Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-02-16 / 7. szám
4 * 2014- február 16. KERESZTUTAK Evangélikus Élet MEE-állásfoglalás A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) elnökségének közleménye a Magyarország náci Németország általi megszállásának 70. évfordulójára felállítani tervezett emlékművel kapcsolatban ► Dr. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke levelet intézett dr. Fabiny Tamáshoz, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének püspökéhez, a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnökéhez a Magyarország náci Németország általi megszállásának hetvenedik évfordulójára felállítani tervezett emlékművel kapcsolatban. Dr. Fabiny Tamás a levelet a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége elé terjesztette, amely a mai napon a következő állásfoglalást hozta. A Magyarországi Evangélikus Egyház fontosnak tartja, hogy a kormány által kezdeményezett holokauszt-emlékév során méltóképpen emlékezzünk a hetven évvel ezelőtt történtekre, mindenekelőtt a magyarországi holokauszt áldozataira. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a közös emlékezés lehetőséget teremtsen a széles körű konzultációra, közös dolgaink megbeszélésére, mely hozzájárulna egy közös emlékezetkultúra létrejöttéhez s ezáltal a sokszínű nemzeti közösség megerősödéséhez. Hitvalló püspökünkre, a mind a fasiszta, mind a kommunista diktatúra ellen küzdő Ordass Lajosra is emlékezve, aki ezen a napon változtatta nevét Wolfról Ordassra, egyetértünk azzal, hogy Magyarország 1944. március 19-én történt, náci csapatok általi megszállásának történelmi fényére, különösképpen annak áldozataira köztéri szobor emlékeztessen. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy az emlékmű felállításának módja és a megvalósításra szánt idő ne korlátozza a széles körű eszmecsere lehetőségét, s ne teremtsen alkalmat arra, hogy az emlékmű ügye bármilyen előjelű politikai szándék tárgyává silányuljon, s ezáltal a közös emlékezés lehetetlenné váljon. Budapest, 2014. február 6. ■ A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége „Sok aggódással láttam az események irányát és fejlődését hazánkban. Különösebb meglepetést nem keltett bennem, azonban igen erősen megviselt, amikor 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. Böjt negyedik vasárnapja volt. Tehát vasárnap - mint olyan sokszor már ebben a háborúban - igáztak le minket is teljesen. Istentiszteletre indultam éppen, amikor a hírt tudomásomra adták. Úgy látszott: végig ki kell ürítenünk a keserűség poharát! Hogy milyen nagy volt bennem a keserűség, azt legjobban talán az a kis jegyzet mutatja, amelyet ezen a napon szolgálati naplómba írtam: »A mai naptól kezdve a hivatalos használat kötelezettségein kívül a Wolf családi név helyett az Ordass családi nevet használom.« (...) Még a német megszállás estéjén megírtam névváltoztatás iránti kérvényemet. Nem tudtam persze, hogy a mostani viszonyok között egyáltalán célt tudok-e érni vele. (...) Végül azonban egy bonyhádi öregdiák: dr. Grosch Károly, aki a német megszálláskor önként hagyta el magos rangú szolgálatát a belügyminisztériumban, segítségemre volt, úgyhogy 1944. október 20-án végre kézhez vettem a névváltoztatási engedélyt.” (In: Ordass Lajos: Önéletrajzi írások. Válogatta, sajtó alá rendezte és az utószót írta Szépfalusi István. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem [Bern]) kiadása, 1985,148-149. o.) HIRDETÉSEK Meghívó külmissziói napra és közgyűlésre Missziónk a békétlen és igazságtalan világban címmel rendezi meg az Evangélikus Külmissziói Egyesület közgyűlését és külmissziói napját február 22-én, szombaton 10-16 óra között a Deák téri evangélikus gyülekezet nagytermében (1052 Budapest, Deák tér 4.). Program ♦ Bevezető áhítat: „Ne szabjátok magatokat a világhoz” (Róm 12,1) - dr. Bálint Zoltán mérnök ♦ Közös úton a békesség és igazság szolgálatában - Beszámoló az Egyházak Világtanácsának 10. nagygyűléséről, az ökumené célkitűzéseiről - dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára ♦ Kávészünet ♦ Közgyűlés (elnöki beszámolók, pénzügyi jelentés, számvizsgálói jelentés, költségvetési tervezet) ♦ Az egyesület pénztárosának megválasztása, beiktatása ♦ Ebédszünet ♦ Egység munkálása a megosztott világban - Kovácsné Tóth Márta lelkész ♦ Afrikai úti beszámoló, a legfrissebb hírek - dr. Bálintné Kis Beáta ♦ Úti áldás - B. Pintér Márta lelkész Ezúton is köszönetét mondunk minden, a 2013. évben kapott adományért. A név szerint adakozók részére mellékeljük az igazolást, de köszönjük mindazok adományát is, akik név nélkül vagy a missziós körök egyikében adakoztak. Minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk. B. Pintér Márta elnök Zalán Péter társelnök 2014. MÁRCIUS 7. Készülünk az ökumenikus világimanapra Idén egyiptomi asszonyok hívják közös imádkozásra a világ keresztényeit. S noha a március 7-i istentisztelet anyagát már évekkel korábban elkészítették (hiszen arról, hogy 2014-ben ők mutathatják be országukat, az előkészítő bizottság már nyolc esztendővel ezelőtt döntött), mégis mintha épp most lenne a legidőszerűbb, hogy rájuk gondoljunk könyörgéseinkben. Nem múlik el hét, hogy ne értesülnénk egyiptomi keresztényeket ért atrocitásokról. A Kairóban élő kopt testvéreinktől kapott üzenetekben sokszor csak ennyi áll: „Nehéz időket élünk, imádkozzatok értünk.” Igaz, arról is jönnek hírek, hogy a szélsőséges csoportok megnyilvánulásai miatt növekszik az együttérzés a lakosság kilencven százalékát kitevő muszlint hívőkben. A keresztények üldöztetése miatt a jóakaratú mohamedán emberek nemhogy elfordulnának Krisztus követőitől, hanem - épp ellenkezőleg- egyre többen érdeklődnek hitükről... {Inside Mission evangéliumi hírforrás) Mindezeknek az információknak a birtokában talán kissé másként formálódnak majd imádságaink március 7- én, a hónap első péntekének estéjén. Éltető forrás a pusztában - ezt a címet választották az egyiptomi asszonyok a világimanap mottójául. A mondat a Nüus folyóra is utal, amely a partok mentén évenkénti áradásával teszi termékennyé földjüket. A víz életet jelképező volta Egyiptomban magától értetődő, de a választott mottó arra az „élő vízre” is emlékeztet, amellyel egykor - János evangélista leírása szerint- Jézus kínálta meg a samáriai asszonyt. Az a beszélgetés emberi értelmet meghaladó békességet munkált a többszörösen is megvetett nő nyugtalan szívében. Ám ahogyan a Mester ígérte neki, lelke szomjával nem kellett többé „a kúthoz jönnie” hiszen magával a „forrással” Krisztussal találkozott. Készülünk a világimanapra, miközben nyugtalanító hírek érkeznek... Könyörgésben már most Isten elé vihetjük a kőzet-keleti térség feszült állapotát, kérve Isten békét teremtő erejét mint „éltető forrást a pusztában” ■ B. Pintér Márta Magyar Civil Becsületrend Az Ars Humanica Hungarica Kör, amelyet tudósok, egyházi vezetők, művészek és művészetpártolók alkotnak, 2011-ben alapította meg a Magyar Civil Becsületrendet, amellyel a nemes emberi értékeket felmutató cselekedeteket és a civil kurázsit ismerik el. A kitüntetés anyagi elismeréssel nem jár, értékét kizárólag a díjat odaítélők által képviselt szellemierkölcsi tőke adja. Február 9-én, vasárnap délután harmadik alkalommal került sor a Magyar Civil Becsületrend átadására, melyet ezúttal négyen vehettek át: Sz. Bíró Zoltán történész, Iványi Gábor lelkész, Deák Gábor újságíró és Ungváry Rudolf író (kitüntetését leánya vette át - képünk bal szélén). Ők azok, akik 2012 októberében - saját költségükön - Jerevánba utaztak, hogy bocsánatot kérjenek az örmény néptől azért, mert a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak az „azeri baltás gyilkosként” elhíresült Ramil Safarovot, az örmény Gurgen Margarjan gyilkosát. A szervezők a kitüntetettek méltatására Fabiny Tamás püspököt, az Ars Humanica Hungarica Kör egyik alapítóját kérték fel. Beszédét a püspök a következőképpen zárta: „Szeretném, ha az egyházak nem válnának a politikai kereszténység áldozataivá, részei lennének viszont a civil társadalomnak, ahol természetes a közösségi felelősségvállalás. Ennek jegyében úgy gondolom, hogy fontos üzenetünk lehet a társadalom egészéhez, benne a politikai pártokhoz, kormányhoz és ellenzékhez egyaránt. Ez pedig: a politika és az erkölcs igenis össze kell, hogy férjen. Nem lehet olyan vélt vagy valós érdek, amely szemben áll nemcsak a zsidó-keresztény erkölccsel, hanem általában a humánus értékrenddel. Azt szeretném, hogy egy közösséget ne az érdekek, hanem az értékek határozzanak meg. A »jereváni négyes fogat« ilyen értéket képviselt, képvisel. Köszönet nekik érte.” ■ Horváth-Hegyi Áron felvétele
