Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-04-20 / 16. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2014. április 20. » 7 Evangélikusok Shakespeare igézetében ► Shakespeare 450 címmel kisebbnagyobb ünnepségeket tartanak április 23-án vagy e nap táján világszerte, mert a legnagyobb színpadi szerző eten a napon született. Születésnapját és Cervantes halálozási napját az UNESCO a szerzői jog és a könyv világnapjává nyilvánította. William Shakespeare nagyságára jellemző, hogy az evangélikus Petőfi ezt írta róla: „Shakespeare egymaga fele a teremtésnek.” Költőnk kötelességének érezte, hogy a Coriolanust lefordítsa, és tervezte a Romeo és Júlia magyarítását is. Egy másik óriásunk, a szintén lutheránus Kossuth Lajos német-angol szótárral és - ugyancsak angol nyelvű - Shakespeareösszessel vonult be budavári börtönébe. Sorra ismerte meg az „avoni hattyú” műveit, majd a Macbeth műfordításába kezdett. Eljutott a hatodik jelenetig, amikor hírét vette, hogy a Magyar Tudós Társaság titoknoka (mai szavakkal a Magyar Tudományos Akadémia titkára), az ugyancsak lutheránus Döbrentei Gábor már a teljeset lefordította. Kossuth sajnos ezután nem folytatta a munkát; tanulságul levonta: így jár az, aki a politikával foglalkozik, nem szerez tudomást még egy ilyen jelentős eseményről sem! Alig több mint tíz esztendő múlva, szabadságharcunk leverése után Kossuth körutat tett Angliában, nagy sikerrel. Beszédeiben egy-egy találó Shakespeare-idézetet is elhelyezett. Ennek s remek szónoki képességének köszönhetően a legműveltebb közönség kíváncsian érdeklődött: hol tanult meg magyar létére ily kitűnően angolul? És amikor megtudták, hogy börtönben, elismerésük jeleként pénzgyűjtésbe fogtak. Elkészíttették Shakespeare stratfordi szülőházának méteres makettjét, beletették az akkor ott megjelent Shakespeareösszest, és egy nagyon díszes ajándék levél kíséretében átadták Kossuthnak. A száműzetésben a makett mindenütt vele volt; a leghosszabb ideig Torinóban, ahol az íróasztala „fölött” állt. Halálát követően az Eötvös Károly jogász és író vezette emlékbizottság a családtól megvásárolta a magyar állam számára a makettet is. Pár éves ceglédi „tartózkodás” után nemzeti könyvtárunkba, az Országos Széchényi Könyvtárba került, a katalógusteremben látható, és körbejárva ma is megcsodálható! Különös véletlen, hogy az egyetlen magyar Shakespeare-szobor egy evangélikus szobrász alkotása: Mészáros Andoré. A budapesti Dunakorzón, a Vigadó tér sarkán, a Marriott Hotel előtt 2003-tól díszelgő mű az ausztráliai Ballarat városban 1960- ban pályázatnyertesként felállított szobornak a méretazonos másolata. Ezt az alkotó szintén szobrász fia, Michael Mészáros a helyszínen formázta szilikonba, majd a budapesti Százados úti művésztelepen Mihály Gábor öntötte bronzba. A pesti Shakespeare-szobor megszületéséhez és „működéséhez” az evangélikus egyház és iskolák jelentősen hozzájárultak. Remélhetően az idén április 23-án, szerda délelőtt 10 órakor kezdődő Shakespeare 450 című, koszorúzással egybekötött műsoros ünnepségen az Evangélikus Élet sok olvasója is jelen lesz! ■ Dr. Nagy Károly, a Magyar-Ausztrál Shakespeare-szobor Egylet elnöke Költészet napi rekord A Sztehlo Gábor Evangélikus Intézmény kezdeményezésére április 11-én, a költészet napján Pestszentlőrinc és Pestszentimre (Budapest XVIII. kerülete) középiskoláinak - a Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, a Vörösmarty Mihály Ének-Zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium, a Pogány Frigyes Szakközépiskola és természetesen a Sztehlo-iskola - diákjai Nagy Lászlónak a pestszentlőrinci Kossuth téri parkban elhelyezett szobránál Jordán Tamás színművész vezényletével szavalták el közösen József Attila Születésnapomra című versét. Hazánkban ekkora tömeg - szinte hajszálpontosan ezerhétszáz diák - még nem mondott közösen verset. A színész a közös szavalás után József Attila korai műveiből szólaltatott meg néhányat a rekordereknek. ■ Károly György Tamás felvétele Versünnep a Nemzeti Színházban A magyar költészet napján a budapesti Nemzeti Színházban rendezték meg a Versünnep fesztivál döntőjét. Az április 11-i gálaest fellépői között a Boyzless Voice női kamarakórus mutatta be Elek Szilvia zongoraművész, író, zeneszerző különleges kortárs alkotását. Az Éjjel című verszenét Pálhegyi Máté fuvolaművész és Költi Helga színművész közreműködésével adták elő. M EvÉlet-infó Az Ür érkezése ► „A vers sohasem fog elmúlni” - jelentette ki Ugrin Aranka szerkesztő, a zsűri tagja Nyíregyházán az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium idei szavalóversenyének összegzéseként. A lírával átitatott, április n-12-i rendezvény után minden oka megvolt az optimizmusra. Ez a meggyőződés munkálkodott a rendezvényt meghonosító dr. Bánszki István irodalomtörténészben, az egyházi tulajdonba visszavett patinás Kossuth-gimnázium első igazgatójában is, mikor az iskola arculatának, újabb hagyományainak megteremtésén fáradozott. A ma már nyugalmazott igazgató a Bessenyei Társaság elnökeként, a verseny fővédnökeként is aktív résztvevője a sikerre vitt sorozatnak. Az Úr érkezése szavalóverseny ez évben már huszonegyedszer várta a versmondókat. Az országos ökumenikus rendezvényre idén tizenegy középiskola - hét evangélikus intézmény, református, katolikus és állami iskolák - tizennyolc diákot nevezett. A hagyomány szerint a feltámadás ünnepéhez időzített - mindig húsvéthoz közeledve megrendezett - seregszemle két költőt állít középpontba. Az istenes verseknek szánt alkalom egyik fontos motívuma, hogy evangélikus költők műveit ajánlják a fiataloknak, a másik költő kiválasztását az aktualitások inspirálják.- Április 11-én, épp a költészet napján magától értetődő volt József Attila műveit ajánlani a résztvevőknek- avat be az idei szempontokba Hajzer Istvánné, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium magyartanára, a szervezők egyike. - A másik kiválasztott költő pedig azért kedves nekünk, mert az egykori evangélikus lelkész, teológiai tanár és pszichoterapeuta, dr. Bodrog Miklós iskolánkban érettségizett 1948-ban. Az ő lelkisége különösen fontos számunkra, közel áll hozzánk. És hogy a verset mondani, olvasni szerető fiatalok ne csak az általunk kiválasztott műveivel találkozzanak, a mezőny tagjai a Rendeltetés című kötetét kapják ajándékba az eredmény kihirdetésekor. Erre azonban csak a másnapi döntő után került sor, addig sok-sok élményben volt részük a versbarátoknak a Kossuth-gimnázium nagytermében. A tizennyolc fős mezőny tagjai két-két verssel idéztek meg tépelődő gondolatokat, a hánykolódó lélek megannyi kétkedését, fájdalmát, a ráismerés, a bizonyosság örömét vagy épp a felismerésben való megnyugvást. Széles skálán mindazt, ami mindannyiunkban lejátszódott, vagy ránk tör újra meg újra: elnyomhatatlan gondolatokat, de még inkább érzéseket. Ám csupán a kiválasztottaknak, a költőknek adatik meg, hogy mindezt szavakba öntsék, formát adjanak a megfoghataüannak. „A versírás kegye-Versünnep Nyíregyházán lem dolga” - ahogy Bánszki István köszöntőjében felhívta erre a figyelmet. Tény, hogy kikopott a mindennapokból á vers, ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy hatását, érvényességét elveszítette volna. Ennek belátásához épp egy ilyen versmondó versenyben kell megmerítkezni, ahogy sok nyíregyházi gimnazista, irodalombarát tette. A hörghurut is szünetet tartott a magyar líra hatására: emelkedett, átszellemült csend fogadta azoknak a fiataloknak a teljesítményét, akik elég érzékenynek, bátornak és elszántnak mutatkoztak a költő által feltárt gondolati és érzelmi utat újra bejárni és tolmácsolni az arra kíváncsiaknak. Ezt megtapasztalva tudjuk tisztelni azoknak a tanároknak a hűségét, kitartását, akik minden újabb generációnak megadják ehhez a kulcsot, folyamatosan tagadva az előítéletet, hogy a mai fiatalok rosszabbak lennének az előzőknél. Legfeljebb csak mások - ismétlik szelíd konoksággal, s az iskola világától mára eltávolodottaknak csak egy-egy ilyen különleges alkalom adódik igazuk elfogadására...- Rácsodálkozom mindig az új generációra - értékelt a zsűri elnöke, Ancsán Ágnes, az Európa Rádió szerkesztője is a verseny végeztével. - Fantasztikus, ahogy a fiatalok birtokba veszik a világot a verseken keresztül. Világos, hogy értik, helyesen értelmezik, és sokan közülük nem egyszerűen csak visszaadják azt, amit megértettek a rímekbe szedett sorokból, hanem igazi átszellemültséggel, tehetséggel, magával ragadó módon előadják.- A próza átalakul, a vers formája, külső jegyei is változnak, de az ótestamentumi zsoltároktól kezdve a 21. századig a vers esszenciája, lényege megmaradt. És ez mindig érdekli az embereket! Éppúgy ott van a lelkűnkben, mint az istenhit iránti vágy - fűzte hozzá Ugrin Aranka, aki nem először vett részt a zsűri munkájában, és akit személyes boldogsággal töltött el, hogy az idén épp férje, Bodrog Miklós versei szerepeltek a kínálatban a magyar irodalom olyan kiválósága mellett, mint József Attila. Ennek a szavalóversenynek az istenes versek adják a különlegességét. Az itt elhangzó költemények némelyike mintha ima lenne, máskor az ember perlekedése a Teremtővel, a kétségek, az ellenvetések megfogalmazása. A verseny résztvevői pedig tizenévesek, legtöbbjük egyházi iskolába jár, életükben épp mostanság dől el, hogy beleszülettek csupán a hitbe, vagy el is köteleződtek mellette... Ez is egyik oka Az Úr érkezése szavalóverseny töretlen sikerének, az évről évre megmutatkozó érdeklődésnek. A sokéves rutin kiváló szervezővé tette a Tar Jánosné igazgató vezette tantestületet a nyíregyházi Kossuthgimnáziumban. A verseny fordulói közötti szünetek, a zsűri számára szükséges idő most sem volt üresjárat: a versenyzőknek lazítást nyújtó, de az érdeklődés és a hangulat fenntartására hivatott programokat kínáltak. Pénteken a Kassai Thália Színház költészet napi műsora szerepelt a programban, szombaton, a zsűri döntésére várva Olajos Gábor, valamint a Vikár Sándor Zeneiskola növendékeinek népzenei, illetve megzenésített versekből fűzött koncertje szegezte a székekhez a közönséget. ■ Veszprémi Erzsébet Az Úr érkezése szavalóverseny idei helyezettjei 1. Mikulecz Mónika (Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium; tanára Bognár Cecil) ♦ 2. Illés Lívia (Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma; tanára dr. Mikó Gyula) • 3. Koncz Fruzsina (Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola; tanára Győri Tünde) Rl SZABÓ ZSOLT FELVÉTELE
