Evangélikus Élet, 2013. július-december (78. évfolyam, 27-52. szám)
2013-08-18 / 33-34. szám
12 4» 2013. augusztus 18-25. Evangélikus Élet Ady és a nagy Cethal Szilágylompért nevét Pap Gábor művészettörténész egyik magyarságismereti előadásán hallottam először, valamikor a nyolcvanas évek elején. Ő hívta fel figyelmünket a partiumi település gyönyörű kazettás mennyezetű templomára. Irodalmi tanulmányaimból is ismerősen csengett a név - itt éltek Ady Endre apai nagyszülei. Partiumi-erdélyi utazásaim során egyszer sem sikerült felkeresnem - pedig az elmúlt fél évszázadban jártam-keltem ott eleget! mert vagy nem találtam meg a hazai térképeken, vagy a román nevére (Lompirt) nem figyeltem fel. Két évvel ezelőtt igazított végre útba Nagykárolyból Zilahra menet a Wesselényi református kollégium fiatal vallástanára, s ezen örvendezve mindjárt le is tértünk a főútról, Sarmaság után rögtön jobbra, hogy néhány perc múlva már a parókia ajtaján kopogtassunk. Szőnyi Levente nagytiszteletű úr (azóta már esperes) derekasan állta a kérdészáport, melyet hirtelen rázúdítottam. Máskor is jártam már ott azóta, megkapva tőle a templom kulcsát, hogy korlátlan ideig kedvemre gyönyörködhessek kultúránk e csodálatos ékszerdobozában. Mint alább majd kiderül, nem véletlenül kedvelte Bandi úrfi éppen e templomot! Ha meglátogatta a szemközti Ady-portát - az oral history szerint -, gyakran tért be ide is, s órákra bezárkózva hangosan énekelt, vagy perlekedett az Úrral. Ottjártam után több verse került új megvilágításba számomra, leginkább A nagy Cethalhoz című, mert azt addig egyáltalán nem értettem. Lompértot 1321-től említik az írások. Első önálló temploma a 15. század második felében épült (egy ideig Ilosva filiája volt, később önállósult). Az 1777-es nagy tűzvészben leégett, a fél faluval együtt, de már ugyanazon évben újat építettek, részben felhasználva a régi templom maradványait is. Berendezési tárgyai közül a legértékesebb, művelődéstörténeti szempontból a legizgalmasabb faragott kő szószéke és kazettás mennyezete. Miattuk emelkedik ki még a híresebbnél híresebb erdélyi és partiumi református templomok közül is. E templomban mutatható be talán legkézzelfoghatóbban a magyar népi műveltség két - keresztény és szkíta típusú - ágból eredése (eredeztetése), majd egybeolvadása. A171 kazettából álló mennyezet alakos képei jobbára ószövetségi ihletésűek (Ádám és Éva, Nóé bárkája, Ábrahám ígérete, Jákob lajtorjája stb.), vagy a népi vallásosság köréből valók (például a szerencse asszonya, a jó és a rossz szerencsekereke), de megjelenik köztük a református templomok ismert jelképe, a fiókáit önnön vérével tápláló pelikán vagy az újjáéledő főnix is (gondoljunk csak a tűzvész után újjáépülő Lompértra). Állat- (páva, daru, strucc, szamár, krokodil) és növényábrázolások sokaságában gyönyörködhetünk. Ezek közül több is szkíta típusú, más megfogalmazásban: az íjfeszítő népek asztrálmítoszi örökségére (a Zodiákusra) utal. Ilyen például a „kétfejű sas” amely mindig a Kos havának jele, a saját farkába harapó sárkánykígyó (Bak), a Halak, az Oroszlán, a Ló (Európában a Nyilas), s újra idézhető itt is Nóé bárkája vagy a Pelikán mint egy-egy hónap emblematikus megjelenítője. Teljesen lenyűgözik a szemlélőt a kő szószék színes sárkányfejes faragványai is. Ezekhez megszólalásig hasonlót láthattunk legutóbb a Budapesten majd Debrecenben bemutatott szkíta aranykincsek között... S ami számomra az egyik legnagyobb reveláció: a bibliai Jónás-téma többszöri megjelenítése. Jónás majd minden kazettás mennyezetű templomban szerepel, de itt négyszer is! Kettőn - ahogyan másutt már megszoktuk - a cethal szájában látható, két különböző(!) alakban, egy harmadikon még a bárka mélyén alszik, egy negyediken pedig tökindák alatt fekszik. Figyelmünket azonban egyre inkább maga a cethal köti le, mert az egyik kazettán olyan képjel látható, mely a sztyeppövezetben egészen az urál-altaji népekig vezet vissza bennünket: a földgolyóbist (s hogy tévedés ne essék, ez oda is van írva) négy cethal tartja a hátán! A Bibliában ennek nincs nyoma, viszont a szakirodalom szerint az urál-altaji népek hiedelmeiben teljesen közismert. Lükő Gábor így ír róla A magyar lélekformái című könyvében: „Az öregek tudomása szerint a föld víz tetején úszik, s cethalak tartják a hátukon. Néhol úgy tudják, hogy csak egy cethal van a föld alatt, másutt három, sőt négy cethalról is tudnak. A földrengést a cethalnak tulajdonítják. Ha elfárad a cethal, és másik oldalára fordul, ettől reng a föld. A világnak akkor lesz vége, ha elpusztulnak a cethalak.” (Exodus, Budapest, 1942,58. oldal.) Ady ezt az ősi halszimbólumot látta, láthatta oly gyakran a szilágylompérti templomban, s ha újraolvassuk versét, most már minden világos lesz számunkra: „Óh, Istenünk, borzasztó Cethal, / Sorsunk mi lesz: ezer világnak? / Roppant hátadon táncolunk mi, / Óh, ne mozogj, síkos a hátad. // Csúszós a hátad, mellyel tartod / Lelkünket és a mindenséget / S én csak két rossz, táncoló lábat / S reszkető szívet adok néked. // Sok félelmemet vedd el értük, / Melyek velőimbe befújnak. / Mutasd meg, hogy nem vagy keresztyén, / Nem vagy zsidó: rettentő Úr vagy. // Végy engem hátad közepére, / Hogy két gyönge lábam megálljon, / Hogy a szívem ne verje mellem, / Hogy néha rám szálljon az álom. // Vagy dobj le egyszer s mindörökre, / Ne táncolj, lógj, ne tréfálj mindig. // Nem bírom s holt csillagaid már / Nyúgodt fényük arcomra hintik.” (A nagy Cethalhoz. In: Az Illés szekerén, 1908.) Az idén 235 éves kazettás mennyezet alkotója (Asztalos Budai Sámuel), a kő szószék faragója (Asztalos Budai András) és a költő Ady még otthonosan mozogtak e műveltségben, s anyanyelvi szinten beszélték. Mi már... ■ ÓZSVÁTH SÁNDOR A napfény hatása a szemre Nyáron bőrünk és szemünk is folyamatos napfénynek volt kitéve. A napsugarak bőrkárosító hatása széles körben ismert. Sokan azonban megfeledkeznek a közvetlen napfény szemkárosító hatásairól. A napfény a következőképpen befolyásolja szemünk állapotát: a beérkező napfény a sárgafoltra (macula lutea) fókuszálódik, amely az éles látás központja. Ez a folyamat hasonlít arra, mint amikor nagyítóval gyűjtjük össze a nap sugarait valamely tárgy egy pontjában, míg végül az meggyullad. A fényben található sugárzás olyan lebontó folyamatot indít el, amely káros oxidáló anyagokat, úgynevezett szabad gyököket eredményez, ezek károsíthatják a retinát. A szemünk is megjegyzi egy életen át az őt érő káros hatásokat, így a későbbiekben jöhetnek elő a problémák, ezért ne hanyagoljuk el szemünk védelmét. A legfontosabb a látásromlás elkerülése érdekében a megelőzés: a megfelelő étrend, a nem dohányzó életmód, a mérsékelt testmozgás és az erős napfény kerülése. Ha azonban bármilyen látásromlási tünetet észlel, keressen fel egy szemorvost. István király ünnepi kenyere Napok óta készülök, hogy újból megidézzem első, nagy királyunkat. Egy régi, erdélyi emlék jutott eszembe: az egyik legszebb - és legszegényebb - ünnep az életemben. Talán nekem is imádsággal kellene kezdenem, mint a kilencvenéves hajlott asszonynak, aki kenyérsütés előtt kérte Isten segítségét. Szépen megsült, ízes cipóval kínálta meg az arra tévedt messzi vendégeket... Én gyerekkorom óta az István királyi világban élek, mintha járt volna szülővárosomban. A közeli Tisza-parton fogták volna el Orseolo Pétert, akit Imre fia halála után ő nevezett ki utódjának. Ehhez a legendafoszlányhoz az is hozzátartozott, hogy otthon a családban már az előző nap elkezdtük az emlékezést. Ünneplőbe öltözött szívvel olvastam életrajzát valami antológiából: „Szent István király (975- 1000-1038) Géza fia, eredeti nevén Vajk, tizenhét esztendősen, 997-ben lépett apja örökébe. Ekkor már keresztény, és Gizella bajor hercegnő férje. A koronát az ezredfordulón helyezték a fejére... István a pápához fordult, és a római egyház mellett döntött. Független, magyar királyságot hozott létre. Határozott, kemény döntése meghatározta népünk j övőj ét, s Európa sorsát is...” Emlékszem, mindig idéztünk Kristó Gyula professzor könyvéből: „Négy évtizedes uralkodása békés építőmunka. Erős várak és vármegyék rendszerét, püspökségek, kőtemplomok és kolostorok hálózatát alapította. Pénzt veretett, külföldi telepeseket hozott. Szigorú törvényei megalapozták a jogrendet.” Bátyám egy komoly tanulmányt lapozott föl: „István király fegyverrel győzte le vérrokonait: Koppányi, Ajtonyt és Vászolyt, akik a régi, pogány rend vagy a bizánci függés felé akarták vinni az országot. Fegyverrel verte vissza II. Konrád német császár és a besenyők sűrű támadását, és - szövetségben - győzött a bolgárok felett.” Harcok és békés hétköznapok. Ez maradt meg bennem a későbbi évtizedekben. István király intelmeinek apám olvasta sorai mintha nekünk is üzentek volna, ahogy egy-egy résznél nyomatékkai mondta az ezeréves mondatokat: „Ám ha a hitnek pajzsát tartod, rajtad az idvesség sisakja, kedves fiam. Mert e lelki fegyverekben szabályszerűen harcolhatsz láthatatlan és látható ellenségeid ellen... Higgy erősen a mindenható Atyaistenben, minden létrehozójában és az ő egyszülött fiában, a mi Urunkban, Jézus Krisztusban.” Ez a történelmi élmény kísért egész életemben. Bronzba öntött lovas szobra köszöntött, ha hazalátogattam Vásárhelyre. Mintha a közeli hársfák sűrű lombjából lépett volna elém, messzire tekintő látomásként lobogna. Nézne nagy királyunk előre, derengő évezredekbe. Egyenesen Isten szemébe. Véssük hát szívünkbe: óriási tett volt a honfoglalás, de még nagyobb a rabló kalandok abbahagyása. A megmaradás. És az, amit nyelvünk így fejez ki - újszövetségi szellemben -: „Aki téged megdob kővel, dobd vissza kenyérrel!” Ekkor született meg az állam és a nemzet. Európa sok-sok áldozatot hozó birodalma. Több mint ötszáz évig élt, sikeres volt. A későbbieket ismerjük, tele vannak kínzó tragédiákkal, ifjú forradalmakkal, leveretésekkel, véres megcsonkíttatásokkal. Mégis valami titkos, István királyig eredeztethető szellemi sugárzás tör fel újból és újból. Közös ünnepünkön nehéz feladat, fél évezred feladata vár ránk. Új európai integráció, úgy, hogy a nemzet mai egysége ne sérüljön. Kiteljesedjen, és termékeny legyen minden időben. ■ Fenyvesi Félix Lajos HIRDETÉS további Az épület érdem* ^ mellett ptu* hlenne Környe: A homályos látás az öregedés egyik velejárója lehet ÓVJA LÁTÁSÁT AZ OCUVITE® TUDOMÁNYOSAN MEGALAPOZOTT ÖSSZETEVŐIVEL: lutein/zeaxantin: védőrendszer szerepét betöltő makula pigment alkotóelemei a szemben antioxidánsolc hozzájárulnak a sejtek oxidativ stresszel szembeni védelméhez cink: támogatja a látás normál —g, állapotának fenntartását www.ocuvite.hu ^ Bauschtitomb Otuvite GONDOSKODIK ON SZEME EGÉSZSÉGÉRŐL? unnw forte 6 DARAB OCUVITE BÓNUSZMATRICA ÖSSZEGYŰJTÉSE UTÁN EGY TELJES DOBOZ OCUVITE AJÁNDÉK! RÉSZLETEK A TERMÉK IXíBQZAN. AZ OCUVITE* lUTItN FORTE ÉTREND-KIEGÉSZÍTŐ KÉSZÍTMÉNY. KAPHATÓ A GYÓGYSZERTÁRAKBAN.
