Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-03-23 / 12. szám
Evangélikus Élet EVANGÉLIKUS ÉLET 2014. március 23. *■ 3 Díjazott evangélikusok Esperesek találkozója Nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend tisztikereszt, Magyar Érdemrend lovagkereszt, Magyar Arany, Ezüst és Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket adott át Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere március 15-én a budapesti Művészetek Palotájában. „Azok az igaz tettek, amelyek jutalma önmagukban van. Amikor nem az elismerés motiválja az embert. Kitüntetést adni akkor jó és hiteles, ha mögötte közösség és közösségi akarat áll. Egy kitüntetés ugyanis maga a társadalom értékrendjének formálása. Nagy felelősség azok számára, akik adják, és nagy felelősség azok számára, akik kapják, hiszen példaképeket teremt” - mondta beszédében Balog Zoltán, hozzátéve: a nemzeti közösség akkor emelkedik, ha a munka társadalmi értékké válik. Áder János köztársasági elnök megbízásából Balog Zoltán a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét adta át - többek között - Zabolai Csekme Éva evangélikus lelkésznek, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Hivatala volt munkatársának, a Lutheránus Világszövetség női osztálya vezetőjének, nemzetközi szakértőnek; Kutyej Pál Albert nyugalmazott evangélikus lelkésznek pedig Magyar Ezüst Érdemkeresztet. Az emberi erőforrások minisztere múlt pénteken művészeti és szakmai díjakat adott át Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. Ennek során Ki*■• váló Művész elismerésben részesült - mások mellett - Richly Zsolt Gábor Balázs Béla-díjas animációs filmrendező, érdemes művész is, akinek jelenlegi (rajz)filmes vállalkozásáról lapunk 5. oldalán is tudósítunk. ■ Forrás: MTI A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) Média Életműdíját vehette át hétfőn Budapesten Vass István Zoltán, a Magyar Rádió volt riportere és Novotny Zoltán, az MTVA munkatársa, aki a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóbizottságának és a Protestáns Újságírók Szövetségének is az elnöke. A hagyományosan a magyar sajtó napjához és a nemzetközi nőnaphoz igazodó MOB-ünnepségen a médiadíjak mellett A Nők Sportjáért díjakat is átadják. A díjakat ezúttal Borkai Zsolt, a MOB elnöke, Regőczy Krisztina elnökségi tag, a nőbizottság vezetője, valamint Riskó Géza médiabizottsági elnök, az MTVA sportfőszerkesztője adta át a Larus Étterem és Rendezvényközpontban - több olimpiai bajnok jelenlétében. ■ Forrás: MOB ► A két éve alapított, A Kaposvári Evangélikus Gyülekezetért díj különleges jelentőségű az egyházközség életében, hisz azokat a hűséges gyülekezeti tagokat ajándékozza meg vele a kaposvári közösség, akik sokat tettek a kaposvári, somogyi szórványevangélikusság megmaradásáért, erősödéséért. Két évvel ezelőtt dr. Horváth József gyülekezeti felügyelő, idén pedig Vönöczky Gábor kórusvezető kapta az elismerést és a vele járó - a templom ajtaját megjelenítő - emlékplakettet. A Kaposvári Evangélikus Egyházközség presbitériuma február 13-án döntött úgy, hogy az immár tizenhét éve működő Kaposvári evangélikus kórus vezetőjét tiszteli meg a gyülekezeti díjjal. Vönöczky Gábor feleségével együtt évtizedek óta hűségesen végzi szolgálatát nemcsak a kórusban, de a kaposvári evangélikusok között is. Számtalan városi, megyei és országos rendezvényen vezette az evangélikus kórust, és öregbítette a kaposvári gyülekezet hírnevét. A Kaposvári evangélikus kórus tavaly többek között a Művészetek Völgyében lépett fel, idén pedig a lengyelországi Wroctavban fog koncertet adni a közép-kelet-európai keresztyének találkozóján. A zene szeretetének átadása mellett a kórusvezető közösséget is kovácsolt az énekkarral, amely igazi motorja lett a Kaposvári Evangélikus Egyházközségnek. Vönöczky Gábor munkáját a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület vezetősége Weltler Jenő-emlékplakettel díjazta. A Kaposvári Evangélikus Gyülekezetért díj átadására március 9-én, böjt első vasárnapján úrvacsorás istentisztelet keretében került sor a kaposvári evangélikus templomban. Az ünneplő gyülekezet az átadásig titokban tartotta az eseményt a díjazott előtt. A díj átadásakor Pongrácz Máté lelkész, valamint Oláh György presbiter köszöntötte a díjazottat, többek között az alábbi igével: „...akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg járnak, és nem fáradnak el’.’ (Ézs 40,31) A köszöntő szavak után egy áldó ének csendült fel a karzatról a kaposvári kórus előadásában. Az énekkar hetek óta készült titokban a megható pillanatra. Vönöczky Gábor karnagy (képünkön) a díj átvétele után megköszönte a gyülekezetnek a kedves gesztust, és háláját fejezte ki a kórus évtizedes hűségéért, szeretetéért és azért, hogy közösséggé váltak, akik együtt hirdetik Isten nagyságát a somogyi, dunántúli keresztyének, evangélikusok körében. ■ P. M. ► Egyházunk esperesi kara egy évben négy alkalommal ülésezik, hogy tagjai időről, időre megbeszéljék az evangélikus egyház aktuális kérdéseit, illetve az esperesekre váró legfontosabb feladatokat, teendőket. Az idei első ülésre március 11-én, kedden került sor Kiskőrösön, a helyi evangélikus iskolában. A nyitóáhítatot vendéglátóként Lupták György, a Bács-Kiskun Evangélikus Egyházmegye esperese tartotta * Ézs 50,4-7 alapján. A tanácskozás első blokkjában Bárdossy Tamás, az országos iroda gyülekezeti referense értékelte a szolidaritási alap bevezetésének eddigi tapasztalatait. Elmondta, hogy csak kisebb zökkenők kísérték az új rendszer elindulását, ám a jelentkező problémákat kezelni lehetett. Csorba Gábor, az országos iroda gazdasági osztályának vezetője tájékoztatást adott többek között arról, hogy az egyházmegyéknek nyújtott pénzügyi támogatás 2014-ben nő, míg az egyházmegyei építési segélykeret összege a tavalyi évhez képest változatlan marad. A gyakorlati kérdések megbeszélése után az esperesek dr. Reuss András előadását hallgathatták meg. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa az állam és egyház kapcsolatát teológiai megközelítésben vizsgálta. Az előadás kiindulópontja Luthernek a két birodalomról szóló tanítása volt. Az állam és az egyház is Isten birodalmának tekinthető, bár mindkettő másképp működik. Az állam feladata, hogy biztosítsa a társadalmi igazságosságot, az emberek közötti méltányosságot és szabadságot. Az egyház feladata viszont, hogy hirdesse az evangéliumot, ezzel Isten országába vezesse az embereket, az államnak pedig erkölcsös polgárokat neveljen. Ez az egyház részéről lelki feladatnak tekinthető. Az egyháznak még mindig van némi politikai jelentősége, bár egyre inkább ellenséges környezetben él és szolgál - fejtegette a professzor. - Ennek ellenére az egyház nem vonulhat teljesen vissza, nyitottnak kell lennie a világ iránt, hiszen a dialógus fontos. A pártpolitikai kötődés azonban veszélyes. Az egyháznak mint a társadalom részének tiszteletben kell tartania a társadalmi rendet, de ha a felsőbbség diktálni akar, akkor szólnia kell. Az egyház szólhat mint civil szervezet, mint nyomásgyakorló csoport és mint a társadalom egyik érdekcsoportja. Jó lenne - fejezte be előadását dr. Reuss András -, ha az ezekre a kérdésekre fókuszáló viták Jézus Krisztus iránti lojalitással folynának. A következő esperesi tanácskozás helyszíne június elején Bakonycsernye lesz. ■ Kiss Miklós Nagy Tiborra emlékeztek Székesfehérváron a március 15-én száz éve született Nagy Tiborra, az evangélikus gyülekezetben negyvennégy éven át, a legnehezebb időkben is hűséggel szolgáló lelkészre emlékeztek. A templomi istentiszteletet követően megkoszorúzták a sírját az evangélikus temetőben. Bencze András püspökhelyettes, a gyülekezet lelkésze kiemelte elődjének csendes, példaadó szolgálatát a fehérvári evangélikusok között. N EvÉlet-infó Lelki akadálymentesítés Lapunk előző számában tudósítást olvashattunk a Déli Egyházkerület gyülekezeti vezetőinek bonyhádi „vitorlabontásáról”. Az együtt gondolkodást onnan szeretném folytatni, ahol a konferencia záró úti áldásában abbahagytam: a lelki akadálymentesítés kérdésétől. Napjainkban a fizikai akadálymentesítés ismert követelménnyé vált, hiszen a korszerű építkezési előírások szerint csak olyan középületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, amelyek mozgássérültek számára is akadálymentesen megközelíthetők: van rámpa, lift stb. Erre a jogos igényre gyülekezeti épületeknél, templomoknál is igyekszünk odafigyelni. De vajon mi a helyzet az úgynevezett „lelki akadálymentesítéssel” egyházunkban? Milyen külső és belső gátak zárják el az esetleges Isten-keresőket az éltető forrástól? Az evangéliumokban számos helyen olvashatunk arról, hogy sajnos a Jézushoz közel álló tanítványok, „szimpatizánsok" is válhatnak akadállyá. Gondoljunk csak a Jézushoz közeledő szülőket és gyermekeket megállító tanítványi kordonra. A gutaütött gyógyulásáért fáradozó betegszállítók is a Mester körüli tömeg miatt kényszerülnek tetőbontásra. Zákeusnak fára kell másznia, hogy láthassa a Názáretit, mert a tömeg tudatosan kirekeszti. A szeme világáért kiáltó vak koldust is a Jézus előtt járó kísérők próbálják elnémítani... Bizony, igencsak jogos a Bonyhádon többször is előkerült apostoli kérdés, amelyet először talán Péter fogalmazott meg döbbenetesen őszinte önkritikával: „...ki vagyok én, hogy akadályozzam az Istent?” (ApCsel 11,17) Az elsőnek kiválasztott apostol rácsodálkozik Urának minden etnikai és vallási határt átívelő szeretetére, amellyel nem csak a választott nép tagjaira árasztja ki Szentlelke ajándékát. Erre a meglepetésre a kezdetben még szűkkeblű hallgatóság Istent dicsőítve így reagál: „Akkor tehát a pogányoknak is megadta Isten a megtérést az életre’.’ (ApCsel 11,18) Az akadálymentesítés programja megszólalt a bonyhádi csoportmunkában papírra vetett tömör gyülekezeti, egyházkerületi küldetésnyilatkozatokban is. íme egy csokorra való, továbbgondolásra érdemes idézet. Mi a legfontosabb feladatunk evangélikus gyülekezeti vezetőként 2014- ben Magyarországon:- Útmutató életjelekké válni a Jézussal való akadálymentes találkozásra.- Hiteles tanúságtétel világos beszéddel, világos tettekkel, világos hittel, felelős szeretettel.- A tiszta ige hirdetése hitelesen, példamutatással, befogadó módon.- Az örök evangélium hirdetése a mai kor emberének modern eszközök segítségével.- A fiatalok nyelvén válaszolni az őket foglalkoztató kérdésekre.- Cél: a növekedés.- Eszköz; hitébresztés és mobilizálás a gyülekezeten belül.- Szolidaritás a gyülekezetek között.- Jó igehirdetéssel szólítsuk meg az embereket.- Óvjuk a családokat.- Tudjunk egymásért imádkozni, hittel hordozni a terheket... Szeretném remélni, hogy ezek a küldetésnyilatkozat-forgácsok kovászként közös gondolkodásra indíthatnak országszerte gyülekezeti presbitériumokat, közösségeket, hogy lehetőleg minden evangélikus egyházközség próbálja megfogalmazni a maga saját küldetésnyilatkozatát a rá jellemző adott helyzetben, környezetben. Talán ismert angol kifejezéssel élve: ez lehetne az úgynevezett „mission-statement” amelyben a „lelki akadálymentesítés” szükséges lépései is megfogalmazódhatnak. * * % A lelki akadálymentesítéssel kapcsolatban Szarvason is személyes élménnyel gazdagodhattam a közelmúltban. Március 10-én ünnepélyes keretek között került evangélikus fenntartásba a szarvasi Zöldpázsit utcai óvoda, amelyet pályázati pénzekből, közel százhúszmilliós költségvetéssel, a 21. századi igényeknek maximálisan megfelelő módon korszerűsített és bővített a város önkormányzata. (Az óvoda épületének képe lapunk 1. oldalán látható.) A rövid épületáldó liturgia kereté- * ben szólhattam a lelki akadálymentesítés aktuális fontosságáról is. A rendszerváltás előtt, hosszú évtizedeken át éppen a gyermekeket próbálták tudatosan elzárni a jézusi értékek megismerésétől. Felszabadító öröm, a történelem Urának lelkesítő ajándéka, hogy napjainkban a hazai „gyermekkertekben” (Kindergarten) is szabadon taníthatunk a gyermekeket magához ölelő, őket megáldó Kertészről, Pásztorról, Jézus Krisztusról. A szarvasi óvoda neve (Zöldpázsit) is eszünkbe juttathatja az ismert evangéliumi történet alapján íródott, megkapóan kedves gyermekének szövegét, melynek dallamát Kodály Zoltánnak köszönhetjük. Az átadóünnepség keretében természetesen meg is szólaltattuk énekeskönyvünk ÉGTÁJOLÓ 536. énekét, amely akár himnusza is lehet majd új óvodánknak: „Pázsitdombon üldögél, / Tarka nép közt hófehér. / Látod-é, most ránk tekintett! / Ugyan mit beszél? // Zordon férfi közeleg. / »Hess, el innen, kicsinyek! / Isten Fiát gyermekfővel / Meg nem értitek.« II Értjük bizony, ami jó, / El ne kergess, morc apó! / Zengünk néki olyan zsoltárt, / Mint a kis rigó. // Szól a Mester: »Jöjjetek! / Szívem népe, kisdedek, / Versenyt égi madárkákkal / Énekeljetek!«” íme a zseniális jézusi akadálymentesítés nagyszerű példája, amelyben mi is munkatársai lehetünk! Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület
