Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-11-30 / 48. szám
4 ◄« 2014- november 30. msm — mmmmmmm ^ a—« EVANGÉLIKUS ELET Evangélikus Élet Kihalt alagsor helyén gyülekezeti központ tt- Folytatás az 1. oldalról A felújított tér két nagy és három kisebb helyiségből áll, mellettük két vizesblokk és egy teakonyha is helyet kapott. A felügyelő kiemelte, hogy az új közösségi teret most élettel kell megtölteni, és nemcsak az evangélikus hívőket, hanem az útkeresőket, szimpatizánsokat is várják a közösség építésében. A beszámoló után Bence Imre esperes Péter apostol mondatával biztatta a gyülekezetét, hogy a lakótelepek árnyékában „élő kövekként“ teljesítsék a missziós feladatokat (íPt 2,5). Köszöntőjében a nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály a hívők áldozatkészségét és felelősségvállalását méltatta. Ravasz László református püspök és Hamvas Béla mondataival a szellemi-lelki építkezés fon-Dévai Bíró Mátyás-oklevélben részesültek: az Emberi Erőforrások Minisztériuma; Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata; a Magyarországi Evangélikus Egyház; Kaposi Attila, az óbudai gyülekezet gondnoka; Petries Andorné, az óbudai gyülekezet pénzügyi vezetője; Böszörményi Éva, az óbudai gyülekezet számvevőszékének elnöke és pályázati felelőse; Bethlendi Erzsébet, az óbudai gyülekezet pénztárosa tosságát hangsúlyozta. Az üdvözlések sorát az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviseletében az egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Hegyi László, Óbuda- Békásmegyer Önkormányzatának részéről dr. Demeter Gellért Zsolt, valamint a tervező, Benczúr László Ybl-díjas építész folytatta. A gyülekezet Dévai Bíró Mátyásoklevéllel hálálta meg a felújításban kulcsszerepet játszó személyeknek és intézményeknek a munkát. Jakab Béla hét elismerést nyújtott át. Az ünnepi közgyűlés után Fabiny Tamás püspök hirdetett igét Mt 11,28 alapján. Prédikációjában a jézusi küldetés és elhívás jelentőségét emelte ki. A megújult gyülekezeti tér, mint egy „fészek” új lehetőségeket kínál az evangélium terjesztésére. Dévai Bíró Mátyás, a „magyar Luther” példáját követve kell tanúságot tenni Istenről a panelek és a luxusvillák lakói számára egyaránt. A hit ápolása és terjesztése mellett a kultúrát is fontos szolgálni, az új helyen a kulturális programok is új ajtókat nyithatnak. „Menjetek, hogy sokan jöjjenek!” - üzente prédikációja végén a püspök. A gyülekezet énekszóval vonult át a templomból az alagsor bejárata elé, ahol Benczúr László átadta a gyülekezeti központ kulcsát. A szentelési szertartást Fabiny Tamás és Bence Imre mellett Jakab Béla parókus lelkész, dr. Lászlóné dr. Agod Anett beosztott lelkész és Bálintné Varsányi Vilma nyugalmazott óbudai lelkész végezte. Az ünnepi eseményt szeretvendégség zárta az új termekben, amelyeket betöltött a boldog beszélgetés hangja és a gyermekzsivaj. ■ Walkó Ádám Evangélikus elnök Románia élén Folytatás az 1. oldalról Jelenleg harminchatezer németet tartanak számon Erdélyben. A Nagyszeben környékén élő mintegy tizenkétezer német konzervatív, identitását őrző tömeget képez. A még itt maradt szászok nem olvadtak be a románságba. Van olyan román vagy cigány többségű falu, ahol a százfős német közösség ma is szászként él, és szászul beszél. Nem ritka, hogy az evangélikus lelkészek kisbusszal körbejárják a falvakat, és összeszedik a még megmaradt híveket közös istentiszteletre. A romániai szászok utóbbi fél évszázada nem volt diadalmenet. A második világháború után mintegy kétszázezer német menekült el Németország nyugati megszállási övezetébe. 1945 januárjában a bánsági és Szatmár környéki németeket - közel hetvenezer embert - a nácikkal való kollaborálással vádolták meg, s kényszermunkára indították őket a Szovjetunióba. 1962-ben kezdődött meg a még Erdélyben maradt szászok hírhedt áruba bocsátása. Stefano Bottom történész nemrég megjelent, A várva várt Nyugat című könyvében erre az évre datálja a román hírszerzés és egy, a bonni kormány bizalmát élvező stuttgarti ügyvéd kapcsolatfelvételét. A kivásárolt emberek nagy részét valamilyen kényszerintézkedés sújtotta: fegyház, kényszermunka, kényszerlakhely vagy rendőri felügyelet. A pénzösszegek - 1965-ig összesen hétmillió dollár és körülbelül harmincmillió márka - a bukaresti belügyminisztérium egyik zürichi bankszámlájára érkeztek. 1968 elején írásos egyezmény is született Bukarest és Bonn között. A fizetendő összeget a következőképpen határozták meg: ezerhétszáz márka minden egyes személyért, tízezer márka az egyetemi végzettséggel rendelkezőkért, ötezer márka az egyetemistákért. 1970-ben a tárgyalók megegyeztek a folyamat felgyorsításában: a következő három évben Románia negyvenezer fő kiutazását engedélyezte. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár 1978. januári romániai látogatása tovább gyorsította a németek kivándorlását. Az 1980-as évek elején már évi tíz-tizenötezer fő hagyta el az országot, és az értük ajánlott összeg is folyamatosan nőtt. Az utolsónak bizonyult titkos egyezményt 1988-ban írták alá, ekkor már alig harmada maradt a korábban négyszázezres közösségnek. A nyugatnémet fél háromhavonta nyolcmillió márkát utalt a román külkereskedelmi bank számlájára. 1980-tól 1993-ig 223 ezer német hagyta el Romániát. A Bottoni által említett számítások szerint a kommunista rendszer bukásáig 1,4 milliárd márneoprotestánsnak nevezte Nagyszeben polgármesterét, amire a város evangélikus lelkésze reagált. A lutheránus ősi, történelmi egyház, amely rövidesen ünnepli megalapításának ötszázadik évfordulóját - hívta fel rá a román miniszterelnök figyelmét Kilian Dörr. „Klaus Johannis az egyházközségünk tagja, ágostai hitvallású evangélikus, amely felekezet 1530- ban jött létre” - okította Pontát a lelkész, aki a sajtóhoz eljuttatott nyilatkozatában arra is kitért, hogy az 1310- ben épült templom, amelybe Johannis is jar, a legrégebbi szent hajlék Nagyszebenben. A támadások visszahullottak Victor Pontára. Klaus Johannist elsősorban azok a fiatalok emelték az elnöki székbe, akik számára a nacionaliskát hozott az államkasszába a németek kiengedése. Klaus Johannis családja is a kitelepültek sorát gyarapította, őt - saját bevallása szerint - a szerelem tartotta otthon. Carmennel, román feleségével huszonöt éve élnek együtt. Az elnökválasztási kampányban elsősorban vallása miatt érte támadás Johannist. A baloldali Victor Fonta ta szólamok a múltat jelentik. De ott álltak a német jelölt mögött a magyarok is. Régen volt tapasztalható olyan eufória az erdélyi magyarság körében, mint e meglepő fordulatot hozó választás után. Illúziókat ugyanakkor kár lenne táplálni. Johannis Románia elnöke lesz, nem a magyaroké vagy a németeké. ■ Pataky István Norvég vendég az EHE-n ► Egyházunk esperesei idei utolsó, negyedik tanácskozásukra gyűltek össze november 18-án az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Az esemény vendége volt Olav Gading norvég püspökhelyettes, aki rövid látogatáson tartózkodott hazánkban. A nyitóáhítatot Tóth Vivien teológushallgató tartotta. Az esperesi tanács ülésének első részében Pángyánszky Ágnes egyetemi lelkész - aki augusztus 1. óta tölti be ezt a tisztséget - az intézményben, illetve az egyetem kollégiumában folyó lelki életről számolt be az espereseknek. A kollégiumban hetvenketten laknak. Ötvenen az egyetem hallgatói, a többiek más felsőoktatási intézményben tanulnak, de szoros evangélikus kötődésük van. Ahogy az ismertetésben elhangzott, testvéri közösséget alkotnak a hallgatók. Rendszeresen tartanak áhítatokat az egyetemen, és gyülekezetekben is szolgálnak. Több szuplikációt is vállalnak, mint amennyi elő van írva, de így sem tudnak mindenhova eljutni. Ezért Pángyánszky Ágnes megértést és türelmet kért a gyülekezetektől. Olav Gading norvég püspökhelyettes a norvég egyház helyzetéről és a 2011-ben elindított liturgiái reformról adott tájékoztatást. Elmondta, hogy Norvégiában a népesség hetven-nyolcvan százaléka evangélikus, bár az egyháztagok többsége nem gyakorolja hitét. 2012-ben szűnt meg az evangélikus egyház államegyház lenni. A liturgiái reform 2011-ben indult. Elindítóit három fő szempont vezette: változatosság, kontextualitás és a gyülekezet aktív bevonása a liturgiába. Az új liturgia elindításával párhuzamosan új énekeskönyvet és új perikóparendet is bevezettek. Fontos szempont volt, hogy a híveknek lehetőleg minden vasárnap legyen lehetőségük az úrvacsoravételre. A kezdeti nehézségeket követően az egyház népe elfogadta és gyakorolj a az új liturgiái rendet. Szabó Lajos, a hittudományi egyetem rektora az intézmény jelenéről és jövőképéről tájékoztatta az espereseket. Ezt követően dr. Joób Máté és Kendeh K. Péter lelkészek mutatták be az általuk elképzelt lelkészi életpályamodellt. Cservenák Anna főkönyvelő, az országos iroda munkatársa azokat az új költségvetési és zárszámadási nyomtatványokat mutatta be az esperesi karnak, amelyek 2015-től kiváltják az eddig használatosakat. A változtatásra az adott okot, hogy az egyházak és az egyházi jogi személyek az állami számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Az esperesi tanácskozás végén Kovács Eleonóra, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, egyházunk gyűjteményi tanácsának elnöke a gyülekezeti anyakönyvek digitalizálásáról és az iratkezelés szabályairól szólt. ■ Kiss Miklós A kilencedik kompetencia Pedagógusok szakmai napjai ► Egyszerre két rendezvénynek adott otthont november 17-én a budapesti Sztehlo Gábor evangélikus óvoda és iskola. Az ország minden tájáról érkeztek intézményvezetők és pedagógusok az alkalomra. Az óvodák szakmai napja és az evangélikus tanítók szakmai napja áhítattal kezdődött. Dr. Kalina Katalin intézményvezető köszöntője után Győri Gábor Dávid iskolalelkész tartott áhítatot, majd énekeltette és mozgatta meg a mintegy kétszáz fős gyülekezetét. A programok bevezetéseképpen Kalina Katalin arra hívta fel az evangélikus intézményekből érkezett pedagógusok figyelmét, hogy a keresztény pedagógusoknak rendelkezniük kell a hivatalosan megállapított nyolc pedagóguskompetencia mellett még egy kilencedikkel, az egyházi kötődés kompetenciájával is. Az óvodapedagógusok programja az egy esztendeje átadott Fecskefészek Evangélikus Óvodában folytatódott. A korszerű, dekoratív épületet e sorok írója mint intézményvezető-helyettes mutatta be a száz óvónőnek. A szakmai napot Révész Józsefné tantárgygondozó nyitotta meg a tornateremben. Ezután Ardó Mária énekművész, az opera nagykövete tartott nagy sikerű bemutató foglalkozást az óvodavezetőknek a Halacska csoportban. Ezzel egy időben mutatta be az Evangélikus Pedagógiai-Szakmai Szolgáltató és Továbbképző Intézet (EPSZTI) munkatársait és tevékenységét Tarjánné Sólyom Ildikó, a közelmúltban alakult intézmény vezetője. Az első szakmai előadást Lázárné Skorka Katalin lelkész tartotta Szituációorientált nevelés a bibliai történetek segítségével címmel, majd Révész Rita külügyi referens ismertette a már évtizedek óta eredményes bajor-magyar óvodai együttműködést. Az alkalom mozgalmas, vidám előadással és közös énekléssel folytatódott: Győri Gábor esperes fia és lánya segítségével mutatta be a zene és a hangszerek szerepét az óvodai áhítatokon. Az általános iskola szakmai napja a kezdőáhítat után a református templomban folytatódott: Zámbóné Kamer Anikó tantárgygondozó nyitotta meg az alkalmat a mintegy száz tanító és tanár számára. A tanfelügyelet új rendszeréről Kalina Katalin szakértő, mesterpedagógus tartott előadást. Ezt követően dr. Szőke-Milinte Enikő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központjának docense a pedagógusminősítés elméletét és gyakorlatát ismertette a hallgatósággal. A következő előadásra a Sztehlo Gábor Általános Iskolában került sor, ahol az EPSZTI munkatársai, Deák Varga Kinga és Gáspámé Vágási Julianna a szaktanácsadás, illetve a mérésértékelés új rendszeréről adott tájékoztatást. Általános érdeklődésre tartott számot Bodor Eszter szakértő, mesterpedagógus előadása, melyet a portfóliókészítés gyakorlatáról tartott. Ebben kiemelt szerepet kapott az óratervezés. A sűrű, komoly programmal eltöltött szakmai napot Brebovszkyné Pintér Márta iskolalelkész áhítata zárta: „Ma a tanárok nyolc kompetenciájáról hallottunk, az egyházi intézményekben szolgálóknak azonban van egy kilencedik kompetenciája. Mégpedig az, hogy minden - coram Deo - Isten színe előtt történik. Ez felelősség, de egyben lehetőség is, hiszen az Úristen minden mulasztásunkat, hibánkat elfedező szeretetére is számíthat a hívő tanár.” ■ Kákay István