Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-04-06 / 14. szám
Evangélikus Élet KULTÚRKÖRÖK 2014. április 6. » 7 Orgonakoncert virágvasárnap Beszélgetés Gárdonyi Zsolt orgonaművész-zeneszerzővel ► A Svábhegyi Református Egyházközség Felhő utcai templomában 2013 virágvasárnapján szólalt meg először az új orgona, Bemát István gyülekezeti tag ajándéka. A virágvasárnapi évfordulón - a milánói Immanuel missziós kórus tavaly áprilisi sikerén felbuzdulva - április 13-án, délután 4 órakor Gárdonyi Zsolt református orgonaművész, zeneszerző, zenetudós ad ünnepi orgonakoncertet. Közreműködik a Budahegyvidéki református kamarakórus Bereczky Anikó karnagy vezetésével. Tizenkét korálfeldolgozás fog elhangzani Johann Sebastian Bach és a két Gárdonyi műveiből. Az orgonamuzsikához rövid magyarázatok is kapcsolódnak, így mindenki közelebb kerülhet az istentiszteleti orgonazene legfontosabb műfajához, a korálfeldolgozásokhoz. A koncert előtt Gárdonyi Zsolt készséggel válaszolt kérdéseimre.- Szeretném, ha reformátusként is megismerhetnénk Önt. Választott hazájában, Németországban melyik gyülekezetbe jár templomba? Vasárnaponként ott hányán vesznek részt az istentiszteleten?Ebből mennyien magyarok? Alkalmanként játszik-e az ottani orgonán?- A legközelebbi református gyülekezet otthonunktól százhúsz kilométerre van, így evangélikus feleségem templomába járunk Würzburgban. Itt a mintegy kétezer gyülekezeti tagból ötvenen-hatvanan szoktak részt venni az istentiszteleteken, ez megfelel a német statisztikai átlagnak. Magyarok nincsenek közöttük. Az ottani orgonán természetesen már számos koncertet adtam.- Kérem, meséljen a gyökereiről. Hol, melyik templomban volt a keresztelője, konfirmációja, házasságának megáldása, gyermekének keresztelője?- Édesapám református, édesanyám evangélikus volt. A Kútvölgyi úti kórházban születtem közvetlenül a háború után, és néhány napra rá ott kereszteltek meg. Reformátusként a kelenföldi evangélikus templomban volt a konfirmációm evangélikus nővéremmel együtt: ugyanott, ahol 1942-ben Ordass Lajos, a nagynevű későbbi püspök eskette a szüléimét. A mi esküvőnk aztán a vesztfáliai Münsterben, Dániel fiunk keresztelője pedig Debrecenben volt. Az ő keresztapja ugyanis a nagyerdei templom orgonistája, Karasszon Dezső professzor. - Édesapja Gárdonyi Zoltán zeneszerző, zenetudós, a budapesti Zeneakadémia professzora volt, édesanyja Wallrabenstein-Bujdosó Ilona zenetanárnő. Szülein kívül kik voltak azok, akik meghatározták orgonistapályafutását, zenei, zeneszerzői és zenetudományi munkásságát?- Leginkább azok a zeneszerző-óriások, akiknek a zenéje már gyermekkorom óta rabul ejtett: így például Bach, Liszt, Franck, Debussy és Ravel lélegzetelállítóan nagyszerű művei.- A hit és művészet inspiráló összefonódásáról, formanyelvükről, hangzásvilágukról, a zeneművekben rejlő üzenetről - miről ismerhetők fel a Gárdonyi-művek?- Remélhetőleg ezekről is, de ezt minden zenehallgató bizonyára másmás módon érzékeli.- Miért nevezi az istentiszteleti orgonazene legfontosabb műfajának a korálfeldolgozásokat?- Az egyházzene létrejötte és története szorosan összefügg azzal, ahogyan az évszázadok legkiválóbb mesterei összekapcsolták az Istentől kapott tehetségüket koruk dallamvilágával. Természetesen a korálokhoz nem kötődő, úgynevezett szabad orgonazene műfaját is szeretem és művelem, ám egy gyülekezetnek az orgonazenébe való bevezetésére a korálfeldolgozások a legalkalmasabbak. Ezek ugyanis közismert, vasárnaponként közösen énekelt dallamokhoz kapcsolódnak, és egy adott koráldallam zeneszerzői kiteljesedése egészen sajátos módon hordozza magában a keresztyénség üzenetét, fgy az istentiszteleteken azok az emberek is közel kerülhetnek - illetve közel kerülhetnének! - a művészi igényű zenékhez, akiknek a hétköznapjaiban az értékálló zeneművekkel való találkozásra nem nyílik lehetőségük.- A személyes élmény mellett miért érzik úgy az orgonajátékát hallgatók, hogy nekik szól a mű, hogy Ön is ott van a műben?- Ezt én csak remélhetem - ezt a kérdést talán csak a hallgatók tudják majd megválaszolni a virágvasárnapi találkozásunk után.- Mi az oka, hogy fontos szerepet szán a templomunkban elhangzó orgonaszámokhoz kapcsolódó magyarázatoknak?- A korálfeldolgozás gazdag hagyományú és igen sokrétű műfajával sajnos alig találkozhatunk a református liturgiában, mivel istentiszteleteink általában nem adnak teret arra, hogy ott ezek a zenei kincsek vasárnaponként elhangozhassanak. A gyülekezeti ének bevezetése, az intonáció is gyakran csupán egy néhány másodperces tételtípus, amely a közmondásos „református egyszerűségnek” bizony nem a megtestesülése, hanem a karikatúrája. Ezért is van szükség külön alkalmakra és zenei ismeretterjesztésre - abban a reményben, hogy ezek az eredetileg istentiszteleti célra komponált művek egyszer talán eljutnak az egyházi köztudatba.- Ismert, hogy az észak-németországi Wildeshausenben az Alexanderkirche karigazgatója és orgonistája volt, és a Detmoldi Zeneművészeti Főiskolán is tanított, később pedig harmincöt éven keresztül a Würzburgi Zeneművészeti Főiskolán. Az európai, illetve amerikai főiskolák mesterkurzusainak előadójaként, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolájának vendégprofesszoraként miért tartja fontosnak, hogy jelen legyen a magyar zenei életben is?- Ezt azok a kollégák tartják fontosnak, akik engem újra és újra meghívnak Magyarországra.- 1979-ben Bajor Állami Díjat kapott, majd 2000-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktori címével, 2011-ben pedig a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki. Mit jelentenek Önnek az eddig kapott díjai?- Ezeket hálával fogadom, és annak jeleként érzékelem, hogy mások is osztják a céljaimat. Személy szerint egyébként díjakkal vagy díjak nélkül is ugyanazok a zenei törekvéseim.- Sikeres és sokrétű tevékenysége, az alkotó ember aktivitása mellett miért tartotta fontosnak, hogy virágvasárnap koncertet adjon a svábhegyi református templomban?- Kedves barátom, Ónodi Szabó Lajos építőművész jóvoltából már évek óta figyelemmel kísértem templomuk létrejöttét. Miután tavaly ősszel egy budapesti előadásom kapcsán megismertem kántorukat, György Erikát, kézenfekvő volt számomra, hogy felajánljak egy ilyen alkalmat. Legszűkebb pátriám amúgy is a XII. kerület, hiszen itt nőttem fel: örömteli gyermekéveimet 1959-ig a Sashegy és a Sváb-hegy lankáin töltöttem.- Mit tervez a koncert után?- Május elején Ausztriában mesterkurzust tartok a két Gárdonyi orgonaműveiről, június és október között pedig Würzburgban, Berlinben, majd Olaszországban, Svédországban, Dániában és Angliában fogok hangversenyezni. ■ Béres L. Attila HIRDETÉS Nyári kántorképző tanfolyamok A fóti Evangélikus Kántorképző Intézet szeretettel várja a kántori szolgálatra készülőket az idei nyári bentlakásos tanfolyamokra. A tanfolyamok időpontjai és vezetői: Június 26. - július 12. - Bence Gábor Július 17. - augusztus 2. - Németh Sándor Augusztus 5-20. - Kertész Botond Jelentkezni levélben (2151 Fót, Berda József u. 3.) vagy e-mailben (kantorkepzo@lutheran.hu vagy kantorkepzo@citromail.hu) lehet. Kérjük, hogy a jelentkezéshez mellékeljenek lelkészi ajánlást és rövid zenei életrajzot. A tanfolyamokkal kapcsolatos tudnivalókról a résztvevőket külön értesítjük. További információ a Kántorképző Intézet honlapján (http://kantorkepzo.lutheran.hu) található. Jelentkezési határidő: május 25. „Urunk, mi Uralkodónk, kinek dicsősége betölti az egész Földet, mutasd meg a te szenvedésed által, hogy te - az igaz Isten Fia minden időkben - a legnagyobb megaláztatásban is megdicsőülsz” Nagyhét zenéje 290 éve mutatták be Bach János-passióját ► A János-passió (BWV 245) bemutatásakor, 1724-ben Johann Sebastian Bach második éve szolgált Lipcsében. A gregorián passiót felváltó oratórium-passió a Szent Miklós-templomban a nagypénteki vesperáson csendült fel először, amely abban az évben április 7-re esett. A kétrészes János-passiónak több változata ismert. A feleimben az első bemutatón elhangzott és ma is használt nyitókórus szövege áll; a második, 1725-ös verzió részét képező O Mensch, bewein dein’Sünde groß (EG 76) - Ember, sirasd nagy bűnödet (GyLK 812) - a Máté-passió végére került. A János-passió megszólaltatása a Deák téren a Lutheránia énekkar előadásában virágvasárnap és nagyszombaton több évtizedes hagyományra tekint vissza. Idén a Lutheránia mellett a szintén számos évad óta játszó Weiner-Szász kamaraszimfonikusokat és Zádori Mária szoprán, Schöck Atala, Bakos Kornélia alt, Megyesi Zoltán, Kálmán László tenor, valamint Jekl László és Berczelly István basszus szólistákat hallhatjuk dr. Kamp Salamon vezényletével. János evangéliumának 18-19. fejezete szólal meg a Luther-Biblia szerint a recitativókban és a népet megjelenítő turbakórusokban. Bach emellett kétszer Máté evangéliumát is felhasználta (Péter sírása és a templom kárpitjának kettéhasadása). A cselekmény közbe ékelt korálok szövegét különböző személyektől vette át, többek közt Luther Márton egy strófája is elhangzik ( Vater unser im Himmelreich - Mi Atyánk, ki vagy mennyekben; EÉ 72,4). A korálok kiemelt szerepe az evangélikus identitás részét képezi. A passiót keretező nyitó- és zárókórus és a szemlélődő részek, vagyis az ariosók és áriák szövegírója ismeretlen. Egyes feltételezések szerint Brockes és Postel verseit kölcsönvéve feltehetően maga Bach állította össze őket. A Máté-passióhoz képest is nagyon drámai mű sokszor zenéjében is érzékelteti a tömeg manipuláltságát vagy az egyes szereplők háttérgondolatát. Bach páratlanul szuggesztív, plasztikus hangfestése János evangélista izgalmát adja vissza néhol Máté szavaival kibővítve. Bizonyára sokaknak a fülébe cseng Péter sírása, ahol az evangélista a recitativóból hirtelen szinte ariosóvá dúsítva, kromatikus menetben, mintegy vonaglóan festi meg a tanítvány elcsukló zokogását. Szintén az evangélista érzékelteti, amint Pilátus vadul, brutális erőszakkal megkorbácsolja Jézust (und geißelte ihn). Jézus hihetetlenül dallamos recitativóiban is ráérezhetünk Bach hangfestésére: amikor Jézus küldetésének célját nyilvánítja ki, végtelen hatalmát szimbolizálva majdnem kétoktávnyi hangterjedelmet jár be. Szintén feltűnő a recitativók s az azokat követő áriák szoros kapcsolata: az evangélista elmondja, hogy Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust (nachfolgen - követni), s ezután a szopránária azonos hangközzel indítva énekel Jézus követéséről. Jézus utolsó szava a kereszten (Es ist vollbracht - Elvégeztetett) szelíd megadással hajlik le, s az ezt követő altária ebből a motívumból bomlik ki. A második, talán még eseménydúsabb, mozgalmasabb részben (Nr. 27-52) a turbakórusok szimmetrikusan helyezkednek el, s ennek középpontjában, valamint kezdetén és végén is korái áll. A tételpárok pedig egyazon tematikus anyagból épülnek fel. Igen közel áll hozzám a basszusszólóba iktatott korái Jézus halála után (Nr. 60, Mein teuer Heiland, laß dich fragen / Jesu, der du wärest tot - Hűséges Megváltóm, hadd kérdezzelek meg / Jézus, aki halott voltál), amely a hívő lélek kétkedését s ezalatt válaszként a reményt fejezi ki. (Ez a koráldallam egyébként még kétszer szólal meg a passió folyamán.) Emellett a kottakép is érzékletesen festi meg a szöveget, például keresztet tesz ki a megfeszítés alatt a hangjegyek elé. A mester saját névjegyét, a tizennégyes számot (14 - Bach nevének betűi számokra átváltva ennyit adnak ki) gyakran odateszi, hiszen tizennégy turbát iktat közbe, és maga Jézus is tizennégyszer szólal meg. Pilinszky János 1963-ban így számolt be az Új Ember katolikus hetilapban a János-passió hallgatásáról: „Romantikusan kereső szívünkre induláskor jótékony borogatás a zene, aztán van egy pillanat, mikor elunjuk, kételkedni kezdünk jogosultságában. De Bach nem tágít: e pillanatnyi holtpont után jön el az ő ellenállhatatlan dicsősége. De az a dicsőség már nem is az övé. Mire a passió záró kórusa fölzeng: magát a Fiú által megdicsőített Atyát idézi, vitális istenérv e zene. A végén vagyunk a legbefogadóbbak, a harmadik órában a legfrissebbek. Pedig lényegében az egész mű végig ugyanarról szól, ugyanarról egyre forróbban, egyre idődenebbül, egyre időtíenebb frissességgel, hogy amit első ütemeiben már közölt velünk, az az utolsókban váljék vadonatújjá. Most akár abba is hagyhatja: örökké folytatódik bennünk dallama. Megérkeztünk az öröklét zsengéire.” A monumentális művet évről évre végighallgatva mi is Pilinszkyvel együtt élhetjük át a Bach által nagyon kifejezően megjelenített krisztusi szenvedéstörténetet és megdicsőülést. ■ Halász-Táborszky Györgyi HIRDETÉS Mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzési szak A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Mentálhigiéné Intézete 2014 szeptemberétől akkreditált mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakirányú továbbképzést hirdet humán segítő foglalkozású szakemberek (pedagógusok, szociális területen dolgozók, lelkészek, orvosok, ápolók stb.) részére. A képzés időtartama: 4 félév (387 óra), havonta két nap (péntek, szombat). Felvételi kritérium: főiskolai vagy egyetemi végzettség, személyes alkalmasság. Jelentkezni a mental.usn.hu honlapunkról letölthető jelentkezési lapon lehet. További információk a fenti honlapon olvashatók vagy az 1/266-0878-as telefonszámon kérhetők.
