Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-10-26 / 43. szám
8 4t 2014. október 26. IFJÚSÁGI OLDAL Evangélikus Élet PALACKPOSTA Október, a sorsfordító hónap... Két fiatalember sorsa dőlt el októberben, akik egészen hasonló adottságokkal indultak. Mindketten Nyugat-Európában születtek. Mindketten óriási karrier előtt álltak már egészen fiatalon. Tanult, képzett, felkészült srácok voltak. Irigyelték is őket sokan: tehetségükért, karrierjükért, hírnevükért. Egyikük Forma-i-es pilótaként, másikuk egyetemi tanárként dolgozott. Épp e hónap volt az, amikor mindkettőjük élete végveszélybe került. És sorsuk ezen a ponton gyökeresen elvált. A pilóta... .. .versenyzői ülést kapott a száguldó cirkusz egyik csapatánál. S ő meg is hálálta a bizalmat: sikerült pontokat szereznie. Futamról futamra koncentráltan készült, motiváltán edzett és versenyzett, s mindig a tisztes helytállást messze túlszárnyaló reményekkel állt fel a rajtrácsra. így történt ez október 5-én is. A 22 versenyző közül a 18. helyről indulhatott. S rótta a köröket az egyre erősödő esőben. A rossz látási viszonyok miatt a futamon kicsúszások is történtek. Őelőtte is a gumifalnak ütközött egy autó. S ugyanabban a kanyarban az ő autója is felúszott a vízre, és irányíthatatlanná vált. Egy, kettő, hár... Csupán ennyi idő telhetett el a felúszás pillanata és a végzetes ütközés között. Alig három másodperc - és egy ígéretes versenyzői karrier a végéhez ért, a pilóta azóta élet-halál között lebeg. A szó fennakadt, a lehelet mindenkiben bennszorult: „Uram, Atyám!" - kiáltottak fel a csapattal és a családtagokkal együtt a nézők milliói. Talán későn... Vajon nem kellett volna korábban e szavakkal megszólalni? Időben fohászkodni? Idejében egymást Isten irgalmára bízni? A professzor... .. .október legvégén írta ki magából lüktető indulatokkal, feltüzelt lélekkel észrevételeit, és tette nyilvánossá mindenki számára felismeréseit. A várva várt hatás nem is maradt el. Ám a számos egyetértő hang mellett azonnal megérkezett a rettenetes gépezet fenyegetése és a parancs is: vonja vissza! Nemsokára következett a megbélyegzés, a lejáratás, sőt már nemcsak az egyházi, de az állami halálos ítélfet is. Milyen kis semmiségért, sőt valóban a semmiért is halálra ítéltek bárkit abban az időben - és végre is hajtották az ítéletet. Hogyan is történhetett meg az, hogy aki ellen a világ leghatalmasabb urai hajtóvadászatot hirdettek, az azután családot alapíthatott, hite és tudása szerint tovább munkálkodhatott, és csak időskorában hunyta le szemét? Az egyik fiatalember a legmodernebb technika támogatása és védelme ellenére három másodperc alatt elveszik, míg a másik a befolyásos irigyek és bosszúra éhes ellenségek gyűrűjéből is kimenekülhet... Vajon mi állhat a szörnyű tragédia és ez utóbbi, érthetetlen megmenekülés mögött? Tudom, lehet okos észérveket ujjbegyre szedni - ám úgy vélem, a valódi válasz gyökere sokkal mélyebbre nyúlik. Meg vagyok róla győződve, hogy Luther azért maradt életben, mert sokan imádkoztak érte! S attól tartok, nagy száguldozásunk közben manapság mi olyan keveset imádkozunk egymásért! Én tudom, hogy én csak azért élhetek mindmáig, mert voltak, akik imádkoztak értem - nem hiába. S meglehet, te is azért olvashatod e sorokat, mert volt, aki érted is imádkozott. S könnyen meglehet, vannak, akiknek a sorsa, életútja rajtad is áll... Imádkozz értük! Mert érdemes... „Zörgessetek, és megnyittatik nektek!” - így biztat feltámadott Krisztusunk október végén is. ■ Szigethy Szilárd Névjegy: Szigethy Szilárd 2001 óta vagyok lelkész. Két tatabányai segédlelkészi esztendő után Tabon végeztem a szórványlelkészi feladatokat tizenegy évig. Két hónapja költöztem családommal Orosházára iskolalelkésznek. Feleségem történelem- és hittantanár. Peti fiunk tizenhárom, Matyi kilencéves. Szeretetteljes fogadtatásban van részünk: sok-sok teendő várt és vár ránk a hétszáz fiatal között. OSZTOZÓ Építs (d) te is (a) gyülekezetét! Áll a templom - talán ráférne egy kis tatarozás, de áll. Hétről hétre hívek töltik meg - talán kevesebben, mint ahányan elférnének benne, de nem is kong az ürességtől. A szószékről Isten igéjét hirdetik - talán nem mindenki érti mindig pontosan-teljesen, a prédikáción keresztül mit is akar éppen mondani neki a Mindenható, de elhangozni akkor is elhangzik az üzenet. Van nyugdíjaskor, bibliaóra és ifjúsági kör - talán nem annyira aktívak ezek a közösségek, mint lehetnének, de legalább időről időre összegyűlnek. Működik a gyülekezet - talán nem úgy, mint ahogyan a nagykönyvben meg van írva, de működik. Kritizálni könnyű - de te vajon hogyan kezdenél hozzá egy gyülekezet felépítéséhez, és miként boldogulnál a feladattal? Tedd próbára magad - ha nem akarod azonnal „élesben” akkor legalább a Magvető játéktáblája mellett! Ahogy a stratégiai játék leírásában olvasható: „Egy képzeletbeli tartományban megváltásra várnak a földek. Erre a gazzal, tövissel, sziklákkal és útszéllel teli vidékre kell a játékosoknak, misszionáriusoknak kimenniük szolgálni: előbb plántálni, majd felépíteni a saját gyülekezetüket. A misszionáriusoknak saját karakterük van, egyikük számára az imádság a legfontosabb, másikuk számára az igeolvasás, a harmadiknak áldott minden cselekedete. A gyülekezetépítés különböző szolgálatok (imaszolgálat, bibliakör, diakóniai szolgálat) beindításával lehetséges. Ám a földek megváltása, a gyülekezet felépítése emberi erőből nem lehetséges, ezért a misszionáriusok minden cselekedetét áldás kell, hogy kísérje...” ■ Judit Miklya Luzsányi Mónika: Magvető - Gyülekezetépítő stratégiai játék. Parakletos Könyvesház. Ára 8900forint. Az oldalt szerkesztette: Vitális Judit Gyümölcsöző gyűrni? Új korszak kezdődött egyházunk gyermek- és ifjúsági munkájában ► Ha valamelyikőtök mostanában a www.gyio.hu oldalra kattintott, azzal az információval találkozott, hogy egyházunk országos irodájának gyermek- és ifjúsági osztálya (GYIO) a továbbiakban a gyülekezeti és missziói osztály (gyűrni) részeként működik. Az augusztus 1- jén érvénybe lépett változásról, az új szervezeti egység működéséről, azon belül is kiemelten az ifjúsági munkát érintő kérdésekről Németh Zoltán osztályvezetővel beszélgettünk. Németh Zoltán az idei Szélrózsa találkozón- Július végén az Evangélikus.hu oldalnak adott interjúdban úgy fogalmaztál: azáltal, hogy a GYIO beolvad a gyümibe, a gyermek- és ifjúsági munka „presztízse országos egyházi értelemben emelkedni fog”. Elsőre nekem is nagyon szimpatikusnak tűnt ez az átalakítás, mert azáltal, hogy a gyülekezetek egészére koncentráltok, a gyermekek, a fiatalok közötti szolgálat kevésbé elszigeteltfeladatként, inkább még hangsúlyosabban a jövő zálogaként jelenik meg. A második gondolatom ugyanakkor az volt, hogy ha a nagy egész részeként kezeljük ezt a területet, akkor az azt is jelentheti, hogy kevésbé van szem előtt, adott esetben könnyebben meg is tud bújni az egyéb feladatok között - és mintha ebben az új felállásban kevesebb ember látná el a gyermek- és ifjúsági munkával kapcsolatos tennivalókat, mint korábban...- Az, hogy kevesebb ember felel ezért a területért, inkább csak látszólagos, mert eddig is igazából ketten vagy esetleg hárman - de akkor a harmadik ember jellemzően félállásban - látták el ezeket a feladatokat. A jelenlegi felállásban Koltainé Somogyi Lilla személyében egy főállású gyermek- és ifjúsági referens dolgozik az osztályon. Az ő munkáját segíti - fél-fél állásban - Galambos Ádám mint gyülekezeti és gyermekreferens és Mesterházy Balázs mint gyülekezeti és ifjúsági referens. Az osztály hét munkatársa közül háromnak elsőrendű és legmeghatározóbb feladata ennek a területnek a lefedése, de ha van egy adott feladat, akkor a többiek is bevethetők, ők is arra koncentrálnak, és az osztály tevékenységének súlypontja az idő alatt ide helyeződik. Aztán ha más jellegű munka van, akkor az kerül előtérbe, és esetleg a gyermek- és ifjúsági munkáért felelős munkatársak is annak a végrehajtásában segítenek.- Szabad kezet kaptál a munkaközösség kialakításában. A GYIO korábbi munkatársai közül senki nem jöhetett számításba? Már csak a folytonosság biztosítása végett is.- Az osztály indulásakor kész helyzet fogadott: egyvalaki marad, mindenki más megy. Bartos Mónika és Csizmadia Nóra már korábban jelezték, hogy szeptembertől más irányt vesz az életük. Ők mindenképpen búcsút mondtak volna a GYIO- nak akkor is, ha megmarad az osztály. Horváthné Csoszánszky Márta az első napokat még közöttünk töltötte, és a jelenléte számomra nagyon megnyugtató volt, pontosan a folytonosság miatt, ő azonban egyéb magánéleti okok miatt végül ugyancsak a távozás mellett döntött. A sajátos munkavégzési stílusú Huszák Zsolt (Maci) tevékenységi köre - ifjúsági rendezvények zenei biztosítása, hangosítása, zenekarok működésének segítése - annyira gyakorlatias, és annyira a „terepen” történik, hogy a munka jellegéből adódóan nagyon nehezen illeszthető be az országos iroda működési struktúrájába. Ezért Krámer György országos irodaigazgató úgy döntött, hogy őt megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Ennek kidolgozása, megkötése folyamatban van.-Korábban már megnevezted, hogy kik felelnek elsősorban az ifjúsági munkáért. De miért pont ők? Miért jelenthet garanciát a személyük?- Az új csapat összeállításában - és ezt most senki ne tekintse közhelynek - Isten keze van. Tulajdonképpen senki nem az közülük, akikre én eredetileg gondoltam, mégis minden posztot megfelelő ember tölt be. Lilla ajánlólevele a meviszes (Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség - a szerk.) múltja volt. Örültem, hogy van gyakorlata, rálátása, tapasztalata - de a hozzáállása legalább ilyen fontos volt. Ha valakinek az elkötelezettségét, a motivációját akarjuk mérni, nézzük meg, miben vesz részt a szabad idejében. A mozgássérültek táboroztatása és a velük való passiózás, azt gondolom, egyházunkban az egyik legjobb ajánlólevél... A félállásban harkai gyülekezeti lelkészi szolgálatot végző Balázs többszörösen is érintett az ifjúsági munkában. Szélrózsa-atyaként, korábbi soproni líceumi iskolalelkészként, ifjúsági bizottsági tagként a megszólítandó korosztály jó ismerője, aki a célcsoporthoz vezető utakat is jól ismeri. Ádám is több területen bizonyította már szenzációs szervező- és kommunikációs képességeit.- Azokra az emberekre, akik a korábbi GYIO „holdudvaraként” - mondjuk, a táboroknál a szervezők mellett - vállukon vitték a feladatokat, ugyanúgy számítotok?- Abszolút! A legértékesebb kincset a meglévő önkéntesek jelentik, elsőrendű feladat megtartani őket és a lelkesedésüket. Emellett más szervezetekkel - például a már említett Mevisszel, az Ökumenikus Ifjúsági Irodával vagy épp a KÖSZI-vel (Keresztény Önkéntesek Szövetsége az Ifjúságért - a szerk.) - is fenn kívánjuk tartani a kapcsolatot, és párbeszédre törekszünk velük.- A már említett interjúban arról is beszéltél, hogy elsősorban a lelkészeken keresztül tervezitek a kapcsolattartást a gyülekezetekkel. Az ifiúsági körök vezetőit, mindazokat, akikből ifjúsági munkások lehetnek, hogyan akarjátok megszólítani, bevonni a munkába? Terveztek például a presbiterképzéshez hasonlóan ifiúsá-1 gi vezetőképzőt nekik? Tudom, hogy s egyházmegyei szinten van erre példa, I de országosan elképzelhető ilyesmi?- Még nem látjuk, hogy mi működik, és mi nem. Képezhetünk vezetőket - de vannak-e működő közösségek, ifjúsági csoportok, amelyeket ők vezethetnek? Vagy eleve azzal a missziós igénnyel lépünk fel, hogy ifjúsági vezetőket képzünk, akik aztán maguk köré gyűjtik az embereket, és életre hívják a közösséget? Hasonló kérdéseket kell végiggondolnunk a táborok szervezésével kapcsolatban is. Nekünk kell érdeklődővé tennünk a fiatalokat, vagy felőlük jön az igény, amely aztán kijelöli számunkra a feladatot? A válaszok még csak most körvonalazódnak előttünk.-Egyházunk fiataloknak szánt legnagyobb programja a Szélrózsa. A szűk két év múlva esedékes 11. országos evangélikus ifjúsági találkozóról még korai lenne beszélgetnünk. A Fraternet egyházi levelezőlistára küldött, az osztály működésének első heteit összefoglaló beszámolódban azonban említettél egy másik szélrózsás projektet is, egy bizonyos Szélrózsa-klubot. Mit lehet erről tudni?- Az országos iroda - Üllői út 24. szám alatti - épületének közeljövőben történő felújítása, átalakítása adhat lehetőséget arra, hogy ezt a régi, stratégiailag is fontos álmot megvalósítsuk. Olyan klubjellegű, klubhangulatú teret szeretnénk létrehozni, amely elsősorban az ifjúsági keresztyén könnyűzene köré szerveződne, színpaddal, koncertlehetőséggel, sőt stúdióval. Jelenleg azon fáradozunk - és ezzel kapcsolatban egy indítvány előterjesztésére készülünk -, hogy az országos presbitérium határozatban mondja ki: a Szélrózsa-klubra a stúdióval együtt szükség van.-Ha már egyházunk legmagasabb szintű döntéshozó testületét, testületéit említed: az ifjúsági bizottság részéről fogalmaztak meg elvárásokat az új osztály számára?- Számomra fontos, hogy ne legyenek elvárásaink sem az ifjúsági bizottsággal, sem más bizottságokkal kapcsolatban, és ugyanígy mi sem elvárások mentén akarunk dolgozni. Sokkal inkább az álmaink, a lelkesedésünk, az elkötelezettségünk szerint kívánunk tevékenykedni, és azokat összhangba hozni a másokban, más grémiumokban megfogalmazódó álmokkal és elképzelésekkel. Reméljük, olyan lehetőségeket tudunk majd felkínálni, amelyek működőképesek lesznek. ■ V.J.
