Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-07-07 / 27. szám
4 m 2013. július ,7. KERESZT.UTAK Evangélikus Élet 2ÖI3L JÚNIUS 13-18. LVSZ-tanácsülés Genfben Interjú Fabiny Tamás püspökkel ► Amint két héttel ezelőtt már hírül adtuk, június 13-18. között Genfben tartotta soros ülését a Lutheránus Világszövetség (LVSZ). A tanácskozáson a szervezet egyik alelnökeként vett részt dr. Fabiny Tamás püspök (a nyitó istentiszteleten elhangzott prédikációját június 23-i számunk 11. oldalán közöltük). Ezúttal a részletekről kérdezzük az Északi Evangélikus Egyházkerület lelkészi vezetőjét. Ezerhétszáz éves a milánói ediktum Európai Parlament: konferencia a vallásszabadságról ► A milánói ediktum kihirdetésének ezerhétszázadik évfordulója alkalmából a vallásszabadság témájában tartottak konferenciát június 25- én az Európai Parlamentben (EP) Surján Lászlónak, az EP KDNP-s alelnökének és a lengyel Jan Olbrychtnak, az Európai Néppárt EP-frakciója alelnökének szervezésében. A résztvevők a Nagy Konstantin és Licinius által 313-ban kiadott ediktum szellemiségéről s annak máig tartó hatásairól beszélgettek, összevetve azt a vallásszabadság mai európai értelmezésével és gyakorlati megvalósulásával.- Mi a szerepük az LVSZ gyakorlatában a tanácsüléseknek?- A hétévente megrendezett nagygyűléseken választják meg az ötventagú tanácsot, amely kiegészül további ötven - szavazati joggal nem rendelkező - tanácsadóval, szakértővel. A nagygyűlések között ez az évente egyszer összeülő tanács hozza meg a fontosabb döntéseket. Az idei egyhetes időszak igei vezérfonalát, illetve bibliatanulmányainak, kis létszámú bibliaköreinek témáját a 107. zsoltár adta. Ez volt az alapigéje a nyitó istentiszteletnek is, amelyen én szolgálhattam.- Milyen fontos döntések születtek ezen ülésszak alatt?- Többek között a reformáció kezdetének 2017-es jubileumát előkészítő tízfős bizottság nyújtotta be a jelentését a folyamatosan - többször videokonferencián - konzultáló testület elnökének, Walter Altmann-nak az előterjesztésében. Az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának elnöki tisztét is betöltő brazíliai professzor jelentése elsősorban az LVSZ, illetve a tagegyházak 2015-2017 közötti időszakra vonatkozó programjaira fókuszált. Ennek jegyében határozta meg a testület a 2017-es LVSZ- nagygyűlés helyszínét, amely a namíbiai Windhoek lesz. Ez a helyszín azért fontos, mert hosszú idő után - és éppen a reformáció kezdetének ötszázadik évfordulóján - tér vissza a nagygyűlés Afrikába. Méghozzá éppen abba az országba, ahol jelenleg a legdinamikusabban növekszik a keresztyének száma. Az evangélikus többségű ország három - hamarosan egyesülő - evangélikus egyháza hívta meg a közösséget. Számomra ez azért is lényeges, mert épp az 1984-es budapesti nagygyűlés idején - amikor az ifjúsági szervezésben lehettem aktív - történt a namíbiai egyházszervezet tagságának felfüggesztése az akkori, feketéket háttérbe szorító apartheid rendszer miatt. Mostanra, hogy a faji elkülönítés rendszere megbukott, hála Istennek, rendeződhettek a viszonyok. Elmondható az is, hogy megkezdődött a gyűlés szervezőbizottságának felállítása. A mi régiónk képviseletében Pángyánszky Ágnes pilisi lelkésznőt delegáltuk, akit - örömünkre - meg is választottak bizottsági tagnak. Neki háromszorosan is van nagygyűlésekkel kapcsolatos,tapasztalata, hiszen 1990-ben Curitibában (Brazília), 1997-ben Hongkongban (Kínai Népköztársaság) és 2010- ben Stuttgartban is részt vett világszövetségünk nagygyűlésén.- Tudvalevő, hogy az elmúlt hónapokban az Etióp Evangélikus Egyház megszakította az együttműködést az Amerikai és a Svéd Evangélikus Egyházzal. Milyen visszhangot keltett ez a tanácsban?- Homoszexuális párok esketése, illetve homoszexuális lelkészek szentelése körüli komoly nézetkülönbség miatt történet ez a szakítás. Az esetet nem hagyta szó nélkül a testület, és megadatott a lehetőség a kérdés őszinte körüljárására. Bár a véleménykülönbségek fennmaradtak, egy közös nyilatkozatot azonban elfogadtunk, amelyben további tárgyalások szükségességére hívtuk fel a felek figyelmét. Úgy gondoljuk, hogy az úrvacsorái és oltárközösség mindenképp meg kell, hogy maradjon, míg etikai és tanításbeli kérdésekben lehetnek különbségek a tagegyházak között. Az LVSZ-nek nincsen központi - a katolikus egyházhoz hasonló - tanítóhivatala, de elvárható, hogy közösen törekedjünk a belső egyházszakadás elkerülésére. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) továbbra is a konzervatív álláspontot képviseli ebben a kérdésben, tehát határozottan nemet mond a homoszexuális párok esketésére, illetve a homoszexuális lelkészek szentelésére.- Kik voltak a genfi ülés vendégelőadói?- A legfontosabb előadást Kurd Koch kardinális, a Keresztény Egység Pápai Tanácsának vezetője tartotta, aki maga is hitet tett az ökumenikus mozgalom folytatása mellett. Kifejtette, hogy a katolikus félnek is fontos a 2017-es lutheránus-katolikus közös megemlékezés, hiszen az egyház egysége elsőrendű kérdés. A szakadást nem ünnepeljük, de megnézzük, mi az, amit az elmúlt ötvenéves együttműködésben elértünk. Ezentúl őszintén kell beszélni a még nyitott kérdésekről, nézetkülönbségekről. Ilyen például a közös úrvacsorának és a papi hivatásnak a kérdése. Tény, hogy valamilyen formában a katolikus egyház is készül a reformáció évére...- Volt-e esetleg magyar vonatkozású döntés?- Komoly és hosszú megbeszélések után az egyházunk által indított Luther-rajzfilm ügyét az LVSZ felvette a 2017-es projektjei közé. Mindennek következményeként a forráskeresés (fund raising) nehéz feladata nem csupán ránk hárul, hanem LVSZ-szinten is komoly figyelmet fog kapni. A plenáris ülésen bemutattam egy hétperces összefoglalót a film készítéséről, amelyet a jelenlévők nagy érdeklődéssel követtek. Öröm volt megtapasztalni, hogy az egész testület az ügyünk mellé állt. Reméljük, a szélesebb körű összefogás gyümölcsöző lesz, és sok áldást hoz a közösség életében. ...........................................■ HHÁ, „A milánói ediktum valódi mérföldkő volt Európa történelmében, mely elhozta a vallásszabadságot s a népek közötti megbékélést a Római Birodalomban” - szögezi le közleményében Surján László. „Ugyan a tolerancia és a diszkrimináció elleni harc korunk leggyakrabban ismételt fogalmai közé tartoznak, a müánói ediktum szellemiségét mégis nap mint nap megsértjük” - hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus. A zsidók kirekesztése és üldözése a múltban és ► Mint lapunk múlt heti számában röviden már hírül adtuk, június 22-én - Cirill és Metód missziós munkássága kezdetének 1150. évfordulója alkalmából - jelentős egyháztörténeti eseményről emlékeztek meg a dél-magyarországi Zalaváron. A szlávok apostolaiként is emlegetett névadókra több építmény is emlékeztet a Kis-Balaton melletti Cirill és Metód emlékparkban: avattak fel itt már emlékművet, illetve emlékoszlopot bolgárok, szlovének, de még osztrákok is. A szlovák nemzetiségű hívek is már évekkel ezelőtt elhatározták, hogy mementót állítanak itt, ahol a szlovák történelem szerint Pribina fejedelem székhelye volt. A hittérítő testvérpár nyitrai szobrának kicsinyített bronzmásolata most arra az alapkőre került, amelyet még 2007-ben helyezett el a Fővárosi Szlovák Önkormányzat Juraj Migassal, a Szlovák Köztársaság akkori nagykövetével. Ludmila Cvengrosová neves szlovák szobrászművész alkotása tehát összefügg a szlovák történelmi eseményekkel. Az emlékmű talapzatán ez a felirat olvasható szlovákul: „A nyitraifejedelem emlékére (t 861), akinek köszönhetjük őseink kereszténnyé válását Zalavár területén, és az őfia, Kocel’pannóniai fejedelem (t 876), Cirill (t 869) és ma, a növekvő bevándorlásellenesség, különös tekintettel az európaiaktól eltérő vallásúakra, valamint a terjedő keresztényellenesség mind ugyanannak az ellenséges légkörnek a megnyilatkozásai, melyek teljességgel szemben állnak Nagy Konstantin eszmeiségével - tette hozzá Surján László. Nebojsa Stefanovic, a szerb parlament elnöke arról beszélt, hogy az ediktum szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy abban higgyen, amit a szíve diktál. Stefanovic arra az álláspont-Metód (1885) szent szláv apostolok, Európa patrónusai evangélizációs és kulturális tevékenységének támogatója emlékére. Az emlékművet állíttatta a Fővárosi Szlovák Önkormányzat a Szlovák Köztársaság támogatásával.” Az emlékező rendezvényt ezúttal is a Fővárosi Szlovák Önkormányzat és a Szlovák Köztársaság nagykövetsége szervezte a Külhoni Szlovákok Hivatala, a Matica slovenská szlovák kulturális intézmény és a zalavári önkormányzat, valamint a szlovák és a magyar honvédség, tábori püspökség bevonásával. A szobormásolat leleplezése előtt ünnepi beszédek hangzottak el. A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alelnöke, jana Lassáková rámutatott: „Cirill és Metód missziója kontinensünkön egyedülálló jelentőséggel bír, főleg a szláv nemzetek számára. Éppen ezért az első szláv pápa, II. János Pál 1980-ban méltán jelentette ki, hogy Szent Cirill és Metód - Szent Benedekkel egyetemben - Európa patrónusai.” Az alelnök asszony utalt arra a történelmi tényre is, hogy amikor 880-ban Vili. János pápa jóváhagyta a szláv liturgiát, indoklásában így fogalmazott: „Aki a fő nyelveket (tudniillik a hébert, a görögöt és a latint) teremtette, ugyanaz teremtette a többi nyelvet is saját dicséretére és dicsőségére.” Szlovákia budapesti nagykövete, Peter Weiss a szellemi erő határokon átívelő példamutatásáról szólt. Igor Fürdik, a Külhoni Szlovákok ra helyezkedett, hogy ez a gondolat az alapja a mai napig minden vallási és civil szabadságnak. „Ez a liberális üzenet, mely civilizációkat békített meg egymással, európai kultúránk és emberségességünk alapkövét képezi. Ez az egyetlen járható út mindannyiunk számára” - hangsúlyozta a szerb politikus. Surján László közleménye szerint Köves Slomó kisebbségi szemszögből közelítette meg a vallásszabadság témáját. „Magyar zsidóként ma ki tudom mondani, hogy kétezer éve nem volt ilyen jó zsidóként élni Európában, mint ma” - jelentette ki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija. Európa nagy kérdése ma nem a vallások közötti különbözőségek kezelése, hanem az, hogyan látjuk Európa jövőjét, s hogy tudunk-e a vallási és szekuláris értékek között közös nevezőt találni - tette hozzá Köves Slomó. N Forrás: KDNP Hivatalának elnöke beszédében kiemelte: „2013. június 22. emlékezetes marad mindkét nemzet számára, hiszen ez az emlékműállítás a két nemzet együttműködését, közös erőfeszítését, összefogását is szimbolizálja.” Marián Tkác, a Matica slovenská elnöke hangsúlyozta: „Ez az emlékmű mindenkor emlékeztet minket arra, hogy Közép-Európában a keresztény gyökerek ide-oda ágaznak ugyan, de mélyek és erősek.” Kiemelte még, hogy az emlékműállítással Zalavár „a magyar Pozsonnyá” is vált, hiszen megelőzte a szlovák fővárost. Milos Klátik szlovákiai evangélikus elnök-püspök ünnepi köszöntőjében szintén közös keresztyén múltunk, gyökereink fontosságáról beszélt, amelyek összekötnek bennünket. Mint a Szlovákiai Ökumenikus Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a közös keresztyén múlt tisztelete a mában is meghatározó jelleggel bír: összeköt népeket, nemzeteket. „Engem például - tette hozzá - összeköt a magyarországi Szemerei János püspökkel, az itteni egyházzal és hívekkel.” Az ünnepi beszédek után a szobormásolat leleplezésével, megáldásával és koszorúk elhelyezésével folytatódott az évfordulós rendezvény. (Katonai tiszteletadás mellett szlovák és magyar, illetőleg állami és egyházi részről egyaránt elhelyezték a hála csokrait.) A megemlékezés hivatalos része ünnepi szentmisével fejeződött be. ■ Gulácsiné Fabulya Hilda Az emlékműnél a szerző és Szemerei János koszorúz. Cirill és Metód-emlékünnepség
