Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-04-27 / 17. szám
6 ■* 2014. április 27. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet . Tükör, avagy protestáns összefogás a cigányokért Koncert - kétségekkel ► A Kárpát-medence zenei kincsestárát villantotta fel Balogh Kálmán cimbalomművész, Berecz András mesemondó és zenész barátaik április 14-én azon a nyíregyházi koncerten, melynek házigazdája a Gryllus Kiadó és a városban működő Evangélikus Roma Szakkollégium volt. Nagyszerű estét, csodás élményt nyújtottak! A világszerte méltán elismert Balogh Kálmán virtuóz játéka, Berecz András ízes és rendkívül szórakoztató meséi, Tintér Gabriella gyönyörű hangja, Oláh Attila temperamentumos táncai, Soós András prímás magával ragadó játéka egyszerre nyújtott önfeledt szórakozást, művészeti élményt és zenei ismeretterjesztést a maroknyi közönségnek. Térben és időben hatalmas távolságokat áthidalva, a magyar népzene hagyományait életre keltve ott vibrált-csilingelt-lüktetett a cigányzene is, de annyira, hogy olykor mintha elég elszántak, tehetségesek és szerencsések voltak ahhoz, hogy bejussanak valamelyik nyíregyházi felsőoktatási intézménybe. A szakkollégium további segítségével már ne csodálkozhatunk, hogy híre, társadalmi elismertsége mégis szerénynek mondható ma még. Épül a kapcsolat a felsőoktatási intézményekkel, a város evangélikus közösségeivel, az egyházközségek intézményeivel, de más dolog a formális kapcsolat, és más az, ami az emberek között kell, hogy működjön. Nem azonos ütemű a fejlődés, a kapcsolati háló itt-ott még egyáltalán nem terhelhető. Bizonyára ez lehet az oka, hogy nem sikerült elég jól, elég hatásosan hívogatni. Bántóan kevesen fogadták az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében azokat a kiváló művészeket, akiknek csak a híre telt házat kellett volna, hogy vonzzon ► A roma kultúra világnapja alkalmából protestáns felekezetek cigánymissziós vezetői tartottak tanácskozást április 16-án a Cigány Módszertani és Kutatóközpontban. Egyházunkat Bakay Péter, a cigánymisszói szolgálat vezetője képviselte. A protestáns egységben bízva gyűltek össze a felekezetek cigánymissziós vezetői, hogy tanúságot tegyenek arról az összefogásról, mellyel az evangélium képviseletében cigány testvéreink között szolgálatukat végzik. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy az evangélium gyökeresen megváltoztatja az emberek életét, így a felekezetek képviselői közösen álltak ki amellett, hogy a cigányok megsegítésének alapja a Krisztussal való találkozás lehetőségén kell, hogy alapuljon. Ha ezek az alapok jók, akkor minden más segítő program minőségi változást hozhat cigány testvéreink életében. „Tisztában vagyunk azzal, hogy ma Magyarországon a cigányság beszorított helyzetben van. Mi Istentől kaptuk a kegyelmet arra, hogy szolgáljunk a cigányok között is. Örömteli, hogy a protestáns felekezetek nemcsak külön-külön, hanem egymással együttműködve is végzik azt a krisztusi elhívatásnak megfelelő feladatot, mely az evangélium cigány testvéreinkhez való eljuttatását szolgálja” - fogalmazott a sajtótájékoztató megnyitásaként Durkó Albert a pünkösdi egyház képviseletében. Bakay Péter beszámolójában kitért arra, hogy az evangélikus egyház cigánymissziós szolgálata a többi protestáns felekezethez képest hátrányos helyzetben van, ugyanis az evangélikus egyházban hagyományosan nincsenek cigány testvérek, és a misszió mint az egyház lényegi létformája is újragondolásra szorul. Az Evangélikus Cigánymissziói Szolgálat vezetője ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a cigánymisszió tíz évvel ezelőtt kezdődött. Az utóbbi években az egyházvezetés is - felismerve a társadalmi szükséget és a bibliai küldetést - teljes mellszélességgel a cigánymisszió ügye mellé állt. „Ennek a tudatos döntésnek az eredményeként is értelmezhetjük, hogy létrejött a Nyíregyházán működő oktatási intézményünk, az Evangélikus Roma Szakkollégium, valamint tavaly a másfél ezer ember részvételével megtartott országos missziói napon is kiemelt figyelem fordult a cigánymisszió felé. Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen ettől a szemesztertől kezdve a lelkészképzés tantárgyai között szerepel a Bevezetés a cigánymissziológiába című tantárgy, mely a jövő lelkészeinek alapvető ismereteket nyújt, és a lelkészjelöltek érzékenységét táplálja cigány testvéreink iránt” - fogalmazott Bakay Péter. A baptista felekezet cigánymissziós munkásságáról Kovács Bálint számolt be. Mint fogalmazott, felekezetében kezdetben nem vált külön missziói ággá a cigánymisszió, hanem a bűnös ember megtérése volt a szemük előtt. „A baptista egyházban a kimondottan cigánymissziós tevékenység tizenöt éve kezdődött, a misszió jelenleg harmincegy településen végez szolgálatot” - mondta a baptista romamissziós bizottság vezetője. „A metodista felekezet már a tizenkilencedik században is érzékenységet mutatott cigány testvéreink iránt” - fogalmazott dr. Khaled A. László. A metodista lelkész kiemelte, hogy gyülekezeteik fele foglalkozik cigánymisszióval, valamint hogy Alsózsolcán most adják át a cigány lelkészük által vezetett gyülekezet templomát. „Jelenleg a fentieken kívül két nagyobb projekten dolgozunk. Felismerve a felzárkóztatás lehetőségét, Kisvaszaron gazdálkodási programot indítottunk, míg Abonyban Jövőkép és életút címmel oktatási programon dolgozunk” - mondta Khaled A. László. Durkó Albert a pünkösdi egyház 1996-ban alapított országos cigánymissziói szolgálatának tevékenységéről elmondta, hogy ma több mint száz gyülekezetben végeznek aktív szolgálatot, és az egyházi szeretetszolgálatuk által adományokkal is segítik a nélkülözőket. „A cigányokat elsősorban nem segélyekkel, hanem őket megszólító képzések indításával lehetne segíteni, hiszen ez ad esélyt arra, hogy kiszorított helyzetük megváltozhasson” - fogalmazott a Magyar Pünkösdi Egyház cigánymissziójának vezetője. Bár a református egyház csak 2013-ban dolgozta ki cigánymissziós stratégiáját, cigánymissziós tevékenysége évszázadokra tekint vissza, hiszen a gyülekezetekben együtt élnek cigány és nem cigány magyarok. „A Megbékélés, egészség reménység címet viselő stratégiánkat azért fogalmaztuk meg, hogy fókuszáltan is meghatározzuk feladatainkat. Ennek értelmében elsődleges feladatunk az evangélium hirdetése, mely ki kell, hogy terjedjen az élet minden területére. így a cigánymissziós munkában az oktatás, az egészségügy, a munkahelyteremtés éppúgy helyet kap, mint a kiengesztelődés vagy a belső gyógyulás” - fogalmazott Dani Eszter. A református lelkész beszámolójában kitért arra is, hogy egyházuk többek között roma szakkollégium működtetésével, országos cigánymissziós nap szervezésével, valamint konferenciákkal és gyülekezeti tanodák létrehozásával is végzi cigánymissziós szolgálatát. A tanácskozás végén került sor a húszezer példányban megjelenő, Tükör című protestáns lap bemutatójára. Bakay Péter a kiadvánnyal kapcsolatban elmondta: „Úgy látjuk, hogy ha Jézus ma élne, akkor nem szamaritánusokat emlegetne, hanem a cigányokat hozná fel példaként. Tükröt szeretnénk állítani a gyülekezetek elé, és ennek értelmében indítottuk el ezt a lapot, hogy érzékenyebbé tegyük a gyülekezetek tagjait cigány testvéreink iránt.” (A Tükör című díjmentes lap minden protestáns újságban elérhető lesz.) A Protestáns összefogás a cigányokért című rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a felekezetek megismerhessék egymás cigánymissziós tevékenységét, felfedezzék a közösen gondolkodás, az összefogás erejét. Ezenkívül figyelemfelhívás is volt. A Krisztus-követők ugyanis nem fordulhatnak el nélkülöző testvéreiktől, így a cigánymissziói szolgálat egyúttal meghívás is a krisztusi út másokat megszólító és őket felkaroló követésére. ■ Szöveg és fotó: Galambos Ádám Forrás: Evangélikus.hu magyarnótának hallatszott volna... Léleksimogató hallgató, temperamentumos örömzene, érzékenyen rezonáló vagy kiragyogó cimbalomfutamok, hegedűszólamok, autentikus népdal-interpretációk, a nyelv ízeiben, a humor árnyalataiban otthonos és ismeretlen zenei kalandok sokaságának váltakozásában minden korosztály, közönségréteg megtalálta a maga élményét. A zenekari cimborák kipróbált csapatot alkotnak a színpadon, de ezt a műsort ennek az alkalomnak, ennek a közönségnek szánták, ha úgy vesszük, ősbemutatót készítettek Nyíregyházának. Hogy az esemény oldott közösségi élménnyé válhasson, segített a véletlen is: az Evangélikus Roma Szakkollégium igazgatótanácsának elnökét, Laborczi Gézát a „Sok születésnapokat vígan megélhess” kezdetű ének köszöntötte a közönség kórusával kiegészülve... Balogh Kálmán hajdani nagy prímásokról, a zenei kincs továbbörökítésében múlhatatlan érdemeket szerzett elődökről mesélt közben, emlékezetünkbe idézve, hogy a magyar kultúrkincs egy jelentős darabjának azért lehettek éppen ők az őrizői, mert a leosztott szerepek, a társadalmi munkamegosztás meghatározott rendje szerint nem nagyon lehettek mások, mint muzsikusok. Vagy teknővájók, esetleg kosárfonók, kovácsok, lókupecek... * * $ Különös volt ezzel épp ebben a körben szembesülni. Az Evangélikus Roma Szakkollégium küldetése ugyanis az, hogy minden módon segítse értelmiségivé válni azokat a roma fiatalokat, akik a megörökölt hátrányok, az eléjük gördített szociális és kulturális akadályok ellenére kényszerüljenek feladni terveiket, és lehessenek akár tanítók, mérnökök, védőnők, szociális munkások a saját vágyaik szerint, s elég jók, mi több, kiválók ahhoz, hogy választott hivatásukban elfogadja őket a többségi társadalom is. Elősegítve ezzel a többség és kisebbség közeledését, a romák integrációját. Azt a felelősséget szánjuk nekik, hogy legyenek példaképek a cigány gyermekek előtt: tanulj, és akkor jobb életed lehet, bármivé válhatsz, amit csak szeretnél. Azt a nehéz sorsot mérjük rájuk, hogy törjék és egyengessék az utat a mélyszegénységben és elmaradottságban, kirekesztettségben élő népük előtt. * * * Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projektben minden félévre beterveztek egy ilyen koncertet a pályázatírók. Abból indultak ki - amit ez az alkalom is ékesen bizonyított —, hogy a művészetben könnyebben oldódnak az előítéletek, magától értetődően válik láthatóvá egyformaságunk. Ahogy a dallamok alakváltozatai, a motívumok vándorlása összefűz és rokonit bennünket, nő az elfogadási hajlandóság, az érzékenység minden közös élménnyel. Gesztusnak szánták, hogy a koncertek ingyenesek: így zenei élményt ajándékozhat a roma szakkollégium, szavak nélkül cáfolva a súlyos sztereotípiát, miszerint a cigányok csak kapni, elvenni képesek. Ez az ajándékozás most elég szűk körben sikerült, kár lenne úgy tenni, mintha nem vettük volna észre. Az Evangélikus Roma Szakkollégium csupán három éve működik, egyszerre húsz - az utóbbi szemeszterben már huszonkét - hallgatóval. Noha az intézménynek sok barátja, szövetségese és szurkolója van, nem egy akkora városban, mint Nyíregyháza! A koncert ingyenességéről nem is beszélve... Minden okunk megvan sajnálni, hogy olyan sokan lemaradtak erről a fantasztikus élményről, akik pedig elszaladtak az intézményekben kifüggesztett - mégoly szerény - plakátok előtt, vagy átsiklottak a közösségi oldalakon, honlapokon megosztott meghívókon, elengedték fülük mellett a hirdetéseket. Meglehet, annak van igaza, aki szerint az ingyenesnek nem érzik az értékét az emberek... Jól kinézünk, mert ez a gondolatmenet nagyon messzire vezetne! # # * Talán kevésbé bántó a közöny, ha tudunk arról a nemrégiben napvilágot látott kutatási eredményről, amely az Európai Unió tagországaiban mérte a kulturális részvételt. A kérdés a következő volt: „Az elmúlt évben ön hányszor volt színházban, múzeumban, koncerten, hány könyvet olvasott?” Legalább három kulturális tevékenység számít aktívnak. A 2007- es, legutóbbi felméréshez képest Magyarországon mérték a legnagyobb zuhanást Európában, 11 százalékot. Nálunk most már 18 százalék helyett csak 7 százalék a kulturálisan aktívak aránya. Ha így nézzük, már nem is annyira sokkoló a hetvenfős közönség. Nézzünk szembe a realitásokkal: egy roma fiatalokkal foglalkozó intézmény rendezvényén a Kárpát-medence zenei kincsestárával, egy világhírű cimbalomművésszel, egy országszerte ismert mesemondóval, Gryllusék nevével mégis mekkora tömegre számítottunk? És mi sokkol jobban: a cigányok vagy úgy mindenestül a kultúra, az értékek iránti közöny? ■ Veszprémi Erzsébet
