Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-09-08 / 36. szám
4 41 2013- szeptember 8. EVANGÉLIKUS ÉLET Evangélikus Élet Elviselni egymást szeretetben Munkaévkezdő lelkészkonferencia Nyugaton ► Közös erőgyűjtésre, együtt gondolkodásra és tapasztalatcserére jöttek össze a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület lelkészei augusztus 27-29. között a piliscsabai Béthel Evangélikus Missziói Otthonban. A találkozó mottóját az idei reformáció és tolerancia évének alcíme adta: „Elviselni egymást szeretetben” Ezt a gondolatot nemcsak elméleti előadások segítségével, hanem a gyakorlatban is átélhették a résztvevők a három nap során. Kedd: szembesülni az új kihívásokkal Már az első este szembesítette a jelenlévőket a kezdődő munkaév legfontosabb problémáival. Szemerei János püspök köszöntője, majd a bemutatkozó kör után Smidéliuszné Drobina Erzsébet surdi lelkész tartott esti áhítatot Jn 7,37-38 alapján. Arra hívta fel kollégái figyel-A másik előadó, Goda Gyula szervezetpszichológiai, vezetéstudományi szakember szervezetfejlesztői szemmel bontotta ki a témát. Hangsúlyozta a másik elfogadásának fontosságát, ami azonban nem egyenlő az egyetértéssel. Majd így folytatta: valakit szeretni többet jelent, mint egyszerűen elviselni őt. „Nem belehalni kell, hanem élni egymásért, Istenért a pici, mindennapi dolgokban” - tette hozzá. Az elhangzott előadásokat fórumbeszélgetés követte, melyben aktívan részt vettek a jelen lévő lelkészek. Délutánra - hála Istennek - kisütött a nap, így sor kerülhetett a Pázmáneumba tervezett kirándulásra. Akinek kedve volt a sétához, Valkony Zsófia egyetemista idegenvezetésével megtekinthette a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai épületeit, köztük a Makovecz Imre által tervezett Stephaneumot. A résztvevők felfrissülve tértek vissza az evangélikus templomba a második elméleti blokkra, it, (Diiranráli) vingétfas iházkniiet mét, hogy nincs nagyobb biztatás annál, mint a gondokon felülemelkedő Jézusra figyelni. Ezután Kodácsy-Simon Eszter, a nevelési és oktatási bizottság tagja tartott rövid tájékoztatót a hitoktatási reformmal kapcsolatos tudnivalókról, a hallgatóság pedig kérdéseket tett fel az éjszakába nyúlóan. Szerda: az esőtől a harangszóig A reggeli áhítat hangulati aláfestéséről az eső kopogása gondoskodott. Vancsai József bakonyszombathelyi lelkésznek fel is kellett emelnie a hangját, hogy igehirdetése érthető legyen mindenki számára. ApCsel 11,17 alapján arra figyelmeztette szolgatársait, hogy vigyázzanak, ne váljanak az evangélium terjedésének akadályává. A délelőtt folyamán két előadó mondta el gondolatait a konferencia fő témájához kapcsolódva. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke lelkészi, illetve egyházvezetői szempontból beszélt az egymás elviselésének nehézségeiről. Először bibliai alapvetést adott, majd őszintén kitért a gyakorlati kérdésekre is. Szerinte a megoldást abban találhatjuk meg, ha Krisztus példáját követjük embertársaink elhordozásában. így megtanulhatjuk nem passzívan elhordozni, hanem aktívan hordozni a másikat - nyitottan és kompromisszum nélkül, egyszerre keményen és szeretettel. „Szükségünk van egymásra. Szeressük és tiszteljük egymást sokkal jobban” - zárta mondandóját a püspök. melynek előadói Török Gábor és Rochlitz Kyra, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének oktatói voltak. Előadásukban kifejtették, hogy önmagunk elviselése talán kritériuma annak, hogy mások elviselésére vállalkozzunk. Kiemelték: egymás hordozása csak úgy működhet, ha Krisztus van a középpontban, körülötte vagyunk, felé indulunk, így kerülünk közelebb egymáshoz is. Végül az irgalmas samaritánus példázata alapján arra világítottak rá, hogy nemcsak az a kérdés, mit tegyünk másokkal, hanem az is, hogy tudunk-e segítséget elfogadni mi magunk. Vacsora után a megújult Dunántúli Harangszót mutatta be (és osztotta ki) Kovács László nemeskoltai lelkész, megbízott főszerkesztő, valamint a terjesztésért felelős Koczor György zalaistvándi lelkész. A tartalmas napot Heinrichs Eszter Gál 6,2 alapján tartott áhítata zárta. „Jézus teherhordozása nemcsak példa, hanem erőforrás is számunkra” - hangsúlyozta az ágfalvai lelkész. Csütörtök: újult erővel indulni Az utolsó napon Szemerei János püspök kerületi fórum keretében tájékoztatta a lelkészeket az aktuális témákról. így beszélt többek között a pályázati lázról, az országos irodán történt változásokról, valamint a gyülekezetek ellátottságáról is, majd válaszolt a felmerülő kérdésekre. A záró úrvacsorás istentisztelet a közösség megélésének erőt adó tapasztalatával bocsátotta útjukra a résztvevőket. Szemerei János hirdette Isten igéjét (felsőképünkön), a liturgiában Bárány ay Csaba kőszegi lelkész működött közre. A zenei szolgálatot Kovács László nemeskoltai és Mesterházy Balázs harkai lelkipásztor látta el. A püspök a szeretet áráról beszélt Jn 15,13.16 alapján tartott prédikációjában. Beszélt arról, hogy igazi értékünket az adja, hogy fontosak vagyunk Istennek. „Ez a mi forrásunk. Szeretetre éhező lelkünk, életünk forrása, hogy nagyon sokat érünk neki” - fogalmazott. Ezt az elfogadottságot élhették meg a jelenlévők a nagy körben vett, egymásnak osztott úrvacsorában. Majd - egy kosárkából egymás nevét kihúzva - azt a feladatot kapták, hogy egy éven keresztül imádkozzanak szolgatársukért, így valósítva meg a gyakorlatban is a találkozó fő üzenetét: hordozni egymást szeretetben. p Adámi Mária Megerősített fraternitás ► Az Északi Egyházkerület munkaévkezdő lelkésztalálkozója - 2010 után - ismét a mátraházi református konferencia-központban kapott helyet augusztus 27-29. között. A háromnapos alkalmon az egyházkerület lelkészeinek nagy része megfordult - szám szerint nyolcvanötén. A program fő témája a Megfáradás és megújulás a lelkészi szolgálatban volt. Az előző évekhez képest új programponttal is gazdagodott az együttlét, amely nem szellemi, hanem fizikai igénybevételt jelentett a résztvevőknek: a szerda délutáni Mátra-túrával. A nyitóáhítatot Heinemann Ildikó tartotta Neh 4,4 alapján. A vecsési lelkésznő a témát máris mélységeiben ragadta meg, hisz a hallgatóságot a lelkészi szolgálat során összegyűlt sok-sok lelki törmelékkel szembesítette. kalmatlanságérzés, érzelmi kimerülés, a munka értelmébe vetett hit elvesztése. A kiégés kezelésében és megelőzésében nagyon fontos szerepet kap a pihenés, a munka és szabadidő tudatos szétválasztása, illetve a személyes támasz keresése. Mindeközben pedig elengedhetetlen az Istennel való megbékélés és a vele való napi kapcsolat megerősítése. A kiégéstől nem kell megijedni, emberi dolog, bárkivel megtörténhet, ugyanakkor komolyan kell venni az első jeleket, hogy a teljes összeomlás elkerülhető legyen. Déltájban még úgy tűnt, hogy a tervezett túrát elmossa az eső, ám csodával határos módon a programba vett időpontra kitisztult az ég. Buday Barnabás amóti lelkész, a Magyar Cserkészszövetség elnöke rutinos természetjáróként ajánlott fel három túravonalat a lelkészeknek: egy hosszabbat az „agaraknak” egy közepeset és egy rövidebbet a séta közben inkább szemlélődni vágyóknak. A cél mindhárom csoportnak a Sás-A fő témát három előadó vitaindító gondolatai alapján három szolgálati területen vizsgálták meg a jelenlévők. A haldoklók kíséréséről Némethné Tóth Szilvia kórházi lelkigondozó, a hitoktatásban rejlő kihívásokról Koczor Tamás budapest-ferencvárosi lelkész, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium iskolalelkésze, a lelkészi életpályáról pedig Ribár János nyugalmazott esperes szólt. A személyes élményekre építő - szívszorító, olykor önvizsgálatra tó melletti kilátó volt. Az ötvenméteres torony meghódítására, a 268 lépcső megmászására harmincnégyen vállalkoztak. Mindezek után mi sem eshetett volna jobban, mint a vacsora, az elgondolkodtató esti áhítat és a Boyzless Voice énekegyüttes egyórás vidám, lendületes - bizonyságtétellel egybekötött- koncertje. A konferencia-központ udvarán kialakított, égre nyíló templomban csütörtök délelőtt úrvacsorás istentiszteletre került sor Fabiny Takényszerítő vagy éppen rácsodálkozást kiváltó - felszólalások bőven adtak muníciót a kiscsoportos beszélgetésekhez. Az esti és reggeli áhítatokat Bence Imre esperes tartotta Illés próféta életéből vett szakaszok alapján. A hangsúlyt arra fektette, hogy Illés - bármilyen meglepő is - depresszióba esett, és bizony a kiégés határára jutott. Isten azonban gondoskodott róla, hogy be tudja végezni a rábízott szolgálatot. Szerda délelőtt a találkozó fő előadója, Kerekes Márton kecskeméti református kórházlelkész kapott szót. A szakember a kiégés számos előzményére, tünetére és következményére hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a kiégés fizikai és lelki kimerültségi állapot, amely a hivatás gyakorlásával és a „hivatásidentitással” kapcsolatban szerezett negatív élmények nyomán jelentkezik. Jellemzői; túlterheltség,'ah • más szolgálatával. A püspök 2MÓZ 32,30-34 alapján először Mózesről, a másnap emberéről szólt, aki a magának bálványt készítő népért közbenjárt. Majd Jézus Krisztust helyezte a központba, aki „a harmadnap embere” az Isten fia, aki még a halált is vállalta miattunk, helyettünk, érettünk. Búcsúzás előtt még Fábri György egyházkerületi felügyelő számolt be az aktuális közegyházi történésekről, majd Kodácsy-Simon Eszter, a nevelési és oktatási bizottság tagja a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos információkat osztotta meg a résztvevőkkel. A hittestvéri hangulatban telt háromnapos együttlét reménység szerint tovább erősítette az egyházkerület lelkészei közötti fraternitást, és így mindenki még inkább várja a jövőre megrendezésre kerülő országos lelkésztalálkozót. * • Horváth-Hegyi Áron * . t » » t t* * •> <t «*•'*'«•• ♦* * > . . . 1 . « 1 *«**'* r «■■•*■ r » •**•#*•*•r ^ —-----r- t . . ► it-------. y * »> fi f ;> r—-----. . A SZERZŐ FELVÉTELEI
