeket baba­megőrző várta. A tábor egyik markáns előadója/íf­­zés István nyugalmazott lelkész volt (jobb szélső felvételünkön). Fiatalos lendülettel hirdette az igét az esti áhí­tatokon Máté evangéliuma 6. fejeze­tének 33. versét magyarázva. „Vajon va­lóban Istent keressük-e? Vagy csak a ráadás kell tőle?” - tette fel a kérdést a hallgatóságnak. „A vallásos élet leg­nagyobb csapdája, ha azt gondolom, hogy Isten azért van, hogy megtegye tő, szolgálatra indító alkalomnak szántuk a tábort, mert ezt helyezte a szívünkre Isten” - jegyezte meg be­vezetőjében Györfi Mihály nyírtele­ki lelkész, az EKE kuratóriumának elnöke. A közösségnek egyébként ez volt az első ilyen jellegű, minden kor­osztályt megmozgató, többnapos találkozója. # * # mindazt, amit én kérek és kívánok” - fogalmazott Ittzés István. A reggeli áhítatokon Malik Péter Károly lucfalvai, Blatniczky János szügyi és Bozorády András nyíregy­házi lelkész segítségével arra keres­ték a választ a jelenlévők, mit jelent, hogy Krisztus az út, az igazság és az élet (Jn 14,6). * * * Egy-egy nap programja a következő­képpen épült fel: a reggelit áhítat kö­vette, majd a résztvevők tematikus elő­adások; szemináriumok közül választ­hattak. Ebéd, utána szabad idő, délutá­nonként pedig fórumbeszélgetések várták a konferenciázókat. Végül este ismét igei alkalom zárta a napot. A felnőttek programjai alatt a gye­rekek számára is gondoskodtak elfog­laltságról - két csoportban - a szer­vezők. Az óvodások és az iskolások is bibliai történetekkel ismerkedtek, A délelőttönként tartott tematikus előadások közül saját élethelyzetük­nek, érdeklődési körüknek megfele­lően választhattak a résztvevők. A té­mák között nemcsak teológiai, ha­nem egészen gyakorlati kérdéskörök is szerepeltek. Az asszonyokat példá­ul az úgynevezett Feleségek iskolája vagy a Kiss Péter és felesége által tar­tott, Házasság, család elnevezésű csoport várta. Az önismeret, a pályaválasztás vagy a párválasztás problémáit bon­colgathatták az érdeklődők a Fűke Szabolcs galgagutai lelkész által ve­zetett, Ki vagyok én? Mennyit érek? című beszélgetésen, a Horváth-Hegyi Áron által tartott Mi legyek, ha nagy leszek? szemináriumon, illetve Lábos­sá Péter és felesége előadásán, amely a társkeresés buktatóit állította a fó­kuszba. A tartalmasabb eledelre vágyók Lázár Attila vezetésével olyan bibli­ai és teológiai témákkal foglalkozhat­tak, mint például a próféciák betelje­sedése vagy a világvallások, felekeze­tek, szekták kérdései, Zsarnai Krisz­tián és Györfi Mihályné vezetésével. * * * Nagyobb hallgatóságot vonzott dr. Veres Sándor Péter előadása, amelyet Lelkigondozás és/vagy mentálhigié­né címmel tartott. A református pszichológus, a Baptista Teológiai Akadémia tanára bevezetésként el­mondta: „Nem arra keressük a vá­laszt, hogy van-e hasznuk a lelkigon­dozást végzők számára a mentálhi­giénés ismereteknek, hanem arra, hogyan kezelje a keresztyén ember a lelkigondozás gyakorlatába is be­szűrődő mentálhigiénés szemléletet.” A professzor végkövetkeztetésként kifejtette, hogy a mentálhigiéné módszerei hasznosak lehetnek, azonban a lelkigondozónak az adott ember állapotának feltárása után tovább kell lépnie a biblikus irány­­mutatás felé. Szintén többen hallgatták meg D. Keveházi László nyugalmazott lel­készt, egyháztörténészt is, aki Ma­gyarság és keresztyénség címmel a magyar nép és a keresztyén hit viszo­nyáról, illetve az ezzel kapcsolatos, kevéssé ismert tényekről adott érde­kes történelmi áttekintést. Ht % # A konferencia gerincét a délutáni fó­rumbeszélgetések képezték, melyek aktuális kérdéseket boncolgattak. Az elsőre hétfőn került sor Fontos kérdések - nem elkent válaszok cím­mel. Györfi Mihály beszélgetőpart­nerei Ittzés István és Adámi László nyíregyházi lelkész voltak. Itt elsősor­ban teológiai kérdések jöttek elő, többek között a megtérés és újjászü­letés, a megigazulás és a megszente­­lődés, az üdvbizonyosság, valamint az elhívás témája. Kedden dr, Veresné Kovács Judit klinikai szakpszichológus tartott elő­adást (Köz)veszélyeztetett gyerme­kek címmel. Ehhez kapcsolódott a ke­rékasztal, melynek vendégei - Göll­­ner Pál moderátor mellett - Lábos­sá Péter és Labossáné Kővágó Anita érdi lelkész házaspár, illetve Ker­­tészné Iványi Ágnes, a Vasárnapi Is­kolai Szövetség (VISZ) munkatársa voltak. A beszélgetés a körül a kér­dés körül forgott, hogy milyen védel­met és milyen példát adhatnak a szülők a gyermekeiknek azzal, aho­gyan megélik a hitüket. A találkozón mindemellett fontos szerepet kaptak a személyes bizony­ságtételek. Többen is beszéltek az Is­tennel való kapcsolatukban megta­pasztalt élményeikről. Például el­mondták közösségük történetét a Görögszállásról érkezett cigány test­vérek. A nyírteleki ifjúság tagjai pe­dig színdarabot adtak elő. Ahogyan teltek a napok, mindin­kább felmerült az a kérdés is, hogyan lehet egyre kevesebb alvás után még­is időben felkelni. Ennek ellenére a szerdai programzárást követően tes­­tileg-lelkileg feltöltődve és talán ébe­rebb szívvel hagyhatták el a tábort a résztvevők. ■ Adámi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents