Evangélikus Élet, 2013. január-június (78. évfolyam, 1-26. szám)

2013-06-16 / 24. szám

Evangélikus Elet

MOZAIK

2013. június 16. 11

Szívességbankok

► A közösség építésére, a személyesség erősítésére, az egészség- és környezettudatos, fenntartható élet kialakítására számos alternatív út kínálkozik, melyek valódi megoldást jelenthetnek az (ál)boldogságot, (ál)kényelmet, (ál)gazdagságot ígérő fogyasztói társadalom kihívásaira. Ezek közé tartoznak például a már hazánkban is működő úgynevezett szívességbankok.

A kezdeményezést - kicsit félrevezető módon - gyakran nevezik kalákakörnek, cserekörnek is, ám egyik sem fedi pontosan a valóságot. Az angol mozaikszó - LETS vagy LETSystem - a Local Exchange Trade System elnevezésből ered, és helyi cserekereskedelmi rendszert jelent, de magyarul rövidítve említik KÖR-ként is, közösségi önsegítő rendszert értve rajta.

Az első közösséget Michael Linton hozta létre Kanadában 1983-ban. Ma már legalább kétezer-hatszáz ilyen rendszer működik a világ több mint ötven országában. A világ különböző tájain működő szívességbankokat az UN1LETS hálózat köti össze.

A szívességbank lényege az, hogy egy helyi közösség tagjai „szívességeket” (melyek köre igen tág lehet) cserélnek egymás között, azaz munkát végeznek, szolgáltatnak, adnak és kapnak, azonban mindezt egy értékmérő segítségével nyilvántartják és elszámolják egymás között. (Hasonló kezdeményezés a Szívesség közösség de itt a „cseréket” mindenféle elszámolási eszköz nélkül bonyolítják le.) A tapasztalatok szerint a szívességek hosszú távon kiegyenlítik egymást, vagyis a rendszer tagjai idővel nagyjából ugyanannyi segítséget kapnak, mint amennyit adnak, azonban nem két ember viszonylatában, hanem a közösség szintjén.

A rendszer azon az elgondoláson alapszik, hogy mindenkinek van olyan tudása, bír olyan képességekkel, amelyek segítséget jelenthetnek mások számára. Az elszámolás alapja rendszerint valamilyen kamatmentes, általában csak virtuálisan létező pénz vagy a munkába befektetett idő, de a közösségek szabadon alakíthatják ki saját elszámolási rendszerüket. Általában egy központi nyilvántartási rendszerben minden tag nyomon követheti saját egyenlegét, illetve a közösségben lezajlott adásvételeket. (A helyi pénz - ettől eltérő módon - általában nyomtatott pénzjegy, amellyel csak az adott településen, térségen belül lehet fizetni, élénkítve annak gazdaságát. Általában önkormányzatok hozzák létre, de van példa arra is, hogy vállalkozók vagy civilek bocsátanak ki helyi pénzt.)

A szívességbankok rendszerint külön erre a célra létrejött helyi közösségek. Bár szigorú minimális létszámot nem lehet meghatározni, annyi azért elmondható, hogy legalább ötven aktív tag szükséges a sikeres működéshez, az ideális létszám pedig néhány száz.

A cserekörök jellemzően városokban szerveződnek, ahol már hiányoznak a szoros rokoni és ismerősi kapcsolatok, kevésbé tudja az ember, hogy kihez forduljon, ha bármire szüksége van, és már nem működik a szívességkérés természetes rendszere, mint a kisebb településeken. Mindezek mellett azonban igény mutatkozik a személyességre, amelyet sokkal nehezebb megteremteni egy elidegenedett környezetben. Zsombok Györgynek, a Budapesti Talentum Kör egyik elindítójának szavaival élve a szívességbankokkal „behoznak egy kevés falut a városba”

Az alapvető célon túl említhetők egyéb pozitív hatások is. A rendszer alapja a személyesség, a bizalom, amely ellensúlyozza a modern társadalmakban erőteljesen jelentkező individualizáció és elszigetelődés jelenségét. A tagok megtapasztalhatják, hogy nem maradnak magukra a problémáikkal, a versenyhelyzet helyett az együttműködést gyakorolhatják. A rejtett vagy rég nem használt képességek „kamatoztatása” segíthet például egy munka nélküli időszakban az önbizalom helyreállításában is.

Mindezeken túl azt is elmondhatjuk, hogy a szívességbank egyfajta biztonságot nyújt a használóknak, hiszen a világgazdasági változásoktól szinte függetlenül képes működni. És természetesen ökológiai szemmel nézve is hasznos, hiszen helyi szinten, hosszú kilométereket megspó-ÜZENET AZ ARARÁTRÓL

Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla ararat@lutheran. hu

rolva találhatnak gazdára eszközök, de akár friss zöldségek, gyümölcsök is értékesíthetők így.

Magyarországon elsőként a Budapesti Talentum Kör alakult meg 1993-ban Zsombok György vezetésével. 2008-ban négy vállalkozó szellemű fiatal hozta létre a Suska Kört, ahol a központi elszámolás helyett a tagok felelősségén van a hangsúly. A békéscsabai KÖRös KÖR-ben családias vásárnapokat szerveznek, játszóházzal, zenével, főzéssel, ez is jelzi, hogy sokféle módon lehet megélni a közösséget egymással.

Érdekesen egybecsengenek az említett előnyök az egyházunk stratégiájában megfogalmazott, kiemelt célokkal is. Ezek az önkéntesség és a szolidaritás gyakorlása mint „keresztény hitünk legmélyéből fakadó szervezeti fejlesztés”; a személyesség megélése a közösségben; az egyházi munka átalakítása a hálózatosság jegyében, vagyis a gyülekezetek közötti együttműködés keresése és megtanulása, a tapasztalatok és a tudás átadása, amely egyben stabilitást és eredményességet is hozhat a közösségek számára.

Szintén kiemelten fontos érték kell, hogy legyen a teremtett világ tisztelete, megóvása, az élet minősége, amely „nem pusztán környezetvédelmet jelent, hanem felelős viszonyulást a fogyasztás, az életmód, a hagyomány szerepéhez életünkben és az egyház működésében is” A hivatásszerűség jegyében pedig mindenkit ösztönöznek arra, hogy ki-ki legjobb tudása és tisztessége szerint tegye a dolgát.

Gyülekezeteinkben, egyházi közösségeinkben tehát hatalmas - sokszor kiaknázatlan - erő és kincs rejlik, melyet mennyei Atyánktól kapunk, amellyel elszámolni is neki tartozunk, s melyhez talentumunk szerint hozzátehetünk, különösen most, az árvíz okozta fenyegetettségben.

■ JCsCs

Forrás: www.humusz.hu - Jacsó Enikő Kisközösségi program című tanulmánya

Naprendszer sétány a Népligetben

Kora nyári sétánk - olvasóinknak is jó szívvel ajánlott - helyszíne ezúttal a főváros népszerűségben és infrastruktúrában második számú, ám legnagyobb közparkja, a Népliget. Ott pedig a közel négy évtizede meghatározó csillagászat-népszerűsítő intézmény, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Planetáriumának szomszédságában egy gyalogszerrel bejárható kicsinyített Naprendszer-modell, mely kellemes környezetben és jó levegőben árnyas fák közé hívogat.

A Sétáló Naprendszer ötletgazdája Mátis András planetáriumi szakelőadó és Pesti László nyugdíjas főkertész volt. Kivitelezésére 2000-2001- ben került sor. Az intézmény melletti gyalogútnál lefektetett indító tábla részletes információkkal szolgál. Tájékoztat arról, hogy a Sétáló Naprendszer a valóságosnak tízmilliárdszorosan kicsinyített modellje, amelyben egy méter tízmillió kilométernek felel meg. Az egyes kőlapokról az égitestjele, neve, átmérője, naptávolsága (méterben) és keringési ideje olvasható le. A Nap után a bolygók (plusz

Holdunk és a kisbolygók) sora következik. A kisbolygóállomás négy olyan magyar csillagászt nevesít, akikről aszteroidát neveztek el.

A Szaturnusz mélyen az avar alatt van, így azt nem találjuk. Az időközben „száműzött” Plútó még nagybolygónak számított, mikor az installáció készült, de a „vigaszdíjul” létrehozott törpebolygó kategória reprezentánsának eltávolítása komolyan nyílván senkiben nem merül fel. A Világegyetem méretei pedig akkor válnak érthetővé, amikor leolvassuk, hogy ha sétánkat folytatnák, négyezer-egyszáz kilométer megtétele után jutnánk el modellünkben Naprendszerünk legközelebbi csillagához, az Alfa Centaurihoz.

■ Rezsabek Nándor

EVÉL&LEVÉL

Kilencvenedik életévében jár a szobrász házaspár

Kilencvenéves az idén Nagy Sándor szobrászművész. Az ünnepelt az ugyancsak szobrász Gádor Magdának, a Deák téri evangélikus gimnázium egykori diákjának férje.

Ahogyan ők házaspár lettek, az úgy történt, mint a mesében: a nagy hírű Gádor István keramikus egyetlen lánya és a tizenkét gyerekes kőműves

tehetséges fia évfolyamtársakként egymásba szerettek... A szabolcsi Bujban Gádor Magdát Nagy Sándor családja szeretettel fogadta. 1952-ben házasodtak össze. Ennek több mint hatvan éve.

Művészi útjaik különbözők, de a kölcsönös szeretet egyesíti őket. Egymás sikereinek sajátjukként örülnek. (...)

A kilencvenedik születésnapot elsőként a békásmegyeri evangélikus gyülekezet ünnepelte meg - természetesen a Munkácsy Mihály-díjas művész házaspár alkotásaiból rendezett kiállítással. Gádor Magda papírból készített szobrait is megcsodálhatták a jelelevők. (Gádor Magda műveit a legkülönbözőbb anyagok felhasználásával készíti: fémből, sőt olykor - egyéni módszerrel - cementből.)

A templomi ünnepségre Nagy Sándor sok rokona is eljött a világ több országból, s a közönség filmet is megtekinthetett a művészről.

A kilencvenéves Nagy Sándor tiszteletére a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Körmendi Galéria is kiállítást rendezett a szövetség Kós Károly Galériájában, a budapesti Ötpacsirta utca 2.-ben. A „Kőből szabadult - fából született” című tárlat június 22-ig tekinthető meg - hétfőtől szombatig - 14 és 18 óra között.

A kiállítást június 4-én Wehner Tibor művészettörténész nyitotta meg. Születésnapi köszöntőt Csák Máté építész, szakíró mondott. Örömmel sorolta fel a házaspár napi tevékenységét. Rendszeresen ma is együtt mennek el műtermükbe, és végzik a munkájukat szinte egész nap.

Kívánjuk, hogy még hosszú időn át folytassák munkálkodásukat mindnyájunk örömére, a magyar művészet hasznára!

Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes (Budapest)

A csöngei önkormányzat a Magyarországi Evangélikus Egyházzal szoros együttműködésben ünnepi istentisztelet keretében emlékezik meg Weöres Sándor születésének századik évfordulójáról június 22-én, szombaton 10 órakor a csöngei evangélikus templomban. Igét hirdet dr. Fabiny Tamás püspök, a liturgiában részt vesz Rostáné Piri Magda esperes és Nagyné Garas Krisztina lelkész.

Az istentisztelet zenei szolgálattevői Gryllus Dániel, a tatai Szent Márton kamarakórus Varga Istvánná vezetésével, valamint Hajduch-Szmola Patrik orgonista-kántor. Köszöntőt mond Baranyai Ernő polgármester. Az ünnepségre mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

Meghívó az EKME nyári konferenciájára

„Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8,12)

Az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) 2013. évi nyári konferenciáját július 4-7. között rendezi Piliscsabán, a Béthel Evangélikus Missziói Otthonban (2081 Piliscsaba, Széchenyi u. 8-12.). A felnőttek konferenciája csütörtökön 15 órától vasárnap ebéd utánig tart.

A konferencia témája: Hová tartasz...? - Quo vadis...?

Szolgálattevők: Reinhild Schneider lelkésznő (Mission EineWelt, Neuendettelsau): Szolgálat más kultúrában • D. Szebiklmre ny. püspök: Hová tartunk...? ♦ Győri János Sámuel lelkész, Győri János Sámuelné lelkésznő: Reggeli és esti bibliatanulmány ♦ Dr. Korányi András docens (Evangélikus Hittudományi Egyetem): Misszió a 21. században ♦ BálintnéKis Beáta - Bálint Zoltán: Hét év hét hónap Kenyában ♦ Záró istentisztelet: D. Szebik Imre ny. püspök.

Jelentkezni postai úton, telefonon vagy e-mailben lehet az alábbi elérhetőségeken: Evangélikus Külmissziói Egyesület, 1085 Budapest, Üllői út 24. Szirmai Zoltánná szervezőtitkár: 20/620-2789, margit.szirmai@lutheran.hu. B. Pintér Márta lelkészi elnök: 20/824-2791, marta.pinter@lutheran.hu.

Jelentkezési határidő: június 25.

A felnőttprogramokkal párhuzamosan külmissziói ifjúsági gyermektábort is szervezünk július 4-9. között. Regisztrálni csütörtökön 12 órától lehet, első étkezés 18 órakor a vacsora. Hazaindulás kedden ebéd után. A tábor lelkészi vezetője: Varsányi Ferenc lelkész.

Jelentkezni lehet Gaál János iíjúságitábor-vezetőnél: 20/824-5541, gaal.janos@gmail.com.

Részvételi díj felnőttek számára (július 4-7.): 11000 Ft/fő + ágyneműhasználat; az ifjúsági konferencia résztvevői számára (július 4-9.): 3500 Ft/fő/nap, a 10 éven aluliak 50%-ot fizetnek. Részvétel egy-egy napra is lehetséges.

A tábort (vasútivágány-építés miatt) busszal lehet megközelíteni a Budapest Árpád híd buszállomástól Piliscsaba vasútállomásig.

Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt.

Az EKME vezetősége