Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-06-22 / 25. szám

io * 2014. június 22. FÓKUSZ Evangélikus Élet Bizalom, sáfárság, méltó elismerés Egyháztáji program a református egyházban ■ Dr. Kocsis Attila A minap furcsa kérdéssel fordult hozzám az egyik régen látott lelkész testvérem: „Téged korábban is érde­kelt a gazdálkodás? Mi vezetett erre az egyházban eddig nem ismert szol­gálati területre?” Egy éve már, hogy a Magyar Református Szeretetszol­gálat (MRSZ) Egyháztáji programjá­nak vezetője vagyok, sok mindenki­vel találkoztam az elmúlt hónapok­ban, de rajta kívül senki nem szegez­te nekem ezt a kérdést. Sok idő nem volt, hogy bővebben kifejtsem, így csupán annyit válaszol­tam: ez a szolgálat nem a gazdálkodás­ról szól, hanem annak a helyzetnek a felismeréséről, hogy a termelésből, gazdálkodásból élő egyháztagjaink termékeinek piacra jutási lehetőséget biztosítsunk. Ugyanakkor a jó minő­ségű, házias készítményeket, termé­keket kereső városi, kisvárosi gyüleke­zeti tagjaink megtalálhassák a számuk­ra kedvező árakon kínált árukat. Folytattam volna tovább, de akkor többen jöttek, és kettőnk beszélgeté­se megszakadt. Megragadom az alkal­mat, és ha már lelkész kollégámnak nem fejthettem ki bővebben a válaszo­mat, az Evangélikus Élet olvasóival osztom meg gondolataimat. Meg­tisztelő számomra, hogy ebben a körben is beszámolhatok arról, hogy az MRSZ egyik legfiatalabb szolgálati ága milyen új szempontok figyelem­­bevételével folytatja munkáját. * * & lő igények és a kínálkozó lehetőségek világossá tették: ezt a programot to­vább kell vinni, ki kell teljesíteni, és egyre többeket bele kell vonni. így indult el 2013 nyarán az egy­háztáji vásárok sora. A debrecen-szé­­chenyikerti református gyülekezet templomának udvarán megszervez­tük az első vásárt. Minden szempont­ból ideális - egy hatalmas lakótelep közepén lévő, könnyen megközelít­hető, tágas tereket kínáló, játszó­térrel rendelkező - helyszínt sikerült találnunk. Ennél azonban fontosabb az, hogy a lelkipásztor és a presbité­rium is felismerte: a program látszat­ra rendhagyó, ugyanakkor óriási le­hetőségeket kínál. A sokak számára eddig csak szak­rális tér immár közösségi térré vál­tozott. Kötetlenebb formában lehe­tett találkozni ismerőssel és csak lá­tásból ismerttel, be és meg lehetett mutatni a mindössze húsz éve épített modern templomot azoknak, akik addig csak mellette elsétálva vetettek rá pillantást. Szombat délelőttön­ként a gyülekezet önkéntesei szere­tettel és nyitottsággal fogadták és ka­lauzolták az alkalmanként több száz vásárlót. Főleg az őszi, kéthetente megtar­tott vásárokon volt időnként már zavarba ejtően nagy az árubőség, a termékkínálat. Pár száz méterrel odébb van egy naponta kinyitó piac, amelynek jó értelemben véve konku­renciája lett az egyháztáji vásár. Ked­vezőbb árakkal, friss termékekkel, házias ízekkel és barátságos mo­Az Egyháztáji program egyike annak a négy nagy szolgálati területnek - az önkéntes szolgálatok koordinálása, katasztrófahelyzetek elhárítása és megelőzése, segélyezések mellett -, amelyek a mai magyar társadalom élethelyzeteire és élethelyzeteiben válaszokat, megoldásokat kínálnak a hozzánk fordulóknak. Számos példát említhetnék: Kék vödör adventi ado­mánygyűjtő program, önkéntes dia­­kóniai év, a szerbiai árvízkárok elhá­rításában végzett áldozatos munka, iskolatáska-akció, és a sor hosszasan folytatható lenne. Térjünk azonban vissza az eredeti kérdéshez - mi is ez a már elnevezé­sében is kicsit meghökkentő prog­ram? A 2006-ban alakult Magyar Re­formátus Szeretetszolgálat, együtt­működve az Ökogyülekezeti Ta­náccsal, évekkel ezelőtt indította a kezdeményezést, amelynek röviden összefoglalható lényege az, hogy kapcsolati hálót építsen ki a terme­lők és fogyasztók között. A felmerü­sollyal olyan emberek bizalmát is si­került megnyerni, akik először ide­genkedve tekintettek erre a „furcsa” kezdeményezésre. Visszatekintve azt mondhatjuk - és egyben ez a remény­ségünk is -, hogy a vásárokra a jövő­ben is elismeréssel tekintenek mind a termelők, mind a fogyasztók. * * * Mi is az, ami különlegessé teszi az egyháztáji vásárokat, miben külön­böznek a gombamód szaporodó he­lyi, termelői piacoktól? Az első és talán a leglényegesebb alapelv, hogy kikerüljük a haszonel­vű kereskedést. Egyszerűbben fo­galmazva: ne a felvásárlók jussanak érdemtelen haszonhoz. A másik, hogy bizalmi kapcsolat alakuljon ki a termelő és a vásárló között. Fontos tudni, kitől vettem, amit vettem, honnan származik a termék. Mennyivel többet, emberibbet jelent, ha ismerős arcokat látunk az aszta­lok mindkét oldalán! Dr. Kocsis Attila református lelkipásztor korábban számos gyülekezet­ben (Felsőnyárádon, Berekfürdőn, Mezőtúron) szolgált; dolgozott a Deb­receni Református Kollégium főigazgatójaként, illetve lelkészként és es­peresként Perth Amboyben (USA) az elmúlt évtizedekben. Jelenleg a Ma­gyar Református Szeretetszolgálat Egyháztáji programjának igazgató­ja. Felesége szintén lelkipásztor, öt gyermekük és két unokájuk van. A következő gondolat visz át ben­nünket a mindennapokból a Szent­írás világába - sáfárkodjunk jól érté­keinkkel, a nekünk adott lehetőségek­kel és képességekkel. Munkáljuk meg a nekünk adott földet, de ugyan­akkor vigyázzunk is rá, ne mérgez­zük, ne fertőzzük meg. Gondoljuk át, mit teszünk a fölösleggel, ne pazarol­junk, ne szemeteljünk. Szép példákat láttunk arra, hogy amikor a gyü­mölcs, zöldség nem fogyott el a vá­sárok alkalmával, a maradékot a ter­melők átadták a szeretetszolgálatnak, hogy jó belátásunk szerint ajándékoz­zunk meg rászorulókat, juttassuk el szeretetotthonokba. Végül, de nem utolsósorban azt valljuk, hogy a „méltó a munkás a maga bérére” bibliai tanítás alapján a termelők jussanak hozzá erőfeszí­téseik jutalmához. Hadd legyen öröm a munkában és a munka gyümölcsé­ben, legyen értelme dolgozni és má­sok számára is munkalehetőséget biztosítani. Úgy látszik, a fentiek értő fülekre, befogadó szívekre találtak: a tavaly őszi „tesztprogram” után idén tavasz­tól számos más helyen nyithattuk meg az egyháztáji vásárok sorát. Mátészalka, Mezőcsát, Miskolc (lám, csupa M betűs helység), Naszály, hamarosan Tata, Budapest-Árpád­­föld református gyülekezete dön­tött úgy, hogy gyülekezeti tagjaik lelki tápláléka „beszerzésének” hely­színein a testi táplálékhoz való hoz­zájutást is segítik. Jogos igényünk, hogy hamisítatlan lelki táplálékhoz jussunk, tiszta evangélium hirdettes­­sék közöttünk. Ehhez hasonlóan, szeretjük, ha tiszta, jó minőségű és egészséges élelmiszerek kerülnek asztalunkra. A szeretetszolgálat ennek a prog­ramnak a szervezésével és támogatá­sával azt kívánja egyértelművé ten­ni, hogy gyülekezeti tagjaink számá­ra új lehetőségeket kínál termelőknek és vásárlóknak egyaránt. Az új érté­kesítési lehetőségek megteremtésé­vel új forrásokhoz jutnak a termelők és a termékeket feldolgozók. Talán nem is szükséges hangsúlyozni: ha gyülekezeti tagjaink tehetősebbek, az gyülekezeteink számára is kedve­zőbb környezetet jelent. * * * Napjainkban sokat használt kifejezés a „minőségbiztosítás”. Valóban fon­tos, hogy mind a termelő, mind a ter­mék kiállja a minőség próbáját, ne le­gyenek kifogások, reklamációk. Ho­gyan tudunk minőséget biztosítani? A termelőktől azt kérjük, hozzanak lelkészi ajánlást magukkal. A lelki­pásztorok ember- és helyismeretében bízva nyugodtak lehetünk afelől, hogy biztos hátterű és eredetű termé­kekhez jutunk becsületes, lelkiisme­retes termelők munkájának ered­ményeként. Az ökumené jegyében természete­sen elfogadjuk más felekezetű lelké­szek ajánlását is, ezzel is bizonyítva, hogy ezen a területen is keressük a testvéri együttműködés lehetősége­it. Egyháztáji vásár és Luther market - talán vissza nem térő alkalom egy­más értékeinek megmutatására, az egymás értékeivel való gazdagításra! Az Egyháztáji program másik fon­tos támogató kezdeményezése a Bő esztendő vetőmagprogram. A tavasz folyamán külföldi és hazai adomá­nyozók segítségével négyszázötven család számára tizenötféle kerti ve­tőmagból álló egységcsomagot juttat­tunk. Huszonöt gyülekezet, anyaott­hon, gyermekotthon, roma közösség, iskolák részesültek az adományokból, szerszámokból és kertműveléshez szükséges eszközökből. Közel kétezer személy számára biztosítjuk - saját munkájuk eredménye, saját erőfeszí­tésük révén is - egész évre szólóan a friss zöldségeket. Érzékeljük, hogy anyagi helyzetük miatt igen sokan vannak, akik számá­ra ez nagy segítség, hiszen a jó minő­ségű vetőmagok beszerzése jelentős kiadásokkal jár. Nagycsaládosok, munkanélküliek, roma családok élet­helyzetének könnyítését szolgáljuk ezzel a programmal. Az elkövetkező hetekben törekszünk arra, hogy meg­látogassuk a családokat, kérjük a vé­leményüket, javaslatukat, hogyan tervezzük a jövő esztendőt. A prog­ram elfogadottságát és jogosultságát az is jelzi, hogy már megtörtént az el­ső felajánlás a következő évre, na­gyobb mennyiségű vetőburgonya formájában... * * * Mindezek után bizonyára sokan kí­váncsiak rá, hol juthatnak több infor­mációhoz, hol lesz a következő vásár. Az egyhaztaji.hu honlapon, illetve az info@jobbadni.hu e-mail címen szé­les körűen lehet tájékozódni mun­kánkról, a lehetőségekről, a kapcso­latfelvétel módjáról. Az érdeklődők, termelők és vásárlók június 21-én Bu­­dapest-Árpádföldön, a XVI. kerület­ben látogathatnak el soron követke­ző vásárunkra. Testvéri szeretettel várjuk az Evangélikus Élet olvasóit is ezekre az alkalmakra!

Next

/
Thumbnails
Contents