Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-25 / 21. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2014. május 25. » 9 Randevú a királynőkkel Beszélgetés Szamosi Szabolcs orgonaművésszel az országos OrgonaPontfesztiválról ► Az orgona a hangszerek királynője. Ha megszólal, betölti a teret, magasztos, fennkölt, ünnepélyes. A Filharmónia Magyarország idén június í-jén első ízben rendezi meg az országos OrgonaPont fesztivált. Egész Magyarországot megmozgató programsorozatot terveznek. A rendezvény fölvezetéseként május 30-án délelőtt Pécsett, a dóm kőtárában OrgonaPont szakmai konferenciát szerveznek. Pécs városában kezdte meg működését 1866-ban a leghíresebb hazai orgonaépítő cég Angster /ózsef irányításával. A dédunoka, Angster Judit fizikus, orgonakutató is tart előadást a rendezvényen. A szakma és a hangszer iránt érdeklődők koszorút helyeznek el a gyár Mária utcai egykori épületének falán lévő emléktáblán, és látogatást tesznek a napjainkban működő legnagyobb helyi orgonaépítő manufaktúrában. A felvezető nap estéjén a pécsi bazilikában Bogányi Tibor, a Pannon Filharmonikusok karmestere ezúttal csellón játszik, felesége, Zászkaliczky Ágnes orgonaművész pedig Szamosi Szabolcs orgonaművésszel együtt külön programban mutatja be a hangszer lehetőségeit. Szamosi Szabolcs a Filharmónia május 15-i sajtótájékoztatóján A fesztivál megálmodóját, Szamosi Szabolcsot kérdeztük arról, hogyan került kapcsolatba az orgonával.- Középiskolai tanulmányaimat 1985-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végeztem - kezdi a beszélgetést az orgonaművész. - Amikor odakerültem, az osztályfőnökünk végigvezetett bennünket az épületegyüttesen. A főtemplomba érve orgonaszót hallottunk: éppen dr. Áment Ferenc Lukács orgonaművész gyakorolt az akkor vadonatúj orgonán. Nagyon magával ragadott a hangja, ezért jelentkeztem nála. Mivel korábban már tanultam zongorázni, ő azonal fölvett növendékének. Érettségi után visszakerültem Pécsre, és matematika-ének szakos tanári diplomát szereztem.- Miként alakult ezután a pályája?- Mivel akkor Pécsen nem volt- Hogyan született meg az országos OrgonaPontfesztivál gondolata?- Idén, az egyik téli vasárnap, amikor a belvárosi templomban voltam, Fülöp Géza kántor megkért, hogy játsszak valamit. Ez időben a bazilika orgonája fölújítás alatt állt. Hirtelen eszembe jutott, hogy most * előtérbe kerülhet a többi templom orgonája, és így szélesebbé, akár országossá tehetnénk egy orgonafesztivált.- Kivel osztotta meg ezt az ötletét először?- Bősze Ádámot, a Bartók rádió műsorvezetőjét kértem meg, hogy hívjuk meg a történelmi egyházak szakmai képviselőit további együtt gondolkodásra a megvalósítást illetően. Dr. Finta Gergely evangélikus, dr. Bódis Tamás református és Tardy László katolikus zenei vezető vett ilyen képzés, a főiskola mellett hetente Szegedre jártam Égető Mária tanárnőhöz, majd a fővárosban Koloss István növendéke lettem. Ezt követően 1994-től 2013-ig a pécsi bazilika orgonistája, zenei vezetője voltam, 1996-tól pedig a Grazi Zeneakadémián tanultam. részt a megbeszélésen. Az említett egyházak püspökei beleegyezésüket adták - így Gáncs Péter evangélikus püspök is - a rendezvénysorozat megvalósításához. A szervezést a pécsi központtal működő Filharmónia Magyarország Kht. végezte, amelynek 2013 óta én vagyok az igazgatója.- Melyek lesznek a június í-jei fesztiválnap fő koncertjei?- Négy nagy koncertet szervezünk a nap folyamán négy különböző helyszínen, a helyi egyházak által javasolt templomokban eltérő időpontokban. Az egyik helyszín a harkai evangélikus templom lesz, amelynek 1811-ben épített barokk orgonáját nemrég újították föl, és rekonstruálták az eredeti hangzást. Budapesten, a Bosnyák téri katolikus templomban, Debrecenben, a református Nagytemplomban, végül zárásként a pécsi bazilikában lesz még koncert. Városunkban például Kovács Szilárd, a székesegyház jelenlegi kántora és Francesco Finotti olasz orgonaművész ad hangversenyt. Végezetül megtudtuk Szamosi Szabolcstól, hogy a fesztivál rendezvényeihez az országban bárhol lehet még kapcsolódni koncertekkel, kiállításokkal, dokumentumokkal. Érdekességként az orgonaművész megemlítette, hogy a fővárosi Westend City Center bevásárlóközpontban a fesztivál ideje alatt az aquincumi víziorgonát csodálhatja meg a közönség. ■ Törtely Zsuzsa A szépség és a hit őrhelyei Kétszáz éve született Ybl Miklós építész ga is közéjük emelkedjen. Első komolyabb megbízását gróf Batthyány Lajostól kapta, Pollack Mihály fiával, Ágostonnal átépítették a gróf ikervári kastélyát. Önálló munkája először a fóti katolikus templom, majd a budapesti lovarda, aztán a gyönyörű Ungerház volt. Újabb itáliai tanulmányútja után erőteljesebb alkotások születtek: a Budai Takarékpénztár, a mai olasz intézet, az egykori bankpalota a Reáltanoda utca sarkán, a Rác fürdő... A budapesti bazilika (1867-91) építését a kupola omlása után vette át, és formálta, javította egész életében. Az eddigiekből úgy tűnhet, hogy Ybl Miklós Budapest építője volt. Nem teljesen igaz, mert vidéken is számos templom, bérház, kastély őrzi keze nyomát. Csurgó, Ókígyós, Marcali, Surány, Doboz, Kétegyháza, Lengyeltóti, Párád büszkén óvja és vigyázza erős hajlékait. Ybl monumentális középületei adták meg a főváros arculatát. Az Operaház (1875-1884) az Andrássy út építésének a betetőzése. A kor egyik büszkesége, szüntelenül szépülő szentélye. „Architektúrája az észak-itáliai építészet harmonikus átlényegülése - írta Sisa József -, az épület egésze a tervezői gondosság és kiérlelt ízlés jegyét viseli.” Árkádos, festői homlokzata, derengő fényben tündöklő terei s főként tágas, lábaktól megkopott lépcsőháza révén ma is Európa ékessége. Végigjárva az ismertebb állomásokat, befejezésül a fóti templomról szólok. Harmincegy évesen kapta a fontos felkérést, és meghálálta a bizalmat. Isten háza egyszerű és monumentális szépségben tölti be a teret, kapcsol össze eget és földet. Nem egyedül áll a dombon, mellette a parókia és az iskola. 1845-ben fektették le az alapokat, a 48-as forradalom késleltette építését, talán ezért lett a többszöri erőgyűjtés után a hit csendes-szép őrhelye. ■ FFL ► Ha élne világhírű építőművészünk, Makovecz Imre, őt kérdezném Ybl Miklósról. Portréfilmje vetítése előtt egyszer hallottam Yblről emlékezni: „Ő volt a legnagyobb. Alinak csodálatos munkái, és állni fognak még nagyon sokáig!” Azt hiszem, a lényeg benne van e két mondatban; sokat nem tudunk hozzáadni. A magyar építészet nagy alakja: Ybl Miklós kétszáz éve, 1814. április 6-án született. Az Operaház és számos más meghatározó budapesti középület, lakóház megálmodója. Nézem a megkopott képet: markáns, szakállas arc tekint rám. Barázdált homlok, erős, kissé göndör haj; finom bársonyszalag nyakkendő, szép, sötét kabát. Kár, hogy a Vasárnapi Újság 1882- es felvétele nem mutatja a teremtő kezet. A fáradhatatlan férfiét, aki hajnaltól késő estig járta a fővárost, hogy felügyelje pompás épületeit. Az arány, a szimmetria azonnal fölismerhető művészetében. Országjobbító szándéka, ahogy a teljesség igényével dolgozott. Szerény ember volt, nem a szavak tudója.'Bejárt földrészeket, hogy tanuljon a legnagyobbaktól, s egyszer ő maIFp? .\ u tv* «■ ti iJt'f/* 7%n •! ORSZÁGOS ORGONAPONT FESZTIVÁL //// -• filkarmJnia • • SZERVEZZÜK EGYÜTT! 2014. JÚNIUSI. REGISZTRÁLJON ÉS NYERJEN! www.orgonapont.hu www.filharmonia.hu TEL:+36 70 3711 701 Tisztelet a hősöknek Kiss-Rigó László római katolikus szeged-csanádi megyés püspök és Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök szolgált a hagyományos hősök napi ökumenikus istentiszteleten Kardoskúton, megemlékezve az első világháborúban és az évszázad azt követő konfliktusaiban a szabadságunkért elesett hősökről. Kardoskúton a rendszerváltás után a temetőben épült első világháborús emlékmű, melyet később az evangélikus templom kertjében állított második világháborús emlékhely követett. A kis békési településen a kilencvenes évek elejétől visszatérő hagyomány a hősök napi emlékünnep. Az alkalmon beszédet mondott Lengyel György, Kardoskút polgármestere, majd a helyi színjátszók és az általános iskolások adtak elő megemlékező műsort. Az eseményre - amelyen többek között Orosháza evangélikus lelkészei is részt vettek - Gáncs Péter püspököt elkísérte a Déli Evangélikus Egyházkerület felügyelője, Radosné Lengyel Anna is. ■ Kiss Tamás felvétele ^ 1 * IPMEj jt .iSPl' Negyedszázados a KÉSZ A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) fönnállásának huszonötödik évfordulóját ünnepelte múlt szombaton a gödöllői királyi kastélyban. Mintegy háromszázötven egyesületi tag és vendég gyűlt össze a jubileumi alkalmon. Az egyesületet 1989-ben alapította Csanád Béla katolikus pap, teológiai professzor, aki társaival együtt a rendszerváltó ország nemzeti szellemű és keresztény alapokon-álló megújítását tűzte ki célul. Az elmúlt negyedszázadban a KÉSZ Magyarország legnagyobb keresztény civil szervezetévé vált, és következetesen képviselte azt a konzervatív értékrendet, mely alapítása óta jellemzi. Sokoldalú tevékenységének mozgatórugója az evangélizáció, melyet elsősorban vallási, közéleti, kulturális és oktatási téren igyekszik megvalósítani. A jubileumi rendezvény megnyitó beszédét a KÉSZ elnöke, dr. Osztie Zoltán tartotta, majd Jókai Anna író, Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke és a társaság tagjai, illetve vendégei köszöntötték az ünneplő közönséget. M EvÉlet-infó
