Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)

2014-04-13 / 15. szám

4 ◄( 2014- április 13. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Ékes rendben Tisztelgő sorok a nyugdíjas papnék és papnők idei csendesnapjáról Nem szoktunk különösebb jelentő­séget tulajdonítani a számoknak. A nyugdíjas és özvegy papnék és lel­késznők évenként megrendezett csendesnapja végeztével azonban különös öröm tölthette el D. Szebik Imréné nyugalmazott püspökné asszonyt. „Tegnap 53-an voltunk” - küldte el sms-ben a jó hírt a Buda­­pest-Deák téri egyházközség gyüle­kezeti termében április 5-én megtar­tott találkozó másnapján. Miért is van jelentősége a lét­számnak? Annak boldog tudata van ebben, hogy ennyi idősebb papné testvérnek ad még erőt az Úr az utazáshoz, egy ilyen alkalmon való részvételhez. Nem olyan magától értetődő ez. S talán ezért is érzi úgy egy „kívülálló” aki még aktívan szol­gál az egyházban, hogy a csendesnap értéke magában a találkozásban van. Minden esztendőben gyertyagyúj­tással indul a nap. Imádságban azok­ról emlékeznek meg a résztvevők, akik az előző évi csendesnap óta el­hunytak. „Fönn a csillagok felett... Bol­dog lelkek zengenek...” - hangzott idén is az ének. Nagy bizonyságtétel ez a már nyugalomba vonult szolgálat­­tevők részéről. Aki Isten szerint látja az elmúlást, az nem végnek látja, ha­nem egy új dimenzióba, az Isten orszá­gába való megérkezésnek. Ezért élhet­ték át az idei papnétalálkozó résztve­vői is ezt a minden értelmet felülha­ladó békességet és közös örömöt. A mennyei cél felé indulás előtt nem árt elrendezni földi dolgainkat sem. A papnécsendesnap idei témáját egyik énekünk sora adta: „Add, házamat jól elrendezzem!” (EÉ 513,3) De ahogyan a nyitóáhítatban Molnár Lilla Buda­­hegyvidéken szolgáló hatodéves teo­lógus emlékeztetett, Isten nem elret­tenteni akar a testi halállal, hanem ép­pen arra tanít, hogy ő az új kezdet ura. Ő felemel, megelégít, felüdít - miként az aznapi igevers hangzott Jeremiás prófétától (Jer 31,25). Délelőtt Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész azt mutatta be, hogy Isten miként rendezte el „saját házának” vagyis az egyháznak az éle­tét. Előadása beleillett ennek az eszten­dőnek - amely egyházunkban a refor­máció és kultúra éve - a tematikájá­ba. Evangélikus Országos Múzeu­munk tudományos munkatársa réz­karcokkal, oltárképekkel illusztrálta, hogyan használták fel Luther és köve­tői a vizuális kultúrát a reformáció ta­nításainak népszerűsítésére. Délután Sárkány Tiborné nyugal­mazott lelkész beszélt a nap mottójá­ul szolgáló énekversről. Előadása élénk beszélgetésbe torkollott. Elsősorban arról, hogy a bűn által rendezetlenné vált világban hogyan lehetünk eszkö­zök ahhoz, hogy az emberek visszata­lálhassanak az Istennel való harmóni­ához, ennek gyümölcseként pedig a fe­lebaráttal való békés együttéléshez, az­az - ahogyan az egyik papnéférj (nyugdíjas lelkész) fogalmazott - a kozmosz ékes rendjéhez. (A görög koz­mosz szó jelentése ugyanis ez: „rend, dísz, ékesség”) Ehhez a gyönyörű­séghez járult hozzá a néhány hónap­ja nyugdíjba vonult Kapi Zoltán lelkész felesége, Mária, aki hegedűjátékával kétszer is színesítette a rendezvényt. Az alkalom e sorok írójának, a ta­lálkozót „hivatalból” szervező női missziói lelkésznek az áhítatával zá­rult, akit idén is lenyűgözött a nyug­díjas papnék és szolgálattevők aktív hite, élő reménysége. A záróének verssora pedig különös hangsúlyt kapott a másnapi választásokra ké­szülve: „Áldd meg hazánk, áldd meg népünk!” (EÉ 291,2) ■ B. Pintér Márta Lelkész és lírikus Lébényben D. Szebik Imre nyugalmazott püspök és Fenyvesi Félix Lajos költő sze­mélyében kedves vendégek érkeztek böjt 4. vasárnapján a lébényi evan­gélikus gyülekezetbe. A délelőtti istentiszteleten - Jn 6,48-59 alap­ján - a püspök hirdette az igét szülővárosa gyülekezetének. Arról szólt, hogy böjtben is van okunk az örvendezésre, mert Jézus, az élet kenye­re mindig velünk van, vigasztal és táplál minket. Az úrvacsorában mindezt át is élhette a gyülekezet. Az istentisztelet végén Koháry Ferenc helyi lelkész köszöntötte a püspököt nemrégiben ünnepelt hetvenötödik születésnapja alkalmából. A gyüleke­zet nevében Unger Melinda virág­csokrot nyújtott át D. Szebik Imré­nek. A püspök elmondta, hogy min­dig nagy örömmel jön szülővárosá­ba, és hálás Istennek a jó egészségért, amellyel szolgálhat. A délután folyamán a kultúrház­­ban jött össze az érdeklődők népes serege, hogy megismerhesse Fenyve­si Félix Lajos költőt és írásait. A mintegy húsz kötetet magáénak tu­dó poétát D. Szebik Imre mutatta be a jelenlévőknek, egyúttal néhány fo­gós kérdést is feltéve a számára. Az Evangélikus Életben is rendsze­resen publikáló Fenyvesi Félix Lajos lebilincselő módon beszélt életéről, szülővárosáról, Hódmezővásárhely­ről, érzékletesen kibontva a hallga­tóság előtt, hogy milyen nagy szere­pe volt az ottani, művészettel és becsületességgel átitatott környe­zetnek abban, hogy elindulhatott a versírás útján. Négysorosok hozták meg neki az első elismerést Vas Ist­vántól, utána következett a min­dent meghatározó ismeretség, majd barátság Weöres Sándorral, akit mesterének tekintett. Nagy meg­rendüléssel beszélt politikailag üldö­zött és tragikusan fiatalon elhunyt testvéréről, Fenyvesi László evangé­likus lelkészről is. A költő Egy régi templomra című kötetéből Steininger Adél tanár olva­sott fel verseket. A délután szeretetvendégséggel és e sorok írójának Jn 12,24 alapján tartott áhítatával zárult. ■ Koháry Ferenc Versengő nedűk - fülemilével Nyolcadik evangélikus borfesztivál Révfülöpön ► János evangéliumának utolsó fejezetében a nagy halfogás története szerint Péter és társai százötvenhárom halat fogtak ki. A bibliai sza­kaszt nem az teszi aktuálissá, hogy Révfülöp vízparton van, hiszen ez eddig is így volt, hanem az a tény, hogy az április 4-6-án az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban megrendezett országos evangélikus borfesztiválon idén rekordmennyiségű nevezés volt: százötvenhárom mintát kellett a zsűrinek megítélnie... Amíg a nagyteremben a megnyitót és az első előadásokat hallgatták a részt­vevők, a háttérben a borok besoro­lása és beosztása zajlott, hogy a négy asztalnál dolgozó bírálók a szakmai szabályok szerint ténykedhessenek. A nyolcadik evangélikus borfesz­tivál nemcsak a nagyszámú nevezés miatt volt „történelmi” (eddig száz­húsz nevező számított a felső határ­nak), hanem azért is, mert „átlépte az országhatárt”. Bár a muravidéki de­legációnak az utolsó pillanatban le kellett mondania a részvételt, Bur­­genlandot képviselte az őriszigeti gyülekezet. Péntek este Győré Dániel, az Agrár­­gazdasági Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa tartott - statisztikai adatokkal bőségesen alátámasztott - előadást a magyar borpiac szerkeze­téről. Dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíró­ság volt elnöke a „borban az igazság” alapelvétől indulva az igazság kérdé­sét elemezte - mi az igazság, illetve a keresztyén ember számára ki is az igazság - Arany János A fülemile című versének jogi megközelítésével, alapo­san, mégis elegáns könnyedséggel. A révfülöpi evangélikus borfeszti­válok egyik állandó előadója dr. Bra­­zsil József, a Pannon Egyetem keszthe­lyi Georgikon Karának docense. Ez alkalommal borait bemutatva illuszt­rálta is a régi fajtákról mondottakat. Este a hagyományos bormustra zajlott, a termelői büszkeség, a szakmai ész­revételek és az esélylatolgatások sajátos egyensúlyának köszönhetően békés légkörben. A szombat reggelt nyitó áhítat után dr. Urbán András szakmai fővédnök mutatta be a bírálókat, és elevenítet­te fel mindenki számára a besorolás szempontjait. A szakmai zsűrizéssel párhuzamosan az érdeklődők is meg­kóstolhatták az egy-egy szakmai asz­tal által tesztelt mintákat. Amíg a bírálatok összesítése és az oklevelek nyomtatása zajlott, kora délután Somlai Ferenc budakeszi borász a budai vörös újraélesztéséről szólt. Ezután - meglepetésprogram­ként - az Ümmögő együttes érkezett az oktatási központba Gömböcz Ró­bert vezetésével. A répcelaki fiatalok néptánc- és énekműsorukkal kápráz­tatták el a jelenlévőket. Módos Ernő szekszárdi borász előadásában a szekszárdi borvidék sorsán keresztül mutatta be, miként alakult a magyar borászat helyzete az elmúlt évtizedekben. A sokak által várt eredményhirde­tés során hét nagyaranyérem is gazdá­ra talált. Vacsora után oldott hangu­latban folyt az értékelés értékelése, s idén talán nem is fogalmazódott meg ellenvélemény a döntésekkel szemben. Vasárnap természetesen úrvacso­rái istentisztelet zárta az alkalmat dr. Lackner Pál püspök igehirdetésé­vel. A liturgus a vendéglátó intézmény lelkész igazgatója, dr. Hafenscher Ká­roly volt, aki az áhítatokat is tartotta. Legközelebb 2015. március 20-22. között találkozhatnak az evangélikus borászok és borbarátok a kilencedik borfesztiválon - most már mondhat­juk: természetesen Révfülöpön. ■ L.P. Budapestre látogat a neves amerikai Wartburg kórus Az utóbbi években örvendetes fejlő­désen mentek keresztül egyházunk amerikai kapcsolatai. Az Amerikai Evangélikus-Lutheránus Egyház (EL­­CA) Északkelet-iowai Egyházkerüle­tének 2010-es megkeresése nyomán olyan folyamat van kibontakozó­ban, amelynek végén reménységünk szerint a bajor és a finn testvérkap­csolatunkhoz .hasonló partnerségi szerződést írhatunk majd alá a nem túl távoli jövőben. 2011 júliusában Fabiny Tamás kül­­ügyekért felelős püspök látogatott el Iowába, majd 2013 májusában a Steven Ullestad püspök vezette ame­rikai delegáció ismerkedett egyhá­zunk életével, sokrétű szolgálati te­rületeivel. Időközben gyülekezetek if­júsági csoportjai vették fel a kapcso­latot egymással az óceán két oldalán. Ez év jelentős állomása pedig az io­­wai Wartburg kórus közelgő látoga­tása és koncertje lesz. Az énekkar az 1852-ben alapított Wartburg College professzionális kórusa. Ez az intézmény az amerikai evangélikusok egyik nagy múltú fő­iskolája, amelyet az eisenachi Wart­burg váráról neveztek el, ahol Luther németre fordította az Újszövetséget (1521-1522). Ugyancsak Wartburg várában élt Árpád-házi Szent Er­zsébet (1207-1231), akinek nevét jól ismerik, és emlékét híven ápolják nemcsak Türingiában, hanem az io­­wai Wartburg College-ban is. A Wartburg kórust 1937-ben alapí­tották. Az évtizedek során jelentős nemzetközi elismertségre tettek szert; a világ minden tájáról számos zene­szerző kérte fel őket műveik premier bemutatására. Számos nívós és előke­lő helyen koncerteztek már a Fehér Háztól a Carnegie Hallig, Dél-Afriká­tól Európa számos országáig. Idei eu­rópai turnéjukon hazánkon kívül ellá­togatnak még Olaszországba, Né­metországba, Franciaországba, Szlo­vákiába, Romániába, valamint Tö­rökországba is. Tizennyolc helyen lépnek majd fel, koncertet adnak pél­dául a velencei Szent Márk-baziliká­­ban, illetve Wartburg várában is. Ebbe a sorozatba illeszkedik tehát április 29-én, kedden 18 órától a rá­kospalotai evangélikus gyülekezet nagytemplomában (Régi Fóti út 73.) felcsendülő kiváló muzsika is. ■ László Virgil

Next

/
Thumbnails
Contents