Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-06-23 / 25. szám
8 -m 2013. június 23. PANORÁMA Evangélikus Élet AZ ÉRSEKÚJVÁRI KÓDEX FAKSZIMILÉBEN „Kezdetnek evangeliomok...” ► Imádságokat, prédikációkat, elmélkedéseket, passiót, verses legendát, evangéliumi perikópákat tartalmaz az a terjedelmes kódexünk, amelynek fakszimile kiadását a kiváló szótárairól, nyelvészeti köteteiről ismert Tinta Kiadó jelentette meg. Az 1529-1531 között másolt kéziratnak a hasonmását és filológiai jegyzetekkel ellátott betűhív átiratát egyaránt megtaláljuk a kötetben. A kódex történetével, a szöveg helyesírásának jellegzetességeivel alapos bevezető tanulmány ismerteti meg az olvasót, és - először a Régi Magyar Kódexek sorozatának történetében - DVD is jár a könyvhöz, amely a kézirat digitalizált változatát közli. A kiadvánnyal június elején az ünnepi könyvhét látogatói is találkozhattak a kiadó standján. A kódexek évszázadokon keresztül voltak használatban, s fennmaradt példányaik máig hordozzák a régi korok üzenetét. Az Érsekújvári kódex megtalálásának helyéről kapta a nevét: 1833-ban az érsekújvári ferencesek könyvtárában fedezték fel. 1851-ben ajándékozás útján került a Magyar Tudományos Akadémia birtokába. E kódexünk a második legterjedelmesebb kéziratos magyar nyelvemlék. A Nyulak szigetén - a mai Margit-szigeten - működött Domonkos-rendi apácakolostorban készült. Öt kéz írta, de név szerint csak egyiküket, Sövényházi Mártát, a kódex legnagyobb részének másolóját és összeállítóját ismerjük, merthogy ő megnevezi magát a szövegben: „...sewenhazy soror marta keze myath...” (mai helyesírással: „Sövényházi soror - azaz nővér - Márta keze miatt”). A részben közösségi felolvasásra, részben magánájtatosságra összeállított, latinból fordított szövegek részletesen kitérnek az egyházi év nagy ünnepeire, kiemelten Krisztus szenvedésére és a húsvéti ünnepkörre. Olvashatók a kódexben szentek - Szent Jeromos, Sziénai Szent Katalin, Alexandriai Szent Katalin - legendái, emellett az apácák a kolostori együttéléshez és az üdvösséges élethez is kaphattak útmutatásokat. Sövényházi valószínűleg a kolostorban rendelkezésére álló szöveges és képes anyagokból állította össze a kódexet, nem egy másik, kész kötetet másolt le. Többször szabadkozik írásának külleme miatt: „Ne gondoly wele, ha nem zepen jutám, de nezyed ydwesseges haznalattyat, ha ky olwassa es róla gondolkodik" („Ne gondolj vele, ha nem szépen írtam, de nézjed idvességes használatját, ha ki olvassa, és róla gondolkodik”). A másoló apáca illusztrációként színes miniatúrákat készített a kódexhez - például a passió szövegeihez -, iniciálékat, vagyis díszes, festett kezdőbetűket illesztett be az oldalakra. A vörös, kék, zöld, barna színű temperával festett iniciálék tetszetősek, kiemelkednek a kézzel írt oldalak szöveges környezetéből. A vizsgálatok a papíron található vízjelek alapján megállapították, hogy a kódexhez felhasznált anyagok itáliai papírmalmokból származnak. A kódexnek viszontagságos sors jutott. Buda 1541-ben török kézre került, az apácáknak menekülniük kellett a sziget kolostorából. A bőrkötésű könyv ezután megjárta Várad, Nagyszombat, Pozsony dominikánus és klarissza kolostorait, végül Érsekújvárra került a Pázmány Péter által építtetett mariánus ferences kolostorba. . Bár az Érsekújvári kódex régi magyar nyelve, a maitól eltérő helyesírása eleinte megnehezíti a gyakorlatlan olvasó dolgát, érdemes e nehézségekkel megküzdve közel fél évezreddel a gyűjtemény papírra vetése után is beleolvasnunk. A könyvet forgatva nem is tűnik annyira távolinak a 16. századi gondolkodás a 21. század emberétől. A gyönyörű kötet érdemes arra, hogy akár gyülekezeti könyvtárakba is bekerüljön. A szöveg közreadója Haader Lea, a kiadást az MTA Nyelvtudományi Intézetének Nyelvtörténeti Osztályán készítették elő az MTA-OSZK Rés Libraria Hungariae/Fragmenta Codicum Kutatócsoport tagjainak közreműködésével. ■ Hetessy Csaba Meghívó lelkészavatásra „Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését” (Róm 8,19) Isten Iránti hálával és örömmel tudatom, hogy július 6-án, szombaton, a 10 órakor kezdődő istentiszteleten a soltvadkerti evangélikus templomban Gáncs Péter, az MEE Déli Egyházkerületének püspöke lelkésszé avat. Az ünnepi alkalomra tisztelettel és szeretettel hívom és várom. Fitos Mónika Meghívó lelkészavatásra „Menjetek be a szoros kapun! [...]Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják” (Mt 7.13-14) Tanulmányaim befejezése után, július 7-én (vasárnap) 15 órakor a soproni evangélikus templomban (9400 Sopron, Bünker köz 2.) Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke lelkésszé avat. Erre az ünnepi alkalomra és az ezt követő együttlétre szeretettel hívom. Halász Alexandra Kétszázharminc éves a marcalgergelyi templom Templomának kétszázharminc éves fennállásáért és napjainkban zajlott részleges felújításáért adott hálát a marcalgergelyi gyülekezet június 15-én, szombaton. Az épület eredetileg magtárszerű, torony és harang nélküli artikuláris istentiszteleti helynek épült. 1783-ban Perlaki Gábor püspök, a falu szülötte szentelte fel. 1910-ben szentélyrésszel és harangtoronnyal egészítették ki. Most pedig - egy pályázatnak köszönhetően - kívül és belül is megszépülhetett. Az ünnepi úrvacsorás istentiszteleten Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke szolgált igehirdetéssel. A liturgiát Polgárdi Sándor, a Veszprémi Egyházmegye esperese, valamint Szabóné Nyitrai Márta helyi lelkész végezte. A meghívón szereplő ige, íKir 8,29 alapján a püspök az örökség súlyáról és áldásáról beszélt. Elmondta, hogy Isten a nehézségeket, a gondokat is tudja a javunkra, az épülésünkre használni. „Ez a hely Isten cselekvésének színtere volt - fogalmazott. - Most, amikor hálaadásra gyűlünk össze, keresnünk kell ezt a titkot. Túl kell tekintenünk a megfoghatom” Szemerei János prédikációjában arra is emlékeztette az egybegyűlteket, mekkora áldozatot hoztak őseik a templom felépüléséért. Az alkalmat követő közgyűlésen Szabóné Nyitrai Márta beszámolt az elvégzett munkákról, majd bátorította a jelenlévőket a további adakozásra, hogy folytathassák a renoválást, és - egyebek mellett - az orgona javítása, valamint a fűtés korszerűsítése is megtörténhessen. A hittanosok verses köszöntővel örvendeztették meg a gyülekezetei. Köszöntőt mondott Polgárdi Sándor esperes és Szemerei János püspök is. Végül a helyi művelődési házban terített asztal várta a hálaadó ünnepre érkezett vendégeket. ■ AM Conservando et renovando -a maglódi szószék is ^ Az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöki jelmondata: „Conservando et renovando” („Megőrzendő és megújítandó”) igaz nemcsak az egyház egészére, hanem a maglódi evangélikus templom szószékére is. Tizenöt év kényszerű szünet után ezekben a napokban kezdődött meg és folytatódik a templom szószékének restaurálása. A rajta lévő felirat tanúsága szerint a szószéket 1777-ben készítették az imádság és igehirdetés céljára. Az oltártól balra elhelyezkedő faépítmény közepén, aranyozott keretben a magyarországi evangélikus egyházművészetben is egyedülálló ábrázolás látható: várost láttató háttér előtt magot vető férfi alakja tűnik fel. A kép jobb oldalán áldozati oltárnál térdelő, evangélikus papi öltözéket - Luther-kabátot és mózestáblát - viselő lelkész imádkozik. Ez az allegorikus ábrázolás Jézus példázatából a magvető történetét jeleníti meg. A kiszórt magokat egy felhőből kinyúló mennyei kéz - Isten keze - öntözi. A képen János evangéliumából vett latin nyelvű felirat: „Sine me nihil” („Nélkülem semmit”) hirdeti: mit sem ér a lelkész áldozatos szolgálata, magvetése a mag szóból származó nevű Maglódon, ha nincsen rajta Isten áldása! A szószék restaurálása 1998-99-ben kezdődött meg, a templom akkori felújításával egy időben. Ekkor további festmények: Péter és Pál apostolok képe, valamint Szentlélek-galambábrázolás került elő a fehér mázolás alól. A szószék hangvetőjén pedig sas- és napszimbólumot tártak fel a szakemberek. Másfél évtizede anyagiak hiányában maradt félbe a felújítás. Most jelentős közegyházi támogatásból és a maglódi gyülekezet tagjainak adományából újul meg az igehirdetésnek ez a helye. A restaurálás költségei meghaladják a 3,3 millió forintot. A felújítást DerdákÉva és Witzl Antal szakrestaurátorok végzik. A maglódi evangélikusok reménysége, hogy századokon át megőrzött szószékük megújítása eszköz Isten kezében arra, hogy a gyülekezet is megújuljon lélekben a Jézus Krisztusról szóló igehirdetés által. ■ Németh Mihály I
