Evangélikus Élet, 2014. július-december (79. évfolyam, 27-52. szám)
2014-08-24 / 34-35. szám
4 •« 2014- augusztus 24-31. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Emberközpontú gazdaság - keresztény alapokon Beszélgetés Baritz Sarolta Laura Domonkos-rendi szerzetessel, közgazdásszal ► „Az egyház társadalmi tanítása alapján megragadható gazdasági elvek gyógyulást adhatnak a mai világ problémáira” - mondja Baritz Sarolta Laura közgazdász, Domonkos-rendi szerzetes. Illetve nem csupán ő mondja: ez az alapgondolata a Budapesten működő Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola speciális képzésének, amelyet Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) elnevezéssel hirdet meg az intézmény, s amelyre rendszeresen szép számmal jelentkeznek a hallgatók. Laura nővérrel, a főiskola morálteológia tanszékének oktatójával, a KETEG-képzés szakfelelősével beszélgettünk.- Az Önök speciális kurzusa, amelyet évek óta meghirdetnek, azzal a nem új keletű dilemmával foglalkozik, hogy az ember miként lehet világi szempontból sikeres, miközben hite szerinti erkölcse sem sérül. Tulajdonképpen mit tanítanak?Másként fogalmazva: mi a KETEG?- A katolikus egyháznak van társadalmi tanítása, amelyet pápai enciklikák foglalnak össze, de talán helyesebb lenne, ha tágabban értelmeznénk, és általánosabban kereszténynek neveznénk, hiszen a gyökerei Arisztotelészig és az egyetemes keresztény értékekig nyúlnak vissza, általános emberi alapvetéseket képviselnek. Ennek az elméletnek - de nevezhetjük egyfajta közgazdasági szemléletnek, értelmezésnek is - egyik sajátossága, hogy nem szűkíti le a gazdasági tevékenységet a liberális gazdasági értelmezés szerinti profitmaximálásra. A keresztény felfogás emberközpontú gazdaságról beszél, s alternatívát kínál a 20. században már neoliberálisnak nevezett irányzat mellett. Ez a közgazdasági szemlélet a klasszikus görög, a keresztény filozófiai, teológiai tradíciók és a civil gazdasági elvek mellett sok mindenből merít, többek között a jelenkori humanisztikus közgazdaságtanból, az ökológiai közgazdaságtanból, a humanisztikus pszichológiából is, s képes alternatívát felmutatni az önző gazdasági célok megvalósítóival szemben. Tehát egy olyan gazdasági rendszer, szemlélet felépítésének tanulmányozásával foglalkozunk, amely a teremtett ember jó mivoltára épít. De a profit itt is profit, csak az nem mindegy, hogy hová helyezem, és hogyan tekintek rá. Egyetemünkön olyan szakemberek képzésére vállalkozunk, akik hivatásuknak tartják a közjónak és az emberi fejlődésnek mint a kiteljesedés lehetőségének megvalósítását, függetlenül attól, hogy a versenyszférából vagy a nonprofit szektorból jönnek-e. Diploma szükséges a felvételhez, s a képzésen minden területről - felekezeti hovatartozástól és világnézeti elkötelezettségtől függetlenül - szívesen látunk mindenkit. Érdekes módon kifejezetten sok bankos jár hozzánk.- Talán ez is jelzi, hogy nem kis erők munkálkodnak a világban - valljuk meg: eléggé hatékonyan -, hogy lehetőleg minden a pénzről szóljon. Ugyanakkor Önök azt mondják, hogy legyünk keresztények a gazdasági gondolkodásunkban is. Ennek mennyire van létjogosultsága?- Amennyire a létező kereszténységnek van! S ahogy van keresztény tanítás, és vannak, akik e szerint élnek. De azért tegyük hozzá, hogy valóban nehéz ezt a szemléletet a mindennapi életünkben megvalósítani. Ám úgy vélem, ha az ember rábukkan egy elvre, amelyet helyesnek, jónak és követendőnek tart, akkor megküzd érte.- Nincs itt ellentmondás? Ma Magyarországon a gazdaság szereplőit a társadalom, a közélet - olykor nem is alaptalanul - gyanakvással szemléli, sokszor feketézőket, adócsalókat, ügyeskedőket látva bennük. Ugyanakkor Önök állítják, hogy lehet keresztényi becsületességgel dolgozni, eredményesen, mégis tisztességesen vállalkozni. Jóllehet köztudott, hogy ha valaki nem hajlandó „stiklikre”, nyilvánvalóan versenyhátrányba kerül. Önök tehát eleve kudarcra ítélt vállalkozásokat, vállalkozókat képeznek?- A kérdés nem ez, hanem az, hogy ki van eleve kudarcra ítélve. Az az ember, aki rosszul használva az eszközöket, szembemegy az élet törvényeivel, s így csak rövid távon élvez előnyöket, vagy pedig az, aki hosszú távon lesz boldog, és beteljesült életre tesz szert? Ez utóbbihoz segít hozzá a kereszténység normarendszere, az isteni parancsolatok és törvények - amelyeket erkölcsi törvényeknek is nevezünk - ismerete. Ha ezeket megélem a mindennapi életben, akkor meg fogom tudni élni a gazdaságban is, így itt is, ott is boldogságot fog okozni. A döntés szabadsága a kezünkben van. Az eddigi, sokéves tapasztalatok alapján azonban kijelenthetem: vannak olyan emberek, akik vállalják mind a küzdelmet, mind pedig a hosszú távra szóló döntést. A visszajelzések pedig azt mutatják, hogy így is meg lehet élni. Nem a maximális profitra törekedve, hanem megelégedéssel véve a mérsékeltebb hasznot is. Vegyünk egy példát. Egy etikus bank egészen biztosan több befektetőt fog vonzani, mint egy nem etikus, hiszen a bizalom nagy vonzerő. Ezzel egyszersmind garantáltabb a fennmaradása, és tervezhet hosszabb távra is. így mindennek következtében - hosszabb idő alatt - összességében több profitot fog tudni elkönyvelni - amellett, hogy nemcsak a haszonért folytatja a gazdálkodást, hanem értéket akar realizálni a munkájával. Hiszen a pénz önmagában nem érték, csak ha valami hasznos, értékes funkciót szolgál. Például segíthetünk általa egy másik emberen, vagy részt vehetünk a környezet megóvásában, s még hosszan folytathatnánk. Az Újszövetségben erre vonatkozó következtetéseket Jézus szavaiból lehet levonni, például amikor a szeretetre tanít, vagy amikor mértékletességre int. Azt azonban Jézus konkrétan nem mondja meg, hogy mennyi legyen a profitráta. Viszont figyelmeztet: ne kerüljön Isten helyébe a mammon! Tehát az alapok a Bibliában ott vannak leírva.- Mennyiben missziós munka az Önöké?- Nagymértékben. Kiadványokat jelentetünk meg, előadásokat, konferenciákat szervezünk, sőt alakult egy csoport is a végzett hallgatókból. Személyes sorsfordulóknak is tanúi lehetünk, például amikor volt hallgatónk életpályát módosít, vagy éppen a tanultak hatására megkeresztelkedik valaki. Együttműködünk egy keresztény vállalkozói csoporttal, az Ér- Me Üzleti Hálózattal is. Ők a képzés menedzselését adják, mi pedig magát a tudományos, elméleti képzést.- Mi szükség van minderre?Miért nem elég ha csak vasárnapi templomlátogatásra buzdítják hallgatóikat? Hiszen jóról, szépről, erkölcsről, tisztességről misén, istentiszteleten is lehet hallani.- Elég mostoha a gazdasággal való bánásmód, s nemcsak a társadalomban, hanem az egyházon belül is. Még mindig általános az az idejétmúlt vélekedés, hogy egy jó keresztény nem foglalkozik a gazdasággal. Nos, ezen próbálunk változtatni, amikor egymás mellé - és nem szembe- - állítjuk a gazdaságot és a keresztény értékeket. Az egyház tanításából ki lehet olvasni a gazdaságra vonatkozó tanításokat, de ehhez tengernyi irodalmat kell megismerni, és ha valaki nem kifejezetten a gazdaságra fókuszál, akkor nem biztos, hogy megtalálja a helyes válaszokat.- Lehet az ókori, középkori szerzők műveiből is meríteni? Aktuálisak még?- Igen, számos olyan szerző van, akik abszolút aktuálisak ma is. Itt elsőként Aquinói Szent Tamást kell említeni, aki többek között az emberi természetről, a természettörvény-' ről, az ember jóságáról, az erkölcsről és a boldogságról is írt. Kifejezett célunk - nemcsak a KETEG-oktatás keretében, hanem rendünk, a Domonkos-rend működése révén is -, hogy megismertessük ezeket az elveket. De Arisztotelész például már a gyökereknél kétfajta gazdálkodási módról beszélt, amelyeket a motivációjuk alapján különíthetünk el egymástól. S ezzel vissza is tértünk egy nagyon fontos keresztény alaptételhez, mely szerint a gazdasági élet elsődleges meghatározója az emberi motiváció. Vagyis nem csak a piackutatás eredménye motivál arra, hogy gazdálkodjak! S ebből táplálkozik aztán majd az a gondolat, hogy nem fegyvergyárat építek a magas haszon érdekében, hanem gyógynövényüzemet alapítok szerényebb profittal, ám azzal a nemes céllal, hogy az embereknek egészséges teát tudjak adni. Ilyen összefüggésekre szeretnénk felhívni hallgatóink s rajtuk keresztül a szélesebb társadalom figyelmét.- Ön hogyan talált rá a KETEG eszmekörére?- Kifejezetten Isten munkáját látom ebben, ő vezetett ide. Közgazdászként részt vettem egy konferencián, amely arról szólt, milyen nagy szükség van arra, hogy foglalkozzunk a teológia és a közgazdaság kapcsolatával. Ennek az élménynek a hatására határoztam el, hogy megkeresem azokat az embereket, akik jártasak ebben. Nem sokkal később felvételt nyertem a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástani doktori iskolájába, ahol nagyon sokat tanultam, főleg a főáramú közgazdaságtant. Korábban megismertem az egyház tanításait, illetve társadalmi tanítását is. Mindezekből pedig rájöttem, hogy nem szabad a klasszikus közgazdaságtan tanítását sem kidobni, hiszen vannak értékei, tehát kár lenne érte. Vagyis nem a könyvelési technikákat kell nekünk megreformálnunk, vagy új profitráta-számítást bevezetnünk, hanem helyes szemlélettel helyükre kell tenni az ismereteket. ■ Gyarmati Gábor Szent István lovagjai Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban Szép és bensőséges kiállítással köszönti a Nemzeti Múzeum Szent István lovagjait. A legrangosabb magyar kitüntetést, a Szent István-rendet kétszázötven évvel ezelőtt alapította Mária Terézia magyar királynő. A rend kizárólag a polgári érdemek jutalmazására volt hivatott, az államnak tett szolgálatokért adományozták. A kiállítás első termében kis áttekintés fogadja a látogatót. Megtudhatja, hogy a Szent György-rendet I. Károly alapította 1326-ban, ez volt Közép-Európában a legelső ismert világi közösség. A Sárkányrendet Zsigmond magyar király alapította 1408-ban. Az Aranygyapjas Rendet, amely a legpatinásabb volt működése idején, Jó Fülöp, Burgundia uralkodója hozta létre 1430-ban. Húsz-egynéhány magyar kitüntetettje volt: II. Lajos király, a főúri családokból Báthory, Esterházy, Páljfy, Wesselényi, Zrínyi, Rákóczi, Batthyány, Bethlen, Széchenyi... A másik teremben Mária Terézia kitüntető érmeit láthatjuk vitrinekben. A háromfokozatú kitüntetés legmagasabb szintű jelvényét, a nagykeresztet számos külföldi államfő is megkapta, és az uralkodók közötti reprezentáció eszköze volt. A középkereszt rendszerint a magasabb beosztású személyek jutalmazására, míg a kiskereszt a saját területükön kiváló érdemeket szerzett polgárok elismerésére szolgált. Ámulva néztem a csodás ékkövekkel kirakott arany rendjeleket, a nagy, egész alakos festményeket, remek rézmetszeteket, idő koptatta érméket, ritka dokumentumokat. A tisztán fénylő fegyverekkel, ha megtöltenék, talán rá is lőhetnénk az ablakpárkányon szemtelenkedő verebekre. A kiállítás egyik legszebb tárgya, a Szent István-rend középkeresztes Szent István-rendjel. - Mária Terézia alapította a Szent Istvánrendet, mely a legnagyobb becsű magyar kitüntetésnek számít mindmáig sőt az Osztrák-Magyar Monarchiának is legnagyobb tekintélyű elismerése volt. lovagjának díszruhája a 18. századból. Igazi remeklés, arany- és bársonyhímzések együttese az öltözéken, hozzá a magas prémes sapka. Azt is megtudhatjuk, hogy egy-egy kitüntetéshez milyen pompás okiratot adományoztak... A rend megalapításában a legnagyobb szerepet Esterházy Ferenc játszotta. 1783- ban készült el a rend tagjainak ősfája, így bőséges áttekintést kapunk a két és fél századról. A termek falait remek olajképek díszítik. A világ különböző múzeumaival együttműködve állt össze a kollekció, több mint száz segíti a jobb megértést. Nagy költőnk, Arany János márványportréja már a közeibe kalauzol bennünket. Mögötte A csillag-hulláskor című versciklusának vidám sorait olvashatjuk. És itt van Munkácsy képe is (kitüntetések nélkül), Benczúr Gyula díszmagyaros önarcképe. Jókai Mór 1876-ban kapta meg a kiskeresztet, rövid levélben mentette ki magát az ünnepségről. A rendet 2011-ben a magyar Országgyűlés a legmagasabb állami kitüntetésként Magyar Szent Istvánrend néven alapította újra. 2013-tól a köztársasági elnök adományozza, immár csak nagykereszt formájában. Méltó zárása a kivételesen szép kiállításnak az a fotó, amelyen Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok úszó és Lámfalussy Sándor világhírű közgazdász, bankár mosolyogva gratulál egymásnak a kitüntetéshez... ■ - Fenyvesi -Szent István lovagjai - A legrangosabb magyar kitüntetés 250 éve. Magyar Nemzeti Múzeum. Nyitva augusztus 31-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óra között.
