Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-12-08 / 49. szám
6 41 2013. deceniber 8. KERESZTUTAK Evangélikus Élet Ne vígy minket kísértésbe? A francia keresztény vezetők egyeztetnek a Miatyánk szövegéről JOHANNES ECK VÁROSÁBAN Cikluszáró ülését tartotta a Bajor Evangélikus Egyház zsinata A francia katolikus egyház októberben jelentette be hivatalosan, hogy módosulni fog a Miatyánk francia változatának egyik sora, nevezetesen az imádság hatodik kérése. Ennek értelmében az „és ne vígy minket kísértésbe” sor helyett „és ne engedd, hogy kísértésbe essünk” fog szerepelni. A módosítás oka, hogy a jelenlegi (1966-os) változat azt sugallja, hogy Isten visz minket a kísértésbe, azaz miatta esünk bűnbe, és ez az értelmezési lehetőség teológiai szempontból kifogásolható. A bejelentést a francia anyanyelvű hívek körében mégis vita követte, ezért a Franciaországi Keresztény Egyházak Tanácsa (CECEF) november 26-án kiadott közleményében néhány pontosítást tartott szükségesnek a kérdést illetően. Francois Clavairoly lelkész (Franciaországi Protestáns Szövetség), Emmanuel metropolita (Franciaországi Ortodox Püspökök Tanácsa) és Georges Pontier érsek (Francia Katolikus Püspöki Konferencia) lényegesnek tartja felhívni a figyelmet, hogy a Máté evangéliumában szereplő ima nem azonos a Miatyánk ökumenikus változatával. „Ez a különbség soha nem okozott problémát” - fejtik ki a keresztény egyházi vezetők, hozzátéve, hogy ez az eltérés korábban is megfigyelhető volt a Biblia kü-A francia katolikus egyház szövegmódosítási terve nem érhetett senkit sem meglepetésként, hiszen a Miatyánk hatodik kérdésének a szövege régóta vitákat váltott ki az imádságot naponként elmondó hívek körében. Bár az eredeti megfogalmazás semmilyen kétértelműséget nem hordoz, sokakat zavarba ejt, hogy vajon Isten lehet-e az, aki belevisz minket a kísértésbe. Jakab levele (1,13) óv is ettől a félreértéstől, az Ószövetség (például Jób megpróbáltatásai) és az Újszövetség (például Jézus megkísértése) tanítása azonban egyértelmű: mint minden az emberi életben, a kísértés, pontosabban a tágabb jelentésű megpróbáltatás (amelyre a görög szöveg utal) végső soron Isten tudtával és akaratával ér bennünket. A kísértések valódi eszköze a sátán, de Isten lönböző, használatban lévő változatainál (Jeruzsálemi Biblia, a Louis Segond-féle francia nyelvű Biblia, ökumenikus fordítású Biblia stb.). A Miatyánk új változata a frissen elkészült, francia nyelvű liturgikus bibliafordítás részeként született meg, és ez a verzió kerül át „abba a két olvasmányos könyvbe, mely 2014- ben, advent első vasárnapján, azaz a liturgikus év kezdetén lép életbe” - írja a CECEF, melynek tagjai szerint „ez a fordításbeli változás, mely a szentmise során elhangzó bibliai szöveget érint, nem vet fel különösebb ökumenikus problémát”. A Miatyánk új változata a misekönyvekben is megjelenik majd, melynek új kiadását a frankofón püspöki konferenciáknak 2015-ben még meg kell szavazniuk. Ha a szavazás eredménye pozitív, az új misekönyv 2016 adventjének kezdetétől kerülhet használatba a templomokban. Az új szöveg el fog tehát térni a jelenleg érvényben lévő ökumenikus verziótól, a francia katolikus püspökök azonban rendszeresen tájékoztatták a folyamat állásáról a többi keresztény felekezet képviselőit, és kikérték véleményüket a változtatásról. A CECEF tagjai ezenkívül arról is biztosították a híveket, hogy „a Miatyánk szövegével kapcsolatos ökumenikus egyeztetés folytatódni fog”. M Forrás: Magyar Kurír (já) engedélye nélkül ő sem tehet velünk semmit. Isten az, aki megpróbálja a hitünket, ezért tőle kell elkérnünk azt is, hogy ezt ne tegye. A félreértés lehetősége tehát benne van a hatodik kérésben, de - ahogyan kétezer éve mindig - továbbra is jogunkban áll helyesen érteni. A javasolt „ne engedd, hogy kísértésbe essünk” megoldást félmegoldásnak érzem, hiszen nem számol a „kísértés” tágabb jelentésével (megpróbáltatás, szenvedés), és azt leszűkíti a magánerkölcs szintjére. Bibliafordítási szempontból lehet érveket felhozni egy világosabb, a félreértést jobban kizáró fordítás mellett, de azt különösnek tartom, hogy éppen a katolikus egyházban és éppen egy kulcsfontosságú liturgikus szöveg esetében merült fel a változtatás igénye. ► A Duna partján, Ingolstadtban tartotta őszi ülésszakát a bajor evangélikusok zsinata. A testület hatéves ciklusának végéhez ért - advent második vasárnapján a gyülekezetek presbitériumai megválasztják az új összetételű testületet. ■ Gregersen-Labossa György Ingolstadt történelmileg nem tartozik a bajor evangélikus városok közé, hisz a reformáció idején e városban élt és munkálkodott Luther kérlelhetetlen ellenfele, Johannes Eck. A város a bajor hercegek és a jezsuiták vezérlete alatt komoly szellemi központtá fejlődött a századok alatt, többek között itt szervezték meg a 18. században - Adam Weishaupt vezetésével - a híres illuminátus rendet, amelyhez számos német értelmiségi és politikus is csatlakozott a felvilágosodás jegyében és a világ jobbá tételének szándékával. Ma már csak egy emléktábla hirdeti a városban e „híres-hírhedt” társaság emlékét. Ingolstadt napjainkban inkább az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődéséről és az azzal együtt járó lakosságszám-növekedésről ismert. Németországban némileg anglomán nyelvi fordulattal „Boomtownnak” nevezik a várost, ahol a lakosság negyven százaléka bevándorló vagy annak a leszármazottja. Az ingolstadti evangélikus esperességhez tizenkilenc gyülekezet tartozik, mintegy 58 ezer taggal, miközben a város lakossága közel félmillió főre tehető. Fiatal gyülekezetek és fejlődő egyházi élet, sokszínű diakóniai tevékenység jellemzi a keskeny Duna menti, természeti szépségekben és termőföldekben gazdag vidéket. A város iparának kiemelkedő szereplője az Audi gyár, amely a 2. világháború után települt ide, és ma már több mint harmincezer embert foglalkoztat. Azt mondhatjuk, a gyár a másik kapocs - a Duna mellett -, amely összeköti a várost Győrrel. # «f * A bajor evangélikusok zsinatának utolsó ülését persze nem véletlenül tartották Ingolstadtban, hiszen a testület leköszönő elnöke, Dorothea Deneke-Stoll a városban él és dolgozik. Az első nap programja ünnepi istentisztelettel kezdődött, majd a Duna partján álló vár dísztermében adott fogadást a bajor kormány oktatási minisztere. A zsinat ideje alatt egyébként is intenzív érdeklődés volt érzékelhető a sajtó, a testvéregyházak és politika irányából. így az sem volt meglepő, hogy a római katolikus megyés püspök tartalmas beszéddel köszöntötte az evangélikus testvéreket. A zsinat elnöksége és a bajor lutheránus püspök, Heinrich Bedford-Strohm észrevehetően otthonosan és professzionálisan mozgott a médiumok és a közélet képviselői között. A zsinat elnöke beszámolójában kitért az elmúlt hat év munkájára és eredményeire. Az egyházi lapban megjelent írásában könnyed eleganciával reagált a grémium munkáját ért kritikákra is, és utalt a bajor egyház vezetésében kialakult kényes egyensúlyi helyzetre, amely a püspöki szolgálat, a vezetőtestületek és a zsinat között áll fenn. Az utolsó ülés első napján nagy érdeklődéssel hallgatta a plénum a tartományi egyház püspökének beszámolóját. Heinrich-Bedford- Strohm - bajor zsinati tagok véleménye alapján - kiváló választásnak bizonyult, akit éppen e zsinat választott meg két évvel ezelőtt a püspöki szolgálatra. A püspök rendkívül impulzív személyisége beszámolójában is tetten érhető volt. Nagy ívű, teológiailag átgondolt jelentése érzékenyen és empatikusán nyúlt az egyházi és társadalmi kérdésekhez. Beszámolt tapasztalatairól és hivatalos találkozóiról egyaránt, például az Egyházak Világtanácsának dél-koreai üléséről. Ezzel kapcsolatban elmondta: mélyen érintette, amit egy afrikai evangélikus asszonytól megtudott a gyermekek illegális fegyverviseléséről. A püspök kifejtette, hogy egyháza nem hallgathat egy ilyen fontos kérdésben, és - miután Németország jelentős fegyverexportőr a térségben - ő maga párbeszédet kezdeményezett az érintett német vállalkozókkal. Viszonylag heves vita alakult ki a Németországi Protestáns Egyház (EKD) családról szóló nyilatkozatáról. Ennek vitaindító jellegét hangsúlyozta a püspök, és kritikus hangon beszélt a gyenge kommunikációról, amely számos félreértéshez vezetett. Mivel őt magát nagy többséggel beválasztották az EKD vezetőtestületébe, a jövőben nagyobb lehetősége lesz hatni a Hannoverben székelő, német evangélikus egyházakat tömörítő szervezet munkájára. * * * A zsinat másik izgalmas kérdése az egyház háztartásáról szóló beszámoló volt. Alapos jelentést olvashattak és hallhattak a testület tagjai a 2012. év bevételeiről és kiadásairól. Ebből kitűnt, hogy az egyház jól gazdálkodott, bevételei jelentősen nem csökkentek, de a jövőre nézve - főleg a nyugdíjak és biztosítások területén várható kiadások növekedése miatt - óvatosabb gazdálkodásra lesz szükség, illetve racionálisabb működésre az egyházi adminisztráció területén. A rendelkezésükre álló bevételek és az egyházat terhelő kiadások számai a mi viszonyainkhoz képest - még a mostani, nagyarányú pályázati bevételeinkkel együtt is - más dimenziót jelentenek. A 2,8 millió tagot számláló egyház 2014-ben több mint 843 millió euró bevételre számíthat, és valamivel több mint 820 millió euró kiadást tervez. Az egyház vagyona pedig eurómilliárdokban mérhető. A zsinat plenáris üléseit mindig bizottsági és műhelymunka követi, gyakran késő estébe nyúlóan. A vasárnaptól csütörtökig tartó utolsó üléssorozaton is számos egyházi törvényt módosítottak jórészt a bajor állami törvények változásainak megfelelően, de az egyház regionális hivatali struktúráját is újragondolták. Foglalkoztak tizennégy egyedi beadvánnyal is, végül megtárgyalták a fentebb említett, a családról szóló EKD- dokumentumot. A zsinat ünnepi fogadással és istentisztelettel zárta hatéves periódusát. # * * E sorok írója a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatát és egyházunk vezetését képviselte testvéregyházunk őszi zsinati ülésén. Érdemes röviden szólni arról a jelenségről, amely sajnos Németországban Magyarországgal kapcsolatban az utóbbi időkben tapasztalható. Német barátaink szinte minden személyes beszélgetésben élénken érdeklődtek a magyar „antidemokratikus” és „nacionalista” helyzetről - és bizony bajor testvéreink kérdéseiben a vezető német lapok sokszor egyoldalú és kifejezetten féligazságokat hangoztató véleménye visszhangzott. Mindjárt az első este a fogadáson néhány korty bor után megkérdezte tőlem az egyik - egyébként rendkívül rokonszenves - zsinati atya, hogy nekem is megtiltotta-e a kormány, hogy a tevékenységéről külföldön kritikusan nyilatkozzam (?). Mindez figyelmeztető és elgondolkodtató. Hisz ne feledjük: a bajor □ zsinat tagsága a német társadalom íj elitjéhez tartozó személyekből áll, § akikről feltételezhető a tájékozottság és egyfajta értelmiségi attitűd, amely a dolgok alapos megvizsgálását és átgondolást kell, hogy jelentse. Mindenesetre tanulságos, hogy külföldi egyházi partnereinket folyamatosan kell örömeinkről és gondjainkról tájékoztatni és segíteni abban, hogy a Magyarországon zajló gazdasági, egyházi és társadalmi folyamatokról kiegyensúlyozott képet alkothassanak. A Bajor Evangélikus Egyház testvéregyházunk, amelynek zsinati működéséből és vitakultúrájából tanulhatunk. Ne feledjük: ha már egyházunkban permanens zsinatot vezettünk be, akkor fokozatosan finomítsuk egyházi működésünket, hogy -a püspöki szolgálat erőteljes teológiai jelentőségét megőrizve - a végrehajtás professzionális kereteit megteremtve zsinatunk is egyre jobban tehessen eleget feladatának. A szerző lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Bizottságának elnöke Felhívás a gyülekezetekhez Világunk és benne országunk számos megoldásra váró kérdéssel küzd. A világban zajló folyamatok bizonyos részének befolyásolásából, jóra fordításából az illetékesség vélt hiánya, rosszul értelmezett szerénység, sok esetben félsz miatt kimaradnak gyülekezeteink. Magyarország súlyos társadalmi kérdése a cigányság helyzete. Egyházunk és így gyülekezeteink, bennük gyülekezeti tagjaink aligha tehetik meg - Krisztustól kapott küldetésük okán sem -, hogy érzéketlenek legyenek e kérdés iránt, passzívak maradjanak a megoldás keresésében, megvalósításában. Ezért a Magyarországi Evangélikus Egyház cigánymissziójában munkálkodó lelkészek, gyülekezetek fölajánlják, hogy 2014-ben - az eddigi gyakorlat kiterjesztéseként - meglátogatják a cigányság iránt érdeklődő, feléjük és értük nyitni kész gyülekezeteket, hogy egy megfelelő alkalom keretében beszámoljanak eddigi tapasztalataikról, megpróbáljanak válaszolni a fölmerülő kérdésekre. Érdeklődni, egyeztetni Bakay Péternél, egyházunk cigánymissziói referensénél lehet: pbakay@gmail.com, 20/824-5742. EVANGELIKUSELET.l 1 U 1 ► A franciaországi híranyaggal kapcsolatban kíváncsiak voltunk a magyarországi (legalábbis a protestáns) álláspontra. Az alábbiakban dr. Pécsük Ottó református teológusnak, a Magyar Bibliatársulat főtitkárának - kérésünkre megfogalmazott - reflexióját olvashatják.
