Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-02-09 / 6. szám

„Előfordul, hogy csak egy rövid sóhaj, sőt olykor szavak nélküli, de akkor is tudom, hogy vele vagyok kapcsolatban, és hiszem, hogy ő pedig velem!” Imádság személyesen >► 2. oldal „Az egész valahol ott, a miskolci Luther-udvarban kezdődött... Isten éltesse egyházunk nyugalmazott püspökét, Szebik Imrét!” Hetvenöt esztendő *► 3. oldal „Várakozással néztem a koncertek elé, mert a Bach-maraton legfőbb kérdése számomra az volt: Bach egyházzenéje »maratoni« körülmények között, nem liturgikus térben is szakrális tud-e maradni, igét tud-e hirdetni?” Bach-maraton W 7. oldal „Hogy a lélek a kiindulópont az élet minden dolgához, azt már előadása elején leszögezte Levente Péter.” Az önképzés öröme W 13. oldal Egyház a nyilvánosság terében W 4. oldal Beszélgetés dr. Mohay Tamással Wr 5. oldal Terray László kitüntetése !► 5. oldal 210 éve született Bajza József 8. oldal „Benczúr ismét köztünk van” ► 9. oldal Utánamenni a 99 elveszettnek W* 13. oldal Február í-jén indult a Magyarországi Evangélikus Egyház egyszázalékos kampánya SZÁRNNYAL ET SEGÍTESZ. evangelikus.hu jj§j A civil 1% mellett AZ EGYHÁZI 1%-KAL IS TÁMOGATHATSZ anyaóvókat, iskolákat és szeretetotthonokat. Magyarországi Evangélikus Egyház Technikai 0035 ► 2014. február í-jén indult a különböző médiumokban a Magyarországi Evangélikus Egyház idei egyszázalékos kampánya. Az ez évi szlogen: „Két szárnnyal többet segítesz.” A civilek egy százaléka mellett az egyházi egy százalékkal is támogathat anyaóvókat, iskolákat, szeretetotthonokat. Idei kampányunknak - a tavalyihoz hasonlóan - az a fókuszüzenete, hogy a civilek egy százaléka mellett van egy másik egy százalék is, ame­lyet az adózók az egyházaknak, illet­ve az evangélikus egyháznak fel­ajánlhatnak. Az adózóknak ugyanis mintegy a fele egyáltalán nem rendel­kezik adója egy százalékáról, és akik civil alapítványoknak fel is ajánlják ezt az összeget, azoknak is több mint a fele az egyházak számára nem ren­delkezik a másik egy százalékról. Az evangélikus egyház azonban a ci­vil szervezetekhez hasonlóan fontos társadalmi szolgálatot végez intézmé­nyeiben - ehhez kérjük a támogatást. Ezt hirdetjük a májusig tartó időszak­ban, és erre szeretnénk felhívni min­denki figyelmét. Az elmúlt évhez hasonlóan idén is lesznek reklámfilmjeink a különbö­ző tévécsatornákon, emellett interne­tes felületeken és külterületen plaká­tokkal is hirdetjük majd az egy szá­zalék felajánlásának fontosságát. Egy­házközségeink, intézményeink, óvo­dáink, iskoláink és szeretetotthona­ink segítségét is kérjük ebben, szóró­laposztással, a kampányra való figye­lemfelhívással. A szórólapok egyben rendelkező nyilatkozatok is, amelyeket a perfo­rált résznél leválasztva, a rajtuk olvas­ható módon elküldve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak ki-ki azonnal ren­delkezhet adója egy százalékáról. Bí­zunk abban, hogy ezzel is hatéko­nyabbá tudjuk tenni kampányunkat. Az egyszázalékos kampányról hasznos tudnivalókat találnak az Evangélikus.hu és az egyszaza­­lek2014.evangelikus.hu oldalon. In­nen letölthető a reklámfilm, a ban­­nerek, a plakát, az e-mail aláírás és a szórólap is. A Facebookon az alábbi linken ta­lálnak információkat a kampányról: facebook. com/evangelikus. egy százalék Kampányfilmünk a Youtube.com­­on: y0utu.be/FS3-sBRPC0s Kérjük, támogassák egyszázalé­kos kampányunkat a népszerűsítésé­vel és felajánlásaikkal! ■ Horváth-Bolla Zsuzsanna, a kampány koordinátora Bach-maraton Hangverseny a Művészetek Palotájában az „ötödik evangélista” műveiből ► A Budapesti Fesztiválzenekar művészeti vezetőjének, Fischer Iván­nak volt merész ötlete, hogy minden év februárjában egy-egy zene­szerző munkásságának legjavát mutassák be egymást követő hangver­senyeken. Remek meghatározással a maraton nevet kapta a rendez­vény, amikor egész nap, reggeltől estig, mondhatni szünet nélkül szól a zene a Bartók Béla Hangversenyteremben, a Fesztivál Színházban, a Művészetek Palotájának (Műpa) minden zugában. Párhuzamosan régi, feledhetetlen előadások filinfelvételeit is láthattuk. Luther-konferencia az ige körül ► Immár élő hagyomány, hogy január végén a Luthert szerető hittestvé­reink összegyűlnek a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Köz­pontban, hogy mélyebben megismerhessék Krisztus tanújának életét és munkásságát. Idén több mint félszáz résztvevőt regisztráltak, többségükben laikus lutheránusokat; közöttük az ország sok részéről érkezett gyülekezeti presbiterek voltak a legtöbben. Az egyházunk és a Magyarországi Luther Szövetség támogatásával január 31. és febru­ár 2. között megrendezett háromnapos konferenciának nem volt kü­lönleges központi témája. Most is „csak” az Ige köré gyűltek egybe a résztvevők - a lutheri teológia tanulmányozása céljából és a reformá­ció kezdete fél évezredes évfordulójának megünneplésére is készülve. Az első sikeres maraton 2008-ban volt a Műpában, a világhírű orosz zene­szerző, Csajkovszkij életművéből. Az­után Dvorák következett, majd Bee­thoven, Schubert, Mozart és Bartók. Az idén Johann Sebastian Bach lett a kiválasztott. Február másodikán egész nap az „ötödik evangélistaként” em­legetett lutheránus zeneszerző műveit hallhattuk. Az 1685-ben született és 1750-ben elhunyt mester páratlanul gazdag munkásságát számba venni is nehéz. Ha hihetünk az első jegyzéknek, 1080 sorszám alatt foglalja össze a kántor­tanító óriási hagyatékát. Ki ez a zeneóriás, aki századok múl­tával is egyre fényesebben világol? Mi a titka egekig emelkedő érzelmi izzá­sának? Talán muzsikájának emberfeletti koncentráltsága, merész ívű röpte. „Az elmúlt időben Bachot - írta Bartha Dé­nes - sok mindennek elmondták. Egy­szer középkori misztikusnak, máskor a barokk mesterének, a zene Dürerjé­­nek” Mind igaz, de ma hozzátehetjük, hogy Bach minden idők egyik legna­gyobb realistája. Összefoglaló művésze. Szüntelenül tágítja látókörét, egyre föl, Isten közelébe igyekszik. „Számomra Bach elsősorban Is­ten-bizonyíték” - írta Pilinszky. Zené­je ízig-vérig klassszikus, s akit meg­érint, úgy érzi, hogy mindenki más csak hangját kereső férfi a közelében. Erről meg is győződhettünk. Tíz órakor fölzengett a hangversenyte­rem nagy orgonája: a finom szövésű prelúdiumok, a 147. kantáta. Varnus Xavér virtuóz játéka Bach erős hitét, nem szűnő szeretetét tolmácsolta. A d-moll toccata és fúga a fensége­set és az intimet, ahogy békés harmó­niába olvadt. A következő részben a kétszólamú invenciókból hallottunk válogatást. Nagyszerű ötleteket, ahogy a mester kibontja és csendes hangképekké dolgozza fel őket. A Budapesti Fesztiválzenekar nemzetközi erőt képvisel. Nehéz összeállítást oldottak meg hibátlanul. Kitűnő társak segítettek: Kelemen Barnabás (hegedű), Fassang László (orgona) és Pivon Gabriella (fuvola). A Der Geist hilft unsrer Schwachheit flw/kétkórusos motettáját a Schola Cantorum Budapestiensis és a Szent Efrém férfikar adta elő. Az /., II. és III. brandenburgi ver­seny nevét megrendelőjétől nyerte, Christian Ludwig őrgróftól, aki nagy zenebarát volt. A Budapesti Vonósok modern hangszereken szólaltatták meg a híres művet. Az est érdekes színfoltja volt a bel­ga Kuijken fivérek fellépése. Nagysze­rű, régi hangszereken játszó muzsiku­sokat ismerhettünk meg. Ahogyan ez elmondható Spányi Miklósról is. Tö­rékeny, érzékeny csembalójátékán ér­ződött a szerző boldog derűje. Igazi meglepetés volt a Pannon Fil­harmonikusok fellépése és a két és há­rom zongorára írt versenyművek bemutatása. Bachnak olykor egyet­len hangszer is elegendő volt, hogy teljes művészi univerzumot hozzon létre. Várjon Dénes (zongora), Bará­ti Kristóf (hegedű) és Perényi Miklós (gordonka) közös játéka az est feled­hetetlen percei voltak. Este kilenckor ismét a Budapesti Fesztiválzenekart hallhattuk. A Mag­nificat ünnepélyes, mindent betöltő záróakkordja méltó befejezése volt a Bach-maratonnak. A lipcsei lutheránus kántor, J. S. Bach vezetéknevének jelentése ugyan patak, de művei ezúttal is ellenállha­tatlanul sodortak. • Fenyvesi Félix Lajos ^ A Bach-maratonról egyházzené­szek írásai lapunk 7. oldalán Pénteki kezdőáhítatában Weltler Sán­dor nyugalmazott lelkész az Útmuta­tó aznapra kijelölt evangéliumi szaka­sza (Lk 4,22-30) alapján szólt arról, hogy Isten igéiben az egy mindig több a soknál. A názáretiek azt szeret­ték volna, ha Jézust egyről a kettőre juttatnák, de ő nem engedte magát „kézi vezérléssel” működtetni. A re­formáció ünneplésével kapcsolatban a lelkész javasolta, hogy azt lehetőleg „és” nélkül tegyük, mert áz ige a tol­dalékok nélkül is megáll, s a mai na­pig senkinek sem kellett szégyenkez­nie miatta. Áhítatát ezzel a kijelentés­sel zárta: „Lélek szerint Luther is zsi­dó volt, és mi is azok vagyunk!” Dr. Ittzés Gábor, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének docense vetített képes, Reformáció és kultúra: Luther, Melanchthon és Arisz­totelész a wittenbergi egyetemen a 16. század elején című előadásában érdek­feszítő információk hangzottak el a Bölcs Frigyes által 1502-ben alapított s a pápa által 1507-ben elismert egyetem - ahol Luther 1512-től a Szentírás professzora volt - teológiai, jogi és or­vosi karán folyó oktatásról. Szó esett arról, hogy Luther elítélte Arisztote­lész tanait és a skolasztikus teológiát. Az egyetem reformjában Melanchthon is nagy szerepet játszott; 1523-tól ő lett az intézmény rektora. A reformáció új viszonyt alakított ki a kultúrával kap­csolatban is; kérdés, hogy ma ho­gyan viszonyulnak a reformáció örö­kösei a világi kultúrához. Szombaton, a hónap első napján Ittzés János nyugalmazott püspök a mindennapi istentisztelet énekelt li­turgikus rendje szerint tartott reggeli áhítatában február igéje (Ef 4,29) alapján szólt: „Legyünk csendben együtt Isten előtt!” Sokszor csak fecseg az egyház, ahelyett hogy tanúskodna. Folytatás a 3. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents