Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-02-03 / 5. szám
4 ◄! 2013. február 3. KERESZTUTAK Evangélikus felet Irodalom, képzőművészet és zene a magyar kultúra napján Kolozsváron ► Képzőművészet, irodalom, zene és humor egyaránt helyet kapott a magyar kultúra napja tiszteletére Kolozsváron tartott kétnapos ünnepség programjában, amelyet a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház szervezett, kultúránk alkotó jelenére és jövőjére fókuszálva. Az eseménysorozat helyszínéül a Reményik Sándor Galéria szolgált, ahol kiosztották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat is. Házigazdaként Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök köszöntötte az egybegyűlteket január 22-én, kedden délután, hangsúlyozva: a kultúra olyan boltív, amely sokféleségünk ellenére is képes összekapcsolni bennünket.- Egyetlen oka van annak, hogy a négy-ötszáz személy befogadására alkalmas templomunk helyett a Reményik Sándor Galéria ad otthont a magyar kultúra napi ünnepségnek: az örömhír, hogy ezen a héten hozzáfogtunk a templom restaurálásához. Inkább tartalmi jellegű változás a korábbi évekhez képest, hogy ezúttal nem kizárólag a múltra figyelünk, hanem kultúránk életerős, alkotó, termékeny jelenére és jövőjére is. Leginkább a kortárs szó jellemzi a rendezvénysorozatot- magyarázta a püspök. Kodály Zoltánt idézte („Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának”), majd Pilinszky János Imádságért című írásának tolmácsolása után a Concordia vonósnégyesnek adta át a terepet. A kvartett tagjai {Markos Albert- hegedű, Béres Melinda - hegedű, Király Erzsébet - brácsa, Ortenszky Gyula - cselló) Orbán György Öt madrigál című művét adták elő.- Január 22-én fejet hajtunk a múltunk előtt, kulturális értékeink iránti tiszteletünket fejezzük ki. Ugyanakkor az alkotások, az alkotók jelenére is gondolunk a jövő felé fordulva - hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a szövetség által tavaly januárban alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjak kapcsán kifejtette: az elismerést olyan személyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik, illetve amelyek alkotó-, építő-, szervezőtevékenységükkel hozzájárulnak az erdélyi magyar kultúra megőrzéséhez, gyarapításához, továbbviteléhez. Az első alkalommal idén odaítélt díjban Székely Csaba marosvásárhelyi drámaíró, a Bányavirág Bányavakság és Bányavíz című művek szerzője, Részegh Botond Csíkszeredái képzőművész, az Új Kriterion Galéria vezetője, valamint Bocsárdi László rendező, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója részesült. A Sánta Csaba szobrász által készített kisplasztikával, Könczey Elemér grafikus tervezte oklevéllel és tízezer lejjel járó kitüntetést Kelemen Hunor nyújtotta át az ünnepségen jelen lévő Részegh Botondnak (laudációt mondott Egyed Péter filozófus, egyetemi tanár) és Székely Csabának (Tompa Andrea színikritikus laudációját Laczkó Vass Róbert színművész tolmácsolta), Bocsárdi László pedig, aki munkája miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen, a következő napokban kapja meg a díjat (laudációt mondott Bodó Ottó dramaturg, egyetemi tanár). Németh Júlia műkritikus nyitotta meg ezután az Intermezzo - In memóriám Claude Debussy, Ferenczy Károly és Bálint Tibor című tárlatot, amely különböző korok és műfajok kölcsönhatásának eredményeként jött létre.- A magyar kultúra napját ezzel a sajátos intermezzóval ünnepeljük, amely egybekapcsol zenét, képzőművészetet és irodalmat, s amely a 2012- es esztendőből - amikor Ferenczy Károly és Claude Debussy születésének százötvenedik, valamint Bálint Tibor születésének nyolcvanadik évfordulójára emlékeztünk -, átnyúlik az új évbe - mondta a műkritikus. - Az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete és a Kolozsvár Társaság Székely Géza és Kántor Lajos szervezésében létrejött rendezvényei most egy fedél alatti közjátékként hirdetik a különböző művészeti ágak közti kapcsolatot és átjárhatóságot, egymásra gyakorolt, jótékonyan gyümölcsöző hatásukat, magát a tényt, hogy a művészetek, szóljanak akár a szemnek, a fülnek vagy az értelemnek, egy tőről fakadnak, és érzelmi megalapozottságú mindahány. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett rendezvénysorozat borkóstolóval, Muszka Sándor hangulatos székely stand-up comedyjével, valamint Márkus András és Vass Ákos verspárbajával zárult. ■ Ferencz Zsolt Megjelent a Szabadság című kolozsvári napilap január 24-i számában Elhunyt Hegedűs Lóránt püspök Életének 83. évében, január 26-án elhunyt Hegedűs Lóránt református lelkész, teológus, a Dunamelléki Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, a zsinat korábbi lelkészi elnöke. Hegedűs Lóránt 1930. november 11-én született Hajdúnánáson. Az érettségi után, 1949 és 1954 között a budapesti Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. 1954-55- ben Bicskén, majd 1956 és 1958 között a budapesti Kálvin téri gyülekezetben volt segédlelkész. Az 1956-os forradalom idején vállalt szerepe miatt el kellett hagynia a fővárost, ezután Nagykőrösön, Monoron, Komlón, Alsónémediben volt segédlelkész. 1963-tól két évtizeden át a Tolna megyei Hidas községben az oda telepített bukovinai székelyek gyülekezetének, 1983-1996 között a budapesti Szabadság Téri Református Egyházközségnek volt lelkipásztora. 1990 és 2002 között a Dunamelléki Egyházkerület püspöke volt, 1990-1996 között pedig a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztét töltötte be. 1996-tól 2004-ig volt a budapesti Kálvin Téri Református Egyházközség lelkésze, 1995-ben megválasztották a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata ügyvezető elnökének. 1991-ben a Magyar Reformátusok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé választották. 1993-ban a Veszprémi Egyetem címzetes egyetemi tanára lett, 1999-től 2003-ig a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára, majd tiszteletbeli professzora. Kolozsvárott díszdoktorrá avatták. Előadásokat és igeszolgálatokat tartott a határon túli magyarság körében, többek között Torontóban, Bázelben, New Yorkban, Los Angelesben, Párizsban, Londonban, Sydneyben, Kolozsvárott. Számtalan teológiai és irodalmi mű alkotója volt. M MTI - Reformatus.hu A Trianon-seb gyógyulása felé Az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek legújabb száma ► Az Ökumenikus Tanulmányi Központ legfrissebb, 23. számú füzetében - amely A Trianon-seb gyógyulása felé címmel karácsony előtt jelent meg - öt szerző keres választ arra, hogy az európai együttműködés, illetve az Európai Unió miként segíthet a magyarságot az első világháború után ért példátlan megaláztatás enyhítésében. Az írások eközben természetesen az európai egyházak, a keresztyénség szerepével, lehetőségeivel is foglalkoznak. Tóth Károly nyugalmazott dunamelléki református püspök, az Ökumenikus Tanulmányi Központ elnöke a füzet címadó tanulmányában indokolja a témaválasztást. Mégpedig a második vüágháború óta eltelt közel hét évtizedben két jelentős folyamattal. Egyrészt Franciaország és Németország megbékélése, ennek hatásai, másrészt a kelet-közép-európai, máig sem befejezett rendszerváltozások. Kényes kérdések, de — mint hangsúlyozza - keresztyének számára nincsenek tabutémák, és „az Ige fényében, Jézus Krisztus erőterében nemcsak új látószögből tekinthetünk egyes problémákra, hanem segíteni is akarunk” Borsi Attila majosházi református lelkész Lehet-e korszerű a nacionalizmus? - Gondolatoka református teológia nézőpontjából címmel foglalkozik nemzet és keresztyén hit viszonyával. A nép, a nemzet, bármennyire fontos is, nem teremtési rend. A nacionalizmusra vonatkozóan a gondviselésről szóló keresztyén tanítás segít a tisztánlátásban. Európa mindig is sokszínű volt a népek, nemzetek tekintetében. Mindegyiknek, így a magyarnak is kötelessége megőrizni nemzeti sajátosságait. A nacionalizmus gondolata a 18. századtól erősödött fel. Ekkor, a felvilágosodás időszakában veszítették el súlyukat megingathatatlannak vélt keresztyén tanítások, így a gondviseléshit is. A gondviseléshit hiánya, az egyén jelentőségének túlhangsúlyozása kiváló termőtalajt biztosított) ellenségképek kialakulásához. Hiszen mindenről az embernek, illetve adott közösségének kell gondoskodnia. Ez a fejlődés, haladás eszméjének megerősödését is magával hozta. (Hadd jegyezzük meg, hogy ez utóbbi eszme az EU-nak is mozgatója.) Ezzel szemben a különböző hagyományú, fejlettségű országok érdekeit nagyon nehéz összehangolni. Végül a szuverenitás fogalmánál mindenekelőtt Isten szuverenitására, azaz mindenhatóságára kell gondolnunk. Vagyis az embernek mindent Istennel a középpontban kell, kellene vizsgálnia. Nemzeti identitás - európai identitás - keresztyén identitás címmel az európai, illetve EU- polgárok (ön)meghatározását, azonosságtudatát vizsgálja Hámori Ádám szociológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának tanársegédje, a Magyarországi Református Egyház korábbi EU-referense. Egy egyénnek egyidejűleg több kulturális és csoportkötődése, többféle önazonosság-tudata lehet. A mai nemzetek teremtő, homogenizáló törekvések eredményei. A nemzeti kötődés azonban nagyon is meghatározó. Ám ezt protestáns keresztyénként a helyén kell látnunk. Büszkék lehetünk kultúrtörténeti örökségünkre, a Szentírás és a liturgia átültetésére a nemzeti nyelvekre, ennek további hatásaira a nemzet történetében és kultúrájában. Ugyanakkor a keresztyénség legeredetibb tanítása szerint a kulturális különbségek jelentőségüket veszítik. Ami pedig az európai identitást illeti: az EU eszméje semmilyen azonosulási formát nem zár ki, így a nemzeti tudatot sem. Mindössze egy új értelmezési lehetőséggel egészíti ki a szervezett, intézményes együttműködés révén. Az Európai Unió gazdasági realitása nem feledtetheti, hogy Európa eredendően kulturális és értékközösséget jelent. Csorna Áron piliscsabai református lelkész, a Confessio folyóirat főszerkesztője A nacionalizmus sajátos magyar adottságai címmel a magyarság és az EU sajátos viszonyát elemzi. Bár minden EU-tagállamban találkozunk kisebbnagyobb mértékű Európaszkepticizmussal, minket különösen is érzékennyé tesz a trianoni békediktátum sebe. Ugyanakkor lehet, hogy éppen az EU révén kapunk lehetőséget a seb gyógyítására vagy legalább enyhítésére - írja, majd sorra veszi a seb keletkezésének és kezelésének történetét a kiegyezéstől a Kádár-korszakig, és szintén foglalkozik a nacionalizmusra adandó keresztyén válasszal. A nacionalizmus keresztyénség által átformált tartalma nemzethez tartozást, sorsközösséget, identitást, felelősséget jelent. Minden kritikánk ellenére az EU egyedülálló lehetőséget kínál, mivel a kölcsönös gyűlölködés területének, azaz Közép-Európának a népei az építő együttműködés útjára léptek. Végül jelen sorok írója Az Európai Unió története, szervezete és „Európa lelke” címmel ad ismertetést. Európa (kisebbnagyobb részeinek) egyesítését a rómaiakkal kezdve többen megkísérelték. Vidor Hugo az 1849-es párizsi békemozgalmi kongresszuson vetette fel az Európai Egyesült Államok gondolatát az amerikai mintájára. A konkrét együttműködés a két világháború hatására az 1952-ben megalakult Európai Szén- és Acélközösséggel kezdődött. 1957-ben a római szerződéssel jött létre az Európai Gazdasági Közösség. A maastrichti szerződés nyomán 1993- ban alakult meg az Európai Unió. Magyarország kilenc másik állammal együtt 2004. május í-jén csatlakozott hozzá. Jacques Delors, az Európai Bizottság elnöke (1985-1995) 1992-ben Klaus Engelhardt badeni püspököt, a német protestáns egyházak (EKD) tanácsának elnökét fogadva felhívást bocsátott ki: „Ha tíz év múlva nem sikerül lelket, lelkiséget adni Európának, a játszmát elveszítettük." így indult a Lelket adni Európának program. (Erre utalt az Ökumenikus Tanulmányi Füzetek 18. száma: A magyar egyházak és uniós csatlakozásunk - Európa lelkét akarjuk, 2003.) Delors is úgy látja azonban, hogy az EU még nem igazán jutott túl a gazdasági kérdéseken. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy az unió jelenlegi formájában igazán alkalmas például a trianoni seb gyógyítására. Józan ésszel persze senki sem vitathatja, hogy nélkülözhetetlen az európai együttműködés, és biztató jelekkel is találkozunk. ■ Dr. Szentpétery Péter A Trianon-seb gyógyulása felé. Ökumenikus Tanulmányi Központ, Budapest, 2012. Kapható a központban (1114 Bocskai út 15.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1052 Budapest, Deák tér 4.). A Nagy Trianon-kastély belső tere A népesség etnikai megoszlása a békeszerződés előtti országban F~1 magyarok H-l németek S3 szlovákok ' I rutének (S3 románok I~1 horvátok és szerbek ggi bolgárok IBS szlovének Ed olaszok
