Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-09-22 / 38. szám
2 • 2013. szeptember 22. A legrövidebb munkafázis: tízezer munkaóra Beszélgetés Bar anyi József bibliafordítóval A legenda szerint a héber biblia görög fordítását, a Septuagintát a Kr. e. 3. században 72 ember 72 napon keresztül készítette. Ez mai divatos egységgel számolva - nyolcórás munkanapot alapul véve - 41 472 munkaórát jelent. Arról ugyan nincsenek pontos adatok, hogy a tavalyelőtt napvilágot látott, külsőségeiben is modern, a mai kor igényeinek minden tekintetben megfelelő, revideált Károli-Biblia újrafordításával pontosan hány munkaórát töltöttek el fordítók, teológusok és filológus szakemberek, egy azonban biztos: csak az összehasonlító analízist — amely az egyik legrövidebb munkafázisnak mondható — nyolc ember nyolc hónapon át napi nyolc órában (tehát — a hétvégéket és ünnepnapokat leszámítva — mintegy tízezer órában) végezte. És ezzel még korántsem volt vége a folyamatnak. Burányi "Józsefet, a fordítás vezetőjét erről a nem mindennapi munkáról kérdeztük. Munka közben- Mikor és hogyan érett meg a gondolat Önben, hogy a Károli-féle fordítást újraértelmezve modernebb Bibliát adjon a Szentírást magyarul olvasók kezébe?- Én is azok közé tartoztam, akik a Károli-Biblia olvasása közben automatikusan kihagyták, illetve módosítva olvasták a „valákat” és az egyéb régies igealakokat. De fiatalkoromban még nem gondoltam arra, hogy ezt a változtatást nyomtatásban is rögzíteni kellene. Számomra akkor ennél sokkal fontosabbnak tűnt egy konkordancia elkészítése a Károli-Bibliához. Nagyon fájdalmasnak találtam, hogy a Biblia komolyabb tanulmányozása során a magyar bibliaolvasónak mindig idegen nyelvű konkordanciákhoz kellett nyúlnia. Végül többéves fáradozás után elkészültem a nagy munkával, amely 1995-ben jelent meg. Ekkor viszont már kezemben volt a teljes bibliaszöveg számítógépes feldolgozása, ami, hogy úgy mondjam, kézenfekvővé tette az írott szövegen való módosítás lehetőségét is. Miközben a konkordancia elkészítésére egyedül is alkalmasnak és elégnek bizonyultam, azzal is tisztában voltam, hogy egy revíziós munkához a legképzettebb szakemberekre van szükség, akik hozzám hasonlóan fontosnak tartják az archaikus szöveg modernizálását. Mielőtt azonban a bibliaszöveghez hozzányúltunk volna, még egy fontos bibliai segédkönyv kiadását tűztem ki célul: az angol nyelven legnagyobb példányszámban megjelent magyarázatos Biblia, az úgynevezett NIV Study Bible magyar kiadását, amelyhez természetesen a Károli-Biblia szövegét használtuk fel. Úgy véltem, hogy a századok során népkönyvvé lett Károli- Biblia megérdemli, hogy ötvözzük a világon legnépszerűbb magyarázatos bibliakiadással. Ez a munka huszonhat neves teológus, nyelvész és irodalomtudós részvételével 2001- ben jelent meg, és megnyitotta az utat előttünk a végső cél, a revíziós munka felé.- Hogyan zajlott a folyamat? Kik voltak a segítői?- A revízió munkája több mint tíz éven át, több lépésben, huszonhét szakember részvételével zajlott. Teológusok, egyetemi tanárok, tudósok, lelkészek, a bibliai nyelvek és a magyar nyelv tudorai sorakoztak fel számos más szakember mellett, hogy elkészüljön a hiánypótló mű, egy könnyen olvasható \ Károli-Biblia, amelyre 1 évtizedek óta várt a bibliaolvasók tábora. Volt ugyan már modern magyar bibliafordítás, de a Károli veretes és immár megszokott nyelvezete még mindig közelebb állt sokakhoz. íróink és költőink is, ha idézni akartak a Bibliából, a Károlihoz nyúltak. Munkánk első fázisában elkészült az alapszöveg, amelyet a második fázisban versről versre összevetettünk a korábbi változatokkal. Ez az összehasonlító analízis nyolc ember napi nyolc órában végzett nyolc hónapi munkájának eredménye. Az így előkészített szöveg az irodalmi, nyelvi és teológiai szaklektorok kezébe került, akik több éven keresztül dolgoztak rajta. Ez volt a leghosszabb munkafázis. A szaklektorok munkájának egyeztetése volt a befejező és szintén évekig elhúzódó folyamat. A munkában részt vevők névsorát nyilvánosságra hoztuk. Az újszövetségi rész próbakiadására 2007-ben került sor, a teljes Bibliát 2011-ben tudtuk útjára bocsátani. Ma már huszonháromezer teljes Biblia és közel hétezer Újszövetség van forgalomban.- Tudna említeni néhány olyan momentumot, amelyek különösen is emlékezetesek maradtak az elkészítés folyamatára visszatekintve?- Hosszúra nyúlna az emlékezetes momentumok felsorolása, hiszen az évek során bennem felgyülemlett szellemi töltetből egy könyvet is kiadtam Jobb híján címmel. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának első dékánjával, Szilágyi Ferenc professzorral való első telefonbeszélgetésem esete azonban talán idekívánkozik. Erről a professzor úr a Reformátusok Lapjában az Akit szaván fogott az Isten című cikkében így emlékezett meg: „Újra sajnálni kezdtem, hogy akkor, 1995-ben részben a feladat nagyságától, részben nehézségeitől megriadtam, hiszen héber- és görögtudás is szükséges a helyes és a legjobb fogalmazás megtalálásához, de még most is megkísértett a gondolat, hogy ezt a [revíziós] munkát elővegyem és befejezzem. Ekkor szólalt meg a telefon a szomszéd szobában, a Hármas- Körös gátjára kifutó, csöndes kis Szélmalom utcában, szülőhelyemen. »Baranyi József« - hangzott a vonal túlsó végén, és a hívó kezdte volna a bemutatkozást a Károli-Biblia konkordanciájára hivatkozva. Én azonban boldog meglepődéssel a szavába vágtam, és szinte áradó boldogsággal újságoltam, hogy épp az elmúlt nap írtam le a nevét, itt van velem a konkordanciája, és a Reformátusok Lapjába szánt cikkemben éppen arról írok, hogy helyes volt, hogy a szövegmutató szótár nem az eredetit, hanem ezt a legnépszerűbb átdolgozást vette alapul. Éppen ez ügyben keres engem, mivel készül az 1905-1908-as átdolgozás újrastilizálása, nyelvi korszerűsítése, s szeretne bevonni engem is a munkába...- Szavamon fogott az Isten - szólalt meg bennem a Hang, s ki is mondtam mindjárt véglegesen hazatért barátunknak, akiben Isten Igéjének és a magyarságnak a szolgálata úgy egybefonódott, mint a reformáció korának embereiben, akikben a »nagy ellenállás ellen szegett nagy hit« munkált, máig érezhető erővel, s úgy vélem, hogy ennek a hitnek kell érződnie az átdolgozásban is, ha nem akarunk méltatlanok lenni a nagy elődök munkájához, az eredetihez.” (Reformátusok Lapja, 2005. január 2.)- Előfordult-e, hogy ellenállásba ütköztek ? Ha igen, milyen típusú kritikák érték a munkát?- Talán nincs olyan tudományos munka, amely ne találkozna ellenállással, kritikával. Ez a mi esetünkben sem maradhatott el. Amíg egyesek lezárt ügynek tekintik az 1908-as Károli-Biblia szövegét, addig mások - az elődök nyomdokán haladva és nemzetközi példákat tartva szem előtt - tovább akarták vinni a Károli nevével fémjelzett szöveget, de modernizált formában. Ha lehetett a német Luther-Bibliát 1964-ben revideálni, és ha lehetett az angol Authorized King James Versiont í975-ben modernizálni, akkor nekünk, magyaroknak is ki kell elégítenünk azt a jogos igényt, hogy legyen egy olvasható, modern változata a Károli-Bibliának is. Pontosan ezért javított a vizsolyi Biblia szövegén Szenei Molnár Albert, és ezért folytatták a nagyváradi lelkészek vagy harminc évvel később a munkát. Ezért nyúlt a Károli-szöveghez Komáromi Csipkés György (ősöm) is, majd M. Tótfalusi Kis Miklós, valamint az 1908- as kiadás készítői. Mint a revíziót gondozó Protestáns Média Alapítvány elnöke többször kijelentettem: nem azért kell a Károli-Bibliát revideálni, hogy Károli Gáspár neve feledésbe ne merüljön, hanem azért, hogy az a hatás, amelyet a Károlifordítás a nemzetre gyakorolt, tovább éljen. Szakmailag - tehát teológiai, nyelvészeti és irodalmi szempontból - tudomásom szerint nem hangzott el érdembeli kritika bibliakiadásunkkal kapcsolatban, és ez év áprilisában volt egy kétnapos bibliakonferencia a Károli Gáspár Református Egyetem rendezésében, amelyen természetesen mi is képviseltettük magunkat.- Milyen visszajelzések érkeztek Önökhöz az elkészült fordítás kapcsán?- Természetesen nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk, amelyekben visszatér, hogy sikerült megőrizni a Károli-jelleget, mégis könnyen olvasható a szöveg. A most megjelent iskolai tankönyvek szöveggyűjteményébe is már az újonnan revideált Károliidézetek kerültek, és egyre gyakrabban kapunk olyan jelzést, hogy más könyvkiadásokban is tőlünk vett idézeteket használnak. Különféle okostelefon-alkalmazásokban is megjelentünk, és a modern elektronikus eszközök világában úgy néz ki, hogy nyerő pozíciónk van a többi bibliafordítással szemben.-Mitgondol, mennyiben köszönhető a „ kulcs innék ” és mennyiben a „belbecsnek” az új kiadás népszerűsége?- A magam részéről nagyon örülök annak, hogy nem Don Quijoteként kell egyedül harcolnom, hanem fiatal, tehetséges munkatársak állnak mellettem, akik felkarolták és tovább vitték ügyemet, hozzáadva azt, ami hiányzott nálam. Győri Tamás evangélikus lelkész barátomnak köszönhetem, hogy a „belbecs” mellett immár a „külcsín” is vonzóvá teszi az újonnan revideált Károli- Bibliát. Szűcs Petra „Szemem állandóan az Úrra néz, mert ö szabadítja ki lábamat a csapdából. Forduljfelém, és könyörülj rajtam... ” (Zsolt 25,i5-ióa)
