Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-06-08 / 23. szám

4 ■*! 2014- június 8. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Egyenként kell megállnunk Isten előtt Látogatás a Magyarországi Muszlimok Egyházánál ► A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) Valláskö­zi és Dialógus Bizottságának tagjai május 16-án látogatást tettek a Ma­gyarországi Muszlimok Egyházánál (MME). Jelen voltak a pénteki imán, és beszélgetést folytattak Sülök Zoltán Szabolcs elnökkel és mun­katársaival, Sefta Nacerrel, a tanácsadó testület tagjával és BishrAb­­dulfatahhal, a vezetőség tagjával. A bizottság elnökeként e sorok író­ja - a MEÖT főtitkárával, dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkésszel - múlt év szeptemberében már járt a muszlimok közeli központjában, Sülök Zoltán Szabolcs pedig novemberben vett részt a MEÖT-ben azon a konferencián, amelyen a szabad vallásgyakorlás egyik első dokumen­tumának, a milánói ediktumnak az ezerhétszáz éves jubileumát ün­nepeltük. Segítségnyújtás szilárd alapokon Közgyűlést tartott az Ökumenikus Segélyszervezet ► Identitáserősítő alkalomként is elkönyvelhetik az Ökumenikus Segély­­szervezet (MÖS) dolgozói és támogatói a 2013-as év eredményeit és a 2014-es év terveit összegző idei közgyűlésüket, melyet május 28-án tartottak a budapest-soroksári szociális és fejlesztési központban. Az unalmasan hivatalosnak korántsem mondható eseményen a szerve­zet alapító egyházainak vezetői, képviselői vettek részt, közöttük Bölcs­kei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. A számadás oroszlánrészét Lehel László evangélikus lelkész, elnök-igazgató vállalta. A szátizennégy oldalas részletes be­számoló felolvasásától megkímélte a hallgatóságot, és - az átlátha­tóság és partneri közösség MÖS-alapelvek értelmében - az illusztrá­ciókban bővelkedő prezentáció formáját választotta. ■ SZENTPÉTERY PÉTER Ezen a pénteken a budapesti mecset­ben arról szólt a „beszéd” hogy a val­láshoz háromféleképpen lehet vi­szonyulni. Van, aki megfogadja a jó tanácsokat, és próbál helyesen cse­lekedni. Mások meghallgatják ugyan, de nem változtatnak cselekedeteiken. És végül a harmadik csoporthoz tar­tozók még meg is indokolják restsé­güket, mondván: miért böjtöljek - más sem teszi; miért ne lopjak - más is lop... A feltámadás napján azonban egyenként kell megállnunk Isten előtt... - hangzik a Korán tanítása. A beszéd összefoglalása után - mintegy annak folytatásaként - a bűnbocsánatra terelődött a szó. Gyil­kosság esetén, ha szándékos volt, a vallási törvények szerint kivégzés a büntetés. Ha nem az volt, akkor az ál­dozat hozzátartozói kártérítéssel is megelégedhetnek. Ha kétség merül fel az elkövető személyére vonatko­zóan, akkor nem szabad a büntetést végrehajtani. Az iszlámban az imának is meg­vannak a maga előírásai. A kötelező elemeket nem lehet kihagyni belőle, különben az ima nem érvényes. A vé­gén - a hitvallás után - egyéni fo­hászkodásra is van lehetőség. Az imában egyébiránt az iszlámnak mind az öt pillére megtalálható: a hit­vallás Istenről és küldöttéről; maga az ima; a böjt - hiszen közben nem szabad enni, inni, mással beszélni - ; az adakozás azzal, hogy az imádko­zó Istennek ajánlja az idejét; és - mintegy zarándoklat - a Mekka fe­lé fordulás. Az ima előtti kéz- és arcmosás em­beri ésszel is érthető, de ne akarjunk mindent tudni. Az is érthető, hogy elöl imádkoznak a férfiak, és hátul a nők - fordítva elvonnák a férfiak figyel­mét... Mindenesetre feltűnt, hogy szeptemberi látogatásunkhoz képest jóval többen voltak e pénteki alkalmon, noha — mint vendéglátónk megje­gyezte - a regisztrált tagok valójában sokkal kevesebben vannak. Arra a kérdésre, hogy egységes-e az iszlám, vagy sem, Sülök Zoltán Szabolcs elmondta, hogy a hittételek tekintetében egységes: nem lehet hozzátenni, és elvenni sem lehet be­lőle. Ez ugyan nem egészen érvényes a síitákra, de Magyarországon - szervezetileg - csak az iszlám fő ága, a szunnita van jelen. Amíg a hit­tételek szintjén egység van, addig központilag strukturált szervezet­nek ők nem látják a szükségességét. Az említett öt pillér mindkét ágnál megvan, a síitáknál azonban Mekkán kívül még a Mohamed unokatestvé­rével, Alival kapcsolatos szent helyek is zarándokhelyek, például (Bagdad­tól délre) Kerbela is. Szunnita vélemény szerint a veze­tővé válás két feltétele az alkalmas­ság és a közösség általi elfogadás. Mo­hamed tanítása szerint ugyanis: „Akit nem visz előre a cselekedete, azt a származása sem fogja előrevinni.” Ami a híres jogi iskolákat illeti, Mohamed idején egy volt, később húsznál is több, mára viszont csak négy maradt. Nincs könnyű dolguk, hiszen van a kinyilatkoztatott (saria), és van az alkalmazott vagy szár­maztatott (fikh) vallásjog. Lássunk egy-két tipikus jogi esetet: az utazó­nak nem kell böjtölnie - de ki az uta­zó? Ha bizonyos távolságot már megtett, vagy a faluján kívül már an­nak számít? Vagy: imádkozni csak a tisztaság állapotában lehet, de van­nak olyan események, amelyek egyes vélemények szerint érvénytelenítik a vallási tisztaságot, mások szerint azonban nem. Az iszlám jog eleinte rugalmas volt, majd Bagdadnak a mongolok (tatárok) által történt el­foglalása (1258) után megmereve­dett; ma valamennyire ismét lazul. Ami a magyarországi tanítók, imámok, sejkek kiválasztását illeti, ez pályázat alapján történik: hit, tu­dás, viselkedés, illetőleg erkölcsi tar­tás szempontjai alapján. Fontos, hogy az aspiráns ne legyen egyetlen vallásjogi iskola elkötelezettje sem ott, ahol a hívek között mindegyik­nek a követői megtalálhatók. És ne akarjon úgy viselkedni, mintha musz­lint országban működne. (Ebben maximálisan egyetérthetünk.) A hét végi vallásoktatáson jelenleg nagyjából kétszáz gyerek vesz részt, hét- és tizenhat éves kor közöttiek. A Magyarországi Muszlimok Egyhá­zának Budapesten még a VIII. kerü­letben, vidéken Szegeden, Pécsen és Salgótarjánban vannak mecsetei, il­letve imatermei, Debrecenben pedig- egyelőre - egy tornateremben jönnek össze a hívek. Vendéglátóink szerint egyetlen Korán-fordítás sem igazán jó, bár ele­ve nem is lehet tökéletes. Nem elég ugyanis csak lefordítani a Korán szavait, a jó munkához a tafszírokat (magyarázat, exegézis) is ismerni kell, és az óriási anyag. Jó volt első kézből információkat szerezni, összehasonlítani a másoktól- legutóbb például Maróth Miklóstól (Evangélikus Élet, 2014/19., 6. o.) - hal­lottakkal. Bár hitbeli kérdésekben nem igazán lehetséges a közeledés, de a mindennapi életben, munkában mindkét részről törekedni kell rá. A szerző habilitált egyetemi docens, az Evangélikus Hittudományi Egye­tem Vallás- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője. Az írás bő­vebben a MEÖT honlapján olvasha­tó: meot.hu. „Ételt az éhezőknek, otthont az ott­hontalanoknak, esélyt az esélytele­neknek” - szól a szervezet jézusi irányadásra építő szlogenje, és a 2013. év számos sikeres projektje hitelesíti ezt. Az előző évben nagy ki­hívást jelentett a MÖS számára a ter­mészeti katasztrófák károsultjainak megsegítése, a viharkárok, a belvíz és a dunai árvíz pusztításának ellensú­lyozása - kezdte beszámolóját az el­nök-igazgató. Nem kell azonban ter­mészeti katasztrófa ahhoz, hogy a szervezet segítséget nyújtson, a sze­génység elleni küzdelem az év 365 napján hivatása a MÖS munkatársa­inak - hangsúlyozta. Az Ökumenikus Segélyszervezet rendkívül határozott értékekkel és működési elvekkel bír. Fontosnak tartja az adott igényekhez legjobban illeszkedő munkamódszer alkalmazá­sát, s ezért a segélyezésben is az érték­alapú szociálpolitikára kell helyezni a súlyt - jelentette ki Lehel László. A MÖS e területen a teljes reintegráció és a társadalomba történő visszaillesz­kedés, az önálló megélhetés képessé­gének elérése mellett teszi le a voksát. A konzervatív szociálpolitikai ér­tékek gyakorlatba ültetésének mo­dellprogramjaként az elnök-igazga­tó a szervezet kastélyosdombói rein­­tegrációs központját említette, amely a lakhatás mellett mezőgazdasági képzésekkel, illetve az újrakezdéshez alapot adó, úgynevezett „sorsfordí­tó” házak rendszerével is segíti a családok önállósodását és az újrakez­dést. Idén a projekt továbbfejleszté­se az egyik legfontosabb feladat - árulta el az elnök-igazgató. A hazai segélyprogramok mellett Lehel László kitért a nemzetközi szerepvállalásra is. A MÖS - mint az ACT Alliance genfi székhelyű ernyő­szervezet egyedüli magyar tagja - be­kapcsolódott a Fülöp-szigeteki huma­nitárius munkába, illetve - többek között - Fehéroroszországban indí­tott nagyszabású fejlesztési progra­mot, és folytatta az ENSZ-együttmű­­ködésben végzett nagyszabású afga­nisztáni élelmiszersegély-programot is. Az elnök-igazgató kiemelte a be­regszászi (kárpátaljai) központ pél­daértékű munkáját is. Végezetül az elnök-igazgató ki­tért a vállalati önkéntes felajánlások növekedésére (stratégiai partnerek­ként többek között a Tesco áruház­láncot és az Elmű-Émászt említette), valamint a társadalmi szemléletfor­málás jelentőségére (ennek kapcsán az etiópiai segélyprogram tanulságait emelte ki). A segélyszervezet munka­társai megpróbálják felhívni a hazai lakosság figyelmét arra, hogy ha­zánkkal ellentétben egyes országok­ban mekkora küzdelmet jelent az olyan alapvető életfeltételek biztosí­tása is, mint például a víz. Az elnök-igazgató szólt az egész éven át tartó adománygyűjtő akciók­ról is, így a - törött mézeskalács szív­vel fémjelzett - szeretet.éhség, orszá­gos adventi pénzadománygyűjtés­ről, valamint kiemelte a 1353-as ado­mányvonal eredményességét is. A fi­nanszírozást illetően az Emberi Erő­források Minisztériuma által bizto­sított éves működési támogatást emelte ki Lehel László. Hogy a közérthetőség és transzpa­­rencia hangsúlyozása a MÖS-sel kapcsolatban nem csupán üres frá­zis, azt a felügyelőbizottság szakem­berei is alátámasztották. G. Németh György kommunikációs szakember állítása szerint a szervezet kommu­nikációja élenjáró példa lehet a ma­gyar, de akár az összes kelet-európai civil szervezet számára is. Dr. Eper­jesi Ferenc, a KPMG Hungária Kft. képviselője jelentésében leszögezte: a könyvvizsgálat „tiszta záradékkal” fejeződött be, azaz a MÖS egyszerű­sített közhasznú éves beszámolója megbízható és valós képet ad a szer­vezet vagyoni, pénzügyi és jövedel­mi helyzetéről. Szemerei Zoltán fel­ügyelőbizottsági tag számadatokkal támasztotta alá az elhangzottakat. A közgyűlést levezető, idén de­cember 31-én leköszönő Bölcskei Gusztáv református püspök zárszavá­ban hiteles, professzionális szerve­zetként szólt a segélyszervezetről, mely munkájában folyamatosan keresi az új és hatékony utakat; végül meg­köszönte, hogy hosszú éveken át része­se lehetett ennek a közösségnek. Le­hel László azonban - megköszönve eddigi munkáját - felkérte a püspököt, hogy vegye át az Ökumenikus Segély­­szervezet Alapítvány kuratóriumá­nak tagságáról éppen leköszönő Már­kus Mihály református püspök helyét. A következő közgyűlést és az azt követő jókedvű csapatépítő agapét reménység szerint már a Budafokon most épülő új országos önkénteskép­ző és koordinációs központban tart­hatják meg. Ez alkalommal a se­gélyszervezet bizonyára beszámolhat majd a Balkánon jelenleg is zajló se­gélyakcióról, amelynek keretében Szerbiában és Boszniában támogat­ja az árvíz sújtotta családokat. ■ Kinyik Anita HIRDETÉSEK Egyedülálló szülők és gyermekeik konferenciája A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának Női Missziói Szolgálata július 27. és augusztus 2. között ren­dezi az egyedülálló szülők és gyermekeik konferenciáját Rév­fülöpön, a Napsugár üdülőben. Érdeklődni a következő el­érhetőségeken lehet, illetve a jelentkezéseket is ide kérjük eljuttatni június 20-ig: MEE Női Misszió, 1085 Budapest, Ül­lői út 24. Tel: 20/824-2791; e-mail: marta.pinter@lutheran.hu Tanévzáró istentisztelet az Evangélikus Hittudományi Egyetemen Az Evangélikus Hittudományi Egyetem június 13-án, pénteken 14.30-kor tartja tanévzáró istentiszteletét és ünnepi ülését a budapest-zuglói evangélikus templomban (XIV. kér., Lőcsei út 32.). Az istentisz­telet igehirdetői szolgálatát Béres Tamás professzor végzi. Ünnepünkre szeretettel meghívjuk. Dr. Szabó Lajos rektor ÁDÁMKÓ ILLÉS FELVÉTELE

Next

/
Thumbnails
Contents