Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-05-11 / 19. szám
4 4i 2014- május li. KERESZTUTAK Evangélikus Élet HOLOKAUSZT-EMLÉKÉV 2014 Menetelés az Életért ► „Szétszakítani a hallgatás leplét” „megtörni a hallgatást” - ezekhez hasonló mondatokkal fordítható le az a jelmondat, amelyet német barátaink használnak Menetelés az Életért elnevezésű mozgalmuk mottójaként. Tevékenységük itt, Magyarországon is katartikus hatást váltott ki a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések között. A német fiatalok több mint egyhetes „zarándoklata” olyan megrázó találkozásokra adott módot zsidók és keresztények, cigányok és más nemzetiségűek között, amelyek felidézése méltán tarthat számot az Evangélikus Élet olvasóinak érdeklődésére a későbbiekben is. Az alábbi összefoglaló a programsorozat egyik állomásaként a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban tett látogatás apropóján íródott. Az intézménybe április 26-án, szombaton érkezett négy egyetemista a németországi Tübingen T. O. S. (Tübingeni Városi Missziós Egyesület) evangéliumi közösségéből, hogy - a holokausztról való megemlékezés jegyében - megosszák felismeréseiket a diákokkal. A Menetelés az Életért Magyarország 2014 elnevezésű program keretében április 22-27. között olyan német keresztény fiatalok járták be az 1944-es halálmenet útvonalát, az egykori bécsi országutat, akiknek nagyszülei között a náci népirtások elkövetői vannak. A múltban elkövetett bűnökre felelősséggel emlékező németekhez- a program magyarországi szervezője, a Segítség az Élethez Alapítvány internetes felhívása nyomán - magyar keresztények is csatlakozhattak. „Hisszük, hogy csak akkor tehetjük a halál útját az élet és gyógyulás útjává, ha - a német példát követve- mi is végiggondoljuk falvaink, városaink, egyházaink, parlamentünk, felmenőink szerepét az elhurcoltak tragédiájában. Voltak közöttünk hősök, mint Éliás József, Sztehlo Gábor, Salkaházi Sára, Márton Áron és számos más ragyogó ember, akik tetteikkel igazolták, hogy megértették a Szentírás szeretetparancsát. Elődeink közül azonban túl sokan elhitték a gyűlöleten alapuló és uszító tanokat, amelyek sokszor az egyházak szószékeiről is elhangzottak. Ezek hatására tömegek váltak passzív szemlélőivé, sokan tevőleges részeseivé magyar zsidó honfitársaink kifosztásának, emberi méltóságuktól, szeretteiktől, szabadságuktól és végül fizikai életüktől való megfosztásának. Szeretnénk megragadni a kivételes történelmi lehetőséget és csatlakozni egy olyan mozgalomhoz, amely a radikális őszinteség légkörét teremti meg a múltfeldolgozás hatalmas feladatában. Azt az érett emberi magatartást állítja példának, amely nem a további hazugságokon, uszításokon, a másik vádlásán alapszik, hanem saját közösségeink önreflexióján és őszinte felelősségvállalásán, amely a tényleges szentírási hiten alapuló keresztény értékrendben gyökerezik” - fogalmazott a csatlakozásra hívó szórólap. Márciusig hazánkban több mint ötven egyházi és civilszervezet, magánszemély és intézmény jelezte, hogy együtt érző szándékával csatlakozik a megemlékezéssorozathoz. A katolikus, zsidó, protestáns intézmények és közösségek sorában támogatta az eseményt Szeverényi János, egyházunk országos missziói lelkésze és Fabiny Tamás, Északi Egyházkerületünk püspöke, valamint a soproni evangélikus gyülekezet, a győri és a fasori gimnázium is. * * * A Menetelés az Életért elnevezésű mozgalom Németországból indult, ahol a náci múlttal való társadalmi szembenézés a családok szintjén még nem történt meg. Tübingen városa a náci Németország életében fontos szerepet játszott. Jobst Bittner, a T. O. S. német keresztény közösség vezető lelkésze a városból indult kezdeményezésről szólva elmondta, hogy a második világháború után nem nagyon beszéltek a náci múltról. Tübingen története német családok története is, ám a holokauszt áldozatairól nem esett szó; s „mivel nem beszéltünk erről, ez újabb gyűlölethez, antiszemitizmushoz vezetett” - tette hozzá. A hallgatás súlyos évtizedei után az 1990-es évek végén a gyülekezetszervezés során lassan felszínre kerültek a családokban elhallgatott és életeket felemésztő titkok a nagyapák nemzedékéről, elkövetett háborús bűneikről. így fogalmazódott meg a gyülekezeti tagokban a felismerés és a megújulást segítő gondolat: a terhelő múltról radikális őszinteséggel kell beszélni. Csakis így lehet elnyerni a bűnbocsánatot és a megtisztulást. Ebből a felismerésből kiindulva kezdték el a fiatalok felkutatni felmenőik múltját - és apákról, nagyapákról derült ki, hogy náci bűnöket követtek el. A tübingeni T. O. S. evangéliumi közösség az érintett országokat békítő emléktúrát kezdeményezett, megszólítva a náci népirtásban tevékenyen részt vevő nemzedékek leszármazottait. 2007 óta mintegy húszezer ember vett részt a „menetelésekben”, tizenkét országba - például Lengyelországba, Litvániába, Ukrajnába, Ausztriába illetve százhúsz városba jutottak el a náci népirtásokról való megemlékezésekkel, és mindenütt bocsánatot kértek családtagjaik bűneiért. Idén kétszáz németországi, ötven svájci - továbbá néhány egyesült államokbeli és romániai - fiatal indult el április 23-án Sopronból Budapestre, hogy az 1944-es halálmenetre emlékező gyaloglással fejezze ki együttérzését és bocsánatkérését a holokauszt túlélői, illetve az áldozatok leszármazottai felé. A hivatalos megnyitó a soproni Papréten volt, és a zsinagóga emléktáblájánál folytatódott a program. Egy-egy gyalogló csoport tíz-tíz kilométert tett meg naponta, majd autóval vitték őket tovább a következő tíz kilométeres szakaszon. Győr, Abda és Gönyű után Ácson, Pusztavámon és Oroszlányban is tartottak megemlékezést. Ácson a vasútállomás melletti emlékműnél köszöntötték a zsidó közösség képviselőit, majd helyi történelmi megemlékezéseket tartottak. Ezeken elhangzottak az egykori náci elkövetők unokáinak üzenetei. Oroszlányban a Munkás Szent József katolikus plébániatemplomban Menetelés az életért yaroiszag - Hungary - Ungarn 3354 IPSä ' Kántort és egyházfit várnak Ágfalvára Az Ágfalvi Evangélikus Egyházközség szeptemberi kezdéssel kántort és egyházfit keres. Az ellátandó feladatokért cserébe egy háromszobás, kertes családi házban való lakhatást tudunk felajánlani Soprontól négy kilométerre, az osztrák határ közvetlen közelében, Ágfalván. HIRDETÉSEK Csillaghegyi összegyülekezés A Csillaghegyi Evangélikus Egyházközség szeretettel hívja híveit és barátait május 18-án a békásmegyeri templomba (1038 Budapest, Mező u. 12.) az összegyülekezés napjára. • Délelőtt 10 órakor az istentiszteleten Donáth László prédikál. ♦ Délben közös ebédre várjuk vendégeinket. ♦ 14 órakor Harsányi László előadása: Minerva a gettóban - Az OMIKE müvészakciója 1939 és 1944 között. • 15 órakor Gádor Magda szobrászművész Kiáltás című kiállításának megnyitója. Az augusztusig megtekinthető tárlatot megnyitja Nagy T. Katalin és Feledy Balázs művészettörténész. Közreműködik Bálványos Judit szaxofonon. Levetítjük Sulyok Gabriella grafikusművész filmjét a kilencvenéves művészről. Az alkalomra a belépés ingyenes, adományokat azonban jó szívvel fogadunk. gyülekezett a menetelők közössége. A Menetelés az Életért a komáromi Csillag erődben, a cigányság egykori gyűjtőtáborában folytatódott, ahová a révkomáromi zsidó hitközség tagjai is eljöttek. A menet tagjai megemlékezést tartottak Pécsett, Baján, Kiskunhalason és Debrecenben is, s így érkeztek 26-án Budapestre. * * * * * A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban négy tübingeni egyetemista tett megrendítő vallomást a rendkívüli tanítási napon. Meséltek arról, milyen mélyen gyökerezett Tübingenben az antiszemitizmus. (Az 1930-as években erre az egyetemre került ki először a horogkeresztes lobogó, és felirat hirdette: „zsidómen„Az elődeink bűneiért kérjük a megbocsátást, ők hozták Magyarországra a holokausztot!" - hangzott a német fiataloktól, kiemelve, hogy konkrétan ismert annak a tübingeni embernek a neve - Theodor Danneckeré -, aki 1944-ben a magyarországi deportálásokat irányító Adolf Eichmann segédje volt. A fasori diákok személyesen beszélgethettek a múlttal való szembenézés által lelki békéjüket megtaláló német fiatalokkal. A holokausztról való megemlékezésen túl a fiatalok bizonyságtételei személyes hitük erősödését is szolgálták. „Elgondolkodtam azon, ami evidensnek tűnik, mégsem tudatosítjuk magunkban: hogy amikor Isten emberré lett értünk, éppen egy zsidó életért tes” intézmény. Az akkori hallgatók közül több mint háromszázan mint vezetők vettek részt tevékenyen a borzalmak elkövetésében.) A fiatal lányok elmondták, hogy keresztyén hitre jutásuk után a Bibliát kezükbe véve eszméltek rá arra, hogy az Ószövetség ígéretei ma nekünk is ugyanúgy szólnak, mint Isten választott népének, a zsidóságnak. Krisztusba vetett hitükből fakadóan döbbentek rá, hogy felelősséget kell vállalniuk a felmenőik által elkövetett bűnökért, hiszen a Szentírásból tudjuk, hogy Isten megbünteti az atyák vétkét harmad- és negyedíziglen. Az egyetemisták szerint a feldolgozatlan múlt terhe lehetett a magyarázat a Tübingenben fiatalok közt is jelen lévő önpusztító magatartásra. A T. O. S. gyülekezet ifjúságának vezetője bizonyságtételében elmondta, hogy sokáig nem tudta, mitől érzi magát depressziósnak, miért telepszik rá valamilyen megmagyarázhatatlan bűntudat érzése, míg végre fokozatosan feltárult előtte a szörnyű titok apja elbeszéléséből - nagyapja és dédapja auschwitzi deportálásokban való szerepéről. ember formájában öltött testet” - fogalmazta meg a gimnázium egyik tanára. A nap végén az eredetileg Montrealban született, ma Izraelben élő, Krisztusban hívő zsidó, Avner Boskey képanyagos előadását hallgatták meg a résztvevők héber dallamok éneklésének kíséretében. ■ Cziczka Katalin magyar-történelem szakos, Birkás-Sztrókay Edit hittan-történelem szakos tanár * * A Menetelés az Életért programja szombaton délután az óbudai téglagyárnál folytatódott megemlékezéssel, majd a városmajori Jézus Szíve-templomban. És folytatódott a Lánchídon való átvonulással, másnap zsinagógákbeli találkozásokkal. Találkozásokkal rabbikkal, holokauszttúlélőkkel, végül csatlakozással Az élet menete címmel immár huszonhatodik alkalommal megrendezett demonstráció központi budapesti rendezvényéhez, amelyen Kardos Péter főrabbi mindenekelőtt a Menetelés az Életért német fiataljait köszöntötte anyanyelvükön. ■ M. L. Álláspályázat pedagógusoknak A Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola (8500 Pápa, Árok u. 12.) pályázatot hirdet a következő álláshelyre: 1 fő pedagógus részére felsős magyartanítás és tanulószobai feladatok ellátására a 2014/15. tanévre, határozott időre. Előnyt jelentenek további szakok: angol, történelem, ének, számítástechnika. A pályázathoz csatolni kell: 1. részletes önéletrajzot - a felekezeti hovatartozás megjelölésével és eddigi munkásságának ismertetésével; 2. lelkészi ajánlást (saját gyülekezeti lelkészétől); 3. pedagógiai elképzeléseit a pályázott munkával kapcsolatban; 4. az iskolai végzettséget igazoló oklevelek másolatát. A pályázat beérkezésének határideje: május 25. Bővebb felvilágosítás kérhető az iskola igazgatójától telefonon: 89/313- 483; 20/824-6566. Emlékkiállítás a fasori gimnázium folyosóján
