Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-12-14 / 50. szám
io 41 december 14. FÓKUSZ Evangélikus Élet Valahol Európában Egy musical - másként Szájjal festett csodák Beszélgetés Nagy Ildikó mozgássérült festővel ► Égig érő piramisok, balatoni nyári naplemente, színes virágcsendélet, szentestei angyaljárás - néhány festménytéma, amely Nagy Ildikó festő honlapján látható. A hangulatos, harmóniát és vidámságot árasztó képek a néző számára még megragadóbbak, ha tudja: szerzőjük szájjal festette őket. A KOMISZ & dESZKa Társulat színjátszói teret kaptak, és teret adnak. A színjátszókkal együtt a nézőtéren ülve is átélhetjük gyermekek és fiatalok félelmét és fájdalmát a felnőttek érthetetlenül kegyetlen világában. A színészek által létrehozott térben ugyanakkor helyet kap a bátorság, a remény, a hűség, a szerelem és az ima. Tanúi lehetünk az emberré válásnak az elfogadás teremtette térben. Emberré s közösséggé válnak a gyermekek, és visszatalál emberségébe az öreg karmester és zeneszerző, a lelkében megtört Simon Péter is. Az 1947-es filmből készült musical Betuker Botond rendezésében az Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola dESZKa színtársulata és a zsirai Fogyatékosok Otthona Komédiás Integrált Színháza, azaz a KOMISZ társulat közös vállalkozásában került színpadra. Az eddig négy előadást megért darabban együtt játszanak egészségesek és sérültek. Ebben a rendezésben különleges pillanat, amikor Hosszú és Suhanc/Éva szerelmes dala Ficsúr szájából is megszólal, és ott megdöbbentő imádsággá válik. Én nem tudom, hogy máskor, más rendezésben, más előadókkal ki hogyan élte meg ezt a darabot, de amit ez az előadás nyújt, az számomra felette áll a hétköznapi értelemben vett és ugyanakkor profi színjátszásnak. Az olykor kedvesen amatőr pillanatokon is áttör a darabot uraló átérzés. Tizen-huszonévesek, életük derekán járó felnőttek és a „normálistól” eltérő adottságú, sérült emberek úgy játsszák a második világháborús történetet, mintha teljesen a sajátjuk volna. S ezt az ajándékot kapjuk meg nézőkként is: a valódi érzések, valódi kiáltások, valódi könnyek útján megérkezhetünk oda, hogy a történet sokszínűségében valahol magunkat is megtaláljuk. És mindegy, hogy mikor élünk, a gyermekek és a fiatalok, de a Simon Péterhez hasonló öregek is ki vannak téve a mellettük élők érthetetlenül hétköznapivá váló kegyetlenségének, zsarnokoskodásának, de legalábbis a szívekben, családokban, közösségekben dúló háborúknak. Lehetőségem volt látni azt az előadást, amelyen eddig talán a legszabadabban és legmélyebben érezték bele magukat a szereplők a szerepükbe. A soproni Eötvös középiskolásai és a Hunyadi 7. és 8. osztályosai a többi nézővel együtt felállva tapsoltak, tapsoltunk, énekeltük velük: „Föld anya, Ég anya, szólj, hogy hova megy az út, / Nem akarok eltévedni.” Látni kell ezt a darabot! Az előadók szívesen fogadnak meghívásokat; az Evangélikus Élet olvasói legkönnyebben az Eötvös lelkészével, Hegedűs Attilával, a darab Simon Péterével vehetik fel a kapcsolatot (deszkatarsulat@gmail.com). ■ Simon Réka- Bizonyára olvasóink közül is sokan megkapják a Szájjal és Lábbal Festő Művészek Egyesületének húsvéti vagy karácsonyi képeslap- és naptárcsomagját. A borítékban gyakran megtaláljuk az Ön alkotásait is, illetve a csomaghoz küldött kísérőlevélben a fényképe is látható. Töltsük meg élettel ezt a fotót!- Cegléden születtem, ott is laktam 1979-ig. Utána Gödre kerültem, egy gyermekotthonba. Budapestre 1992-ben költöztem, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjába, a Marczibányi térre. Jelenleg párommal egy közel hétszáz lelkes, Zala megyei kis faluban élünk. Születésemkor olyan sérülést szereztem, amely a végtagok mozgatóidegeire hatott. Ennek következtében nem működnek tökéletesen a hajlítóizmáim - a kezeimet minimálisan tudom csak használni, illetve járni csupán rövid távon tudok.- Hogyan kezdett el festeni?- Kisgyermekkorom óta szerettem rajzolgatni. A környezetem szerint ügyesen csináltam, bár én azt gondolom, a rajzaim csak egy átlagos kisgyerek képeihez voltak hasonlók. Amikor a fővárosba kerültem, azzal a kérdéssel keresett meg az egyesület, hogy lenne-e kedvem festeni. Örömmel mondtam igent, és azóta rendszeresen születnek képeim. A megkeresésen túl az egyesület Budapesten nemcsak a technikai hátteret biztosította, de tanári segítséget is kaptam tőlük.- Ha valaki ellátogat az Ön honlapjára, a http://nagyildiko.avw.hu címre, láthatja, mennyire széles körből választja képeinek témáját. Van kedvenc témaköre?- Eleinte sokat festettem egyiptomi vonatkozású képeket. Manapság a virágcsendélettől a tájképekig több minden megjelenik a vásznon - mikor mihez van kedvem. Most éppen jéghegyeket festek, mert az utóbbi időben sokat hallgattam Vangelis Antarctica című zenéjét. Ebben olyan szép képek vannak, hogy úgy éreztem, le kell őket festenem. Alapvetően azokat a témákat szeretem, amelyekből a szeretet és a megnyugvás sugárzik. Sokszor festek például karácsonyi témakörben is.- Karácsony pedig Jézus születésének az ünnepe. Mit jelent ez az Ön számára?- Nagyon sokat. Egyrészt a szeretet ünnepe, amit nagyon fontosnak tartok. Másrészt a Jézushoz való közeledés lehetősége, az imádság és a Biblia feltöltődést ad.- Annyit talán elárulhatunk az olvasóknak, hogy mi először a Keresztyén Ifjúsági Egyesület, azaz a KIÉ egyik alkalmán találkoztunk sok évvel ezelőtt. A KIE-vel hogy került kapcsolatba?- Egy ismerősömön keresztül találkoztam Palkó Magdival, aki mesélt nekem a budapesti Pelikán csoport alkalmairól. Nagy kedvet éreztem, hogy én is csadakozzam hozzájuk, így elkezdtem járni ezekre a bibliaórákra és az egyéb KIE-s programokra. Eredetileg katolikusnak vagyok megkeresztelve, viszont ebben a pesti közösségben ébredtem rá, hogy hozzám jóval közelebb áll az evangélikus mentalitás. így egy idő után a budavári gyülekezetben megkonfirmáltam. Sajnos kerekes székkel nem könnyű közlekedni a fővárosban sem, ezért nem tudtam túl sűrűn eljárni a gyülekezeti alkalmakra. Szomorúságomra a mostani lakóhelyünkön nincs olyan közösség, ahova eljárhatnánk.- Az ősz folyamán Budapesten volt egy olyan felvonulás, amellyel a mozgássérültek az akadálymentesítés fontosságára kívánták ráirányítani a figyelmet. Gondolja, hogy lesz ez irányban pozitív változás hazánkban?- Nagyon remélem, igen. Lélekben én is ott voltam azon a demonstráción, mert vidéken még rosszabb a helyzet. Mozgássérültként tömegközlekedni szinte egyáltalán nem lehet, nagyon sok hely segítség nélkül pedig szinte megközelíthetetlen.- Térjünk vissza a festészet vidámabb témájához. Mi a kedvenc színvilága?- Nemrég váltottam a rózsaszínről és napsárgáról a nagyon finom pasztellzöldre.- Mennyi ideig készül egy-egy kép?- Az attól függ. Van, hogy néhány óra alatt elkészülök, de volt rá példa, hogy csak másfél hónap múlva tettem le az ecsetet. Egyféle méretben festek, harmincszor negyven centiméteres vásznakra, ugyanis ezt a távolságot érem el kényelmesen a számmal.- Gondolom, mindig jó érzés, ha elkészül az adott mű. Mi a képek sorsa?- Kiküldőm a Szájjal és Lábbal Festő Művészek Egyesületének liechtensteini központjába. Ez a nemzetközi egyesület egyébként hetvennyolc ország nyolcszáztizenöt művészét tömöríti. A beküldött képeket itt megnézik és elbírálják. Ha tetszik nekik, akkor lefényképezik, és felveszik arra a listára, amelyet továbbküldenek a tagegyesületekhez, például a budapesti kiadóba. Ott egy újabb vá-Tavaszébredés logatás után elkészítik a képeslapokat, az ajándékkísérőket és az idézetekkel, versrészletekkel ellátott naptárakat - ezeket lehet a postaládákban megtalálni húsvét és karácsony előtt. Néhány képem kiállításra megy, de volt, hogy vásároltak is már tőlem.-Aki Önt személyesen is ismeri, az egy kedves, mosolygós Nagy Ildikót ismerhet. Adottságainál fogva nyilván több olyan nehézséggel kell szembenéznie a mindennapokban, amely az ép végtagokkal rendelkező emberek számára fel sem merül problémaként. Épp ezért úgy érzem, szájjalfestett képei igazi missziót töltenek be - azt üzenik: a lehetetlennek tűnő helyzetekben sem kell elkeseredni, hanem meg kell próbálni legyűrni az akadályokat. Különleges adomány ez az Úristentől.- Bevallom, én is sokszor elkeseredem, de hála Istennek, mindig fel tudok állni, és mindig jönnek olyan gondolataim, amelyek kizökkentenek a negatív hangulatból. Örülök, ha a képeimnek ilyen beszédes üzenetük is van. Hálás vagyok Istennek, ha úgy használja fel őket, hogy mások erőt és biztatást tudjanak belőlük meríteni. ■ Boda Zsuzsa HIRDETÉSEK Ökumenikus találkozó Minden hónap harmadik vasárnapján, 18 órakor ökumenikus találkozóra, istentiszteletre és előadásra várjuk az érdeklődőket a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3.), a földszinti tanácsteremben. A december 21-i téma: Ki vagy te, Ember? Veleszületett identitás! A találkozón előadást tart Büky Anna író. Teljes körű istentiszteleti szolgálatot végez prof. dr. h. Széchey Béla József evangélikus lelkész, apát, dr. Zsigmondy Árpád lelkész, könyvtáros és Biczó Dénes térképész, spirituális. Az igehirdetés központi üzenete: Zákeus, aki látni akarta Jézust... és célhoz ért. Szeretettel várjuk a korábbi Farkasréti Ökumenikus Közösség, a volt KÖT, a Fokoláre, valamint az International Ecumenical Fellowship magyar régiójának a tagjait is. Jézus Testvérei Ökumenikus Díakóniai Rend LUTHER A Luther Kiadó ünnepi nyitva tartása December 1. és 23. között hétfőtől péntekig 9 és 18 óra, december 13-án, szombaton 9 és 18 óra, december 20-án, szombaton 9 és 13 óra között. 2014. december 24-től 2015. január 18-ig zárva tartunk. Kiadványaink megrendelhetők: kiado@lutheran.hu Megvásárolhatók: 1085 Budapest, Üllői út 24. Felhívjuk tisztelt vásárlóink figyelmét, hogy könyvesboltunk január í-jétől elköltözik! Üzletünk új címe: 1081 Budapest, Kiss József u. 2/a Leltár utáni nyitás: 2015. január 19-én, hétfőn. Megrendeléseket január 19-től tudunk teljesíteni. Megértésüket köszönjük! Könyveinket a leltározás ideje alatt megvásárolhatja a Huszár Gál könyvesboltban (1052 Budapest, Deák tér 4.). Hóember a domboldalon
