Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-06-23 / 25. szám
Evangélikus Élet PANORÁMA 2013. június 23. *• 9 Majd háromszáz éves vendég a Deák téren Prédikáló hangszer Egy házaspár nagylelkűségéből újulhatott mega torvaji templom orgonája ► A Deák téri evangélikus templomban április 21-én mutatták be Torvaj, egy kis Somogy megyei falu evangélikus templomának felújított orgonáját. A restaurálást Schäffer Árpád kezdeményezte, a költségek háromnegyedét is ő fedezte feleségével, Schüfferné Harmath Erikával együtt (képünkön). A mai világban nem mindennapi gesztusról van szó. Történelmünkből ismerünk szép példákat, Széchenyi István felajánlását a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására vagy Tóth Gáspár adományát, amellyel lehetővé tette Petőfi verseinek első kiadását, de ma mintha kiveszett volna a hasonló nagylelkűség. Schäffer Árpádot, a Budavidék Zrt. vezérigazgatóját, aki egész eddigi élete során az ÁFÉSZ szövetkezeti rendszerhez kapcsolódott, tavaly augusztus 20-án, a nemzeti ünnep alkalmából a szövetkezetek fejlesztéséért a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. A laudációban szakmai hozzáértését, vezetői rátermettségét, emberi példamutatását, munkabírását emelték ki. Mindez kreativitással párosul, amint felesége elmondta, amikor a házaspárral az orgonáról beszélgettem. Minden munkahelyét gazdagította valamivel, mindenütt hagyott maga után valamilyen maradandó nyomot — jegyezte meg Scháfferné Harmath Erika. Schäffer Árpád Torvajon született, és gyermekkorát is ott töltötte, gimnáziumba Tabon járt. Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskolát végzett, okleveles üzemgazdász, majd közgazdász diplomát szerzett. A Buda Környéki ÁFÉSZ az ő irányítása alatt a megye legjobb ÁFÉSZ-e lett. A rendszerváltás után a vállalat jogutódjaként megalapította a töretlenül sikeres Budavidék Zrt.-t, ahol 2011 óta felesége is dolgozik. Bár Schäffer Árpád 1974-ben elkerült Torvajról, szülőfalujával a kapcsolata sohasem szakadt meg. 2010- ben egyedül élő öccse elhunyt, és ő megörökölte a szülői házat, amelyet feleségével együtt felújított. Ettől kezdve kapcsolatuk a faluval elmélyült, új dimenziót kapott. Nagy lendülettel vetették bele magukat a munkába, bontottak és építettek, füvesítettek, gyümölcsöst telepítettek. Úgy tervezik, hogy unokáikkal együtt az eddiginél több időt töltenek majd Torvajon. Érden laknak, Torvajtól százhuszonöt kilométerre, de az M7-esen Balatonendrédig hamar leérnek, onnan pedig csak tíz kilométerre van, és a nemrég átadott korszerű úton könnyen megközelíthető a falu. # * * A száznyolcvan lelkes zsákfalu - éppen évtizedes elzártságának köszönhetően - részben őrzi hagyományait. Az 1800-as években még központi település volt, félezer lakossal, de Tab, majd Siófok fejlődésével háttérbe szorult. AII. világháború előtt a népesség egyharmadát-egynegyedét svábok alkották, de ők - eltérően a svábok zömétől - nem katolikusok, hanem evangélikusok voltak. Nagy részüket a II. világháború után Németországba telepítették ki. Mindössze két-három család maradhatott, amelyek a háború előtti népszámláláson magyar anyanyelvűnek vallották magukat. Köztük voltak Schäffer Árpád anyai ági felmenői, de tőlük is elvették a házukat, csak 1958-ban vásárolták vissza. A szocializmus utolsó évtizedeiben sokan elvándoroltak, majd a rendszerváltás után három vállalkozó lépett az addig a falut eltartó termelőszövetkezet örökébe. Ők kevés munkaerőt igénylő termelési módot választottak, főként szarvasmarhát tenyésztenek. Ma Torvajon nagy a munkanélküliség, a helybeliek minden lehetőséget megragadnak létfenntartásuk érdekében. Az új út talán segít abban, hogy cégek települjenek a faluba. Torvaj bűbájos - mondják -, dombok között, egy völgyben fekszik. Nem véleden, hogy az utóbbi években jelentős számban költöztek be külföldiek. Németek, finnek, hollandok, belgák vásároltak házakat. Van, aki nyaralni jár, van, aki nyugdíjas éveit tölti, de két-három kisgyerekes külföldi család életvitelszerűen lakik a faluban. Az evangélikus gyülekezet negyvenkét főt számlál, közülük hatan-heten járnak rendszeresen az istentiszteletre, amelyet Szigethy Szilárd tabi evangélikus lelkész minden második vasárnap tart a parányi templomban. A katolikusok többségben vannak a faluban, az ő templomuk nagyobb és régebbi. * * * Amikor a Schäffer házaspár az istentiszteleteken is megjelent (az asszony katolikus, de férjével ott van az evangélikus templomban is), feltűnt nekik, hogy a templomban az énekeket harmóniumon kísérik, jóllehet volt ott egy régi orgona is. Kiderült, hogy a patinás hangszer már több mint ötven éve nem üzemel. Siralmas állapotban volt, a sípok egy része hiányzott, több síp össze is volt törve - mesélik. Nem volt gazdája, a templom legutolsó felújításánál se ügyeltek rá, építési törmelék hullott bele. Schäffer Árpádban felvetődött a gondolat: nem lehetne felújítani? Megtudta, hogy az egyházközség tervezte is ezt valamikor, de nem volt rá pénze. Kormos Gyula műegyetemi tanár, az evangélikus egyház orgonaszakértője szakvéleményt is készített róla. Scháfferék ezt átnézték, és úgy döntöttek, hogy vállalják a helyreállításnak az egyházi hozzájáruláson felüli részét, függetlenül a mértékétől. Az egyházközség másfél millió forint támogatást nyert a felújításra, a házaspár pedig 4,7 millió forintot adományozott erre a célra. így az egyházközség kockázat és gyűjtés nélkül nekiállhatott a felújításnak. A restaurált orgona minden elképzelésüket felülmúlta. Szerencsésnek bizonyult a kivitelező, a fóti AerisOrgona Kft. kiválasztása is. A cég ügyvezetője, Faragó Attila orgonaépítő szívügyének tekintette a felújítást. Ő arra tette fel az életét, hogy régi orgonákat állítson helyre, azt szeretné, hogy ezeket használják új orgonák helyett. Ne selejtezzék ki őket, mert bár egyszerűbb új elektromos orgonákat építeni, talán kevesebbe is kerülnek, mint a restaurálás, de hangzásra, művészi értékre nézve nem hasonlíthatók a régi hangszerekhez. Faragó Attila szerint Scháfferék támogatása nélkül a torvaji orgona az enyészeté lett volna. % % % Magyarországon a barokk orgonák között - ebben a nagyságrendben és ilyen hangzásban - a torvaji egyedülálló. 1730-1750 között készült, hogy ki és hol építette, nem tudni. A torvaji egyházközség a 19. század második felében vásárolta meg. Magyarországon ez az egyetlen szószékorgona: a szószék mellett helyezték el, a hívekkel szemben, nem mögöttük, mint általában szokták. Két szíjat húzogatva kell fújtatni, de a felújításkor a könynyebb kezelés végett elektromos fújtatóval is ellátták. A Deák téri bemutatóról mindenki elragadtatással nyilatkozott, a kis orgona hangja betöltötte az egész termet. Fassang László Lisztdíjas orgonaművész azt mondta a házaspárnak, hogy diákjaival nyaranta több ezer kilométert utaznak, hogy ilyen hangszerhez juthassanak. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakos hallgatói szinte közelharcot vívnak, hogy játszhassanak rajta, ami nem is könnyű dolog, mert külön meg kell tanulniuk a billentyűk kezelését.- Az orgona felújítását elsősorban abból az indíttatásból kezdeményeztük, hogy az őseinkhez is szólunk ezzel. Azokhoz, akik ebbe a templomba jártak, és még hallották szólni ezt a hangszert, de a történelem vihara elsodorta őket. Bizonyos értelemben megörökítjük, tárgyiasítjuk az emléküket. Másfelől szerettünk volna valamilyen pluszt, valamilyen értéket adni a torvajiaknak. Egy olyan orgonára, amelyet Magyarország legelső evangélikus templomában mutattak be, és amelyen olyan zenészek játszottak, akik eddig Torvajról talán nem is hallottak, és amelyről a falujuk hirtelen ismertté vált, igazán büszkék lehetnek - mondja Schäffer Árpád. A házaspár azt szeretné, ha az orgona visszakerülne a torvaji templomba, de csak annak felújítása után. Reményeik szerint addig a Deák téren maradna, ahol időnként most is megszólal. A torvaji templom tornyának faszerkezete életveszélyes, az épület falai vizesek. Az orgonára nézve ez a legnagyobb veszély, mert ha a fasípok megszívják magukat nedvességgel, elhangolódnak. Ezért elengedhetetlen a templom megfelelő szigetelése. A lelkész pályázott a működési területéhez tartozó valamennyi templom, köztük a torvaji felújítására. Van remény, hogy sikerül megszerezni az ehhez szükséges pénzt. A torvaji templom esetében ez hat-hét millió forint lenne. Ha megvalósul a felújítás, visszakerülhetne az orgona, és a falu ismertetőjegye, „ékköve” lehetne. Közel a Balaton, az út kiváló, egyházi és világi koncertek szervezésével érdeklődőket lehetne odavonzani. De a felújításhoz szükség van az egész falu összefogására. Jó lenne - hangsúlyozta Schäffer Árpád -, ha a torvajiak, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a magukénak éreznék ezt az ügyet. ■ T. Kovács Péter ■ Finta Gergely Rendhagyó történet kezdődött április közepén a budapesti Deák téri evangélikus templomban. Néhány hónapra különleges látogató érkezett, új színt hozva a templom amúgy is élénk zeneéletébe. A Somogy megyei község, Torvaj műemlék orgonája áll a Deák téri oltár mellett. A hangszer a 18. század közepén épült, építője ismeretlen. Korának jellegzetes típusa: pedál nélküli, úgynevezett pozitív, hat regiszterrel. Az 1800-as évek második felében került az akkor épült torvaji templomba. Sajátsága, hogy a szószék mellett helyezték el, így a korabeli kántortanító az igehirdetés előtt és után néhány lépést megtéve láthatta el másik fontos feladatát: a gyülekezeti ének kíséretét. Ez az elhelyezés akusztikailag is nagyon kedvező, hiszen az orgonahang a legközvetlenebb módon, szemből érte a híveket. Az elmúlt évtizedekben ez az értékes hangszer elhanyagolt állapotba került, használhatatlanná vált. Egy nagylelkű magánadománynak és az evangélikus egyház kiegészítő támogatásának köszönhetően vált lehetővé a restaurálása. A restaurálási tervet a Magyarországi Evangélikus Egyház műemlékorgona-felügyelője, Kormos Gyula készítette. A munkát az AerisOrgona Kft. végezte, maradéktalanul tiszteletben tartva a korabeli anyaghasználatot, technológiát és művészi ízlést. A sérült sípokat és egyéb alkatrészeket kijavították, a hiányzókat pótolták. Több, később felvitt festékréteg eltávolítása után láthatóvá vált az orgonaház eredeti, zöld márványfestése is. (A szekrényrestaurátor Erdei Barna volt.) Külső és belső így eredeti pompájában - és tegyük hozzá: mai elevenséggel - hirdeti az igazi érték időtállóságát. Mivel a restaurálási munkák — rendhagyó módon - több hónappal az előírt határidő előtt elkészültek, lehetőség nyílt arra, hogy mielőtt visszatérne saját helyére a torvaji orgona, a Deák téren mutatkozzon be a szélesebb nyilvánosság előtt. Április 21-én a Zeneakadémia orgona szakának tanárai, Fassang László és Szabó Balázs, valamint hallgatóik, Mészáros Zsolt Máté, Monostori Ferenc és Tóka Ágoston szólaltatták meg. Azóta is sokan kíváncsiak rá, szakmabeliek és zenekedvelők egyaránt. Csaknem tíz istentiszteleten, több orgonaesten és orgonameditáción használhatták a muzsikusok mindenki megelégedésére és épülésére. A szerző orgonaművész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének vezetője Megkérdeztük a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona szakának tanárait, a bemutató orgonaest közreműködőit, mit tartanak legfontosabbnak a torvaji hangszerrel, illetve a restaurálásával kapcsolatban. ■ Szabó Balázs- A torvaji orgona valódi különlegességét az adja, ahogyan restaurálva lett. Az eredeti tervekkel ellentétben az AerisOrgona Kft. elvégezte a barokk szélellátás teljes rekonstrukcióját, két ékfúvóval. Ez adja az eredeti hangzás alapját, melyet a művészi intonáció és a középhangos temperatúra tesz teljessé. Ugyan sok régi orgona lett már felújítva hazánkban, ám a hangzás művészi visszaállítása eddig még nem történt meg egyetlen restaurálás során sem ilyen kiemelkedő színvonalon. ■ Fassang László- A Zeneakadémia orgona tanszaka nevében is köszönettel tartozunk mindazoknak, akik ennek a hangszernek a helyreállításában akár támogatóként, akár szakemberként részt vettek. Korábban egy hasonló művészi élményért sok száz kilométert kellett utazni nyugat felé. Most ez a romjaiból világszínvonalon újraélesztett hangszer idecsöppent közénk, és arra késztet minket, hogy az orgona nevű hangszert játékosként és hallgatóként is újradefiniáljuk. Csupán hat sípsor, egyetlen manuál pedálzat nélkül, mégis azt érezzük, hogy erről a hangszerről nem hiányzik semmi. Ez azért lehetséges, mert önmagát teljes mértékben felvállalja és kiteljesíti. Egy ilyen hangszer minket, játékosokat szüntelen arra inspirál, hogy minden egyes hang eljátszásakor megtegyük a tökéletesség irányába vezető következő lépést. Ezért - és csakis ezért - van igazán értelme orgonán játszani és orgonát hallgatni. Ez az, amiért ez a parányi hangszer mindannyiunk számára feladja a leckét. KOVÁCS PÉTER FELVÉTELE
