Evangélikus Élet, 2014. január-június (79. évfolyam, 1-26. szám)
2014-03-16 / 11. szám
6 ■m 2014. március 16. KULTÚRKÖRÖK Evangélikus Élet Leleményes harmóniák Corelli: Concerti grossi Op. 6 A16-17. század hangszeres műfaja, a concerto grosso részben a canzonéra vezethető vissza. A két hegedűből, csellóból és continuóból álló szólóegyüttesnek a teljes vonósegyüttessel való szembeállítását Alessandro Stradella 1680 körül írt zenekari darabjaiban alkalmazta először. Tőle származik a concertino és a concerto grosso elnevezés is. Az utóbbi tehát olyan concerto, amelyben több hangszer áll szemben az együttessel. E barokk műfajt Händel és Vivaldi mellett Arcangelo Corelli (1653-1713) is gazdagította - mi több, a concerto grosso műfajának egyik meghatározó zeneszerzőjévé vált. Mint elismert szonátaszerzőre (első öt opusza templomi és triószonáta) hatással volt rá - Stradella mellett - Lully zenekari felépítése és zenéje, a lassú-gyors-lassú felépítés, a méltóságteljes pontozott ritmusok, a francia ouverture. Charles Burney -18. századi nagy angol zenetörténész, Corelli egyik méltatója - írta a következő sorokat: „Corelli concertói, úgy tetszik, bármely más művénél szilárdabban álltak ellen a kor és a divat támadásainak. Harmóniáik oly tiszták, oly gazdagok, oly kellemesek, szólamaikban annyi a világosság, az ízlés és a leleményesség, összhatásuk, ha nagy zenekar szólaltatja meg őket, oly fenséges, oly ünnepélyes és oly felemelő, hogy előre lefegyvereznek minden kritikát, és elfeledtetik ve-, lünk, hogy ebből a fajtából egyáltalán létezik más zene.” Az Opus 6 csak Corelli halála után jelent meg Amszterdamban. Corelli mint Ottoboni bíboros pártfogolja Rómában - az Accademia deiArcadi tagjaként - hegedűsként, zeneszerzőként tevékenykedett. A concerto grossóknak köszönhetően rendkívüli tekintélynek örvendett. Leghíresebb műveinek publikációjára nehezen szánta rá magát, kevéssel halála előtt kezdte el a concerto grossók megjelentetésének előkészületeit. Végrendeletében Matteo Fornarira bízta műveinek kiadását. Corelli concerto grossóiban a két együttes egymás gondolatait ismétli meg vagy viszi tovább, szólamaik technikai nehézsége is nagyjából azonos. Az 1-8., illetve a 9-12. concerto grosso eltérő tulajdonságainak az az oka, hogy az előbbiek a templomi, az utóbbiak pedig a kamaraszonáta „kivetítései”. A No. 8 g-moll „karácsonyi’concerto grosso is ezen opus része, melynek lassú tétele Corelli egyik legkiemelkedőbb, legimpozánsabb alkotása. A Harmonia Mundi kiadó lemezén az Ensemble 415 és Chiara Banchini svájci hegedűművész adja elő Jesper Christensen vezényletével Corelli barokk hangszeres műveit. ■ Hetessy Csaba Évfordulók apropóján - Radnótiról és Bajcsyról ► Történelmünk elmúlt századában, amikor „sötét szél ébred borzas ég alatt” amikor „az öszszetört világ a föld felett lassan lobog” rengeteg embertársunk veszett oda a pokol csatamezőin és „halálgyáraiban” Gyászos foltként éktelenkedik a második világégés időszaka. Hét évtized távolából számos üldözött, mártír és életmentő embertársunk neve parancsol mindnyájunknak főhajtást, emlékezést. Olyanoké, mint az evangélikus Bajcsy-Zsilinszky Endre, Remete László, Sztehlo Gábor és még sokan mások. Ezeknek az embereknek élete, áldozata akkor teljesedett ki, „mikor az ember úgy elaljasult, / hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, / s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, / befonták életét vad kényszerképzetek” (Radnóti Miklós: Töredék). Ebben az évben a magyarországi holokauszt hetvenedik évfordulójához kapcsolódva a Radnóti Miklós életéről, munkásságáról és haláláról történő méltó megemlékezés érdekében november 9-ét Radnóti-emléknappá kívánják nyilvánítani. Helyesen, hiszen a múlt század poétáinak sorában József Attila mellett talán a legnagyobb Radnóti volt; az, aki rendkívül gazdag kifejezőerejével, etikai tartásával, személyes szenvedésével példát adott nekünk, a jövő nemzedékének. Ki ne ismerné legszárnyalóbb költeményeit s jegyzetfüzetében fennmaradt legszebb verseit? Amikor az ember odahaza leemel a könyvespolcról egy verseskötetet, egy-egy soron keresztül át kell, hogy érezze írója személyes sorsát, lelkivilágát. Kevesen tudják, hogy Radnóti - egy régi elhatározását beteljesítve - a krisztusi kort elérve megkeresztelkedett, és hogy kerek hetven esztendővel ezelőtt - mielőtt bekövetkezett volna a német megszállás - az evangélikus egyház hű fiának, a bátor antifasiszta politikusnak, Bajcsy-Zsilinszky Endrének a közbenjárására felmentést kapott a munkaszolgálat alól.'Sajnos csak átmenetileg, azonban Radnóti számára az a pár hónap sokat jelenthetett, tevékeny és termékeny volt, s együtt lehetett szeretett párjával, Fannival. * * % Bajcsy-Zsilinszkyt mint rendkívül sokoldalú és aktív személyiséget érdekelte az irodalmi, művészeti élet. Sok művésszel, irodalmárral ápolt baráti kapcsolatot, szívén viselte sorsukat, újságjainál foglalkoztatta is néhányukat. Amikor szaporodtak a vészterhes fellegek, nem habozott segítséget nyújtani a zsidóságukért vagy politikai okokból üldözött íróújságíró és művész ismerőseinek. 1943-tól kezdődően számtalan esetben fordultak hozzá sérelmeikkel. „...igazságérzetem és a magyar állam, a magyar nemzet világpresztízsének féltése állít oda a szenvedő és üldözött zsidók mögé, mert nemzetem és a magyar állam halálos veszedelmét látom a jogegyenlőség útjáról való elkanyarodásunkban, a teuton módszerek sajnálatos elharapódzásában, és egyben lázadok az embertelenség ellen... Lehetek én és vagyok is jó fajvédő, mert nem vagyok hajlandó megvonni az emberi jogokat attól a néptől, amely a tizenkét apostolt adta a világnak...”- írta ekkortájt. * * * A közelmúltban elhunyt Vígh Károly történésztől tudjuk, hogy körülbelül kétszázra tehető azon üldözötteknek a száma, akiknek érdekében Bajcsy- Zsilinszky eljárt a kormányzatnál vagy a Magyar Izraeliták Pártfogó Irodájánál, amellyel mindvégig szoros összeköttetésben állt. Mint fentebb már említettük, Radnóti is felmentést kapott a munkaszolgálat alól Zsilinszky közbenjárásának köszönhetően. A politikus személyesen vitt levelet a hadügyminiszterhez, amelyben több neves közéleti személyiséggel együtt kérte a poéta leszerelését. (Bajcsy-Zsilinszky mellett Ortutay Gyula, a kiváló néprajzkutató volt az, aki Radnóti szabadulásáért a legjobban kardoskodott.) # * • Különös véletlen, hogy egy Balaton melletti község neve Bajcsy-Zsilinszky és Radnóti életrajzába is bekerült, habár erről egyikőjük sem tudott, no meg manapság az utókor sem igen. Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni kővágóörsi nászútjukon Lakatos Péter Pál fiával 1935 augusztusában A Petőfi Irodalmi Múzeum fotótárában őriznek egy érdekes képet. A régi, közel nyolcvanéves felvételen a friss házas Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni áll Kővágóörs központjában. Két helybéli születésű irodalmár: Lakatos Péter Pál újságíró-költő, valamint Szalai Imre író-építész meghívására tartózkodott Radnóti és felesége Kővágóörsön 1935. augusztus 15-én. A képből is kitűnik, hogy búcsú volt éppen a faluban, amikor lencsevégre kapták a fiatal nászutasokat. A fotográfiát készítő barát, Szalai Imre így emlékezett vissza: „Kővágóörs főterén, a templom előtt a fiatal hitves és Miklós áll. Közöttük Lakatos Péter Pál kisfia, Laci. A felvételt én készítettem 1935-ben, amikor nászútjuk alkalmából Radnótiék egy éjszakát ott töltöttek. Körmendy asztalos házában aludtak, a Káli út 39.ben, az utcai kerítés mellett, a házhoz tartozó kicsinyke bódéban...” Kedves és érdekes töredék ez a költő életéből. S immár tavaly ősz óta ennek gránittáblába vésett jele is van a településen, pontosan ott, ahol a kis fotón áll a költő. Ha valaki Kővágóörsre téved, ne feledjen „elmerengeni egy percre e gazdag életen”... Radnóti gondtalan derűt megidéző, A la recherche... című versének ihletője a Fannival való balatoni nászút, a kővágóörsi emlék, amikor a költőbarátokkal az egyik kővágóörsi-révfülöpi pincénél borozgattak: „Régi szelíd esték, ti is emlékké nemesedtek! / költőkkel s fiatal feleségekkel koszorúzott / tündöklő asztal, hova csúszol a múltak iszapján? / hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátot / ittak a fürge barátok a szépszemü karcsú pohárból?” # # * Kővágóörs, ez a Balaton-felvidéki település a reformáció első és legrégibb ágának, a lutheri evangélikuságnak ősi fészkeként volt számon tartva mindig is. Igazán szép a hozzá tartozó Pálköve is közvetlenül a Balaton partján. Amikor az 1920-as években erre tévedt Bajcsy-Zsilinszky Endre, tüstént beleszeretett a tájba. Nem véletlenül folyamodott a kővágóörsi hivatalhoz igényével, hogy a vasúti sín és a tó által körbezárt kis földnyelvet huszonöt esztendőre bérbe vehesse, rendbe hozhassa, beültethesse gyümölcsfákkal, virágokkal, s hajlékot is építhessen. Álma teljesült, igazi paradicsommá varázsolta ezt a helyet. Saját kezével felépített talpas, tornácos, nádtetős háza a magyar történelem részévé vált, hiszen jeles, történelmet formáló vendégek keresték fel itt, többek között olyanok, akik a nemzetiszocializmus ellen szervezkedtek; olyanok, akik üldözöttek voltak; s olyanok is, akik üldözötteket menekítettek. Bajcsy-Zsilinszky hetven esztendővel ezelőtt, 1943 nyarán és őszén még itt, Balaton melletti kis házában fogalmazta meg tiltakozásait, készült rövid életének még hátralévő csatáira, intézte sok bajbajutott ügyét, s itt gondolkodott egy békés, élhető ország megteremtésének esélyeiről. # * # Radnóti, Bajcsy-Zsilinszky és a gonoszság ellen tevő vagy azt elszenvedő társaik emléke arra figyelmeztet, hogy rendkívül fontosak a Biblia lapjairól is ismeretes felebaráti cselekedetek, az egymásért, az elesettebbekért, a tehetetlenekért, a megpróbáltatottakért való kiállás - ezek sohasem veszítenek érvényükből... ■ Kerecsényi Zoltán
