Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)

2013-11-17 / 46. szám

Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2013. íjovgqiber 17. » 5 ► Harminc éve, 1983* november 16-án kiáltották ki az Észak­ciprusi Török Köztársaságot. Az etnikai zavargásokat követő ka­taklizma szinte minden családot érintett, a háború legnagyobb vesztesei mégis a keresztények lettek. Romos templomok, Isten házába zárt ikonmúzeumok idé­zik az egykor virágzó hitéletet. Kereszt a félhold árnyékában ben (Kyrenia, Kerüneia) volt. Szorgal­mas turista módjára feleségemmel megtekintettük a velencei erődöt, sé­táltunk a középkori köveken. A szo­morú múlttal a Mihály arkangyalnak szentelt templomban szembesültünk: az egykori szent hely ma ikonmúze­umként várja a látogatókat. Ha ideve­tődnek az egykori görög hívek, jegyet válthatnak, s tikettel kezükben tekint­hetik meg őseik imahelyét. Vasárnap egy érdekes hungari­­kumra leltünk: a magyarországi Szent Erzsébetről elnevezett templomba mehettünk misére.- A középkori templom a keresz­tes háborúkban épült kastély kápol­nája volt - avatott be a kápolna tör­ténetébe Garret Edmunds ferences atya, a Jeruzsálemi Latin Patriarchá­tus helynöke. - Eredetileg más helyen állt, de amikor a földtulajdonosok a birtokot átadták a katolikus egyház­nak, a kápolnát kőről kőre lebontot­ták, és Kyreniában építették fel újra. Mintegy hetven-nyolcvan éve ez a kis szent hely szolgálja a római katolikus közösséget. Eredetileg a plébániát fenntartó ferencesek havonta egyszer jártak ide, de mostanra a közösség megnőtt, és már minden vasárnap tartunk szentmisét. A hívek összeté­tele igen heterogén. Sok európai la­kik itt, főleg nyugdíjasok, akiket az ol­csóbb megélhetés vonzott Ciprusra. Számos, a helyi egyetemen tanuló af­rikai diák is tagja a gyülekezetnek, mások még messzebbről, például a Fülöp-szigetekről, Indiából, Srí Lan­káról jöttek dolgozni a szigetre. A magyar szentről elnevezett ká­polna nem az egyetlen keresztény gyülekezeti hely török Cipruson, Kyreniában anglikán és evangélikus, Szent Miklós-templom potikus uralkodó nem örökölte édes­anyja jámborságát, dicstelen szerepe volt a történelemben. Uralmának megőrzése érdekében nem válogatott az eszközökben; Bizánccal is szem­beszállt, mégpedig sikerrel. De a jegenyefák nem nőnek az égig: amikor keresztes vitézek hajó­ja vetődött a partra, rosszul tette, hogy a hajótörötteket bebörtönözte, ez lett a veszte. Rossz emlékű uralmát Oroszlánszívű Richárd döntötte meg a szigeten. Szíriába száműzték, végül a kis-ázsiai Ikónionban, a mai Konyá­ban fejezte be életét. A bizánci épí­tészet emlékei viszont az egész szi­get területén megmaradtak. Észak-Ciprus leginkább múltidéző városa Famagusta s a tőle északra fek­vő romváros, Szalamisz.//. Ptolema­­iosz, a Ptolemaidák második sarja ala­pította. Szalamisz nevével a Bibliában az Apostolok cselekedeteiben találko­zunk: „Ők tehát a Szendétektől ki­­küldve lementek Szeleukiába, on­nan pedig elhajóztak Ciprusba. Ami­kor Szalamiszba értek, hirdették az Is­ten igéjét a zsidók zsinagógáiban” (ApCsel 13,4-53) Pál első apostoli útján Barnabás volt a kísérője. Később elváltak útjaik, Szent Barnabás a szigeten halt vérta-* núhalált: Szalamisz mellett kövezték meg. Sírja az idők folyamán feledés­be merült, mígnem az 5. században egy csodás álmot követően leltek rá örök nyughelyére. A sír felett temp­lom épült, s hamar zarándokhellyé vált. A kolostor ma is áll, szerepét vesztve múzeumként várja a betérő­ket. Az út másik oldalán már az óko­ri Szalamisz romjai láthatók. Az ódon kövek között sétálva egy nagy alapte­rületű bizánci katedrális oszlopsora tűnik elénk, Szent Barnabás tisztele­tének bizánci emlékeként. honosították meg a szigeten. A város­­központ felé haladva megcsodálhatjuk a romjaiban is fenséges Szent Simeon- és Szent György-templomot. Szent Erzsébet-templom Az igazi kincset a Szent Miklós-ka­­tedrálisban leli meg a látogató, a 13. századi, háromhajós templom lenyű­göző mestermű. Ma Lala Musztafa mecsetjeként szolgál, tornyából kinö­vő minaret jelzi funkciójának változá­sát. Belülről szépen felújították, s egy kedves templomszolga készségesen megmutatja az utolsó famagustai püspök sírját. Más emlék már nem utal a dicső múltra, hiszen a keresz­tény relikviákat a 16. században kido­bálták, a freskókat lemázolták. A képrombolás alól egy kivétel van: szinte csoda, hogy a város Szí­riái negyedében fekvő, 14. században épült örmény templom falán megma­radtak a freskók. A világ is felfigyelt e kincsre, s restaurálását a World Mo­numents Fund és a szingapúri Nany­­ang Műszaki Egyetem támogatja. Ottlétünkkor egy német és egy ame­rikai kutató tisztogatta a falakat, és a helyhez illő keresztényi türelemmel válaszoltak kérdéseinkre. védelmi területen autózva lehet meg­közelíteni. Mikor filmünket forgat­tuk, romos templomok szegélyezték az oda vezető utat. Mára ezeket ugyan felújították, de javarészt zár­va vannak, s csak a tájat szépítik. A kolostor a görög ciprióták legkedve­sebb zarándokhelye, csodatevő for­rása miatt „a ciprusi Lourdes” elne­vezéssel is illetik. Noha kivételesen megőrizte szakrális jellegét, mára legfeljebb idegenforgalmi látványos­ságként kezelik. Érkezésünkkor az al­konyati zsolozsmát (vecsernyét) csu­pán három hívő mondta, közben vakuk villantak, s a turisták kurió­zumként bámulták az imádkozókat. A sokat látott szent hely skanzenként emlékeztet a keresztény múltra. Utunkat a Kyrenia melletti domb­oldalban épült festői Bellapais apát­ságban fejezzük be. A kolostor a leglátogatottabb észak-ciprusi tu­ristahely, melynek szintén inkább a környezete vonzza az idegeneket. Neve is kifejező: a Lusignan-korból, az Abbaye de la Paix kifejezésből ered, amelynek jelentése: a béke apátsága. Talán az évezredes há­nyattatások s a békétlen harminc Famagustában evangélikus temp­lom szolgálja a híveket. Az utóbbi helységben az ENSZ szlovákiai kon­tingensének van egy katolikus kápol­nája is az ENSZ által felügyelt terü­leten. Többen a városból is csatlakoz­nak a jámborabb békefenntartók­hoz. A görög ortodoxok száma az is­mert okok miatt radikálisan csök­kent, így templomaik java része is más célokat szolgál. Ha már az Árpád-házat említettük, magyar származása miatt minden­képpen meg kell emlékezni a bizán­ci korszak egyik meghatározó egyé­niségéről, Komnénosz Izsákról is. Édesanyja Árpád-házi Szent Piroska, Szent László lánya volt. Nos, a des­Afrodité és a szerelem szigetének e nyugati pontja az irodalomba s a ze­netörténetbe is bevonult: a Szala­­misztől délre fekvő Famagustában játszódik Shakespeare drámája - s a történet alapján írt Verdi-opera -, az Othello. E falak között imádkozott Desdemona, mielőtt a féltékeny ve­lencei mór megfojtotta. A város őr­zi a velencei emlékeket, s az erőd­­rendszer is a köztársaság építészetét dicséri. Egykori leírások szerint félezer templom állott a város falai között. Minden bizonnyal túlzott a szám, de ma is felkereshetünk több tucat szak­rális helyet. A legmaradandóbbakat a Lusignan-dinasztia idején alkották; a francia gótika legszebb hagyományait Szent András-kolostor A sokat megélt sziget sorsát a legke­letibb földnyelven épült Szent And­rás-kolostor jelképezi. A Karpaz fél­sziget érintetlen vidékén, természet­esztendő után e megnyugvásra len­ne szüksége Ciprus lakosainak és a sziget kereszténységének. ■ Dr. Csermák Zoltán Ciprus szigetén a történelem során a görögök és a törökök hol összhang­ban, hol viszályok közt éltek egymás mellett. Az oszmán uralmat megdön­tő angolok a megosztásra törekedtek, s a világhatalom e politikája tökéle­tesen sikerült. A függetlenség kivívá­sa után a görögök az anyaországgal való egyesülést tűzték ki céljukul, en­nek következtében a hatvanas évek elején egyre sűrűsödtek a fegyveres konfliktusok. 1974-ben elszabadult a pokol: a görög unionisták megdöntötték a ciprusi vezető, Makariosz érsek ural­mát. Az Európa egyik legnagyobb hadseregével rendelkező Törökor­szág ezt nem nézte tétlenül, elfoglal­ta a sziget északi részét, a teljes terü­let 36%-át (az 1960-as népszámlálás adatai alapján a török lakosság aránya 18% volt), és harminc éve, 1983. no­vember 16-án kikiáltotta az Észak-cip­rusi Török Köztársaságot. A háború kárvallottal leginkább a görög cipri­óták voltak, kétszázezren hagyták el lakhelyüket.- Az 1974-es háború nemcsak a gö­rögöket sújtotta, a déli, görög többsé­gű részen is voltak etnikai tisztogatá­sok - idézi a történelmet Szűcs Angé­Mise a Szent Erzsébet-templomban la, aki török férjével Észak-Cipruson él. - Tragikus példa erre a férjem csa­ládja, amely több generáció óta Pá­­foszban lakott. Nekik ugyanúgy ott kellett hagyniuk teljes vagyonukat, mint a görög menekülteknek, és az északi részre telepítették át őket. . # * * 1998-ban, másfél évtizeddel a köztár­saság kikiáltása után a Duna Televí­zió stábjával dokumentumfilmet for­gattunk a „török” Cipruson. Az elfoj­tott indulatok ekkor váltak kézzelfog­hatóvá számunkra. Még fülemben csengenek egy török politikus boron­­gós szavai: „Görög barátaimmal ál­talában Londonban találkozom.” Tizenöt év után ismét bejártam a sziget északi részét. Szállásunk Girné-

Next

/
Thumbnails
Contents