Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)

2013-10-20 / 42. szám

4 ◄! 2013- október 20. KERESZTUTAK Evangélikus Élet A Ford ment, a VW jött Zavartalan a tanyagondnoki ellátás ► Megoldódott a tanyagondnoki szolgálat problémája Nyíregyházán, meg­szűnt a bokortanyákban élő idős emberek ellátását veszélyeztető bizony­talanság. Szeptemberben szolgálatba állt a Joób Olivér Gondozó és Re­habilitációs Szeretetintézmény kötelékében az a Volkswagen Transpor­ter, mely ezentúl Kosina András tanyagondnok munkaeszköze lesz. Ez­zel egyidejűleg - eleget téve a Nyírségi Többcélú Önkormányzati Tár­sulás (Nyitót) társulási tanácsa határozatának - a gyülekezet átadta az eddig használt Ford Transitot a nyíregyházi önkormányzatnak... Mint ez év februárjában kétszer is be­számoltunk róla lapunkban (Ide a slusszkulcsot!, február 10., 7. o.; Egy­előre maradhat a slusszkulcs, febru­ár 17., 4. o.), veszélybe került a tanya­gondnoki szolgálat fenntartása a szabolcsi megyeszékhelyet övező bokortanyákban, mert a Nyitót várat­lanul határozati úton kérte a szolgá­latban használt gépkocsi leadását. Téli írásaink részletesen feltárták a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitáci­ós Szeretetintézmény, illetve fenn­tartója, a kertvárosi evangélikus gyü­lekezet álláspontját a jogilag sem egy­értelmű helyzetről. Utóbb pedig arról tudósítottunk, hogy a Nyitót társulási tanácsa a téli krízishelyzetre való te­kintettel úgy döntött, a slusszkulcs át­adásával várják meg, amíg az egyház­nak, illetve a fenntartó gyülekezetnek módjában lesz új gépkocsit a szolgá­lat rendelkezésére bocsátani. Noha Laborczi Géza igazgató lel­kész a Gondviselőbe vetett erős hit­tel már februárban, az ezzel kapcso­latos első presbiteri ülés után egyér­telműen biztosított bennünket, hogy „meg fogjuk oldani", az újabb fordu­latra mostanáig várnunk kellett.- A belső egyeztetések azonnal megkezdődtek, igyekeztünk miha­marabb megoldást találni a kialakult helyzetre, hogy továbbra is gondos­kodhassunk a ránk bízott idős embe­rekről - tekint vissza most Laborczi Géza. - Először az a gondolatunk tá­madt, hogy visszatérítendő támoga­tást kérünk az egyház országos köz­pontjától. Az erről kezdeményezett beszélgetések azonban Fabiny Tamás püspök úrral egy másik lehetőséget rajzoltak elénk: azt, hogy német test­véreink segítségét kérjük. A Martin-Luther-Bund (Luther Márton Szövetség) az Egyesült Német Evangélikus Egyház (VELKD) segély­­szervezeteként hosszú idő óta támo­gatja a közép-európai diaszpórát. A szétszórtságban élő kicsiny evangéli­kus közösségekhez partnerszervezete­ik és magánszemélyek adományait juttatják el tiszteletre méltó módsze­rességgel, aprólékosan kidolgozott cé­lok megvalósításának támogatására.- Már 2010-ben jelezték a szövet­ség munkatársai, hogy legközelebb ide szánják a támogatást, erre készül­ve dolgoztuk ki a Kenyér és remény el­nevezésű projektet Sulyok Anna lel­kipásztorral Bátonyterenye és Szúpa­tak evangélikus gyülekezetének meg­erősítésére, a nehéz helyzetbe került emberek gondjainak enyhítésére -fűzi tovább a történetet Cselovszkyné dr. Tarr Klára, az MEE Ökumenikus és Külügyi Osztályának vezetője. - A gondosan előkészített projektben kenyérosztási akciók, gyülekezeti munkatárs képzésének támogatása, nyári gyermektáborok szerepeltek egy tanyagondnoki szolgálatot meg­alapozó gépkocsi beszerzése mel­lett. Szinte egyszerre állt elő azonban az a helyzet, hogy az anyagi nehéz­ségek miatt most nincs mód egyhá­zunkban új diakóniai szolgáltatások indítására, és hogy komoly veszély­be került a tanyagondnoki gépkocsi elvesztése miatt egy már kiépített, jól működő szolgálat léte Nyíregyházán. Ebből azonban csak gondolatban könnyű kihozni a megoldást, hogy a Kenyér és remény projekt keretében a nógrádi lankák helyett fusson az a német eurókból megvásárolt kocsi a nyírségi homokon a bokortanyák között. A valóságban a projekt alapos átdolgozására és az érintettek érde­keit szem előtt tartó egyeztetésre volt szükség.- A projekt módosításával előtérbe kerülhetett a Luther Márton Szövetség­nek az a szándéka, hogy támogatásuk révén együttműködés alakuljon ki egy nagyobb és egy kisebb gyülekezet kö­zött. A nyíregyháza-kertvárosi közös­ség így mentorálja a bátonyterenye­­szúpataki gyülekezetét, annál is inkább, mert a kertvárosiak már valóban ko­moly tapasztalatra tettek szert a gyer­mekek táboroztatásában is. Itt minden oldalról fontos a szolidaritás jelenlété­nek megtapasztalása - hangsúlyozta Cselovszkyné dr. Tarr Klára. A projekt ebben a formában a fenntarthatóság szempontjának is jobban megfelel, s bár új autó meg­vásárlására gondolni sem lehetett, ki­derült, a közbeszerzés módot ad ar­ra is, hogy a célokat és a lehetősége­ket ésszerűen hangolja össze. Napok alatt megtalálták a 48 ezer kilométert futott, kétéves VW Transportert, és a szükséges hatósági engedélyeket is megszerezték, a helyzethez igazítva módosították a működési engedélyt, így ismét jöhet a tél, a téli krízis: a Nyíregyháza környéki huszonhét bokortanya idős, magányos lakói bizton számíthatnak a tanyagondnok és egyházuk gondoskodására. A történet lezárásaként a Fordot is leadták: a kocsival érkező dolgozót a Nyitót munkaszervezeténél a megye­­székhely polgármesteri hivatalához irányították... ■ Veszprémi Erzsébet Négy az egyben Interjú Kovács Viktor egyetemi lelkésszel, zenésszel, konferenciaszervezővel ► Ökumenikus, angol nyelvű konferenciát tartottak Hit és egység Kö­zép-Európában címmel október 11-13. között Budapesten a visegrá­di négyek országaiból érkezett fiatalok részvételével. A rendezvény ün­nepélyes megnyitójának a Parlament adott helyet. Az alulról induló ifjúsági mozgalom mellé sok prominens egyházi személyiség is oda­­állt - mondta Kovács Viktor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) beosztott lelkésze, számos keresztény ifjúsági projekt lelkes haj­tómotorja. Mint a konferencia tíztagú szervezőbizottságának egyet­len evangélikus képviselőjét kérdeztem a kezdeményezés eszmeisé­géről, céljairól és jövőjéről.-A nemzetközi ésfelekezetközi ta­lálkozó református kezdeményezésre jött létre. Mi volt az elindítója?- Egy kósza mondat, amely dr. Krasznai Andrea református lelkész­nő fülét megütötte, és amely arról szólt, milyen jó volna, ha az egyhá­zak valóban együtt tudnának működ­ni. Ez akár banalitásnak is tűnhet, de tekintve az eddigi papírízű, „tessék­­lássék” együttműködéseket, érthető, hogy mélysége van. Magam is átér­­zem a (s)óhajt, talán ezért is kerültem a szervezőgárdába.- Kiket találhatunk még a „kemény magban”?- Andreán, a főszervezőn és raj­tam kívül három ortodox lányt az Or­todox Ifjúsági Szövetségtől: Kaulics Irént, Sinka Borbálát és Imrényi Zsófiát. Fialovszky Dóra katolikus részről, Bartha Ákos és Hegedűs Já­nos a Baár-Madas Református Gim­náziumból, Feldmájer Máté és Hu­szár András pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségétől - Mazsihisz - érkezett a csapatba.- Hogyan fogtak az ötlet megvaló­sításához?- Andrea minden egyházat hiva­talosan megkeresett, és kereste a metszéspontokat is, az együttműkö­dés lehetőségeit. Aztán mi tízen csa­patépítő tréningen vettünk részt Ná­­gocson (község Somogy megyében - K. A.) Zichy László pszichológus, fi­zikus jóvoltából, aki a történelmi Zichy család leszármazottja, így sa­ját örökségeként mutathatta meg nekünk a helyi Zichy-kastélyt, ahol egy pszichológiai tréningközpontot próbál létrehozni. A hétvégén hamar megnyíltunk egymásnak nemcsak „teológiai szem­pontból” hanem személyes életünket tekintve is. Érdekes, hogy az ember egy jó közösségben milyen könnyen felül tud kerekedni a másikkal való különbözőségeken, és mennyire az „egyre” fókuszál. Ehhez kell a közös ügy, amely a mi esetünkben: az Úr­isten dicsőségének szolgálata. A hét­végét követően hetente összeültünk egyeztetésre a konferencia tartalmi részleteit és a kivitelezés szempont­jait megbeszélve.- Számos ökumenikus kezdemé­nyezés látott már napvilágot. Miben más, miben új a Hit és egység Közép- Európában?- A konferencia nem a hivatalos, hanem a tényleges együttdolgozást szorgalmazza, és nemcsak szakmai, hanem - elsősorban - személyes alapon szerveztük. Itt valóban találkozhatnak egymással a résztvevők, a szó eredeti és közvetlen értelmében.- Milyen programok várták a földrajzilag négyfelől, feleke­­zetileg még több irányból érke­zetteket?- A konferenciát a sok összekovácsoló, színes és nem mellesleg a visegrádi négyek történeti összetartozását hang­súlyozó és feltáró program mellett - például hajózás az egykori királytalálkozó helyszí­nére, Visegrádra, várjáték, lo­vagi torna, reneszánsz ebéd, piknik a Mátyás-templom előtt - elsősorban worksho­­pok köré építettük. Előkerült az európai identitás krízise, a mai egyházi problémák köre, a cigánykérdés és még szám­talan aktuális téma. Evangéli­kus részről Szemerei János püspök állt a találkozó mellé mint fő­védnök. Workshopot tartott dr. Fa­biny Tamás püspök, dr. Kodácsy-Si­­mon Eszter, az EHE Gyakorlati Tan­székének oktatója, Bakay Péter orszá­gos cigánymissziós referens, Zaharia Júlia teológushallgató és jómagam. És olyan előadókkal is büszkélkedhet­tünk, mint Jeleníts István piarista szerzetes tanár vagy a konferenciát megnyitó Arszeniosz Kardamákisz or­todox egyházi vezető.- Az Ön workshopja miről szólt?- Hatvan perc alatt heten - két szlovák ortodox teológushallgató, egy cseh zsidó fiú, egy lengyel evan­gélikus lány, egy magyar katolikus lány és mi, Portik Ágnes projekttár­sammal, aki a kelenföldi evangélikus gyülekezet tagja - megpróbáltuk felrajzolni Európa térképét, rajta a fe­lekezeti megoszlást bejelölni, majd megsaccolni a számarányokat, végül elgondolkodni azon, miért mutathat ma ilyen mintázatot a térkép, és a kü­lönböző felekezeteknek vajon mik az erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei. Nagyon izgalmas és tanul­ságos beszélgetés volt!- Mire jutottak?- Talán illik is a tolerancia évéhez a tanulság: az egység nem jelenti a ha­tárok elmosását - harmonikus együttélést jelent úgy, hogy min­denki megtartja a saját identitását. Ezt mi a három nap alatt - ha csak százan is - megvalósítottuk. Ez lehet az első lépés.- Merre?- A nemzetközi és felekezetközi ellentétek megszüntetésének irányá­ba. Azt is megállapítottuk például a konferencián szerzett - mondha­tom így - barátokkal, hogy a környe­ző országokban tömegesen jelentke­ző nagyfokú nacionalizmus is egyfaj­ta vallási pótlék. Személyes kapcso­latok kialakításával ezek a félelemből fakadó reakciók - amelyek az isme­retlen negatívnak tételezéséből adód­nak - egykettőre feloldhatók, ezt most már saját tapasztalatból állítha­tom.- Hát a következő lépés?- Reménység szerint évről évre más-más V4 ország lesz a konferen­cia házigazdája, jövőre Szlovákia. A csehek példaadók lehetnek: már most összefogtak, és ökumenikus konferenciára készülnek odahaza. Náluk ugye érdekes, hogy nincs ki­mondottan protestáns egyház: huszi­ták meg Cseh Testvérek vannak. A Mazsihisz kilátásba helyezte, hogy vendégül látna bennünket szarvasi üdülőjében jövő áprilisban egy rövi­­debb lélegzetű találkozó erejéig. A magyar szervezőbizottság úgy tervezi, hogy hamarosan a gyakorlat­ban is megmutatja a hitbéli egységet: karácsony előtt ökumenikus étel­osztást szeretnénk tartani valahol vi­déken. Ezenkívül meghívást kaptam a 2014-es „ lengyel Szélrózsára” ame­lyet nemzetközivé szeretnének ten­ni. Nagy örömmel vállalom a szolgá­latot. És persze várjuk a visszajelzé­seket! ■ Kinyik Anita

Next

/
Thumbnails
Contents