Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-02-17 / 7. szám
„Mi, akik hétvégén és ünnepnapokon is szolgálatot teljesítünk, nem állunk Isten törvényei felett. Testi és lelki pihenésre, erőgyűjtésre, töltekezésre nekünk is szükségünk van.” Kényszerpihenő !► 3. oldal „Aztán az is előfordult, hogy elmentem egy házhoz valami egészen mást intézni, és már rohantak oda a szomszédok, hogy »jaj, ki halt meg, hogy itt a Rózsa Imre?!«.” Negyedszázad a temetkezés szolgálatában 6. oldal „Az összefogás nem előzmény nélküli. A tanárok tavaly észrevették, hogy egy tanuló kenyeret csempész ki a konyhából a kabátja zsebében. Kiderült, hogy sok diák érkezik üres hassal az iskolába, mivel szüleiknek nem telik a napi betevőre.” Jókedvű adakozók a Sztehlo-iskola bálján ^ 14. oldal Vitorlát bontó felnőttképzés 3. oldal Interjú a Sarepta igazgató lelkészével ► 5. oldal Newton tételei... ► 6. oldal Filmterápia a házasság hetében !► 7. oldal Már MEGINT... W 8-9. oldal Krisztus diákjai !► 10. oldal SEMPER REFORMANDA . .van olyan gyónás is, amikor is valakit magunkkal viszünk egy félreeső helyre, és elmondjuk neki azt, ami a szívünket nyomja, hogy halljunk tőle néhány vigasztaló szót. S épp ezt a gyónást rendelte el a pápa. Hogy erre bárkit is erőnek erejével kényszerítsek, elvetettem, midőn a gyónásról írtam; s kizárólag azért, mert a pápa ezt rendeletbe adta, és éppen ebben telik kedve, gyónni nem akarok. Mert azt éppen hogy akarom, hogy hagyja meg a gyónást nekem, ne csináljon kényszert, sem pedig parancsolatot abból, amit nem ő szereztetett, de ennek dacára sem akarom, hogy elvegyék tőlem a titkos gyónást, azt a világ összes kincséért sem adnám. Hisz tudom, mennyi vigaszt nyújtott, és mennyi erőt adott nekem: senki más nem tudja, hogy mi mindenre képes, csak az, aki az ördöggel gyakorta és sok harcot vívott már.” N Luther Márton: Nyolc böjti prédikáció (Szebik Zsófia fordítása) Dunántúli püspökök szolgáltak a házasság hete nyitó istentiszteletén Jóllehet jelen lapszámunk megjelenésének vasárnapján már véget is ér a házasság hete, örömmel dokumentáljuk, hogy a rendezvénysorozat országos nyitó istentiszteletére idén Győrben, a Kossuth utcai református templomban került sor február 10-én, vasárnap délelőtt a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének igehirdetési szolgálatával. Steinbach József 2Tim 1,7 alapján arról beszélt, hogy a házassághoz az Istentől kapott erőre, józanságra és szeretetre van szükség. ..Isten összetartó ereje az, ami két embert, akiket kiválasztott egymás számára, egymás felé vezet, és az életüket egy adott ponttól egybetartja” - fogalmazott. Balról jobbra: dr. Pápai Lajos, Szemerei János és Steinbach József A házasság hete idei arcai: Várnagy Andrea és Farkas Zsolt Az alkalmon a házasság hete idei arcai - Farkas Zsolt és Várnagy Andrea zongoraművészek - arról tettek bizonyságot, hogy egymás iránti hűségük záloga az Úrhoz való hűség. A liturgiában részt vett Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke és dr. Pápai Lajos győri megyés püspök is. A kezdeményezés, amely Valentinnap környékén minden évben egy hétig a házasság fontosságára irányítja az emberek figyelmét, Angliából indult el. A programot Magyarországon 2008-ban honosította meg a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa. (írásaink a 7. oldalon.) ■ Adámi Mária felvételei Kötelező hitoktatás? ■ D. Szebik Imre Napjainkban valamennyi történelmi egyházat izgalomban tartja az ez év szeptember í-jével bevezetendő világi etika és keresztény hittan tantárgy. Még a Magyar Rádió egyik - nem evangélikus — istentiszteletközvetítésének alkalmával is elhangzott, hogy az új tanévtől kötelező hitoktatás lesz valamennyi oktatási intézményben. Érdemes tehát pontosítani és ismételten hangsúlyozni, hogy nem a hitoktatás lesz a kötelező, hanem a világi etika és a hittan közül kell valamelyiket választani az első, az ötödik és a kilencedik osztályba járó tanulók esetében. Nyilvánvaló, hogy az általános lelkiismereti és vallásszabadság elve érvényesítésének biztosítása mellett kötelező hitoktatásról nem lehet beszélni. De a lehetőségét Európában - így hazánkban is - fel szabad kínálni, annál is inkább, mivel kontinensünk kultúráját a keresztény világnézet, illetve a zsidó-keresztény kultúra a múltban és a jelenben is nagymértékben meghatározta-meghatározza. Az egyházi iskolák eddigi oktatási rendjét ez az új állami törvény természetesen nem érinti, mint ahogyan az állami iskolában tanuló, de más évfolyamra járó többi növendék tanulmányi kötelezettségeit sem. Az új törvény körül heves viták sokasága bontakozott ki. Maguk az egyházak is megijedtek a hirtelen rájuk zúduló feladatoktól. Miután alig lehet felmérni, hogy hány tanuló választja a hittant, s mennyi a világi etika tantárgyat, nehéz előre szervezni a hitoktató személyzetet. Jó, hogy csak fokozatosan vezettetik be a kétféle tantárgy oktatása. Nem lesz egyszerű feladat a terembiztosítás sem az iskolák vezetői számára. Még hevesebb hangú cikkeket lehetett olvasni arról, egyáltalán miért szükséges vagy nem szükséges a világi etika oktatásának bevezetése. A tanulók egyébként is túlterheltek, másfelől nem kívánatos a szabadságuk csorbítása. Majd eldöntik, milyen erkölcsi törvények s ítéletek mentén akarják személyes és családi életüket meghatározni. A társadalomba való beleilleszkedésüket pedig az állami törvények biztosítják - ilyen érvekkel találkozhattunk. Mindenekelőtt ismertté kell tennünk, hogy Európában hazánk egyike azoknak az országoknak, ahol végre - majdhogynem utolsóként - bevezetik az általános etika oktatását, illetve választhatóan a hitoktatást. Korunkban, amikor a családok rendkívül zaklatottan, hajszoltan élik mindennapjaikat, alig marad idő az otthonokban erkölcsi kérdések megbeszélésére. Ebben a válások magas száma külön nehézséget jelent. Sok szülő nem is vállalja ezt a feladatot, esetleg a képzettség hiánya miatt, máskor a kényelem okán. Azt szabad remélnünk, hogy a világi etika oktatása is előremozdítja a felnőtté válás folyamatát, és érleli a tanulókban az általános erkölcsi törvények betartásának szükségességét. S talán még arra is módot talál, hogy megismertesse a diákokat azzal, hogy a művészet területén milyen alkotások hirdetik az emberi-Űgy vélem, hogy mind az általános világi etikaoktatás, mind a keresztény hitoktatás távlatos ígéretet hordoz. Elősegítheti az általános morál szintjének növekedését, az emberségesebb magatartás gyakoriságát, és bevezeti a jövő nemzedékét a hitoktatás révén a keresztény gondolkodás és etika világába. es gondolkodás és az értelmes életvezetés szépségét és érvényességét. Érdemes emlékeztetnünk arra, hogy 1990 óta hazánkban a köztörvényes bűnesetek száma megsokszorozódott. Összefüggésben van ez a jelenség azzal, hogy a korábbi állami kontrollal szemben kiterjedt az általános szabadság; de aligha hallgathatjuk el azt, hogy az általános etikai elvek ismerete és oktatása háttérbe szorult. A megnövekedett általános ismeretanyag átadásának kötelezettsége pedig sok esetben kiszorította a nevelést is. Úgy vélem, hogy mind az általános világi etikaoktatás, mind a keresztény hitoktatás távlatos ígéretet hordoz. Elősegítheti az általános morál szintjének növekedését, az emberségesebb magatartás gyakoriságát, és bevezeti a jövő nemzedékét a hitoktatás révén a keresztény gondolkodás és etika világába. A keresztény, evangélikus szülőktől természetesen azt kérjük, hogy a hit- és erkölcstan tantárgyat válasszák az iskolában! Legyünk jó reménységgel a kezdeti feszült helyzet ellenére a keresztény hit és erkölcs ismertté tételének végzésében. Szinte gyülekezetenként kell végiggondolni és tervezni, milyen szervezőmunkával lehet a legjobb megoldást megtalálni. S amikor a külső feltételek kialakultak, egyházunk egészének imádságos szeretetébe ajánljuk azokat, akik a jövő nemzedék hitre jutásában Isten munkatársai lesznek. Igazi pásztori lelkűiét, megértő, empatikus hozzáállás és alapos felkészültség adassék minden hitoktatónknak és etikatanárunknak. Az egyház Ura pedig áldja meg gazdagon a tervezést és a megvalósulást! A szerző egyházunk nyugalmazott püspöke
