Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-07-07 / 27. szám
Evangélikus Élet KERESZTUTAK 2013. július 7. » 5 NÉGYSZÁZÖTVEN ÉVES A HEIDELBERGI KÁTÉ EGYHÁZI STÁTUS NÉLKÜL IS LEHET HITÉLETI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATNI Ünnepi ülés a Nagytemplomban A Magyar Református Egyház közös zsinatát tartották június 28-án a debreceni Nagytemplomban. A testület tagjai a Kárpát-medencei református egyházakat összefogó egyházszövetség 2009-es megalakulása óta első ízben gyűltek össze együttes tanácskozásra. Az ülésen elfogadták a négyszázötven évvel ezelőtt megjelent Heidelbergi káté új magyar fordítását, és bemutatták az évforduló alkalmából megjelent különleges kötetet, amely öt nyelven - a magyar mellett románul, szlovákul, németül és angolul - tartalmazza a káté szövegét. Az ünnepi ülés döntött továbbá arról, hogy a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház csatlakozhat a szövetséghez, és sor került a ratifikációs szerződés ünnepélyes aláírására is. Egyhangú szavazással fogadták el a zsinati küldöttek az egyházszövetség alkotmányának módosítására irányuló javaslatokat. A közös zsinati ülés úrvacsorái istentisztelettel zárult. Egyházunk képviseletében Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke, Cselovszkyné dr. Tarr Klára, az országos iroda ökumenikus és külügyi osztályának vezetője és dr. Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára vett részt az eseményen. ■ Adámi Mária Igehallgató igehirdetők ► Pintér Imrének, a Magyar Pünkösdi Egyház alelnökének igehirdetési szolgálatával zárult június 28-án délben a 25. ökumenikus lelkészi, munkatársi konferencia Révfülöpön, az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. A minden esztendő júniusának utolsó teljes hetében megrendezett alkalom kifejezett célja, hogy a különböző felekezetek pásztorai lelkileg töltődhessenek, teológiai kérdések vizsgálatában elmélyedhessenek. Az indulásnál olyan nagy kvalitású evangélizátorok fémjelezték ezeket a nyári konferenciákat, mint Sámuel Kamaleson indiai származású igehirdető vagy - hazánkból - Csepregi Béla evangélikus és Merétei Sándor református lelkész. A konferencia negyedszázados „történelme” során egyetlenegyszer sem szolgált a szószéken pünkösdi prédikátor. A huszonötödik esztendő e téren tehát változást hozott. Ledőltek a kölcsönös bizalmatlanság falai, hiszen Isten népének nagyobb feladata van annál, mint hogy a felekezetek egymástól eltérő „színeit” vizsgálgassa. Ahogyan János 16,33 textusa alapján prédikációjában Pintér Imre is egyértelművé tette: az egyházaknak közösen kell hirdetniük a győztes Krisztust ennek a nyomorult világnak. Június 24-28. között a szóban és tettben zajló igehirdetés tartalmáról és módjáról szólt a tanácskozás. A tematikát dr. Szarka Miklós református lelkész, családterapeuta állította össze, aki a hétnek A misszió és evangélizáció mai lehetősége és korlátái témacímet adta. A naponkénti bibliatanulmányokat dr. Várady Endre, a Baptista Teológiai Akadémia docense és az e sorokat jegyző evangélikus női missziói lelkész tartotta. Mindennap más aktuális téma került terítékre, amelyről előbb előadást hallgattak meg a résztvevők, majd a délutáni csoportbeszélgetések keretében tovább gondolkodtak róla. A Jézusról szóló örömhír továbbadásában gátként jelentkező előítéletekről beszélt Dani Eszter lelkésznő, a Magyarországi Református Egyház zsinati missziói irodájának vezetője, aki több éven át szolgált a Kárpátalján élő romák közt. Bakay Péter, egyházunk országos cigánymissziói referense pedig a krízisek nyomán támadó evangélizáció lehetőségeit taglalta. Különösen is izgalmas kérdést vetett fel Durkó Istvánnak, a Magyarországi Baptista Egyház missziói igazgatójának előadása. A lelkész arról beszélt, hogyan találhatunk kapcsolópontokat a ma emberével. Rendkívül szemléletesen két puzzledarab képét vetítette ki, így ábrázolva, hogy csak akkor jut el az evangélium üzenete bárkihez is, ha megfogalmazása illeszkedik a hallgatóság tagjainak gondolkodásához. Dr. Khaled László ifjú metodista lelkipásztornak az a feladat jutott, hogy a kudarcokból eredő új lehetőségekről szóljon. Idézte a jól ismert gondolatot, amelyet sokan a siket és vak Helen Kellernek tulajdonítanak: ahol Isten egy ajtót becsuk, kinyit egy ablakot. Ennek igazságát - s azt, hogy a szolgálatban újra és újra meg lehet újulni - tanúsíthatják azok a lelkészek és gyülekezeti munkatársak, akik engedtek a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Missziói és Evangélizációs Bizottsága hívásának, és részt vettek ezen az ötnapos konferencián. Esténként ők, az ige hirdetői váltak az ige hallgatóivá, hiszen Ittzés István nyugalmazott evangélikus lelkész evangélizációs sorozata nekik szólt az evangéliumi történetek alapján. Az igehirdetőket szólította meg, állította Isten színe elé a záró úrvacsorái istentisztelet is, ahol humorba ágyazott, mégis mély, figyelmeztető kritikával kezdte a 25. ökumenikus lelkészkonferencia záró igehirdetését Pintér Imre pünkösdi alelnök: „Olyan jó átélni, hogy a történelmi egyházakban is vannak megtért, hívő papok.” így legyen! ■ B. Pintér Márta Törvénymódosítás ► Az Országgyűlés június 26-án újraszabályozta az egyházként való elismerés rendjét, ennek következtében augusztus í-jétől egyházi státus nélkül is lehet hitéleti tevékenységet folytatni. Az egyházügyi törvény - 237 igen szavazattal 72 nem ellenében elfogadott - módosításával több jogot tudhatnak magukénak a vallási tevékenyéget végző szervezetek, és minden vallási közösség használhatja majd az egyház megnevezést. A törvény módosítása kimondja, hogy vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek, illetve bevett egyházak lehetnek. Utóbbiakat az Országgyűlés ismeri el, míg a vallási tevékenységet végző szervezeteket a Fővárosi Törvényszék veheti nyilvántartásba. ■ Csatári Bence A törvény módosítására azért volt szükség, mert négy hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság (AB) az egyházakra vonatkozó jogszabály több rendelkezését is megsemmisítette, egyebek mellett azokat, amelyek az egyházak parlamenti elismerésének eljárására vonatkoztak. Az AB alkotmányos követelményként állapította meg, hogy az államnak tisztességes eljárásban - jogorvoslati lehetőség mellett - biztosítania kell a vallási csoportok önálló működését lehetővé tevő sajátos egyházi jogállás megszerzését, méghozzá a vallásszabadsághoz való joghoz igazodó, tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján. Az AB akkori döntése szerint egyébként az új egyházi törvény miatt a testülethez panaszt benyújtó vallási szervezetek egyházi státusukat nem veszítették el, azaz nem kell egyesületté alakulniuk. A március 11-ei negyedik alaptörvény-módosítás is érintette az egyházakat, amennyiben rögzítették az alkotmányban az Országgyűlésnek azon jogát, hogy a vallási szervezeteknek speciális egyházi státust biztosítson abban az esetben, ha huzamosabb ideje működtek Magyarországon, van társadalmi támogatottságuk, valamint a közösségi célok érdekében alkalmasak az együttműködésre. A bevett egyházként való elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet minimum húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal rendelkezzen. Azt is kiköti a törvénymódosítás, hogy az e státust megkapókkal szemben nem merülhet fel nemzetbiztonsági kockázat. Az egyházként való elismerésre vonatkozó beadványt az emberi erőforrások miniszterénél kell előterjeszteni, s a miniszternek az eljárásba szakértőket is be kell vonnia. Ezután a tárcavezető továbbítja állásfoglalását az Országgyűlés vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az erről szóló parlamenti javaslatot. A parlamentnek erről hatvan napon belül kell döntenie. Az egyházként való elismerés menetében az Országgyűlés vallásügyi, valamint nemzetbiztonsági bizottsága is részt vesz, és csak ezt követően kerül a Ház elé a javaslat, amelyről összevont vitában döntenek. Azok a vallási szervezetek, amelyeknek az Országgyűlés nem bizto'sít bevett egyházi státust, kérhetik a parlamenti határozat felülvizsgálatát az AB-tól, de emellett továbbra is él az elutasított kezdeményezés egy évvel későbbi ismételt megindításának lehetősége. Az elfogadott módosítás alapján azokat a vallási közösségeket, amelyek esetében - az AB döntése nyomán - nem alkalmazhatók a jogszabály korábban hatályos rendelkezései, az egyházként való elismerés kezdeményezésére hívják fel. Az erre biztosított, a passzus hatálybalépésétől számított harmincnapos határidő jogvesztő. Ennek elmulasztása vagy elutasítás esetén a vallási közösség csak mint vallási tevékenységet végző szervezet működhet tovább. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter zárószavazás előtti javaslatával a Ház rendelkezett a bevett egyházak megszűnésére vonatkozó szabályok pontosításáról is. Eszerint az alkotmányellenesen működő bevett egyház nem szűnik meg, hanem az Országgyűlés által neki biztosított sajátos közjogi jogalanyiságát veszti el, de vallási tevékenységet végző szervezetként működhet továbbra is. Ugyanakkor az ilyen jogi szervezeti keretek között folytatott további alkotmányellenes működés esetén - az ügyész törvényességi ellenőrzési jogosítványai alapján indított perben - végső soron a vallási tevékenységet végző szervezet megszüntetésére is sor kerülhet. Utóbbival szemben bírósági jogorvoslatra van lehetőség, ellentétben az Országgyűlés megszüntető döntésével, amelynél ez nem biztosítható. Még az indítvány beterjesztésekor az egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárság azt közölte az egyházügyi törvény módosítása kapcsán, hogy az „a lelküsmereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja, ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es, egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit, melyek visszaélésekre adtak alkalmat” Ugyancsak az államtitkárság írt arról a törvénymódosítás megszavazása után, hogy a módosított jogszabály a hitéleti tevékenység közösségi gyakorlását nem az egyházi státushoz köti, hanem a jogszabályban újonnan megjelenő, szervezeti gyűjtőfogalomként bevezetett „vallási közösség” elnevezésű kategóriához, amely a vallási tevékenységet végző szervezetekre is kiterjed. Kiemelték: a vallási közösség elnevezés mint gyűjtőkategória egyaránt magában foglalja a bevett egyházakat és a vallási tevékenységet végző szervezeteket, és a törvény utóbbiak számára is lehetőséget teremt arra, hogy szabadon használják az egyház megnevezést, a vallásszabadság gyakorlásával összefüggő jogaik és védettségük pedig a bevett egyházakéhoz hasonló. A szerző újságíró, a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársa Lapzártánk után érkezett a hír, hogy Áder János köztársasági elnök kedden visszaküldte a parlamentnek megfontolásra az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő törvénycsomagot és az egyházügyi törvény módosítását. Az egyházügyi törvény módosításával kapcsolatban megállapította, hogy az egyházak nyilvántartására vonatkozó rendelkezések jdgbizonytalanxáght>2 vezetnek. ‘
