Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-07-20 / 29. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2014. július 20. » 5 Yeke yeke az országos iroda székházában Kenyai lutheránus kamaraegyüttes azEKME vendége \ Nem mindennapi látvány- és hangzásélményben lehetett részük a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája érdeklődő dolgozóinak, amikor a Nairobi Girls nevet viselő kenyai kamara-énekegyüttes július 10-én az Üllői út 24.-ben bemutatkozott. A sajtótájékoztatót az egzotikus csapatot támogató - egyúttal hazánkba invitáló - Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) szervezte. A huszonöt evangélikus tagból álló kórusból hatan érkeztek Magyarországra. B. Pintér Márta, az EKME lelkészi elnöke a kamaraegyüttes hátteréről számolt be, Bálintné Kis Beáta, az egyesület Afrikareferense pedig a Nairobi nyomornegyedeiben folyó evangélikus külmissziói munkát ismertette. A Nairobi Girls három hétig tartózkodik hazánkban, fellép a soltvadkerti Szélrózsa találkozón, Budapesten a Columbus Jazzklubban, valamint Sárszentlőrincen, Albertirsán, Ózdon és Nyíregyházán. számtalan veszély leselkedik rá - fedte fel az előadó. A Heart to Heart Alapítvány nemcsak a fizikai problémákon - betegségek, szegénység, az oktatás hiánya - igyekszik segíteni, hanem keresztény emberek lévén az igei üzenetet is közvetíti az ottani emberek számára. Isten szeretetéről bizonyságot tenni nemcsak szavakkal, hanem segítségnyújtással is lehet - hangsúlyozta Beáta. Az árvák közt folyó munka két fő területe az ebédprogram és a pártfogói támogatás - tájékoztatta a hallgatóságot Bálintné Kis Beáta. Kezdetben a templomban kaptak, ma egy iskola udvarán kapnak mindennap - napi száz forint értékben - ebédet a gyermekek. A program jóvoltából megerősödtek, vidámak lettek, olyanok, mint más, jobb helyzetben élő társaik. A pártfogói programban mindenki személyesen, név szerint segíthet egy gyermeket, és időnként beszámolót kaphat előmeneteléről, fejlődéséről. Ez a támogatás havi háromezer forintnak megfelelő összeget jelent. Ki-ki innen, Magyarországról ennyivel járulhat hozzá, hogy egy nairobi gyermeknek jobbra fordulhasson a sorsa. A nélkülöző milliókra tekintve sokan mondják: ez a szolgálat csupán „csepp a tengerben” - vallotta meg Beáta. Erőt ad azonban Jézus igéje: „...amikor megtettétek ezeket akár csak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg (Mt 25,40) „Nekünk ez elég. Nem az egész világ, és nem is egész Kenya gondját bízta ránk az Úr, hanem ennek a néhány gyereknek a gondját. Emeljük fel Isten áldása felé, a saját gondjainkról a mások gondja felé szívünket” - biztatott Bálintné Kis Beáta nem csak távoli misszióra. A Nairobi Girls 2011-ben alakult, mondta el Stephanie, a kórus egyik tagja. A lánycsapat tagjai jobb helyzetben vannak, mint a nairobiak általában. Mindannyian főiskolai hallgatók, és remekül beszélnek angolul, hisz az oktatás nyelve is angol. Búcsúszavaiban Stephanie Isten áldását kérte Magyarországra és a jelenlevők életére. B. Pintér Márta kérésére kiszuahéli nyelven is. A lányok az énekszolgálaton kívül kézműveskedéssel, ékszerkészítéssel is foglalkoznak. Az Üllői úti sajtótájékoztatón részt vevő hölgyeknek is lehetőségük nyílt, hogy fésülködőasztalukra afrikai gyöngysorokat vigyenek haza. ■ Kinyik Anita Mi tagadás, föltűnő jelenség idehaza a tarka ruhás, különleges ékszerekkel ékesített, valószínűtlen hajkoronát viselő afrikai hölgykoszorű. Nemcsak egzotikus külsejükkel, de közvetlenségükkel, lankadatlan mosolygásukkal is felhívják magukra a figyelmet. Tánccal és yeke yekével - kenyai ritmushangszerrel - kísért energikus énekeik mind Isten dicsőségét hirdetik. Krämer György országos irodaigazgató - keresve az adekvát köszöntő szavakat - szívből jövő, tiszta és őszinte előadásnak nevezte a lányok énekét. Hangsúlyozta: meg kell találnia egyházunknak a misszió új útjait, újra kell fogalmazni, mit is jelent ez. A misszió voltaképpen mindig az a pillanat, amikor az egyház az evangéliummal kilép a társadalom elé, és reagál annak valós problémáira - fogalmazott. A Nairobi Girls missziója lényegében ugyanerről szól. Énekeken keresztül megvalósuló bizonyságtétel az övék. Hét év hét hónap Kelet-Afrikában címmel tartotta meg beszámolóját Bálintné Kis Beáta. Férjével, a vízmérnök Bálint Zoltánnal korábban hat évig Zimbabwében, majd négy évig Pápua Új-Guineában éltek, Nairobiban, Kenya fővárosában pedig - innen az előadás címe - hét évet és hét hónapot töltöttek. Bea a helyi Uhuru sugárúti evangélikus gyülekezet önkénteseként dolgozott. A térségben nagyon sok árva gyermek és özvegyasszony él ínséges körülmények között. Kenyában az oktatás nem ingyenes és nem kötelező. Sok gyerek csak cselleng az utcákon, ahol Ugali és omena „Send me, Jesus!” („Küldj engem, Jézus!”) - töltötte be a Nairobi Girls Magyarországon turnézó hat tagjának éneke július 14-én a józsefvárosi evangélikus templom oltárterét, de voltaképpen országos irodánk egész Üllői úti épületegyüttesét is. Az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) jóvoltából tartózkodnak itt a lányok három hétig, hogy arcai és propagálói legyenek az evangélikus külmisszió kenyai szolgálatának, ahogy erről a szervezet lelkészi elnöke, az est háziasszonya, B. Pintér Márta beszámolt. Két dicsőítés között a lányok elmesélték, milyen egy átlagos kenyai család napirendje. A hallgatóság nagy döbbenetére elmondták: a helyiek minden reggel öt órakor kelnek. Reggelire köleskását készítenek. Ezután mennek ki a földjeikre, hogy kezdetleges eszközeikkel megműveljék. Ebédjük általában az ugali nevű, kukoricalisztből készült puliszka és az omena nevű halféle. Ezután a folyóra mennek, hogy elmossák az edényeket, kimossák ruhájukat. Aztán tűzifát hoznak, végül vacsorakészítéshez fognak. Este az egész család Istent dicsőíti énekkel, imádsággal. A nyomornegyedben viszont a legtöbb gyermek éhgyomorra megy iskolába, és csak ott kap egy tál ételt, amelyet az állam finanszíroz. Ezek a gyerekek szintén öt órakor kelnek, és tanítás után este tizenegy óráig árulnak zöldségeket a piacon - tudhatta meg a közönség a lesújtó valóságot az egyik sokfonatos lánytól. Könnyedebb irányba terelve a beszélgetést, Pintér Márta arra kérte a közönséget, tippeljenek, vajon hány fonatból áll a lányok hajkoronája. „Százból” - kiabálta be valaki merészen, de ezzel csütörtököt is mondott, mert mint fény derült rá, a komolyabb hajkoronák általában több mint kétszáz fonatot tartalmaznak. B. Pintér Márta - mint vérbeli női missziói lelkész - a nők helyzetéről kérdezte a lányokat. Egyikük érzékletesen lefestette a kenyai nők „öntudatra ébredésének” folyamatát. Elsősorban az asszonyok a házasságok és családok tartópillérei. Főképp, ha Krisztus követői, ez a kötődés ugyanis erőt ad nekik a hétköznapok terheinek elhordozásához. A nem keresztény férfiak körében sajnos igen népszerű az alkohol, és sokaknak több feleségük is van, akiknek egyikével sem törődnek. De az árvák száma is folyamatosan nő. Az asszonyok számára a lányok nevelése az elsősorban fontos, éppen azért, mert úgy tapasztalják, ők azok, akik a szó szoros értelmében fenn tudják tartani a családot. Sok asszony a válás után inkább egyedül marad, mintsem hogy belépjen egy újabb kapcsolatba. A zengő kenyai dallamok és utánozhatatlan sikongatások bizonyára belemásztak a józsefvárosi evangélikus templom hétfő esti látogatóinak fülébe. A résztvevőknek lehetőségük nyílt az EKME kenyai missziójának támogatására is - a megindító elbeszélések és a színvonalas előadás után a legtöbben jókedvű adakozókká lettek. ■ K. A.
