Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-11 / 19. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2014. május 11. » 5 „Nagyapám náci volt!” 2014. április 25., péntek, 15.05: a helyszín a kiskunhalasi zsinagóga. Itt fogadta a maroknyi hitközség és Róna Tamás rabbi azt a harminnyolc fős németországi delegációt, amelynek tagjai emlékezni és bűnbánatot tartani jöttek Magyarországra. Bűnbánatot az ősök vétkeiért. A tolmács segítségével megtartott rendezvény drámai. Kiáll egy jól szituált német asszony, és elmondja, hogy családjában miként élt tovább Hitler szelleme. „Apám náci volt - kezdi, és közben egyre könnyesebb a szeme. - Minket teljesen úgy nevelt, ahogy fiatal korában beléverték: naponta ment a zsidók gyalázása, az idegengyűlölet és a fajelmélet, noha ez akkor már bűntettnek számított. Borzasztóan éreztem magam, amikor később tudatosult bennem, hogy mit is jelentenek ezek a gondolatok a német nép történelmében. Szörnyűséget jelentenek. Egy idő után kínzó vágyat éreztem, hogy elmondjam ezt zsidó embereknek, és bocsánatot kérjek tőlük a családom nevében!" Egy harmincas hölgy döbbenten ismerte fel nagyapját egy, a negyvenes évek adatait tartalmazó dokumentumkötegben. Az akkor hivatalnokként dolgozó nagypapa intézte az ottani zsidók deportálását, emellett pedig propagandistatevékenységet folytatott a Nemzetiszocialista Német Munkáspártban. A nagypapa amúgy kedves ember volt. „Vajon mi vitte azt a generációt ebbe az őrült rendszerbe?” - tette fel a kérdést az unoka a zsinagógában. A magyarországi út szervezője, Peter Fischer hívő ember. A harmincnyolc résztvevő evangélikus és katolikus, akik a felmenőik révén személyesen is érintettek a háborús népirtás borzalmaiban. Beszédében Fischer így vallott céljaikról:- Azoknak a tetteseknek a leszármazottjaiként hajolunk meg a zsidók előtt, és kérünk tőlük bocsánatot, akik hatmillió ember halálát okozták. A megkövetés mellett hétnapos magyarországi utazásunk célja a határozott kiállás a zsidógyűlölet és a rasszizmus ellen. Csoportunk tagjai maguk döntöttek úgy, hogy 2014- ben megtörik a hallgatás csendjét. Hosszú éveken keresztül nem beszélt senki arról, hogy melyik családban vannak náci bűnösök, így felkutatták családjuk múltját, és ennek során kellett szembesülniük a borzalmakkal. Ezért döntöttek úgy, hogy személyesen eljönnek, hogy bocsánatot kérjenek a nagyszülők és rokonok által elkövetett bűnökért az elhurcolt, haláltáborokba küldött zsidóktól, a hozzátartozóiktól.- Az áldozatok nevében megbocsátani nem tudunk, de a múlt közös feltárása, az együtt emlékezés nagyon fontos ahhoz, hogy hasonló borzalmak soha többé ne forduljanak elő - fogalmazott Róna Tamás rabbi, aki példaértékűnek nevezte a németországi keresztény fiatalok kezdeményezését. ■ Ifj. Káposzta Lajos Hiteles kereszténység ad védelmet a rasszizmus ellen Emlékezés a holokauszt évfordulóján ^ A holokauszt-emlékév kapcsán különös hangsúlyt kapott egy április végi rendezvény címe. A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Barankovics Izraelita Műhely rendezett konferenciát Közösen - Együtt címmel április 29-én a Magyarországi Református Egyház Zsinatának épületében. Bevezetőjében e sorok írója - moderátorként - örömmel nyugtázta több tucat fiatal jelenlétét az érdeklődők között... A megnyitóbeszédet Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője mondta, kifejtve abbéli meggyőződését, hogy „amikor hívő zsidók és hívő keresztyének találkoznak, akkor korunk nagy kérdéseire ugyanazt a választ adják” A volt miniszter szerint az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen ma a hiteles kereszténység nyújtja a legbiztosabb védelmet. Éppen a Krisztusba vetett hit jelenthet garanciát arra, hogy soha többé ne fordulhasson elő a holokauszt. „A keresztény és a zsidó emberek között sem mindenki hiteles, de nekünk az a feladatunk, hogy a hiteles emberek közösségét erősítsük” - jelentette ki Harrach Péter. Köszöntőjében a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, Heisler András azt hangsúlyozta, hogy keresztény-zsidó párbeszédet csak őszintén és kizárólag belső meggyőződésből szabad folytatni. Maga is úgy vélte, hogy a kereszténységgel nem fér össze az antiszemitizmus, de az ellene való fellépés - mutatott rá - még az egyházakban sem állandó gyakorlat. Az idén huszonöt éves fennállását ünneplő legnagyobb civil keresztény szervezetnek, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke, Osztie Zoltán arról beszélt, hogy az áldozatok között nem szabad különbséget tenni. El kell kerülnünk a vádaskodást, hiszen a sérelmek emlegetése előbb-utóbb szétváláshoz vezet. Az Ó- és az Újszövetség népe egy - a szövetség Istenében. Az árkokat áthidalni és nem mélyíteni kellene - fogalmazott Osztie Zoltán, aki szerint hisztériakeltés helyett kiengesztelődés szükséges. Ez küldetésünk legfontosabb része - jelentette ki. Weisz Péter, a Barankovics Izraelita Műhely elnöke azt hangsúlyozta: több az, ami bennünket összeköt, mint ami elválaszt. A gyűlöletet nem lehet gyűlölettel legyőzni, csak szeretettel. A KRE dékánja, Antalóczy Péter figyelmeztetett: ne feledkezzünk el azokról sem, akik segítették a zsidóságot, akik az embertelenségben is emberek maradtak. „A református egyház álláspontja világos: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze” - jelentette ki Bölcskei Gusztáv református püspök. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hozzátette: „A holokauszt-emlékév sikere nem azon múlik, milyen lesz »az emlékmű«, hanem azon, hogy a közösségek miként segítik majd a ma élőket, hogy feldolgozzák, mi történt hetven éve, a holokauszt idején. De azt is tudni kell, milyen események vezettek oda.” A konferenciát Pitti Katalin Lisztdíjas, érdemes művész és Mohai Gábor, a Magyar Rádió bemondója, valamint Keresztes Krisztina énekművész és Keresztes István gitárművész emlékezéshez illeszkedő énekei és versei tették emelkedettebbé. Markovics Zsolt szegedi főrabbi szerint ma az a nagy kérdés, hogy az emlékezés mire ösztönöz bennünket. „Az én álmom, hogy ne respektálva és toleranciában, hanem szeretetben éljünk egymással” - jelentette ki. Jókai Anna Kossuth-nagydíjas író referátumában gyermekkori emlékeit is felidézte. Tizenkét évesen egy idős zsidó asszonytól hallotta, mit jelent az igazi megbocsátás. Beszélt arról is, hogy sem az emberi jóságot, sem az ostobaságot nem aszerint osztogatják, hogy ki a zsidó, vagy ki a keresztyén... Nemrégiben a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapta a Magyarországi Baptista Egyház teológiai tanára, volt egyházelnök. Személyes vallomásában Mészáros Kálmán arról szólt, hogy a holokausztot miként lehet megmagyarázni a gyermekeinknek, utódainknak. Hogyan lehet feldolgozni az elmúlt évszázadra jellemző eszmék zűrzavarát? A győztes nagyhatalmak ugyanis csendben szemlélték a tragédiákat. Szóljunk kegyelettel és tisztelettel az áldozatokról, de tanulni a múltból már csak azért is fontos, mert nem csupán emberi ítélettel kell majd szembenéznünk, hanem Isten ítéletével is. A Magyarországi Evangélikus Egyház országos missziói lelkésze, Szeverényi János kijelentette: „Trialógusra van szükség.” Kevés a dialógus, az egymással való párbeszéd, mert legtöbbször meggyőzni, megnevelni akarjuk a másikat. „Arra van szükségünk, hogy Isten vezesse a beszélgetéseinket” - hangsúlyozta Szeverényi János. A rendezvény vége felé azon gondolkodtam, az előadások után miképpen zárjam be a konferenciát. Végül Jókai Anna egyik - régebben olvasott - gondolata jutott az eszembe: „Barát annak való, aki nemcsak oldódni, de oldani is képes.” Azért is ezt az idézetet kölcsönöztem zárásként, mert azt tapasztaltam, hogy ezen a délutánon a résztvevők mindannyian feloldódtak. Köszönet azoknak, akik hozzászólásaikkal - oldani is képesek voltak. ■ Nagy Imre HIRDETÉSEK Asztali beszélgetések: Pálinkás József és Fabiny Tamás Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve szeretettel várja az érdeklődőket következő disputájára május 29-én, csütörtökön 18 órára a Petőfi Irodalmi Múzeumba (Budapest V. kér., Károlyi u. 16.). Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke és Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélget Az európai kultúra lehetőségei témáról. A rendezvényre a belépődíj felnőtteknek 600 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 Ft. (A belépővel a Petőfi Irodalmi Múzeumot támogatja.) A beszélgetés a pim.hu oldalon élőben is követhető. Meghívó jubileumi emlékünnepélyre „Mert úgy határoztam, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről’.’ (íKor 2,2) Tisztelettel meghívjuk Győri János egykori nagytarcsai lelkész születésének 100. évfordulójára rendezett, kiállítással egybekötött emlékünnepélyünkre, melyet május 14-én, szerdán 18 órakor tartunk a nagytarcsai falumúzeumban. Köszöntőt mond Gáncs Péter elnök-püspök, megemlékezik D. Keveházi László nyugalmazott evangélikus lelkész, egyháztörténész. A kiállítást megnyitja Győri János Sámuel pesterzsébeti evangélikus lelkész. Közreműködnek: a nagytarcsa-péceli evangélikus gyülekezet Nap kórusa, a nagytarcsai Blaskovits Oszkár Általános Iskola tanulói, a Nagytarcsai Művészeti Iskola növendékei, a Nagytarcsai evangélikus ifjúsági zenekar, Szluka Lídia énekművész, valamint a Győri család tagjai. Az est háziasszonya Gy. Kováts Andrea múzeumvezető. A rendezvény támogatója Nagytarcsa Község Önkormányzata. Konferencia az Evangélikus Missziói Központ szervezésében „Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet’.’ (Lk 19,10) Az Evangélikus Missziói Központ konferenciát rendez július 6-9. között a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban (Széchenyi u. 8-12., a vasútállomás közelében). Szolgálattevők: Szemerei János püspök ♦ Orbán Attila lelkész ♦ Czöndör István lelkész • Salyámosy Éva újságíró ♦ Göllner Pál gyülekezeti tag • Simon András képzőművész, író ♦ Bálint Zoltán mérnök, misszionárius • Banka Gabriella előadóművész ♦ Kőháti Dorottya lelkész, újságíró • Nyakó Júlia és Czipott Géza előadóművészek • Magyar Keresztény Motorosok Közössége ♦ a Nairobi Girls énekegyüttes, a kenyai evangélikus gyülekezet kórusa ♦ a pesterzsébeti gyülekezet zenekara Drenyovszky Péter vezetésével ♦ a rádiómisszió munkatársai. Részvételi díj: 8200 Ft, 3-10 éves korúaknak 4100 Ft (szükség szerint kérhető ágyneműhuzat 500 Ft mosatási költségért). A részvételi díj támogatott, és nem fedezi a konferencia költségeit. Akinek van lehetősége többet adni, köszönettel vesszük. Idén nyáron vonattal nem lehet utazni Piliscsabára. Busz indul Budapestről, az Árpád híd pesti oldalától. Piliscsabán a vasútállomásig jön a busz. Jelentkezési határidő: június 20. Jelentkezni lehet postai úton, telefonon vagy e-mailben: Evangélikus Missziói Központ, 1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 38-40.; tel.: 1/400-3057; e-mail: evmis@lutheran.hu
