Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)

2013-11-10 / 45. szám

4 2013- november io. KERESZTUTAK Evangélikus Élet ÁMOS IMRE ÉS A 20. SZÁZAD HETVEN ÉVE VÉGEZTÉK KI A LÜBECKI VÉRTANÚKAT Albumbemutató a zsinagógában A budapesti Rumbach Sebestyén ut­cai zsinagógában mutatták be október 27-én a Corvina és a Luther Kiadó gon­dozásában megjelent, Ámos Imre és a 20. század című albumot, mely az azonos című kiállítás alkotásaiból ké­szült. A bemutatón Fabiny Tamás evangélikus püspök mondott beszédet, és elhangzott a kiállításra írt zenemű is Dés László és a Bubnó Tamás vezet­te Szent Efrém férfikar előadásában. Fabiny püspök Ámos Imre és Rad­nóti Miklós életpályájának rokonságá­ról így fogalmazott: „Két zsidó megy az úton. Erőltetett menetben. Az egyik így ír: »Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!« A másik bekö­tött szemű ember nem a létra fokára, hanem a tűzbe lép. Az egyik síró an­gyalt fest, a másik pedig így ír: »Hol az­előtt az angyal állt a karddal, - / talán most senki sincs.« Egy harmadik alko­tó ide, a Rumbach Sebestyén utcai zsi­nagógába gyönyörű angyalfestményt hoz. Egy negyedik művész pedig a két munkaszolgálatosra emlékezve a Me­redek út című szobrát ajánlja fel.” A kiállítás - mely ezt megelőzően Szentendrén, Dunaszerdahelyen, Pé­csett és Berlinben volt látható - és az album negyvenhárom kortárs alkotó és a védnökök (Schweitzer József, Fa­biny Tamás és Várszegi Asztrik) közös emlékezetkiállításaként is értelmezhe­tő. Az Asztali Beszélgetések Kulturá­lis Alapítvány és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében megvalósult kiállítást október végéig több mint harmincezren látták. ■ Galambos Ádám Konferencia az antiszemitizmusról A Norvég Egyházi Szolgálat Izraelért és a Magyarországi Evangélikus Egy­ház tisztelettel hívja az érdeklődőket: Az antiszemitizmus mint teológi­ai és társadalmi probléma című konferenciájára, melyet november 18- án, hétfőn (9.30-tól 17.30-ig) tart az Evangélikus Hittudományi Egyete­men (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.). Védnök dr. Fabiny Tamás evan­gélikus püspök, a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnöke. Program' 9.30: Érkezés, regisztráció 9.50: Köszöntés: Fabiny Tamás, Rolf Gunnar Heitmann • Első szekció: 10.00-11.30 - elnök: Fabiny Tamás 10.00- 10.30: Az antiszemitizmus zsidó szemmel - Köves Slomó 10.30- 11.00: Antiszemitizmus teológiai megközelítésben -Rolf Gunnar Heitmann 11.00- 11.15: Hozzászólások 11.15-11.30: Kávészünet • Második szekció: 11.30-13.00 - elnök: Fabiny Tibor 11.30- 12,00: Az antiszemitizmus és keresztény felelősség -biblikus megközelítés - Tatai István 12.00- 12.30: Antiszemitizmus Aranyszájú Szent Jánosnál -Vattamány Gyula 12.30- 13.00: Hozzászólások 13.00- 14.00: Ebéd • Harmadik szekció: 14.00-15.30 - elnök: Endreffy Géza 14.00- 14.30: Antiszemitizmus Luthernél - Csepregi Zoltán 14.30- 15.00: Antiszemitizmus a mai magyar társadalomban -Donáth László 15.00- 15.30: Hozzászólások 15.30- 16.00: Kávészünet 16.00- 17.30: Kerekasztal: antiszemitizmus és kiengesztelődés -Jutta Hausmann, Avi Snyder, Simonyi Andrea, Gombocz Eszter, Mátis Lilla, Rolf Gunnar Heitmann; moderátor: Fabiny Tibor 17.30: Zárszó: Rolf Gunnar Heitmann, Endreffy Géza 18.30: Emléktábla-avatás - Gyarmat utca 14. A konferencia ingyenes, de előzetes regisztráció - az ebéd miatt is (igény szerint kóser, vegetáriánus stb.) - szükséges. Jelentkezési határidő: november 12. Jelentkezni Endreffy Gézánál lehet (tel.: 20/928-9955; e-mail: effyga@hotmail.com). Karl Friedrich Stellbrink emlékezete ► Karl Friderich Stellbrink evan­gélikus lelkipásztor 1894. októ­ber 28-án született Münster­­ben, és 1943* november 10-én halt meg Hamburgban. Mint a lübecki mártírok egyikét vé­gezték ki. Karl Stellbrink egy fővámhivatali tit­kár második gyermekeként kapta édesapja nevét (édesanyja Helene Kirchhoffxolt). 1904-től a detmoldi Lipót humán gimnáziumot látogat­ta, majd Spandauban tanult, 1913-ban tett középfokú érettségi vizs­gát. Miután a düsseldorfi Mű­vészeti Akadémiára nem vet­ték fel, érdeklődése a teológia felé fordult. 1913-ban Soest­­ben belépett a porosz egyház diaszpóraszemináriumába, amely külföldi szolgálatra ké­szítette fel. Az első világháború késlel­tette tanulmányai befejezését. 1915 februárjában behívták katonának, a nyugati frontra vitték. 1916. január 14-én sú­lyosan megsebesült, bal keze sérült meg. Mint ötvenszáza­lékos hadisérültet 1917. októ­ber í-jén leszerelték. Berlin­be ment. Itt egyházi szociális munkát végzett egy gyermek­­mentő egyesületben, majd egy férfi- és ifjúsági egyesüle­tet vezetett, miközben ké­szült magasabb fokú érettsé­gi vizsgájára. Ezt 1919. márci­us 31-én tette le. Egy évvel később zá­róvizsgát tett a soesti prédikátorsze­mináriumban is. Majdnem egy évig dolgozott helyettesként Barkhausen­­ben, a mindeni zsinati körzetben. 1921. március? 5-én megházaso­­dótt, felesége Hildegard Dieckmeyer tanítónő. Nem sokkal ezután Witten­­ben felszentelték tengerentúli lelké­­szi szolgálatra. Egy hónappal később feleségével Brazíliába kapott kiküldetést. Rio Grande do Sulban az ottani német te­lepesek pásztora lett. Ő és felesége nyolc évig szolgált itt, közben három gyermekük született. Ebben az idő­ben Stellbrink már több nemzeti szervezet tagja lett, többek között az Alldeutschen Verbandé is. 1929 nyarán elhatározta, hogy sza­badsága után nem tér vissza Brazíli­ába, hanem Németországban pá­lyázik lelkészi állásra. Egy vizsga után (ez már teljes teológiai vizsgá­nak számított) 1930-ban a türingiai Steinsdorfban lett lelkész. Ekkor már nyíltan vállalta a Nemzetiszocialista Német Munkáspártot (NSDAP, a náci párt), és a Német Keresztyének (Deutsche Christen) híveként - Hansjörg Buss szerint - „nemzeti rasszista világképet” képviselt. Stellbrink az erősen nemzeti irá­nyultságú Német Egyházak Szövet­ségéhez (Bund für Deutsche Kirche) tartozott, amely „az evangélikus test­vériséget képviselte erősen nemzeti karakterrel” (Else Pelke: Der Lübecker Christenprozeß 1943, Matthias-Grü­newald-Verlag, Mainz, 1961,187. o.). Egy életrajzírója így jellemzi: „naci­onalista gondolkozású és társadalom­­politikailag elfogult” Stellbrink Brazíliából való vissza­térése után erősen szimpatizált Hit­lerrel és az NSDAP-vel (Hansjörg Buss: Ein Märtyrer der evangelischen Kirche - Anmerkungen zu dem Lü­becker Pastor Karl Friedrich Stell­brink. In: Zeitschriftfür Geschichts­wissenschaft 55 [2007], 626-628. o.). 1934 júniusában sikeresen örö­költe Mildenstein főpásztor állását a Lübecki Evangélikus-Lutheránus Egyházban. Ez a lutheránus egyház ebben az időben a Német Keresztyé­nek központjának számított Burgstal­­ler lelkész és NSDAP-szenátor veze­tésével, akihez azonban Stellbrink nem kötődött szorosan. 1934-ben Stellbrink megvált párt­tisztségétől. Ebben bizonyára moti­válta őt a párt és az állam egyházel­­lenessége, illetve az állandó összeüt­közés a Hitlerjugend és az evangéli­kus ifjúság között. 1936-ban Stellbrink fia kilépett a Hitlerjugendből, 1937-ben pedig a lel­készt kizárták a nemzetiszocialista pártból. De már ezt megelőzőleg ma­ga lépett ki a Német Egyházak Szövet­ségéből. Egy nevelt fia 1940-ben elesett a háborúban, nyilván ez is erősítette el­lenállását a rezsimmel szemben. Az úgynevezett eutanáziát, amely­ről 1941 óta volt tudomása, egyre erő­sebben elutasította. 1941-től ápolt baráti kapcsolatot a római katolikus Johannes Prassek káplánnal, akivel könyveket és infor­mációt is cserélt. Stellbrink nem csatlakozott a nemzetiszocializmus­sal szemben álló Hitvalló Egyházhoz, egyházában elszigetelt maradt, inkább a Jézus Szíve-templom római katoli­kus papjaival kereste a kapcsolatot. A lübecki nagy bombatámadás után, amely 1942. március 28-áról 29-ére virradó éjszaka történt, a vi­rágvasárnapi konfirmációs istentisz­teleten úgy prédikált, hogy „Isten erős nyelven szólt” hozzájuk. Ezt a Ges­tapo is jelentette, és a prédikáció hí­re futótűzként terjedt el úgy, hogy Stellbrink Isten ítéletének tartotta a bombázást... Április 7-én Stellbrinket elfogták. A római katolikus papokkal - Edu­ard Müllerrel, Johannes Prassekkel és Hermann Langével - együtt 1943 júniusában a Népi Bíróságon „haza­árulóként és az ellenséggel szimpa­tizálóként” fogták perbe. Ha­lálra ítélték, és november 10- én Hamburgban nyaktilóval kivégezték őket. * # * Stellbrink kezdetben valóban a nacionalizmus emblemati­­kus német alakja volt. Úgy jel­lemezték, mint aki „vallásosan alapozott túlzó nacionalista”. Kortársai ezenfelül „az igaz­ság fanatikusának” és „elfo­gadhatatlan személyiségnek” látták. 1945 után az egyház bizo­nyos ellátásban, nyugdíjban részesítette Stellbrink csa­ládját, és semmissé nyilvání­totta az egyházból való elbo­csátásáról szóló határozatot. A lübecki mártírok kivégzé­sének második évfordulóján Pautke esperes, vezető lü­becki lelkész is úgy véleke­dett, hogy a kivégzett lübecki papok vértanúk voltak. Ezt az álláspontot azonban nem osztotta mindenki. A Hitvalló Egyház képviselői szerint Stellbrink erős szavakkal szidalmaz­ta az Ószövetséget, és nem az evan­géliumért való harcban, hanem a Harmadik Birodalom elleni politikai harcban vesztette életét... Ez a megnyilatkozás újra vitát váltott ki. 1959-ben a lübecki egyház­tanács elrendelte, hogy évenkét meg kell emlékezni mind a négy vértanú­ról. 1993-ban az akkori lübecki püs­pök az állami szervekkel együtt meg­semmisítette a halálos ítéletet. A négy vértanú halálának ökume­nikus jelentősége is van. Stellbrink nevét hamburgi és lübecki utcák is vi­selik, hiszen a nácizmus valóban ül­dözte. A katolikus egyház a három ki­végzett papot boldoggá avatta. S igaz, hogy Stellbrinknek „kanyar­gós” útja volt, ám végül mégiscsak a hitleri rezsim végeztette ki. Méghoz­zá szokatlanul kegyetlen módon, „fejvesztéssel”. Ezért mégis érdemes hetven évvel ezelőtti kegyetlen halá­lukra és vértanúságukra emlékezni. Az emlékezés pedig krisztusi hi­tünkben erősítsen bennünket, akik olvasunk róluk, hogy minden „ka­nyartól” mentesen követhessük a krisztusi utat! ■ D. Keveházi László Könyvbemutató a Liteában A Litea könyvesbolt (Budapest L, Hess András tér 4.) meghívja Önt és kedves ismerőseit Fenyvesi Fé­lix Lajos új kötetének bemutatójá­ra november 12-én, kedden 17.30- ra. Bevezetőt mond dr. Kenyeres Zoltán irodalomtörténész. Köz­reműködik Havas Judit előadó­­művész és Gryllus Dániel zene­szerző, énekes. HÓDOLAT W.S. MESTERNEK Útmutató a Magyar Televízióban November 10-én, vasárnap az Mi-en 11.05-kor az Útmutató című műsorban Holger Mánké soproni evangélikus lel­készhez látogatunk el. Az adást a Duna World csatornán november 11-én, hét­főn 12.45-kor megismétlik. Szerkesztő: Nagy László, rendező: Horváth Tamás. vangelikus.hu

Next

/
Thumbnails
Contents