Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-12-22 / 51-52. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2013. december 22-29. » 19 Határtalan advent Felsőőr református temploma Más magyarázat szerint a felsőőriek, akik székely leszármazottak voltak, az éj leple alatt felrángatták a levert cövekeket, s megnagyobbították az alapokat; szó, ami szó, elmérték magukat.-1992 márciusában választottak meg lelkésznek, s a kezdetektől próbálok abba a nagy cipőbe férni, amit a megbízatásom jelent. Nem volt könnyű: elődöm, Gyenge Imre munkásságával egy életre feladta a leckét, három cikluson keresztül volt a magyar és német reformátusok püspöke. A főpásztor minden gesztusával, szavával a híveit szolgálta. Nemcsak igével tanított, az emberek mindennapjait is megszépítette. 1962-ben bevezettette az áramot a templomba, felépíttette a paplakot és a gyülekezeti termet. A fiatalokra is gondolt: megszervezte a színjátszó- és a tánccsoportot. A tudományos munkában is az élen járt: a híres Oberwart-konferencia szervezésével a református egyházban alkotott maradandót. E szimpózium volt az egyetlen olyan fórum, ahol a nyugatról és keletről érkezett református lelkipásztorok négy évtizeden keresztül szót válthattak egymással. Ennek szellemében láttam én is is csillogó szemekkel izgultak gyermekeikért. Az is elgondolkodtató, hogy a megmérettetés nyolcvanhét résztvevőjének felére már a betelepültek szülei voltak büszkék. Az összekötő kapocs Weöres Sándor költészete volt, a száz éve született lutheránus költő verseinek ritmusa, zenéje minden magyarul beszélőt és szimpatizánst megérintett. Visszatérve az új telepesekre: túlnyomórészt katolikus atyánkfiái költöztek ide Magyarországról és Erdélyből. Nem könnyű megszólítani őket, a beilleszkedés számukra sem könnyű: nem tudták átmenteni hozzánk az otthoni spirituális közeget, így ritka vendégek az Isten házában. Az ökumené a megmaradás egyik záloga, Keresztfalvi Péter alsóőri plébánossal, Mesmer Ottó őriszigeti evangélikus lelkésszel dolgozunk folyamatosan együtt. Az utóbbi gyülekezet mintegy kétszázötven hívet számlál. lélekszáma egyrészről fogy, másrészről azonban növekszik. A mintegy hatezres lélekszámú őshonos közösséget az elvándorlás, a beolvadás sorvasztja, másfelől a magyar betelepülők adnak új lelkipásztori feladatokat. 2012-es adatok szerint Gyanafalvától (Jennersdorf) Köpcsényig (Kittsee) 1473 reformátust számlált a nyáj. E kétszáz kilométeres körzet ellátása egyedül lehetetlen, így a hívek minden vasárnap Felsőőrre gyűlnek össze. Természetesen az istentisztelet mellett hétköznapi látogatások, kiscsoportos foglalkozások egészítik ki a lelkész munkáját.- Jellemző, hogy a november végén megrendezett versmondó versenyen sok olyan anyuka és apuka vett részt, akik már egy szót sem beszélnek magyarul - folytatja elbeszélését Gúthy László. - Nem tesz semmit, ők című műsorral. A programot az evangélikus gyülekezettel együtt szervezik. A bibliaórák adventi szövegek felidézésével és énekek tanulásával telnek. Burgenland mindig Magyarország szerves része volt, így a lelkész különleges helyi karácsonyi népszokást csak egyet ismer: december 28-án, aprószentek napján a gyerekek felekezettől függetlenül járják a várost, s mondókával, no meg korbáccsal köszöntik a házak lakóit. Jelképesen megsuhintják a vendéglátókat, akik jöttüket édességgel, aprópénzzel honorálják.- Karácsony a bensőséges ünneplés, a családi együttlét ideje. Szenteste kétnyelvű istentiszteletünkön hatszázötven-hétszáz ember szorong a templomban. Ezután a hívek nagy része felsétál a városháza elé, s a felsőőri fúvószenekar kíséretében magyar, horvát, de javarészt német karácsonyi énekeket énekel. # * * Miután elköszönök vendéglátómtól, az őrségi Hódosra (Hodos), egy karácsonyi kiállítás megnyitójára tartok. Bajánsenyén lépem át a határt, innen néhány perc a Szlovéniához tartozó, háromszáz lelkes település. A művelődési házat könnyű megtalálni: autók veszik körül, az épületben szép számmal gyülekeznek már a helybeliek. Az ünnepi tárlat igényes és tiszteletre méltó; adventi koszorúk, feldíszített karácsonyfák, mézeskalácsdíszek, kukoricacsuhéból készített betlehemek mutatják a helybeliek alkotókedvét. A szlovéniai magyarság életében nagyon fontosak az ünnepek. Lélekszámúk a 2002-es adatok szerint húsz év alatt mintegy negyven százalékkal csökkent, s alig haladja meg a hatezer főt. A jeles napok, így a karácsony is erősíti az összetartás érzését.- A rendezvénnyel adventi hagyományt kívánunk teremteni - beszél terveiről Ábrahám Klaudia újságíró, ► Advent előestéjén az Őrség két elszakított településére, a burgenlandi (Ausztria) Felsőőrre, majd a szlovéniai Hódosra vitt az utam. Lakosaikat egykor őrállókként telepítették e vidékre - utódaik közül azonban manapság egyre kevesebben őrzik a magyar nyelvet. A lelkészi munka Burgenlandban valóban embert próbáló. A magyarság Advent lévén karácsony ünnepére terelem a szót. A lelkész büszkén említi, hogy a városban s a gyülekezetben szinte mindennap rendeznek karácsonyi programot. December 14-re a Kaláka együttes fellépését várták népszerű összeállításukkal, a Szabad-e ide bejönni betlehemmel? A hódosi Árgyélus gyermektánccsoport az Őrség Művelődési Egyesület turisztikai tagozatának vezetője, az esemény egyik megálmodója. - Kezdetektől meglepően sokan jelentlénk ültek, s meséltek könyvből, vagy régi emlékeket idéztek fel. Hódoson nem az angyalka, a Kisjézus hozza a karácsonyfát. Volt, amikor egy ismerős öltözött be Jézusnak, nagy csalódás volt számomra, amikor a Megváltóban az unokatestvéremre ismertem. Ünnepi készülődés keztek a felhívásunkra, harmadik alkalommal gyűlik össze a falu aprajanagyja. A második alkalommal már az Árgyélus gyermektánccsoport műsora is színesítette az ünnepet. E napon elmosódnak a határok: őrségiek gyűlnek össze. Közben elkezdődik az ünnepség. Az Árgyélus gyermektánccsoport - mintegy tizenöt gyermek - kis műsorral kedveskedik az ünneplő közönségnek. A műsort Szombathelyi Tamás és felesége, Hajnalka, őriszentpéteri tanárok tanították be. A régi helyi hagyományok már eltűntek, így vasi, somogyi, zalai táncokból állítják össze a repertoárt. A programot Totics Rozália nyugdíjas óvónő is nagy figyelemmel nézi. Több mint három évtizedig oktatta a legkisebbeket, így a színen lévők szüleit is.- A falu nyolcvan százaléka magyar, az óvodában két nyelven foglalkoztam a gyerekekkel. Egyre kevesebbel: a nehéz gazdasági helyzet itt is érződik, nincs munkalehetőség, az emberek máshol próbálnak szerencsét. De ez se mindenkinek adatik meg, hiszen a költözéshez, új vállalkozáshoz is kell némi félretett pénz. A faluban a népszokások erősen keverednek, az emberek a legszebbeket ötvözik. A karácsony a nehéz világban is igazi családi ünnep volt, szüleim félretették gondjaikat, melA falu szinte teljes egészében evangélikus, más felekezetű csak elvétve akad. Közéjük tartozik a katolikus Peilschmidt Mária nyugdíjas tanítónő, aki viszont nyugdíjba vonulása óta tanítja hittanra a gyermekeket. Családja ökumenikus szellemű, férje és fia evangélikus, ő maga és lánya katolikus.- A falu a 17. században lett evangélikussá, ebben nagy szerepe volt Perenyei Bálint prédikátornak. Heiner Géza, az utolsó magyar pap 1950-ben halt meg. Érdekes életpályája volt: először orvosnak tanult, a gyógyító hivatást váltotta fel a lelkigondozásra. Sok esetben hívei orvosi tanácsért is fordulhattak így hozzá. Nagyon sokat tett a faluért, emléke ma is él. Az őt követő lelki vezető, Novák Lajos már szlovén volt, de még szépen beszélt magyarul, így a hittant és az istentiszteletet is anyanyelvűnkön tartotta. A mostani lelkész, noha beszél magyarul, fél, hogy megmosolyogják, ezért szlovénul hirdeti az igét. Az emberek közösen járnak templomba, így ismerik egymás énekeit. Az én feladatom, hogy a vasárnapi istentisztelet alatt a gyermekeknek megtanítsam a hit alapjait. Számuk erősen ingadozik, van, mikor tíz-tizenöt gyermeket oktatok, van, mikor csak négyen vagyunk a teremben. ■ Csermák Zoltán A burgenlandi Felsőőr (Oberwart) igazi osztrák városka hangulatát idézi. A zajos bevásárlóközpontok a város szélén vannak, a centrum visszafogott polgári hangulatot áraszt. Mindenütt rend és tisztaság, a háztulajdonosok a néhány négyzetméternyi szabad területeket is fűvel vetik be, virágokkal díszítik. Nincs ez másként a református papiakban sem. Vendéglátóm, Gúthy László lelkész végigvezet a tágas épületen, s idegenvezetői alapossággal beszél az 1770-72 között épült templom történetéről. A két és fél évszázad alatt vidámabb és szomorúbb korszakok váltották egymást. Kísérőm a kezdetekből egy derűsebb anekdotát idéz. Mária Terézia engedélye alapján a kancellária kiküldte a főépítészt, áld kijelölte a templom alapjait. A hivatalnokot a felsőőriek igazi magyaros vendégszeretettel fogadták, remélve, hogy nem fog vastagon a ceruzája. A helyi ízletes gulyást a mester barack- és szilvapálinkával öblítette le. Talán ennek tulajdonítható, hogy a templom patak felőli része harminc centiméterrel hosszabb a Pinka felőlinél. munkához, újjászerveztem az éneklőkört, s a tudományos munkát is folytattam: a Nyugat-európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat minden második évben nálunk tartja konferenciáját. Peilschmidt Mária tanítónő megosztotta olvasóinkkal az édesanyjától tanult krumplis puszedli receptjét: 20 dkg áttört krumplit egy egész tojással és egy tojássárgájával, 20 dkg cukorral és 20 dkg margarinnal, egy zacskó sütőporral jól kikeverünk, s liszttel (amennyit felvesz) összegyúrjuk. Pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, a felét a közepén kilyukasztjük. A lyukas korongokat megkenjük tojásfehérjével, és darált dióval szórjuk be. Miután megsütöttük, kettőt-kettőt lekvárral összeragasztunk.
