Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-11-30 / 48. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2014. november 30. !► 5 A város kapuja előtt ► Egyházunk cigánymissziói referense, Bakay Péter szakmai napra hívta azokat a gyülekezeti vezetőket és munkatársakat, akik felelősséget éreznek a kisebbségben lévő, kirekesztett testvérek sorsáért, és elkötelezettségükkel szeretnék felhívni felekezetűk figyelmét az elhatalmasodó, ugyanakkor szőnyeg alá söpört problémára. A budapesti Evangélikus Középiskolai Kollégiumban november 22-én megrendezett program nem csupán előadásokat kínált, hanem műhelybeszélgetést is. Az utóbbin az általános szervezeti konzultáción túl tapasztalatcsere is elindult az egyházi vezetők, a gyülekezeti, missziói és oktatási osztályok képviselői, valamint a romák körében szolgáló lelkészek között. A bevezető áhítatot Kari Jánosné Csepregi Erzsébet, a Sárszentlőrinci Evangélikus Egyházközség lelkésze tartotta Mt 20,30-34 alapján. A két vak meggyógyításáról szóló igei szakasz szereplői közül a lelkész először nem a látásukat visszanyerni kívánó elesetteket helyezte középpontba, hanem azt a „sokaságot” amely megfeddte őket. A Jézus felé kiáltok - köztük a megvetett népcsoportok - szava mégis meghallgatásra találhat, ha szánakozó szeretettel, nem pedig előítéletekkel fordulunk hozzájuk. Bakay Péter a szakmai nap felvezetéseként „csapongó gondolatokat” fogalmazott meg a cigánykérdéssel kapcsolatban. Meglátása szerint a cigány szó a közösségi kommunikáció terébe mindig egyfajta vízbe dobott kőként kerül be, hogy aztán rögtön - úgymond - cigányútra menjen, vagyis azon nyomban feszültséget teremtsen. Ez a feszültség Bakay szerint elsősorban a félelemből fakad, amely a többségi társadalom - tulajdonát, testi épségét vagy épp a gyermekét féltő - tagjait fogja el e szó hallatán. A lelkész utalt arra a „nyelvi liberális diktatúrára” is, melyben sokan félnek megszólalni, esetleg kényszeresen próbálnak politikailag korrektek lenni, hogy aztán pontosan azzal ellentétes, diszkrimináló hatást érjenek el. Ezután az áhítat témájához is kötődve utalt a keresztény szemléletmódra, az úgynevezett bibliai látásra, felidézve az evangélium egyik szimbolikus jelenetét (Mk 8,24), melyben egy másik vak kapja vissza Jézustól a szeme világát. Látása azonban nem azonnal, hanem fokról fokra tisztul ki: először „járkáló fáknak” tűnnek fel előtte a körülötte lévő emberek. Bakay Péter már azt is nagy eredménynek tartaná, ha mindenki legalább ilyen homályosan, mégis jelenlétüket érzékelve és létezésüket elismerve tekintene a cigányokra. Az előszószerű előadás után Domokos Tibor, a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközség beosztott lelkésze és Györfi Mihály, a nyírteleki Filadelfia Evangélikus Egyházközség lelkipásztora osztotta meg cigánymissziós tapasztalatait a jelenlévőkkel. Domokos Tibor a Kedvesház elnevezésű esélyteremtési program jövőbeli terveiről, nevezetesen a remélhetőleg nemsokára megvalósuló újabb közösségi épülethez kapcsolódó előkészületekről, illetve ennek anyagi nehézségeiről beszélt. Györfi Mihály egyrészt reflektált arra az elgondolkodtató tényre, hogy a szakmai napra meghívottak közül sokan lemondták a részvételt, másrészt Nehémiás prófétát idézve számolt be saját kételyeiről is. „Hogyne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol őseim sírja van, romhalmazzá vált, és kapuit tűz emésztette meg!” (Neh 2,3) Bár említett pozitív példákat is (például két nyírteleki, cigány származású lány gimnáziumi felvételét, sikeresnek tűnő felemelkedését), elmondása alapján olyan áldatlan állapotok uralkodnak az elszegényedett rétegek világában, hogy nem elég siránkoznunk a helyzeten, hanem Nehémiáshoz hasonlóan leborulva kell sírnunk, hogy aztán teljesen odaszentelhessük magunkat annak, amire meghívást kaptunk. A program második részében Szeverényi János,. egyházunk országos missziói lelkésze tartotta meg Küldetéssel! című, személyes élményeken alapuló előadását. Többek közt kitért a tiszadobi állami gondozott gyerekek közt megélt élményeire, illetve azokra az áthidalhatatlannak tűnő társadalmi különbségekre, amelyek elválasztják egymástól a kisebbségi és a többségi társadalom tagjait. Szemléletesen illusztrálta mindezt az ősi gyökerű afrikai közösségekben használatos voodoo-halál kifejezéssel, amely az adott törzs kirekesztettjeire vonatkozott. E szerint a hagyomány szerint, akit kivet magából a közösség, az rövid időn belül meghal. Az országos missziói lelkész után Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke és Fábri György, az Északi Egyházkerület felügyelője kapott szót. Előbbi szintén szubjektív benyomásairól számolt be, melyeket például börtönmissziós szolgálata alatt szerzett, utóbbi pedig tágabb kontextusba próbálta helyezni a cigánykérdést, diagramok segítségével mutatva be a kisebbségiekbe vonatkozó népszámlálási adatokat. Többek között megosztotta hallgatóságával azt a megdöbbentő - kérdőíves felmérés alapján levonható - konklúziót is, hogy az evangélikus felekezetre „inkább nem jellemző” a cigányokkal való szolidaritás és elfogadás... „Azt hiszitek, hogy csak én / ácsorgók fényért, szeretetért / a város kapuja előtt, / én korbácsolom a ziháló szél / hátát átkaimmal és üvöltöm az égig / kivetettségem siralmait: / tizenhat évem nem elég / arra, hogy befogadjatok, / nem elég arra, hogy fejemről letépjétek / a megaláztatás pókhálóit? // Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcárjával megajándékozzatok!” - szól a Bakay Péter által felolvasott Bari Károly-vers. Nehémiás sír, mert a kapuk előtt szeretetért és fényért ácsorognak. És nem nyernek bebocsátást? ■ PappMáté Az erő, a szeretet és a józanság leikével Románná Bolba Márta iktatása Józsefvárosban Nikodémus látogatása Jézusnál (Jn 3,1-13) volt a vezérmotívuma Románná Bolba Márta igehirdetésének, amely a lelkész november 22-i iktatásán hangzott el a józsefvárosi evangélikus templomban. Az egybegyűlteket Molnár Ilona, a gyülekezet felügyelője köszöntötte, az ünnepi istentiszteleten Győri Gábor, a Pesti Egyházmegye esperese szolgált. Jelen volt Gáncs Péter elnök-püspök, valamint számos lelkész. Az istentisztelet alatt Kotsis András kántor, illetve a Közel zenekar végzett zenei szolgálatot. A Nikodémus-történet mellett a fő ige Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből származott: „...nem a félelem lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét’.’ (2Tim 1,7) Románné Bolba Márta azt hangsúlyozta, hogy mindenkinek újjá kell születnie, aki félelemben fogant döntéseket hoz. A tehetős farizeusként Jézushoz látogató Nikodémus nem könnyű, mégis üdvözítő választásáról beszélt, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a jézusi tanítás mellett való elkötelezettség még a lelkészi szolgálat idején is olykor meginoghat. De minden elbizonytalanodás ellenére újra és újra az Isten által kijelölt utat kell választanunk bizonyos döntő élethelyzetekben. A szociális elkötelezettséggel tevékenykedő lelkész elhivatottságáról tett tanúbizonyságot az igehirdetés. „Bizony, bizony, mondom neked: amit tudunk, azt szóljuk, és amit láttunk, arról teszünk bizonyságot, de nem fogadjátok el a mi bizonyságtételünket’.’ (Jn 3,11) A szociális problémáktól érintett józsefvárosi közösséget Románné Bolba Márta minden bizonnyal hit(el)esen fogja szolgálni, az erő, a szeretet és a józanság leikével. „A szél fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hová megy: így van mindenki, aki a Lélektől született” (Jn 3,8) - szól Jézus az őt hallgató Nikodémushoz, aki megérti az éjszakai beszélgetés üzenetét, és gyökeresen megváltoztatja az életét, bízva a Szentlélek közbenjárásában. A záróimádság alatt a józsefvárosi egyházközség tagjai félkörben állva Románné Bolba Márta vezetésével fohászkodtak a kerületért és benne az evangélikus gyülekezet szolgálatáért. A könyörgést mondók között volt lelkipásztor, presbiter, hitoktató, hajléktalan aktivista és szociális munkás is. A közös ünneplés közgyűléssel, köszöntésekkel folytatódott, majd szeretetvendégséggel zárult. ■ PappMáté Bolba Márta 1986-ban született Sopronban. A Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnáziumban érettségizett 2004-ben, majd párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakán és az Evangélikus Hittudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. Hatodévét Budavárban végezte, mentora Bence Imre volt. Lelkésszé 2011-ben avatták. Ferencvárosban, majd Józsefvárosban szolgált beosztott lelkészként. Jelenleg gyesen van, a szolgálatban Gombkötő Beáta gyülekezeti munkatárs helyettesíti. Evangélikus Hurkagyár Bócsán Jubileumi verseny Egy keresztyén gyülekezetnek többfajta megnyilvánulása lehet a hitéleten, vallásgyakorláson kívül: csendesnapok, hangverseny, közös kirándulás, temetőtakarítás stb. A maroknyi bócsai evangélikusnak immár második esztendeje saját, helyben lakó lelkésze van. Ez a tény, no meg László Lajos személye sokat mozdított a lutheránus közösségen. Emelkedett a templomba járók száma, megkezdődtek a házi bibliaórák, és az idén nyári táborban is voltak a gyerekek. Aztán Vida György, az új gyülekezeti felügyelő a nyár végén gondolt egy nagyot: miért ne jelenhetne meg az evangélikusság a helyi, hagyományos böllérfesztiválon, melyet minden évben november közepén rendeznek a községi parkerdőben. Az ötletgazdához lelkes asszonyok is társultak, összehordták a szükséges eszközöket és a hozzávalókat, sőt még saját egyenkötényt is varrattak. Ahogy a felügyelő meséli, sem a csapattagokon, sem a csapat nevén nem kellett gondolkodni. Merthogy ilyenkor Bócsán verseny van: idén nyolc csapat nevezett, köztük az „Evangélikus Hurkagyár”. Tizennyolc kötény talált gazdára ezzel a felirattal, de csaknem harminc ember gyúrta, sütötte a húst a stílszerűen szalmabálákkal körülkerített standon, mégpedig többnyire evangélikusok. Mint Tóth Márta presbiter elmondta, reggel hagymás vér készült, délelőtt sült hús, oldalas, csípős és csemegekolbász, végül különböző hurkafajták. Az estebédre megfőtt a leves, a töltött káposzta, illetve kisült a sütemény és a kalács. Díszvendégeket is asztalhoz ültethetett a gyülekezet a novemberi szikrázó napsütésben: Gáncs Péter püspök feleségével és Lupták György esperessel, kiskőrösi lelkésszel érkezett. Amint kóstolgatták az „evangélikus termékeket” átélhették azt a szeretetet, amelyet egy ilyen kis közösség nyújthat. Másnap, a vasárnapi istentiszteleten László Lajos lelkész büszkén jelentette, hogy a testi-lelki feltöltődésen túl az is nagy eredmény, hogy a kóstolási díjakból és adományokból százezer forint folyt be. Ez pedig nagy összeg egy ekkora gyülekezet kasszájában. Legyen rajta áldás és öröm! ■ Ifj. Káposzta Lajos Schola nostra, azaz A mi iskolánk címmel rendezték meg az evangélikus iskolák történelmi vetélkedőjét, melyet az evangélikus oktatás újraindulásának huszonöt éves jubileuma alkalmából hirdetett meg a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium mint egyházunk elsőként újraindított oktatási intézménye. A versenyfelhívás szerint háromfős csapatok jelentkezhettek két kategóriában: az 5-8. osztályosoknak iskolájuk történetét kellett bemutatniuk nyolc-tíz perces prezentációban, a 9-13. évfolyamosoktól pedig ugyanilyen időtartamú kisfilmet vártak a szervezők Az evangélikus oktatás története; benne iskolánk története címmel. A felhívásra tíz iskola tizennyolc csapattal jelentkezett, a beküldött prezentációkat és a kisfilmeket november 21-én mutatták be a versenyzők. A vetélkedő a következő eredménnyel zárult: 5-8. évfolyam, prezentáció: I. Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola és Művészeti Iskola, Szombathely; II. Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda, Szarvas; III. Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium. 9-13. évfolyam, kisfilm: I. Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium; II. Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium; III. Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium és Kollégium. Közönségdíjban részesült a szombathelyi 7.-es fiúcsapat és a Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium felsős fiúcsapata. ■ I. Sz. HIRDETÉS Várszegi Asztrik a budavári evangélikus szabadegyetemen December í-jén, hétfőn 19 órai kezdettel tartjuk a budavári evangélikus szabadegyetem következő alkalmát a Bécsi kapu téri evangélikus templom kápolnájában (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 28.). Fabiny Tamás püspök áhítatát követően dr. Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát tart előadást, amelynek címe: Az evangélium vezetésével járjuk az ő útjait... (Bencés regula, Prológus) - A bencés lelkiség időszerűsége. A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk! Az evangélikus asztal, balról jobbra: Kőhegy iné, Erzsiké gyülekezeti tag Gáncsáé Hafenscher Márta, Lupták György, Gáncs Péter, László Lajos és Vida György
