Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-03-23 / 12. szám
„Aki hozzám hasonló érzésekkel látogatott el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe, bizony csalódott Cameron Carpenter játékában.” Az orgona Paganinije !► 4. oldal „Abban a reményben koptatjuk a történelmi város utcakövét, hogy egyházunk reformációi előkészületeivel - benne a készülő Luther-filmmel - mi is bekerülünk a nemzetközi vérkeringésbe.” Luther megmozdul és megmozdít 5. oldal „A felekezeti elkülönítés egyúttal népi elkülönítés is volt.” Egy betelepítő báró !► 6. oldal „Személyes lelkipásztori tapasztalataik alapján hasonló következtetésekre jutottak: minden vétek és bűn a tudatlanságból ered, ezért törekedni kell az emberek nevelésére.” Párhuzamos elképzelések W- 13. oldal Lelki akadálymentesítés W- 3. oldal A korái nagy mestere: S. Scheidt !► 5. oldal Izlandi passióénekek 6-7. oldal A megtalált Szentföld !► 8-9. oldal „Ez az a nap!” roadshow !► 11. oldal Interjú keresztény néptáncosokkal !► 12. oldal Fogantatott Szentiélektől Szák Kocsis Pál Út Nap vibrál üvegzöld tótükörben,- a part kövével nyelvel csobbanása... Meddig, s miért? Múló-eltűnőben Mohó vággyal árnyék-javakra vágyva? Tél-fosztott kamránk kiürülőben, Hideg álomban ver a szív, az árva. Megjön-e az elfelejtett vendég Roskadt kezekkel kisepert szobánkba? Vesztes életek vetőfonalát, Mely a szövőszék hengerébe sápad Láthatatlanul, időn s téren át Átszövik szép, színesen fénylő szálak. Vannak vakok, s van talán, aki lát, A retinákra képek fénye árad, Szorongok szívét öröm járja át, Lehull tükrükről a gyászszínű bánat. Böjti szelek sepernek utakat, Járunk rajtuk, s kereszteződnek bennünk. Bűn és erény ádázul összecsap, Hogyan lehetne most semmivé lennünk? Tajtékzó vihar, ég-kárpit hasad, Pöröly villámok, halál markába estünk... S bár vérbe hull, de feltámad a Nap. Felfogjuk-e, mi történik velünk? Budapest, 2014. március 10. Újjászületett a szarvasi Zöldpázsit utcai óvoda Kiemelt szerepet vállalnak az egyházak az óvodák működtetésében is ► Százhúszmillió forintból újjászületett Szarvason a Zöldpázsit utcai óvoda. Az átadási ünnepséget március 10-én, hétfőn tartották. A rendezvényen jelen volt Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke is. j A régi óvodaépület kívül-belül teljesen megújult és jelentősen kibővült. Egy új, húsz férőhelyes csoportszobát alakítottak ki a hozzá tartozó helyiségekkel. A felvehető gyerekek száma így már negyvenre emelkedett. Áprilistól várják a beiratkozó kisgyermekeket, akik családjukkal együtt szombat-vasárnaponként is felkereshetik az intézményt, megismerkedhetnek az óvó nénikkel. Az óvodát mostantól a Magyarországi Evangélikus Egyház működteti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda kötelékébe kerül. A hétfői átadási ünnepség résztvevőinek először egy kis műsorral kedveskedtek a Zöldpázsit utcai, a Napfény és a Bacsó Béla utcai óvoda gyermekcsoportjai. Megható pillanat volt, amikor a gyermekek mindenkinek egy-egy hétpettyes katicabogarat nyújtottak át, amelyet természetesen maguk készítettek. Doncsev András államtitkár beszédében szólt arról, hogy a kisgyermekkori tapasztalatok, élmények az egész életre kihatnak. Ezt tartotta szem előtt a kormány, amikor a jövő évtől hároméves korra szállította le az óvodakötelezettség bevezetését - hangsúlyozta az államtitkár. Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője szintén azokról a kormányintézkedésekről beszélt, melyek az ifjúság fejlődését és a családokat hivatottak segíteni. Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a lelki útravaló fontosságát emelte ki. A beszédek után Babák Mihály polgármester és Gáncs Péter is ellátta kézjegyével az óvoda egyházi fenntartásba történő átadásáról szóló dokumentumokat. ■ Lipták Judit Forrás: newjsag.hu ■ Vég helyi Antal Amióta az egyetemes kereszténység december 25-én Jézus születését ünnepli, azóta ünnepli a kilenc hónappal korábbra, március 25-ére eső napon Jézus Szentlélektől való fogantatását. Mivel a római katolikus teológia a fogantatás evangéliumi elbeszélésében (Lk 1,26-38) nem Isten üdvtörténeti cselekvésére, hanem Mária „igenjére teszi a hangsúlyt, a római katolikus egyházban ez az ünnep igen korán Mária-ünneppé alakult. Luther ennek ellenére megtartotta, de - Mária szerepét sem elhanyagolva - az ünnep üdvtörténeti jelentőségét emelte lei. Azt a titkot, amelyről zz Apostoli hitvallás szavaival minden vasár- és ünnepnapi istentiszteleten így tanúskodunk: „Fogantatott Szentlélektől” Jézus fogantatásának titka hitünk nem elhanyagolható, központi jelentőségű cikkelye, amelyben mindenekelőtt a Mária méhében fogant gyermek isteni származását, azaz Isten voltát valljuk meg: Jézus Krisztus valóságos Isten. Ehhez a titokhoz teszi hozzá rögtön az Apostoli hitvallás Jézus születésének titkát: „Született Szűz Máriától’.’ Ezzel Jézus valóságos Isten volta mellett valóságos ember voltáról tanúskodunk. A kettő nem választható el egymástól. Mária-ünnep március 25-e, amelyet római katolikus testvéreink Gyümölcsoltó Boldogasszony napjaként tartanak meg? Csak annyira, amennyire a karácsony az. Egyik sem Máriaünnep, bár Mária mindkettőnek elhagyhatatlan szereplője. (Luther elképzelhetetlennek tartotta, hogy Mária említése nélkül prédikáljon karácsonykor, és ezzel nem változtatta a karácsonyt a Megváltó születésének ünnepéből Mária-ünneppé.) A marcaltői Kmety György Evangélikus Általános Iskola diákjainak műsora nyitotta meg azt az ünnepséget, amelyet Ihász-pusztán tartottak március idusának délelőttjén. A zenés irodalmi összeállítás megidézte a százhatvanhat esztendővel ezelőtti forradalmi időket. Idén a történelmi eseményeken túl megemlékeztek a tavaly el-Az ellenreformáció viharait elkerült észak-európai evangélikus egyházakban ma is természetes, hogy március 25-én Jézus Szentlélektől való fogantatását, azaz Jézus istenségét ünnepük. Mivel ez az ünnep a böjti időre esik, amikor elsősorban a szenvedésére és halálára készülő Jézus emberi természetére - erőtlenségére, gyalázatára, kiszolgáltatottságára - összpontosítjuk figyelmünket, hasznos, ha odafigyelünk a fogantatás ünnepének üzenetére: az a Jézus, aki megalázva, kigúnyolva, leköpdösve, félholtra verve viszi hátán a keresztet, hogy a Golgotán a leggyalázatosabb kínhalált szenvedje el, valóságos Isten. Az ő erőtlensége Isten erőtlensége. Isten erőtlensége pedig - miként Pál apostol vallja íKor 1,25-ben - „erősebb az emberek erejénél”. A kereszt pedig, ahol - Luther szavával - Isten függ Istentől elhagyatva, az értelem számára merő ostobaság. De miként Pál mondja: „Isten »bolondsága« bölcsebb az emberek bölcsességénél” (íKor 1,25). Március 25-ének ünnepe tehát arra készít fel, hogy nagypénteken ne csak szemléljük a keresztet és Krisztus szenvedését, hanem fel tudjuk ismerni benne Isten erőtlenségben megmutatkozó erejének, bolondságnak látszó bölcsességének diadalát a mi bűneink fölött, illetve a sátán és a kárhozat fölött. Mária-ünnep március 25-e? Nem, hanem ezen a napon Máriával együtt - az ő „igenjéről is megemlékezve - ünnepelhetjük megváltásunk kezdetét, amely majd a nagypénteki kereszten teljesül be, és a húsvéti üres sír fényében lesz nyilvánvaló. A szerző evangélikus lelkész, lapunk A vasárnap igéje rovatának vezetője hunyt Katona Tamás történészről is, aki négy esztendővel ezelőtt maga is az ihászi csata obeliszkjénél ünnepelt. A neves történész-politikus emlékére a település vezetése, valamint Kerecsényi Zoltán lokálpatrióta és családja márványtáblát állított, s egy tölgyfát ültetett az ihászi csata emlékparkjában. ■ Csorba János felvétele ’48-as megemlékezés
