Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-03-30 / 13. szám
4 «l 2014- március 30. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Közös önkénteshálózat Új szolgáltatással bővült a TESZ I»- Folytatás az 1. oldalról Lévai Anikó tizenhat év önkéntestapasztalatait, a sokszínű, határokon innen és határokon túl végzett, folyamatosan megújuló, a feladatok szabta igényekre reagáló, fejlődő, szerteágazó tevékenységet foglalta össze inspiráló beszédében. Kiemelte többek között, hogy nem nehéz jó, jobb embernek lenni. Az önkéntességhez nem is kell különlegesnek lenni, csak mindenkinek a maga helyén a maga képességeinek, lehetőségeiöröméből, bizakodásából, kedvességéből merítve. A jószolgálati nagykövet beszédében számos további tapasztalatot osztott meg a jelen lévő evangélikus gyülekezeti képviselőkkel, kiemelve, hogy sok a tennivaló, s minden önkéntes felajánlás, segíteni akaró kéz talál feladatot, amelyben hatékonyan segíthet. A beszédet követően a találkozó résztvevői számára az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Diakóniai Osztályánek a felajánlásával kell fogadnia és elvégeznie az adódó feladatokat. A jószolgálati nagykövet az alázattal végzett önkéntes munkára hívta fel a figyelmet. Hozzáfűzte: a problémát a rászoruló „gondszemüvegén” keresztül szükséges megvizsgálni, hogy hiteles legyen a felmérés, amely után azonban meg kell maradni a segítő szerepében, azaz higgadtan és nyugodtan a támogatásra kell koncentrálni. Lévai Anikó elmondta azt is, hogy az önkéntes tevékenység során nemcsak a segélyezett, hanem a segítő is gazdagodik, például a támogatott nak képviselői mutatták be a szervezetek munkáját, súlyt helyezve az együttműködés lehetőségeire. A programindító találkozó után a két szervezet együtt kezdi meg az önkéntesek képzését a várható feladatokra Vas, Békés és Pest megyében. A képzésen való részvétel térítésmentes, a jelentkezés folyamatos. ■ Kis Boáz A programról további információ az Evangélikusba honlapon olvasható, vagy a zita.pelok@lutheran.hu e-mail címen kérhető. ► Folytatás az 1. oldalról A reformátorról elnevezett utca első száma alatt található Luther Ház megnyitóünnepségén részt vevő vendégseregben a magyarországi, csehországi, szlovákiai és nadlaci (Románia) evangélikus diakóniai szolgálatok képviselői mellett jelen voltak az engedélyeztetési procedúrában illetékes hatóságok képviselői is. Küldöttséggel vett részt az ünnepi eseményen a Szerbiai Szlovák Evangélikus Egyház is. A megnyitó után a fenntartó Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség agapéra hívta az ünneplő vendégeket és gyülekezetét. A finom ebéd elköltését követően, a kora délutáni órákban került sor a nemzetközi diakóniai konferencia szláv platformjának harmadik ülésére, melynek témacíme ezúttal így szólt: Szenvedélybetegek gondozása keresztyén környezetben. Előadást tartottak a diakóniai partnerszolgálatok képviselői, közöttük a Nagyszombati Egyetem Szociális Munka Tanszékének professzora, dr. Libusa Radková. A konferencia előadói szinte egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a szenvedélybetegség gyógyítható. Ennek hogyanjára ugyan sokféle recept létezik, ám csak egyetlen olyan modell bizonyult működőképesnek, amely az első gyógyulás utáni visszaesést is képes megakadályozni: ha Jézushoz vezetjük az embert. Megtérése után az ilyen ember elhivatott és szabadult keresztyénként éli tovább az életét, többnyire valamelyik befogadó, élő gyülekezeti közösségben. A tótkomlósi Insula Lutherana - a Luther udvar - szinte teljesen beépült. Az új, százhetvennégy négyzetméter alapterületű Luther Házon kívül a telken található egy lelkészlakás, a kézműves- és klubfoglalkozásoknak otthont adó úgynevezett Napraforgó Ház és a régi Koppány-parókia. Ez utóbbiban a TESZ alapszolgáltatása működik, ezért szükséges volt az épületelnevezéseket pontosítani. Néhai Koppány János lelkész szolgálatára való emlékezésként a régi Koppányparókiát - a jobb helyi tájékozódás reményében - az ünneppel egy időben Koppány János Háznak nevezték el. Az akadálymentesített Luther Ház előreláthatóan május elején kezdheti meg - reménység szerint áldásos - működését. Egyelőre tizenöt szenvedélybeteg nappali ellátását tervezik, mégpedig három gondozási csoportban, figyelemmel az ellátottak speciális igényeire, szenvedélybetegségük jellegére. ■ Szpisák Attila A baptista sajtó napja ► A Protestáns Újságírók Szövetsége (Prúsz) négy alapítójának egyike a Magyarországi Baptista Egyház. Gyülekezeteiben minden esztendő márciusában sajtóvasárnapot tartanak. Ennek a vasárnapnak a tematizálása jóval megelőzte az országosan is március 15-én tartott magyar sajtó napját. A baptisták egykori kiemelkedő irodalmára és sajtómunkása, dr. Somogyi Imre (1894-1951) már a negyvenes években meghirdette a baptista sajtó napját, arra emlékezve, hogy 1895. március 15-én jelent meg az egyház hivatalos lapjának, a Békehírnöknek az első száma. A sajtóvasárnap célja nemcsak az, hogy országosan is megemlékezzenek a nagy múltú baptista sajtóról, hanem hogy emlékeztessék a gyülekezetek tagjait a média fontosságára, biztassák a testvériséget a sajtómunka támogatására. Ezen a vasárnapon országszerte imádságban viszik Isten elé mindazokat, akik a médiában munkálkodnak. Ócsán, az egyház egyik nagy múltú gyülekezetében a március 16-i sajtóvasárnapon ünnepi előadásra kérték fel Marosi Nagy Lajos szerkesztőt, a Prúsz egyik alapító tagját. Jó alkalom volt ez arra, hogy a sajtó hivatásának méltatásán túl egy rövid sajtótörténet felvázolásával megismertesse hallgatóival, főként a fiatalabb nemzedék tagjaival a hazánkban 1846 óta jelen levő evangéliumi szellemű baptisták gazdag sajtóéletét. Az előadó úgy mutatta be a sajtót, mint amely nemcsak a politikát, nemcsak a bulvárt képes szolgálni, hanem - mint keresztyén sajtó - beállhat az evangéliumhirdetésnek és a krisztusi tanítások terjesztésének sokféle eszköze közé. Néhány fontos szempont is elhangzott arról, hogy milyen is legyen egy keresztyén sajtótermék. Nemzeti költőnk, Petőfi Sándor szavait idézve - „Nagy munkát vállal az magára, ki most kezébe lantot vesz” - az előadó utalt az újságíró, a cikkíró, az írásos bizonyságtételt közlő személy felelősségére minden szóért, minden betűért. Hangsúlyozta, hogy amíg a kimondott szó, amely egy adott pillanathoz kapcsolódik, elszáll, a nyomtatott sajtóban közölt írások rögzülnek, megmaradnak. Nemcsak az építő gondolatok, hanem az esetlegesen rosszul sikerült fordulatok vagy éppen a később korrigálásra szoruló gondolatok is. A nemzeti ünnepünkhöz is kapcsolódva megtartott sajtóvasárnapon természetesen szó esett a cenzúráról is. A mai egyházi újságok szabadok, de egy cenzoruk ma is van: ez pedig az Isten igéje. Egyházi lapjainkban minden olyan írás megjelenhet, amely a Biblia tanításának nem mond ellent sem teológiai szempontból, sem pedig lelkületében, stílusában. A hívő ember legfőbb tápláléka az ige, de a keresztyén sajtónak is lelki tápláléknak kell lennie. A baptista lapokban olyan írásokat kell közölni, amelyek segítséget adnak az olvasóknak a lelki növekedésben, összhangban vannak a Szentírás szellemiségével. Az eligazító és megvilágító cikkek nyújtsanak segítséget az olvasónak. Óvjanak, bátorítsanak a hitélet göröngyös útjain. Mutassanak a célra, amiért érdemes dolgozni, sőt áldozatot is hozni. Legyenek alkalmas eszközök a kapcsolatteremtésre testvértől testvérig, szívtől szívig. Fontos szempont az is, hogy megfelelő arányban legyenek az egyházi sajtóban a hírek, az információk, amelyek a kapcsolatteremtést munkálják, a kulturális témák, amelyek az olvasók szükséges tájékozottságát gyarapítják, és a hitbuzgalmi írások, amelyek a lelki növekedést segítik elő. A rövid sajtótörténeti áttekintésben szóba került az 1892-ben megalapított Múlt, jelen, jövő keresztyén szellemű naptár (ma Baptista kalendárium), az 1895-ben megalapított Igazság Tanúja és a Békehírnök, az Olvasd! evangéliumi röpirat, A Kürt, a baptista ifjúság lapja, a Hajnalcsillag című gyermeklap, az 1945-től megjelent Lelki Élet, majd a rendszerváltást követő jelentősebb gyülekezeti lapok, a Nap utcai Sión Őre és az újpesti Új Lant, a debreceni Mécses és a pécsi Üzenet. Az Életjel című ifjúsági lap, a Vasárnapi Iskolai Híradó, a Szolgatárs, a lelkészek tájékoztatója és a Baptista Magazin vagy a Lelki Életünk néven megjelent egyházkerületi újság, néhány baptista alapítványi lap, köztük a Baptista Szeretetszolgálat lapja, a Felebarát. Marosi Nagy Lajos megemlékezett a határon túli magyar baptisták sajtótevékenységéről is, az erdélyi Szeretet és Az Üdv Üzenete című lapokról, illetve az észak-amerikai Evangéliumi Hírnökről is. Szó került az 1910-1927 között a Budapest VII. kerület, Hársfa utca 33.-ban működő Baptista Nyomdáról is, amely nemcsak lapokat, hanem könyveket, kórusgyűjteményeket is nyomtatott. Az előadás azzal is foglalkozott, milyen az érdeklődés ma az egyházi újságok iránt. Mi tagadás, átalakulóban van az egész világ. Folyamatos átrendeződésnek vagyunk a tanúi. Gondoljuk csak végig a 21. század emberének szokásait. Ki olvas ma igazán? Nem csak a könyvek, újságok borsos ára tartja vissza az embereket. Megváltoztak az olvasási szokásaink is. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy ez a megváltozott olvasási kedv kihat az egyházi sajtóra is. A baptista egyház lapja, a Békehírnök egyre kisebb példányszámban talál gazdára. Leginkább csak az idősebb korosztályban. De jaj, ha így van ez a számunkra legfontosabb és legmagasabb rendű sajtótermékkel, a Bibliával is! Milyen jövője van a keresztyén sajtónak? - tette fel a kérdést végül az ünnepi délután előadója. Azt gondolom, attól függ a baptista sajtó jövője - mondta -, hogy menynyire érezzük szükségét annak, hogy a naponkénti rohanás után - akár tévézés helyett is - olvassunk igét, igemagyarázatot, keresztyén könyveket, köztük a közel másfél évszázada elindult baptista sajtó termékeit, támogatva ezzel saját lapkiadásunkat. ■ E.É. . rlAI’! MAH.VHA/ MVA’AIOS IAPM Békehímök .. Igazi szabadság Ünnepi megemlékezés március 15-én '. -toíraifíiOys* 9 *u#ax-lmk iSMxn tv-mtv-k a masuk ,IvicES, fmnt ti táv»« It,ní ■ mátokét ». ..... Mlwi.nk wa» va-ncn iuohs .n c stmég v a«*},* i.fm-:- «.«Mirfrf Mart. .»r*r& ' : kiVxíU<nútc%U»*cpíÍM. l’l?N-n bcifalr. haf, na hNntck i-humk. linói «oda. • píkü.ll fkfotrtfy mául* II knjra. .,é.k r--n,-e Z- >..- ■ X- is b-.lrtvaf 9 5anll..l*c IlP-Hii J qy ty*. ;• r.. mtl pút Lrfnrtßa Ivirjaiit. min - ekkor lenVal*. meg tér," i Wi.c* - x, * ého-n-k' » KZnO, a tűik semreafi EV>b»tó»<r<fű£sc. »5: mar.*» U- «uk-i»»!* / JW <A.Vp- ct /WkA Lvr-'. I« iÚKútaita le V. liuk' OwHa II.- '.A iUK>tou!a»lai - akii kokte«. /Vim.«udi Jfe«. a vertier mim® o«t* •«.!-» .-r.-p ;mtk. . ><k kit >i<HvkWx KM), t U-MXM Miktoá ■•nmei .■■■ »«rt »I „ «n eu*-<9(uiMmwn%o«Sn. f&t. mm.*» tteuulamrcpctrii k«j'h»umk. Nme* »«gumik'a ........... HIKIl III I .a-ml---J------------------------------------------------------y IMfn* torra*** A. SAíkl i 1 I ítnvtrr-r lenUtik s Uisyivll'ik! ' c* á!*ualattoiíiiar.ckc(iy. k '1 la, iMHtpa Ck-.y»v: -népe»MnS. Uso. " nyugali mípki.v •esCTskw* -lmtúl Uxttffrei?' ... . ISSV-W fcnxlOmt és a JUW. •» airjtoolM uat vri-aWgAiK mrtmiiUlM. hoje-lo* »kel. itünt abogv ,Jt nép. nlaW- uviiO.wIvu • Jcbclsfyr* *r tíf K «MAíiopé». a |Wlilik*i (pvaéj. l<-lwvs " Sasijaiig nem *.'•> a iieui/oiitt-iRk Tx.-n.vi vm a«Ut-bigi>. Er nem u, ldKM«ra a hin* tsyúttmükfnl-« »w» Jdr-ker-Aís. • ii tchcis-i-sor. a »,-Vcicm. fii* ‘«ni' #«. te qp mpnet *nu mmu-t isi) tv am Kowhd e , -> a: in Siethetni t MV^ry. Bem ítttae. hrrkrr.lá *3t £*■ Klapka e* LVmhmt.-ky fcrrv tana .maapn S w <- mini I»Hb|pTni«iarfei a I ..... M-vt , * diainak mfegva ohm.Véréi ■ tata...rvaelHMsetun. Ua,unnMr%«ir,éiwn (l«n. jn«i< iS. luk mk. nÁtt lanuru Sa-pdV ' mart—j---|-----*' ■ rrei«* c iöiy-1 j kftj írdckci. 1 h«a. a UMi (hír taivekcrtne a Ünnepi számunkban a magmmág és a nemzetiségek összaarozásáről közlünk írásokat
