Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-12-21 / 51-52. szám
Evangélikus Élet MOZAIK 2014. december 21-28. »> 11 A karácsonyi fenyők Csodák pedig történnek Karácsony ünnepének fontos kelléke, jelképe a feldíszített fenyőfa, a karácsonyfa. Illata betölti a lakást, a díszek fénye melegséget és meghitt hangulatot varázsol otthonunkba. (A karácsonyfa-állítás eredetéről az EvÉlet december 7-i számának az Üzenet az Ararátról rovatában olvashattunk Jerabek- Cserepes Csilla tollából.) Magyarországon Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója állított először fenyőfát karácsonykor 1824-ben. Podmaniczky Frigyes Naplótöredékeiben ezt olvashatjuk: „Midőn szüleim Pestre jöttek első ízben (1826 körül) telelni, még sehol karácsonyfa nem volt kapható, s szüleim maguk papirosból állították össze...” A karácsonyfa-állítás eleinte csak az arisztokrácia körében volt szokás, de az 1840-es évektől már a módosabb polgároknál is divatba jött. Érdekesség, hogy a reformkorban még minden gyermek külön-külön kapott karácsonyfát, később a lányok és a fiúk együtt kaptak egy-egy külön fát. A földművesek sokáig fölöslegesnek és értelmetlennek tartották, hogy fenyőt áldozzanak fel az ünnepek miatt, így sokuknál csak 1945 után honosodott meg a fenyőfaállítás. A magyar karácsonyfa szó kétszáz éve még a földesúr részére karácsonyi adóként szállítandó tűzifát jelentette. Mai jelentését a német Weihnachtsbaum tükörfordításaként nyerte. A tőlünk északra eső országokban mindig nagy becsben tartották a fenyőt. Örökzöld ágaira úgy tekintettek, mint az élet folytonosságának jelképére, amely azt sugallja, hogy az élet úrrá tud lenni a halálon, s a természet téli tetszhalálát az újjászületés, a tavasz követi. A karácsony előtt kivágott fák számára azonban nem lesz új tavasz. Akkor is nehéz szívvel gondolunk erre, ha tudjuk, hogy ma már elsősorban nem az erdőkből vágják ki a karácsonyfának szánt fenyőket, hanem a kifejezetten az erre a célra telepítetett ültetvényekből. Magyarországon főleg a Nyugat- Dunántúlon, elsősorban Zala megyében van hagyománya a fenyőtermesztésnek. Legjobb termőterületei a csapadékos, savanyú talajú vidékek. A fenyőültetvényeket jellemzően családi keretek közt művelik, de erdészetek, ritkábban nagyobb mezőgazdasági vállalkozások is termesztenek fenyőt. A családi vállalkozások az értékesítést legtöbb esetben maguk végzik. A fővárosban eladott karácsonyfamennyiség jelentős részét négy Zala megyei falu: Belezna, Liszó, Nemespátró és Surd biztosítja. Az ott élőknek nehéz, de tisztes megélhetést ad a fenyő, már mintegy negyven-ötven éve. Surdon szülte az egész lakosság fenyőtermesztéssel foglalkozik. Bencze lmréné írta 2006-ban, az Evangélikus Élet december 10-i számában, az Üzenet az Ararátról rovatban megjelent cikkében: „A nyáron Surdon töltöttem néhány napot. Ez a régi evangélikus falu és a környékén több gazdaság is évtizedek óta a karácsonyfák értékesítéséből él a délnyugati határszélen. Biztosan hazánk más vidékein is ismert a fenyőfa-gazdálkodás. Itt nem erdőkből vágják ki a növendék fákat, nem káÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Sánta Anikó ararat@lutheran.hu rosítják a természetet rablógazdálkodással. Tervszerűen, évről évre telepítik a maguk keltette kis fenyőket jól megdolgozott szántóföldjükre; kapálják, permetezik, gondozzák az ültetvényt évről évre, míg a fák el nem érik a megfelelő nagyságot. Négy-öt-hat évesen veszik ki őket novemberben, hogy örömet szerezzenek vele a karácsonyt ünneplő városiaknak, és hogy visszakapják azt a földbe fektetett pénzt, amelyet mások búzavagy kukoricatermeléssel egy év alatt megkeresnek.” A „zöld gondolkodás” jegyében ma már egyre többen ragaszkodnak ahhoz, hogy gyökeres fenyőt állítsanak a szobába karácsonykor, amelyet az ünnep elmúltával ki lehet ültetni a kertbe, udvarba. Gondos odafigyeléssel valóban életben lehet tartani a gyökeres fenyőket, amelyek aztán kiültetve még évekig, évtizedekig megörvendeztethetnek bennünket. A kertben élő fenyőfákat is fel lehet díszíteni - ekkor gondoljunk a madarakra is! A számukra ehető díszeknek nagy nyüzsgéssel fognak örvendezni, és az élelemnél tolongó madárhad a mi szívünket is örömmel tölti el; meg azzal a jó érzéssel, hogy sikerült tenni valamit környezetünk és a környezetünkben élők védelméért. „Ki gondolta volna?” - tette fel a kérdést egy ismerősöm, amikor a magyarkeresztúri kis evangélikus templomért tett törekvéseinkről meséltem neki. „Ki gondolta volna, hogy egy ilyen reménytelennek látszó »ügyet« ilyen sokan felkarolnak?” És szinte még be sem fejezte a mondatát, amikor a fejemben már megszólalt a zsoltáros hangja: „Még nyelvemen sincs a szó, te már pontosan tudod, Uram. Minden oldalról körülfogtál, kezedet rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.” (Zsolt 139.4-6) És azon nyomban elszégyelltem magam. Egyrészt eszembe jutott az előttünk járó nemzedék, amelynek tagjai 1966-ban, a kommunizmus idején is képesek voltak templomot építeni, másrészt a saját kishitűségem miatt szégyelltem magam. Mert őszintén bevallom: amikor elkezdtük a gyűjtést, csak azt éreztem biztosan, hogy meg kell próbálnunk, de a tény, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sokan csatlakoztak hozzánk, sokak mellett engem is meglepett. Mint hitetlen Tamásoknak mindig újabb és újabb „jelekre” van szükségünk. De hiszen ha igaz, akkor mindenütt és mindenkor igaz! Mert megtörtént a csoda: egy hirtelen szemléletváltás - a tehetetlenség és reménytelenség érzését magunk mögött hagyva ismeretlen ismerősökből közösséggé verbuválódva már képesnek érezzük magunkat arra, hogy akár egy „lehetetlennek” tűnő feladattal is megbirkózzunk. Természetesen csak nagyon óvatosan, épp ahogyan egy gyermek az első lépéseit megteszi. Azt azonban már bizton állíthatjuk, hogy az Evangélikus Élet ez év augusztus 24-31-i, ünnepi számában megjelent felhívásunk óta a Győr- Moson-Sopron megyei Vadosfai Evangélikus Egyházközséghez tartozó magyarkeresztúri templom felújításához több mint harmincán csatlakoztak, mostanáig közel egymillió forintot összegyűjtve. Ángyán Csilla csornai fazekas népi iparművész pedig szolgálatként elkészítette az új keresztelőmedencét (képünkön). Hála és köszönet mindazoknak, akik eddig hozzájárultak, és a jövőben is hozzá kívánnak járulni a templom felújításához! Isten gondoskodó szeretete a legváratlanabb helyzetekben is megengedi, hogy részesüljünk az örök hagyományban. Akár egyetlen pillanat is elég ahhoz, hogy mint amikor a szikra lángra lobban, bennünk is felébredjen az érzés: „Hagyd a tétlenséget másra!” - és hirtelen kirajzolódik a valóság, amely mindannyiunk szíve mélyén ott lakozik. Nem egyszerűen házat építünk, üres falakat... A mi Atyánk, aki húz és vonz magához, terelget minket, és irányítja a cselekedeteinket, nem hagyja magára a világi élet látszólagos káprázatától távol élőket sem. Isten háza a lélek otthona. Minden egyes lélek számít. Aki ezt egyszer megérzi, az nem tud többé úgy elmenni egy felújításra szoruló templom mellett, hogy ne szorulna össze a szíve. Hiszen lelki szemeink előtt megjelennek az imádkozok, az előttünk járók. Az ő hitüket hordozzuk tovább. Általuk is emlékezünk, nemzedékről nemzedékre. Nem kitörölhető módon. A felhívás hatására sokak érdeklődése fordult az alig négyszáz lelkes Magyarkeresztúr felé. Eszünkbe juthat a páli ige: „...mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős” (2Kor 12,10) Az eddigi gyűjtés eredménye is megmutatja, hogy a csüggedésnek nincs helye a szótárunkban, a kételkedést pedig hátra kell hagynunk. Valójában nincs is más feladatunk, mint hogy leboruljunk az isteni jóakarat, szeretet és gondviselés előtt. Isten nem engedi el még a ' legkisebb gyermekének sem a kezét. Ilyenek vagyunk mi is ezzel az aprócska rábaközi templommal. Isten odaterelte a figyelmünket. Már foglalkozunk vele, már nem mindegy a sorsa, már minden jót kívánunk neki, már azt szeretnénk, hogy megújult fényben ragyogjon, mert már megszerettük, a szívünkben él. És ismeretlenül is összeköt bennünket az érzés: „A te házad iránt érzettféltő szeretet emészt engem’.’ (Jn 2,17) ■ Büky Anna ■ -s. A.VASÁRNAPTÓL VASÁRNAPIG Ajánló a rádió és a televízió műsoraiból december 21-étől december 28-áig VASÁRNAP HÉTFŐ KEDD SZERDA 9.00 / Pax Tv 5.25 / Mi 12.05 / Bartók rádió 11.07 / Kossuth rádió Evangélikus istentisztelet Hajnali gondolatok A Tátrai Vonósnégyes A Hely a budavári templomból 13.06 / Kossuth rádió hangversenye Emlékek kicsiny boltja 9.30 / ZDF (német) Rádiószínház 16.20 / M3 13.04 / Kossuth rádió Evangélikus istentisztelet A kőszívű ember fiai Csendes éj Rádiószínház 11.10 / Mi 15.05 / Duna World (magyar-osztrák Áldott karácsony Kérdések a Bibliában Református ifjúsági műsor dokumentumfilm, 1987) 14.15 / Duna Tv Faragó Csaba református 16.55 / Mi 17.45 / Duna World A Biblia a magyar lelkész Gordon csodás karácsonya Család-barát költészetben 11.20 / Mi (gasztronómiai műsor) (magazinműsor) Karácsonyi versek Református magazin 17-35 / Duna World 20.55 / Duna World 15.40 / Duna Tv 16.00 / Bartók rádió Virtuózok Szekeres Adrienn Szelek szárnyán - Karácsonyi Közvetítés Helsinkiből, (komolyzenei karácsonyi szimfonikus történet a Kallio-templomból tehetségkutató műsor) koncertje (kanadai A Lumen Való énekegyüttes 19.38 / Kossuth rádió 21.00 / Viasat 3 tévéfilm, 2000) (86’) hangversenye Karácsonyi album Igazából szerelem 18.00 / Kossuth rádió 18.00 / Bartók rádió Részletek az Új Bojtorján (amerikai romantikus . A hosszútávfutó karácsonya Közvetítés a prágai együttes lemezéről vígjáték, 2003) (129’) 22.30 / ZDF (német) Betlehem-kápolnából 23.11 / Kossuth rádió 1.10 / Duna Tv Evangélikus istentisztelet A Cseh Rádió Arcvonások Mennyből az angyal 23 35 / Duna Tv gyermekkórusának Tőkés László református (magyar ismeretterjesztő A teljesség felé hangversenye püspök film) (magyar tévéfilm, 2014) (18’) CSÜTÖRTÖK PÉNTEK SZOMBAT VASÁRNAP 10.03 / Kossuth rádió 6.35 / Duna Tv 7.10 / Duna Tv 6.00 / Bartók rádió Református istentisztelet Magyar elsők Isten kezében Muzsikáló reggel a cinkota-mátyásföldi (ismeretterjesztő sorozat) 9.00 / Pax Tv Benne: Vasárnapi templomból Az első magyar alapítású Evangélikus istentisztelet orgonamuzsika 10.30 / Mi szerzetesrend a budavári templomból 9.30 / Bartók rádió Parlamenti 10.06 / Kossuth rádió 9.30 / Kossuth rádió Musica sacra gyermekkarácsony A Hely Szellem a fazékból (egyházzenei magazin) 11.00 / Mi Sztehlo Gábor, (gasztronómiai magazin) 13.05 / Duna Tv Karácsonyi evangélikus az embermentő 12.05 / Bartók rádió Csárdáskirálynő istentisztelet 11.03 / Kossuth rádió A Bajor Rádió szimfonikus (magyar játékfilm, 1971) a budahegyvidékí templomból Evangélikus istentisztelet zenekarának hangversenye 18.00 / Credo Evangélikus Igét hirdet: Keczkó Pál a Deák téri templomból 13.03 / Petőfi rádió Rádió (Szombathely) és Keczkó Szilvia 14.10 / Duna Tv Harmincak társasága -Evangélikus istentisztelet 11.40 / Pax Tv Angyalhaj Petőfi TOP 30 (credoradio.hu) Karácsonyi dallamok (karácsonyi versösszeállítás) 14.40 / Pax Tv 18.30 / Kossuth rádió (koncertfilm) 19.05 / Kossuth rádió Evangélikus flashmob Regényes történelem 19.38 / Kossuth rádió Klasszikus karácsony 19-45 / Kossuth rádió 19.00 / Credo Evangélikus Karácsonyi angyalok 19.35 / Bartók rádió Karácsonyi dallamok népi Rádió (Szombathely) Gryllus Vilmos és barátai Orientale lumen - Kelet hangszereken - Szokolay Kantáták felvételeiből világossága Dongó Balázs előadásában (credoradio.hu) Segíts te is a templomfelújításban! „...Isten temploma szent, és ez a templom ti vagytok” (íKor 3,17) Még kilencmillió forintot szeretnénk összegyűjteni a magyarkeresztúri evangélikus templom mennyezetének, külső vakolatának és lépcsőjének renoválására. Célunk, hogy 2016-ban, felszentelésének ötvenedik évfordulóján már régi-új pompájában ragyoghasson az épület. A magyarkeresztúri templom a Vadosfai Evangélikus Egyházközséghez (vadosfa.lutheran.hu) tartozik. Az egyházközség számláját a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet vezeti. Számlaszám: 59500186- 11095952, erre várjuk szíves adományaikat. Kérjük, a közleményben tüntessék föl: „Magyarkeresztúri templomfelújítás”. Az adományozók között kisorsolunk egy hétvégi nyaralást Zamárdiban, a vízparttól kétszáz méterre fekvő apartmanban.
