Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)
2013-06-16 / 24. szám
io -41 2013. június, 16. KRÓNIKA Evangélikus Élet Meghívó tanévzáróra „Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!” (Zsolt 105,1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem június 21-én, pénteken 14.30-kor tartja tanévzáró istentiszteletét és ünnepi ülését a budapest-zuglói evangélikus templomban (Budapest XIV., Lőcsei út 32.). Az istentisztelet igehirdetői szolgálatát Szabóné Mátrai Marianna végzi. Ünnepünkre szeretettel meghívjuk. Dr. Szabó Lajos rektor * * # Az ünnepi ülés rendje: Megnyitás • Rektori beszéd»Diplomaosztás ♦ Doktoravatás • Jubileumi oklevelek átadása ♦ Jelentés a Dr. Sólyom Jenő Alapítványról • Bejelentések, köszöntések ♦ Himnusz. Közreműködik: dr. Finta Gergely (orgona), az egyetem liturgikusének-szemináriuma, fúvósegyüttese Tóth Péter vezetésével, valamint az Agape zenekar. Az énekkart Wulfné dr. Kinczler Zsuzsanna vezényli. Az offertórium a Dr. Sólyom Jenő Alapítvány javát szolgálja. Ezúton is köszönetét mondunk mindazoknak, akik felajánlásukkal, adományukkal az evangélikus lelkészképzés ügyét támogatták, és kérjük, hogy a jövőben is segítsék ezt a munkát. (Bankszámlaszám: 11714006-20309868.) Az Evangélikus Élet 2005-2011. évi lapszámai PDF formátumban letölthetők a www.evangelikuselet.hu címről. ‘Evangélikus Élet®> Evang —*—Síi: £ 'SE ‘Evangélikus Élet®c % " £ KÉTSZÁZÖTVEN ÉVE SZÜLETETT Berzeviczy Gergely a közgazdász felügyelő ► A18. század utolsó és a 19. század első harmadában, amikor Európán végigvonult a felvilágosodás és a reformtörekvések hulláma, hazánkban is egyre többen észrevették, hogy népünk fejlődése érdekében halaszthatatlanul meg kell oldani a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális problémákat. Ennek az időszaknak kiemelkedő képviselője volt Berzeviczy Gergely, a tudós közgazdász, politikus, a tiszai evangélikus egyházkerület felügyelője. Berzeviczy Gergely 1763. június 15-én született Kakaslomnicon. Édesapja korán meghalt. Az engedelmes, szerény, szorgalmas, tehetséges kisfiút özvegy édesanyja nevelte. Tanulmányait Késmárkon kezdte meg, majd ugyanott filozófiát, filológiát, jogot, latint és németet tanult. Még 1783- ban megszerezte az ügyvédi oklevelet. A türelmi rendelet a protestánsok számára is lehetővé tette az elhelyezkedést a jogi pályán. A Pesti Királyi Táblán Berzeviczy Gergely volt az első protestáns jurátusok egyike. Rövid szolgálata után külföldön folytatta tanulmányait. 1784 őszén Göttingenbe ment, amely ebben az időben fejlett iskolaváros volt: egyetemén negyven professzort kilencszáz diák hallgatott. Berzeviczy itt már közgazdaságtani tantárgyakat tanult: kereskedelmi és áruismeretet, statisztikát, politikát, ásványtant, azután római jogot, filozófiát, franciát. Nagy hatással voltak rá Göttingen környékének ipari telepei. Megláthatta az iparosítás eredményeit, de a munkásság mostoha életkörülményeit is. Bejárta Berlint, Magdeburgot. Érdeklődéssel tanulmányozta a herrnhuti gyülekezet életét. Párizsban és Londonban is megfigyelhette a munkásság életét, sorsát. Három év elteltével érkezett haza. Hivatalnoki pályán működött, de 1795-ben a jakobinus mozgalom felszámolása elleni tiltakozásul lemondott állásáról. Hazament kakaslomnici kúriájára gazdálkodni. Feleségül vette rokonát, Berzeviczy Terézt. Házasságukból több gyermek született, de egy fiú kivételével kiskorukban meghaltak. Berzeviczy szabadkőműves volt. Korának sok magyar, osztrák, német és más nemzetiségű kiemelkedő személyiségével levelezett. Kakaslomnicról áttekinthette hazánk gazdasági és politikai viszonyait. Még kétszer járt külföldön: 1796 őszén Danzigig, 1807 tavaszán Varsóig utazott. Útközben is sok értékes tapasztalatot szerzett, és feljegyzéseket készített. Gondolatait hol latinul, hol németül adta közre. Magyarország kereskedelméről és iparáról (De commercio et industria Hungáriáé, 1797) című munkájában arról írt, hogy nálunk a bor- és dohányfelesleget úgy kellene célszerűen értékesíteni, hogy az egész nemzetnek haszna legyen belőle. Bírálta a Bécsből irányított kereskedelem- és iparpolitikát. A vámrendszer és a közlekedés korabeli formáját elavultnak tartotta. A parasztok állapotáról és természetéről Magyarországon (De conditione et indole rusticorum in Hungária, 1806) című értekezésében a jobbágyrendszer bírálatát adta, ezért az írás csak hosszas huzavona után jelenhetett meg. Mária Terézia 1767-ben kiadott úrbéri rendtartásában „szabályozta” ugyan a jobbágyok szolgáltatásait, de az országgyűlés csak 1790-ben fogadta el, ideiglenes érvénnyel. Berzeviczy korában tehát a lakosság többségének helyzete tarthatatlan volt. Berzeviczy a forradalmi társadalmi mozgalmak helyett az állami vezetőktől várta - ám hiába - e kérdésben az emberséges megoldást. Rámutatott, hogy a sokféle teher mellett meg például az újoncozás is egyoldalúan sújtotta a jobbágyokat. A világkereskedelemről írt tanulmányában (Pest, 1808) jól látta a magyarországi gazdasági-társadalmi viszonyok országhatáron túli összefüggéseit. A termelés növelése, a kereskedelem fejlesztése eredményezi a bőséget, jólétet. Következő művében Szepes megye és a tizenhat szepességi város tüzetes közgazdasági leírását adta. Az ország északi vidékének kereskedelme helyes irányítással az egész ország életére nézve hasznos lehet. A napóleoni háborúk mellett 1811- ben gazdasági válság bénította hazánk gazdasági életét. A közgazdaságról szóló latin nyelvű kéziratát (1819) - valószínűleg szabadelvű tartalma miatt - a könyvbíráló hatóságok egymásnak küldözgették. Nem is jelenhetett meg nyomtatásban. Berzeviczy ebben sürgette az ország természeti adottságaihoz alkalmazott gazdaságpolitikát, amely a lakosság szükségleteit is tekintetbe veszi. Közgazdaságtudományi munkásságának elismeréséül tagjává fogadta a Göttingeni Királyi Tudományos Társaság. Berzeviczy részt vett az 1791. évi pesti zsinaton. Anyai ágon nagybátyja volt Horváth Imre, Szepes vármegye alispánja, több országgyűlésen követe, a tiszai evangélikus egyházkerület felügyelője. Halála után 1801-ben Berzeviczy lett az egyházkerületi felügyelő. E minőségében az 1804-ben Eperjesen tartott kerületi gyűlésen mondta el első beszédét. Latin nyelven vázolta több mint húsz évre terjedő felügyelői működésének programját. Nevelésügyi kérdésekkel is foglalkozott: előtérbe állította az ember érdeklődési körének, hajlamainak megfelelő szakmai képzést a sokoldalú képzéssel szemben. Mint jogász egyházkerületének „ügyvédje” is volt. Először ő dolgozta ki egyházunk jogszabálygyűjteményét (1815), amelyet később Eperjesen, majd Nyíregyházán és Miskolcon fogadott el a kerületi gyűlés. Két német és egy latin nyelvű tanulmánya egyházunk életével foglalkozott. Berzeviczy Gergely 1822. február 23-án hosszú betegség után halt meg Kakaslomnicon. Április 11-én az eperjesi kollégiumban gyászünnepséget tartottak, amelyen Mayer András kollégiumi igazgató, teológiai tanár emlékezett meg róla, négy teológus pedig magyar, német, szlovák, illetve latin nyelven saját ódáját mondta el. Berzeviczy javasolta a kereskedelemnek az országhatáron túlra történő fejlesztését, a nagyobb összegű ipari beruházásokat, látta az exportimport jelentőségét. Tollával harcolt a demokratizmusért, de a jobbágyság megszüntetését nem forradalmaktól, hanem a birodalom vezetőitől remélte. A nemzetiségi kérdés megoldásaként a latin nyelvet akarta elfogadtatni a birodalomban. E nézeteivel kortársai között sokszor egyedül maradt, de az utókor tudja, hogy Berzeviczy Gergely időtállót, értékeset alkotott. ■ Dr. Barcza Béla Istentiszteleti rend ♦ 2013. június 16. Szentháromság ünnepe után harmadik vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 15,1-10; Ez 1-4.21-24.30-32. Textus: lKor 1,27-31. Énekek: 382., 422. Budavár, I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Johannes Erlbruch; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bence Imre; Fébé, II., Hűvösvölgyi út 193. de. 9. (úrv.); Sarepta, II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, IIL, Mező u. 12. de. 10. (úrv., összegyülekezés napja) Donáth László; du. 2.; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., LebstUck M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, Közösségi Ház, Lóverseny tér 6. du. 4. (missziói alkalom) Solymár Péter Tamás; Deák tér, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfiné dr. Brebovszky Éva; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. (orgonazenés áhítat) Smidéliusz Gábor; Fasor, VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (angol nyelvű, úrv.) Scott Ryll; de. 11. (úrv.); Józsefváros, VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Románná Bolba Márta; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Gulácsiné Fabulya Hilda; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Románná Bolba Márta; Ferencváros, IX., Gát u. 2. (katolikus templom) de. 11. (úrv.) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 10. Benkóczy Péter; Kelenföld, XL, Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Blázy Árpád; de. fél 11. (úrv., zenés) dr. Blázy Árpád; du. 6. dr. Blázy Árpádné; XL, Németvölgyi út 138. de. 9. dr. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; Angyalföld, XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Grendorf Péter; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (nagytemplom) de. 10. Ponicsán Erzsébet; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Rózsalevél u. 46. de. fél 11. (tanévzáró istentisztelet) Halász Alexandra; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Halász Alexandra; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Nagyné Szeker Éva; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Nagyné Szeker Éva; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Kovács Áron; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kovács Áron; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Éva; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Soroksár, XXIII., Otthon Közösségi Ház, Szitás u. 112. du. 4. Győri János Sámuelné; Budakeszi, Fő út 155. (gyülekezeti terem) de. fél 10. (úrv.) Ribár János; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. Összeállította: Bállá Mária HIRDETÉS www.digitalstand.hu DIGITALSTAND www.digitalstand.hu Bárhol vagyok, velem vannak a lapjaim. Olvassa az Evangélikus Elet digitális változatát!
